Szent György-napi megemlékezés

Az elnöklő Lezsák Sándor megemlékezett arról, hogy ez a nap, április 24., Szent György napja, a rendőrség és az országgyűlési őrség ünnepnapja. Azt mondta: ma, amikor a globális biztonsági környezet rendkívül gyorsasággal változik, amikor újabb és újabb terrortámadások történnek, nyugalommal tölthet el bennünket a tudat, hogy a rendőrség hűségesen védelmezi értékrendünket és biztonságunkat. Megemlítette, hogy az országgyűlési őrség idén ünnepli felállításának 105. évfordulóját. Lezsák Sándor azt mondta, az Országgyűlés tiszteletét és köszönetét fejezi ki minden rendőrnek és országgyűlési őrnek.


Napirend előtt

KDNP: Brüsszel törekvései veszélyeztetik Magyarország szuverenitását



Firtl Mátyás (KDNP) szerint Brüsszel határozott törekvése, hogy a nemzeti hatáskörben lévő döntések egy részét, például az áram árának állami megállapítását vagy a migránsügyet uniós hatáskörbe vonja. Hozzátette: ez veszélyezteti Magyarország nemzeti szuverenitását. A magyar kormány akkor tud kiállni az ország érdekeiért, ha minél többen támogatják az ország érdekeit védő törekvéseit – mondta. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára szerint a képviselő reális veszélyre hívta fel a figyelmet, és fontos, hogy a nemzeti konzultáció során minél többen válaszoljanak a kérdésekre, mert ezzel legitimálják a rezsicsökkentés megvédését. A hatósági ár megszüntetésére vonatkozó uniós javaslatot több szempontból aggályosnak nevezte, szerinte az sérti az ország szuverenitását, az arányosság és a szubszidiaritás elvét.

Fidesz: meg kell állítani Soros Györgyöt!

Németh Szilárd (Fidesz) szerint Soros György és európai megbízottjai illegális bevándorlókkal szeretnék Európát elárasztani. Magyarország azonban saját maga szeretné az ügyeit intézni – hangoztatta. Elmondta, Soros György azért utazott Brüsszelbe, hogy elérje a magyar kerítés lebontását, az illegális bevándorlók beutaztatását, szétosztásukat. Ki hatalmazta fel Soros Györgyöt arra, hogy mielőtt a magyar miniszterelnök tárgyal a brüsszeli vezetőkkel, azt megelőzően elmondja az Európai Bizottságnak, mit kell tenni Magyarországgal? Szavazott erre a Soros Györgyre Magyarországon valaki? – kérdezte, majd hozzátette: meg kell állítani Soros Györgyöt és Brüsszelt, erre pedig jó lehetőség a nemzeti konzultáció. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint egyre nagyobb a nyomás Magyarországon, mert egyre többen szeretnék elérni, hogy a kormány változtassa meg politikáját, például az energiaárak vagy a bevándorlás területén. Azt mondta, az Európai Bizottság a határok megerősített védelme helyett azon „töri a fejét", hogyan ossza szét a terheket a kvótákon alapuló betelepítési programokkal. Hozzátette: nem lehet csodálkozni azon, hogy az Európai Parlament (EP) baloldali többsége újra „elővette" Magyarországot. Az EP felgyorsítaná a betelepítéseket, megkönnyítené a családegyesítéseket – közölte, majd azt kérte, minden magyar állampolgár töltse ki a nemzeti konzultációs kérdőíveket.


Kérdések

Fidesz: újabb szűrési program indul

Bene Ildikó (Fidesz) arról beszélt, hogy idén újabb országos szűrési program indul. Szavai szerint a rosszindulatú vastag- és végbéldaganat kialakulásának kockázata az életkorral folyamatosan nő, s ez a második leggyakoribb halálok Magyarországon. Megjegyezte: korán felismerve kifejezetten jól gyógyíthatók, de a betegek sokszor csak későn fordulnak orvoshoz. Arra volt kíváncsi, hogy a szeptembertől induló, két évenkénti célzott vastag és végbélvizsgálat esetében hogyan érhető el, hogy a háziorvosok minél nagyobb számban csalatkozzanak, s biztosított-e a program finanszírozása? Rétvári Bence azt mondta: fontos népegészségügyi prioritás a daganatos betegségek miatt halálozás csökkentése. Évek óta folyik az előkészítése az említett szűrővizsgálatoknak, kísérleti programok több megyében voltak. Megjegyezte: évente ötezren halnak meg a fenti betegségekben, és 10 ezer új megbetegedést regisztrálnak. A szűréseken az 50-70 év közöttiek vehetnek részt rajta, s eddig 2624 háziorvosi praxis csatlakozott önként, ami a háziorvosok 51,6 százaléka. A későbbiekben a program lezárulta után beépül az egészségügyi alapellátási feladatok közé. A minél nagyobb részvételre kommunikációs kampánnyal, tájékoztatókkal, lakossági fórumokkal buzdítanak majd – jelezte.

Fidesz: hogyan segítik a természetjárást?

Hörcsik Richárd (Fidesz) arról érdeklődött, milyen intézkedésekkel segíti a kormány a természetjárás fejlődését. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára szerint a bakancsos turizmus valóban ismét egyre népszerűbb. A kormány az utóbbi öt évben több mint 15 milliárd forint értékben fejlesztett például csillagvizsgálót, kisvasutat és kilátót, továbbá túraútvonal-jelzéseket festettek újra a szakszövetséggel közösen – tájékoztatott.

Fidesz: történelmi jelentőségűek a határon túli gazdaságfejlesztési programok

Salacz László (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy a külhoni magyarok ne csak jogi, kulturális értelemben érezzék magukat a magyar nemzet testéhez tartozónak. Ezért történelmi jelentőségűnek tartja a magyar kormány által a határon túli területeken – Vajdaságban, Kárpátalján és Felvidéken – meghirdetett gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési programokat. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára úgy reagált: a gazdaságfejlesztési támogatás legfőbb célja, hogy a szülőföldjén tartsa a magyar közösséget. A Vajdaságról szólva közölte: 2016-2018 között több mint 30 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást és 30 milliárd forint kedvezményes hitelt biztosít vajdasági célokra.
    
Fidesz: ki fizeti a tüntetőket?

Pánczél Károly (Fidesz) az amerikai elnökválasztással összefüggésben példaként hozta, hogy a Donald Trump győzelmét elfogadni nem tudók spontán, alulról jövő megmozdulásként hirdettek tüntetéseket, miközben a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány 247 millió dollárral támogatta a mögötte álló szervezeteket. Hozzátette: Macedóniában is 5 millió dollárt kaptak „úgynevezett civil szervezetek" a kormány destabilizálására, amelyek egyebek mellett festékkel töltött palackokkal dobáltak meg középületeket. Felvetette, hogy ezt igyekeztek Magyarországon is tenni. Mikola István, a külgazdasági és külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára azt válaszolta: a nyugat-balkáni ország Magyarországhoz hasonlóan védi a határait, ennek tudható be, hogy instabil helyzetet próbálnak előidézni. Megjegyezte, úgynevezett civilek – amelyek nemzetközi hálózatok budapesti irodái – Magyarországon is befolyásolni akarják az ország politikáját, s a támadások mögött az áll, hogy a kormány ellenáll az illegális bevándorlással szemben.


Napirend után

A napirend utáni felszólalások között Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke arról emlékezett meg, hogy ötven éve hunyt el gróf Széchényi Zsigmond. A miniszterelnök-helyettes felszólalása során üdvözölte a vadász-vadászíró parlamenti páholyban helyet foglaló özvegyét. A kormány nevében válaszoló Pogácsás Tibor azt mondta, hogy gróf Széchenyi Zsigmond neve egybeforr a világhírű magyar vadászati kultúrával és a kulturált vadászattal.

Hoppál Péter (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy 2023-ban újra egy magyar település lehet Európa kulturális fővárosa. A politikus a jelentkezésre ösztönzött minden magyar várost.

Rétvári Bence (KDNP) a Vác újjáalkotójának is nevezett gróf Migazzi Kristóf bíboros-püspökről emlékezett meg.

Az elnöklő Jakab István az ülést lezárta, és jelezte: a következő ülésnap várhatóan május 2-án lesz.