Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke igét hirdet a Magyar Református Egyház zsinatának ünnepi ülését követő úrvacsorás istentiszteleten a debreceni református Nagytemplomban 2017. június 24-én. (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

„Az egység számunkra a megmaradást biztosítja, jövőképünket teszi bizonyossá, reményteljessé" – mondta Zán Fábián Sándor.

A püspök a közös zsinat legfontosabb üzenetének az összetartozást nevezte, s utalt a Magyar Református Egyház 2009-es újraegyesítésére, ami "az egész nemzetre kihatással volt". „Mi magyar reformátusok készek vagyunk élenjárni, és példát mutatni" – utalt a református egység megtartó erejére a kárpátaljai püspök.

Szabó István dunamelléki püspök szerint a II. Helvét Hitvallás a mai reformációs gondolkodást is meghatározza. A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke a sajtótájékoztatót megelőzően az MTI-nek kifejtette: 450 évvel ezelőtt fogadták el Debrecenben a II. Helvét Hitvallást, amely "olyan szimbolikus hitvallási irat, amely azóta is meghatározza a mi reformációs gondolkodásunkat".

„Most ezt újra megerősítettük, illetve készítettünk egy új, korszerűbb fordítást, hogy a mai nemzedékek könnyebben, jobban olvashassák" – utalt a püspök a közös zsinat szombati munkájára megjegyezve, hogy az egész Kárpát-medencéből és a tengeren túlról is voltak küldöttek, s "ebben a közösségben úgy érezzük, hogy méltóképpen hozzá tudtunk járulni az 500 éves jubileumi sorozathoz".

Fekete Károly tiszántúli püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a II. Helvét Hitvallás az ortodoxiával is összeköti a protestánsokat.

A Heinrich Bullinger által megszövegezett II. Helvét Hitvallás ugyanis „tartalmazza azokat az óegyházi ökumenikus hitvallásokat, amelyeket az első négy század kereszténysége elfogadott".

Hozzátette: természetesen a Nyugat egyházainak apostoli hitvallása is benne van a II. Hellén Hitvallás szerkezetében, de – mint fogalmazott Fekete Károly – „ez egy olyan különleges dolog, hogy nem nagyon szoktunk beszélni róla".

Bullinger szándéka az volt, hogy az egyetemes keresztyénség hitét fogalmazza meg a reformált gondolkodásmód szerint, a szentírás nagyon sok részét felhasználva – jelezte a tiszántúli püspök hozzátéve: olyan jelentőségű dokumentumról van szó, amely napjainkig kihat: a lelkészképzésből például „törölhetetlen az a szókészlet, fogalomtár, amit a II. Helvét Hitvallás hordoz".

Papp László, Debrecen polgármestere úgy fogalmazott: a II. Helvét Hitvallás megerősítése rendkívül időszerű „értékvesztett világunkban, ahol Európa identitásválságban van, és tagadja keresztény gyökereit, ahol azért támadnak bennünket magyarokat, mert alaptörvényünk hazánkat a keresztény Európa részének tekinti".

A debreceni polgármester szerint ebben a helyzetben „szükség van a világosító lámpásra, útmutatásokra, szükségünk van tudni, hogyan értelmezzük Jézus tanítását, hogyan cselekedjünk a világban".

Papp László Debrecent a magyar reformáció szellemi és lelki központjának nevezte és azt mondta: a 450 éve elfogadott és most megerősített II. Helvét Hitvallás „bennünket is megerősít hitben, lélekben, elkötelezettségben, hogy keresztény történelmünk, múltunk, jelenünk és jövőnk mellett kiálljunk, és közéleti tevékenységünket is ennek szellemében végezzük".