Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Borkai Zsolt polgármester (az első sorban, b-j), valamint Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője és felesége, Csilla asszony (b) a Szent László-napok alkalmából tartott szabadtéri szentmisén, a győri Dunakapu téren 2017. június 27-én. (MTI Fotó: Bodnár Boglárka)

A szentmisét, amelyen mintegy kétezer-ötszázan vettek részt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai, valamint a szomszédos országok püspöki konferenciáinak képviselői közösen mutatták be.

A misén és az azt követő belvárosi körmeneten részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, valamint Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa.

Veres András, az MKPK elnöke, győri megyés püspök az ünnepi mise elején hangsúlyozta, hogy Szent László olyan szent, akinek példáját a hívő és nem hívő emberek is követni tudják, mert tulajdonságai közé tartozott a hűség, a hazáért való szeretet és a hősiesség.


Erdő Péter bíboros, prímás szentbeszédet tart a Szent László-napok alkalmából tartott szabadtéri szentmisén, a győri Dunakapu téren 2017. június 27-én. (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Erdő Péter bíboros, prímás homíliájában hangsúlyozta, Szent Lászlóval terve volt Istennek, azt a szerepet szánta neki, hogy megvédje a magyarságot és az országban élő többi népet a nomád betörésektől. Előtte azonban ő is átélte a rivalizálást, mert harcolnia kellett az ország függetlenségéért, amelyet azzal mutatott meg, amikor 1077-ben trónra lépését nem a német-római császárnak, hanem VII. Gergely pápának jelentette be.

Szent László sokat tett azért, hogy az ország állandó hazája és „szeretett otthona" legyen a magyar népnek - mondta az esztergom-budapesti érsek.

Kifejtette: Szent László a külső ellenségtől hadvezérként védte meg az országot, a belső biztonság „megrontóitól pedig mint a magyarok igaz bírája szabadította meg hazánkat". A keresztény élet megszilárdításáért két új püspökséget hozott létre, Nagyváradot és Zágrábot.

Erdő Péter kitért arra, Szent László felismerte, hogy korában a nyelv is erős, közösséget alkotó tényező volt, amelyet felhasznált a keresztény hit és közösség  építésére. Kortársai és az utókor is szentnek tartották, azt az embert tisztelték benne, aki „szívvel-lélekkel építette és védte egyházát és hazáját", aki István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt szentté avattatta. Ezzel saját példaképet adott a magyar népnek – hangoztatta.

A bíboros a király erényeit sorolva hozzátette, Szent László mindig kész volt arra, hogy személyesen is kockára tegye életét mindenért és mindenkiért, akiben „Isten ügyét és a magyar ügyet látta meg".

Szent László európai szemlélete, amely egyben az ország stabilitásának és megszilárdulóban lévő keresztény kultúrájának védelmét is jelentette, kirajzolta egy régió körvonalait, amely Horvátországtól a magyar, cseh, lengyel területeken át egészen a keleti keresztényég határig terjedt, de nem egyetlen birodalomként, hanem a szövetségesek összetartása és emberi közelsége révén – mondta Erdő Péter.


A Szent László-herma körmenete a Szent László-napok alkalmából tartott szabadtéri szentmise után Győrben 2017. június 27-én. (KDNP Fotó: Váli Miklós)

A szentmise elején a Káptalandombi Szent László Látogatóközpontból ünnepélyes keretek között levitték a Szent László-hermát – amely Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje a Szent Korona és a Szent Jobb után – a Dunakapu térre, amelyet a szertartás végén a hagyományos Szent László-napi körmenetben vittek végig a győri belvároson.

A Szent László-évet a nemzetpolitikai államtitkárság hirdette meg 2017-re, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.

Tekintse meg a helyszínen készült fotógalériánkat!