Harrach Péter beszéde

Úgy gondolom, hogy amikor az elődeinkre tekintünk, akkor egy mondatban tudjuk megfogalmazni mindazt, amit az ő helytállásuk diktál és ami ma ránk nézve is kötelezettség. Ez pedig nem más, mint hogy a keresztény értékrendet a közéletben képviseljük. Ilyen egyszerű ez.

Mit jelentett ez akkor, mit jelentett a nehéz helyzetben való helytállás? Tulajdonképpen azt, hogy nem lettek árulók olyan időben, amikor mások, sokan azzá váltak. De mit jelent ma, 2014-ben? Most, amikor választások közelednek, jelenti azt, hogy a KDNP önkormányzati szinten is képviseli azt, amit ez a mondat jelent: a keresztény értékrend közéleti képviselete. Egy olyan jelölt állításon vagyunk túl, amelyről elmondhatjuk, hogy a legsikeresebb volt a mi történetünkben, hiszen egy szövetség részeseiként vettünk részt ebben az előkészítő munkában és igaz, hogy kompromisszumok árán, kemény tárgyalások árán, de sikerült felállítani gyakorlatilag minden településen egy olyan szövetségi együttműködést, ami reményeink szerint komoly eredményeket hoz. És ebben a szövetségben a KDNP-s képviselőknek az a dolguk, hogy képviseljék értékeinket.

De hadd szóljak néhány szót ebben az ünnepi pillanatban a nyilvánvaló hiányosságokról, amit inkább úgy fogalmaznék: teendőinkről, a még elvégzendő munkáról. Én köszönöm képviselőtársaimnak azt, hogy a mindennapi parlamenti munkában, felszólalásaikban, bizottsági munkájukban tudják ezt teljesíteni és biztatom erre azokat, akiknek sok esetben energiájuk elmegy arra, ami legfontosabb képviselői, kormányzati teendő, hogy a kormány munkájának támogatását gombnyomással segítsék. Bízom benne, hogy a frakció erőteljesebben tud majd működni, mint eddig. De a párt egésze is kell, hogy ezt az utat betöltse, és ezért nagy bizalommal és reménnyel tekintünk rá, hogy előbb-utóbb valakit ügyvezető elnökként, választott tisztviselőként üdvözölhetünk a szervezetépítés élén, hiszen erre is nagy szükségünk van. A szövetségi rendszer nagy lehetőségeket rejtő rendszer, azonban saját identitásunk következetes képviseletére is szükség van.

Arra is szükségünk volt, hogy apát úr és püspök úr szavai megerősítsenek: ne feledjük el, mi a feladatunk. Bár némi irigységgel tekintünk rájuk, hiszen ők egyenesen ki tudják mondani azt, amit a politika világában nekünk nehezebb megtenni. A célunk ugyanaz, de az eszközeink jelentősen különböznek.

Amikor a hetven éves és a huszonöt éves jubileumot ünnepeljük, akkor tisztelettel emlékezünk meg elődeinkről, ugyanakkor ez példájuk követését is jelenti, és ebből erőt merítve a saját feladatainkat igyekszünk az ő szellemiségükben végezni. Ehhez kívánok mindnyájunknak erőt, Isten áldásával.

(Az országos választmány 2014. szeptember 27-i ünnepi ülésén elhangzott beszéd szerkesztett változata.)