Matolcsy György azt mondta, a jegybank 2015-ben folytatta azt a lazító, az üzleti környezetnek kedvező monetáris politikát, amit 2013 márciusában indított el. 

Elmondta, az alapkamat csökkenése és a növekedési hitelprogram mintegy másfél százalékkal növelte a magyar gazdaság növekedésének ütemét, vagyis a jegybank – támogatva a kormány gazdaságpolitikáját – 2013 és 2015 között a GDP-növekedés felét adta.

Az MNB elnöke szólt arról is, hogy a brókerbotrányok miatt árnyék is vetült 2015-re. Úgy fogalmazott: ami történt, „egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységbe illeszkedik, ami 2014 őszén indult el”. 

Fidesz: a jegybank példaszerűen teljesítette feladatait 2015-ben is

Bánki Erik (Fidesz) a gazdasági bizottság előadójaként, majd a Fidesz vezérszónokaként felszólalva azt mondta: a jegybank mindhárom, törvényben előírt feladatát, az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartását, valamint a gazdaságpolitika támogatását példaszerűen teljesítette 2015-ben is. Úgy vélte: 2015-ben a 3,4 százalékos gazdasági növekedés felét azok az intézkedések teremtették meg, amiket a jegybank hozott meg. Ezek közé sorolta a jegybank kamatcsökkentési politikáját és a növekedési hitelprogramot.

A magyar gazdasági modell nem lenne ilyen sikeres, ha nincs ilyen jó együttműködés a kormány és jegybank között – jelentette ki.

Üdvözölte a jegybank fogyasztóvédelmi tevékenységét, valamint a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése érdekében tett lépéseit, aminek köszönhetően 2015 szeptemberétől gyorsult az átutalások lebonyolítása.

Kiemelte: míg a jegybank korábbi „Gyurcsány-barát” vezetése szemérmetlenül magas fizetéseket állapított meg magának, mostani a jegybank osztalékot tudott fizetni a magyar költségvetésnek. Bánki Erik részletesen beszélt a gazdasági mutatókról és úgy vélte: a kormány gazdaságpolitikájának sikeressége nem megkérdőjelezhető, ugyanakkor ez nem jöhetett volna létre egy sikeres monetársi politika nélkül. Ezért köszönetet mondott a jegybank vezetésének és a 2015-höz hasonlóan sikeres és eredményes évet kívánt 2017-re is.           

KDNP: a jegybanki programok eredményesen támogatták a kormány politikáját  

Hollik István, a KDNP vezérszónoka a 2013 előtti monetáris politikát összehasonlítva a mostanival azt mondta: míg 2012-ben az MNB 40 milliárdos veszteséget termelt, és egyik feladatát sem tudta teljesíteni, hiszen nem volt árstabilitás, nem volt pénzügyi stabilitás és a jegybanki vezetés a kormányzati gazdaságpolitikát sem támogatta, addig 2013-ban markáns monetáris fordulat történt.

Hollik István, kereszténydemokrata képviselő (Fotó: Kovács Attila – MTI)

Hozzátette: mára a jegybank mind a három törvényben meghatározott feladatának eleget tesz, hiszen árstabilitás van, a pénzügyi stabilitást az MNB megteremtette és megőrizte, a jegybanki programok pedig hatékonyan és eredményesen támogatták a kormányzati politikát, valamint hozzájárultak a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatottság növekedéséhez is. Emellett – folytatta – a jegybank 50 milliárd forint osztalékot fizetett be a költségvetés számára.

A képviselő szerint az alapkamat csökkentésnek pozitív hatásai voltak, a növekedési hitelprogram pedig segített kihúzni a magyar gazdaságot a „teljes hitelkiszáradás állapotából”. Hollik István eredményesnek ítélte a jegybank önfinanszírozási programját és felügyeleti tevékenységét is, aminek köszönhetően szerinte sikerült megtisztítani a pénzügyi szektort a csaló módon működő cégektől.

Közúti közlekedésről szóló törvény

Homolya Róbert, államtitkár expozéjában azt mondta: az Európai Bizottság által lefolytatott pilot- és kötelezettségszegési eljárás alapján történt meg az új törvényi rendelkezés kidolgozása. 

Jelezte: a javaslat a helyi közlekedésben menetrend szerint közlekedő autóbuszok, és az ötven kilométert meg nem haladó vonalhosszon, a helyközi járatokon a vezetőknek kiadott pihenőidőt érinti. 

Az előterjesztés rögzíti, hogy ha a pihenőidő eléri a tizenkét órát, azt két részben kell kiadni. Az egyik résznek egybefüggően kilenc órának kell lennie, a másiknak pedig három órának. A kilenc órás részt a következő munkaidő előtt kell közvetlenül kiadni az érintetteknek – tette hozzá az államtitkár. 

Rendkívüli közlekedési helyzetben a pihenőidő csökkentését nyolcórás egybefüggő időtartamra javasolják megállapítani. A kimaradt időt a következő szolgálat teljesítését követő, egybefüggő napi pihenőidőhöz kell hozzáadni.  

A pihenőidő alatt a járművezetők rendelkezésre állásra nem kötelezhetőek, és egyéb munkaköri kötelezettségük nincs. A pihenőidővel szabadon rendelkezhetnek, a szabadidőt saját belátásuk szerint tölthetik el – mondta Homolya Róbert. A bevezetés törvényi átmenettel történik 2018. január 1-től – jelezte az államtitkár, aki közölte: a szakmai szervezetekkel is egyeztettek, s így jutottak a közös álláspontra.

Fidesz: a javaslat az autóbuszos személyszállítás biztonságát szolgálja  

Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka szerint a javasolt szabályozás egyértelműen az autóbuszos személyszállítás biztonságának növelését szolgálja és eleget tesz uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek is. Szerinte a napi pihenőidő két részletben való kiadása a buszvezetők számára indokolt, hiszen a személyszállítási igények döntően reggel és este jelentkeznek, napközben ez az igény igen csekély. 

Hozzátette: a pihenőidőben a járművezetőknek nem kell rendelkezésre állniuk, egyéb munkaköri kötelezettségük sem lehet, így ezt az időt szabadidőként tölthetik el. Ugyanakkor – folytatta – rendkívüli közlekedési helyzetben a napi pihenőidő 8 óra egybefüggő időtartamra is csökkenthető. Reményét fejezet ki, hogy az új szabályok nem okoznak majd gondot a szolgáltatók számára, hiszen a változások csak 2018. január 1-jével lépnek életbe.

KDNP: jobbá válik a munkaszervezés az autóbuszvezetők számára

Hollik István, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a javaslat elfogadásával az autóbuszvezetők számára a munkaszervezés jobbá válik, több pihenőidővel rendelkeznek majd. Közölte, a KDNP támogatja a változtatásokat, mert a kormány nemcsak Európai Unióval, hanem az érdekképviseletekkel is megtárgyalta a javaslatot. 

Megjegyezte: a módosításnak köszönhetően több száz új buszvezetőt kell felvenni, vagyis új munkahelyeket is a teremt a javaslat.

Fidesz: szakmai szervezet is részt vett az előkészítésben      

Witzmann Mihály fideszes képviselő az ellenzéki felvetésekre azt mondta: a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége részt vett a javaslat előkészítésében, és egy hatástanulmányt is készített, amely szerint a javaslat számos garanciát tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkavállalók számára elegendő pihenés álljon rendelkezésre. A buszvezetők jövedelemcsökkenésére vonatkozó ellenzéki felvetésre hozzátette: a szövetség szerint az esetleges keresetváltozásokat a munkáltató képes kompenzálni. Hangsúlyozta: van idő a felkészülésre, hiszen 2018-ban lépnek életbe a változtatások, de ha mégsem lesz megfelelő a szabályozási környezet, akkor lesz a lehetőség arra, hogy azt az EU-val újratárgyalja a kormány.

Kormány: a jogszabály jobb feltételeket teremt a munkavállalóknak

Homolya Róbert, a fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára zárszavában arról beszélt, hogy a javaslat jobb feltételeket teremt a munkavállalóknak, akiknek kompenzációt kell adni, ha nem teljesül a pihenőidőre vonatkozó uniós irányelv.

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, a javaslat előterjesztője felszólal a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. február 22-én. (Fotó: Soós Lajos – MTI)

Kiemelte, hogy tavaly 3-5 százalékos bérfejlesztést hajtott végre a kormány az állami személyszállítási társaságoknál, s nagyobb bejelentésre készül a bérfejlesztés területén.

Az államtitkár az érintetteket felsorolva visszautasította, hogy nem egyeztettek volna a szakmai szervezetekkel.

A javaslat támogatását kérte a képviselőktől.

Magyarország és Szerbia közötti tiszai hajózásról szóló egyezmény

Kormány: a javaslat hozzájárul a régió gazdasági fejlődéséhez

Homolya Róbert, az NFM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára expozéjában ismertette, hogy az 1995-ben kötött tiszai egyezmény csak a két ország lobogója alatti hajóknak tette lehetővé a szabad hajózást Tokajtól a folyó torkolatáig. Magyarország uniós csatlakozásával ugyanakkor megnyitotta nemzeti vízi útjait, ezért az egyezményt 2016. november 21-én Nisben módosítani kellett, s a hazai jogrendbe kell illeszteni.

A jogszabály feloldja a harmadik országok előtt álló adminisztratív akadályokat, és az első lépése annak, hogy a Tisza nemzetközi vízi úttá váljon – mondta az államtitkár, aki szerint a lépés hozzájárul a régió gazdasági és turisztikai fejlődéséhez, az áruszállítás növekedéséhez.

Fidesz: erősödik az ország stratégiai szerepe

Szabolcs Attila, a Fidesz vezérszónoka fontosnak nevezte a tiszai hajózás rendezését, utalva arra, hogy eddig egy elavult törvényt kellett alkalmazni. Hozzátette, hogy a jó szomszédi viszony mellett a gazdasági kapcsolatok is egyre jelentősebbé válnak.

A kormánypárti politikus méltatta a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal-fejlesztést és Kína szerepvállalását is.

Értékelése szerint ezek hozzájárulnak Magyarország stratégiai szerepének erősödéséhez és a régió fejlődéséhez.

Kormány: áttekintik a fejlesztéseket    

Homolya Róbert, az NFM államtitkára zárszavában megköszönte a frakciók támogatását és közölte, hogy a megállapodás kihirdetése után áttekintik a jövőbeli fejlesztéseket, hogy a vízi szállítmányozás fenntartható legyen és az ott élők boldogulását szolgálja.

Kitért arra is, hogy Magyarország több dunai fejlesztésre is támogatást nyert el az uniótól, a vízlépcsőkről szóló vitára pedig lesz lehetőség a nemzeti közlekedési stratégia részeként a közeljövőben.

Azt a jobbikos felvetést, hogy Magyarország elmarad a vízi szállítmányozásban a nemzetközi átlagtól, azzal indokolta, hogy itt nincs tenger.

A magyar-ukrán államhatáron lévő közúti határhidak fenntartásáról szóló megállapodás

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára expozéjában kifejtette, hogy a 136,7 kilométeres határszakaszon 4 híd van, a működtetés közös feladat, a két állam 50-50 százalékban tulajdonos. A karbantartás érdekében állandó az információcsere, azonban elengedhetetlen a jogi háttér megteremtése, s ehhez nemzetközi szerződés szükséges – magyarázta.

Az államtitkár elmondta, hogy a szabályozás rögzíti a fenntartással kapcsolatos kötelességeket, az alkalmazandó műszaki előírásokat, az információs és határtáblák védelmét, a forgalomkorlátozásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeket, a rendkívüli események kezelését és a szolgálati személyzet határátlépési rendjét.

Fidesz: fontos érdek a határhidak karbantartása

Szabolcs Attila, a Fidesz vezérszónoka mindkét ország szempontjából kiemeltnek nevezte a megállapodást, kifejtve, a legnehezebb sorsú határon túli magyar közösség számára fontos a napi átjárás, Ukrajna számára pedig egy kaput jelent Európa felé. A karbantartást és felújítást a segélyszállítmányok és a kereskedelem szempontjából is fontos érdek, s a diplomáciai szempontok is közrejátszanak.

Tudni kell, hol kell kerítést és hol kell hidat építeni – fogalmazott a kormánypárti politikus.

Kormány: minden térség fejlesztési igényét figyelembe veszik

Homolya Róbert zárszavában elmondta, hogy a tiszabecsi híd fenntartása 100 százalékban a magyar állam feladata lesz és mindent megtesznek az állapotának rendezése érdekében.

A térség elérhetőségével kapcsolatos felvetésekre pedig úgy reagált, hogy év végén kormányhatározatban foglalták össze a rövid- és középtávú fejlesztéseket, ez 2470 milliárd forint hazai forrást jelent. Minden térség igényeit figyelembe veszik – hangsúlyozta az államtitkár.

Az Abaújvár és Kenyhec közötti Hernád-hídról szóló kormányközi megállapodás módosítása

Homolya Róbert közlekedéspolitikai államtitkár expozéjában elmondta, az Abaújvár és Kenyhec (Kechnec) települések közötti közúti Hernád-hídról szóló magyar-szlovák kormányközi megállapodásban foglalt átkelő a két ország közötti sikeres, határon átnyúló együttműködés keretében valósult meg. Ám az egyezményt módosítani kell, mert a híd egy járda miatt 2,5 méterrel szélesebb lett a dokumentumban eredetileg rögzített méretnél.

Hörcsik Richárd (Fidesz) is megerősítette, hogy egy technikai módosításról van szó, mivel „2,5 méterrel szélesebbre sikeredett a híd”, amit át kell vezetni a szövegben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Trianon után mind a magyar, mind a szlovák Abaúj zsákrégióvá vált, így a 2015 végén átadott híd a politika egy régi adóssága volt. A politikus, a térség országgyűlési képviselője megjegyezte, hogy az átkelőnek köszönhetően Abaújvárról egyre többen ingáznak Kassára.

Horvátország EGT-tagságáról szóló megállapodás

A következő nemzetközi egyezmény, az Európai Gazdasági Térségben (EGT) való horvát részvételéről szóló megállapodás – és három kiegészítő jegyzőkönyv – kihirdetésére tett javaslatot ismertetve Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára emlékeztetett: Horvátország európai uniós integrációjakor kötelezettséget vállalt az EGT-csatlakozásra is. Jelen törvényjavaslat ennek kihirdetéséről rendelkezik.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára, a javaslat előterjesztője felszólal a Horvát Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodás és három kapcsolódó megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. február 22-én. (Fotó: Soós Lajos – MTI)

Szabolcs Attila (Fidesz) elmondta: a javaslat technikai jellegű, a horvát tagságból ered. Horvátország sokáig nem lehetett része a szabad Európának, Magyarország azonban mindig erőteljesen támogatta a horvát EU-tagságot – fogalmazott.

Újabb megállapodás az IFRC-val

A magyar kormány és a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) közötti megállapodás kihirdetésének vitájában a jogszabályt ismertető Mikola István azt mondta, hogy az IFRC a világ egyik legnagyobb humanitárius szervezete. Hangsúlyozta, hogy az IFRC és a magyar kormány 1993-ban kötött székhelyegyezményt, majd a szervezet 2007-ben Budapestre telepítette európai zónairodáját. A mostani megállapodásra azért van szükség, mert a menedzsment divízió alá tartozó IT részleget is Budapestre telepítik.

Szabolcs Attila, a Fidesz vezérszónoka, aki támogatásukról biztosította a javaslatot, a történelem egyik legfontosabb nemzetközi szervezetének nevezte az 1863-ban alapított Vöröskeresztet.

Az általános vita lezárása után Mikola István azt mondta, hogy az IFRC a 13. az ENSZ szakosított szervezetei közül, amelyik irodát nyitott Budapesten.

Politikai párbeszéd és együttműködés Kubával

Az Európai Unió és a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló javaslat vitájában újfent Mikola István ismertette a javaslatot. Az államtitkár azt mondta, hogy az EU Kubához fűződő kapcsolatait 1996 óta az a közös álláspont határozta meg, amelyik a súlyos kubai emberi jogi visszaélésekre válaszul született. Magyarország a mostani tárgyalások előtt és alatt ragaszkodott ahhoz, hogy tartsák fent a közös álláspontot, amíg nem születik megfelelő bizonyíték arról, hogy a kubai rezsim megfelelően kezeli az emberi jogokat – emelte ki. Noha a kubai nyitás nem jár majd az emberi jogi helyzet gyors és látványos változásával, de feltételezhető, hogy ezen a területen is enyhülés következik be – közölte az államtitkár.

A parlament tárgyalta az Európai Unió illetve Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásnak a horvát uniós csatlakozás miatti kiegészítését. A Fidesz, az MSZP és a Jobbik vezérszónokai egyaránt támogatásukról biztosították a javaslatot. Ugyanígy támogatták annak a jegyzőkönyvnek a kihirdetését, amelyet amiatt kellett elkészíteni, hogy Ecuador csatlakozott az Európai Unió illetve Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz.

Átmeneti partnerség Ghána és az Európai Közösség között 

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkár  elmondta: az Európai Közösség és Ghána közötti megállapodás átmeneti, mert előkészítés alatt áll az unió és tizenhat afrikai ország között egy megállapodás, de azt egyes nyugat-afrikai országok gátolnak. A jelen egyezmény kedvező feltételek teremt az áru- és szolgáltatás-kereskedelem területén. 

Szabolcs Attila (Fidesz) arra mutatott rá: az afrikai migrációs hullám a jövőben is félelmet kelthet. Ismertette azt is, hogy Ghánában jelentős magyar mezőgazdasági érdekeltségek vannak.

Megállapodás módosítása az EK és a Dél-afrikai Köztársaság között

A déli nyitás stratégiájában illeszkedik a szorosabb együttműködés Magyarország és a Dél-afrikai Köztársaság között – mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára. 

A tárgyalt megállapodás az áruk, a szolgáltatások és a tőke áramlásának liberalizálását célozza – tette hozzá. 

Witzmann Mihály (Fidesz) emlékeztetett: a magyar kormány a gazdasági válság alatt döntött új külkereskedelmi partnerek kereséséről, de, mint fogalmazott, kapcsolatunk Dél-Afrikával olyan fontos, hogy még a szocialisták sem zárták be a követséget ott. Rámutatott: az ország Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere az afrikai kontinensen. 

Az Európai Unió és az SADC-GPM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodás

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára expozéjában ismertette, hogy a megállapodást 2016. június 10-én írta alá az Európai Uniós és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség. Utóbbinak Botswana, Lesotho, Mozambik, Namíbia, a Dél-Afrikai Köztársaság és Szváziföld a tagja, később Angola is csatlakozhat.

Az államtitkár értékelése szerint az egyezmény kedvezőbb piacra jutási feltételeket teremt az áruk és szolgáltatások kereskedelme terén. Megjegyezte, hogy 2015-ben a régió 73 milliárd eurós forgalmat bonyolított az EU-val, ebből 300 millión eurónyit Magyarországgal, amely a déli nyitás révén tevékenyen részt vesz a folyamatokban, a piacra jutást pedig kereskedőház segíti.

Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka szerint az egyezmény jól illeszkedik a déli nyitásba. Kiemelte, hogy a hat ország az EU legnagyobb kereskedelmi partnerei között van, Mozambik például nyersanyagban gazdag, Botswana gyémántbányászata pedig a világ élvonalába tartozik.

Mikola István zárszavában megköszönte a 10 egyezmény támogatását és jelezte, azok elfogadása jelentős hatással lesz a magyar gazdaságpolitikára és diplomáciára.

Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta az ülésnapot, a parlament hétfőn folytatja munkáját.