Úgy gondoljuk, hogy a világmindenségben a Teremtő bölcsesége és szeretete fejeződik ki, tehát mindaz, amit ő alkotott, valamilyen szinten jó és értékes. Ezzel a tisztelettel kell viszonyulnunk az élő és élettelen valósághoz.
Környezetvédelemről szóló körlevelet adott ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia - jelentette be a testület téli rendes üléséről tartott budapesti sajtótájékoztatón Erdő Péter bíboros, prímás, az MKPK elnöke. A dokumentum kiadása környezetvédelmi szakértőkkel, akadémikusokkal és szakképzett teológusokkal egyeztetve történt.
Erdő Péter íösszefoglalva a körlevél lényegi üzenetét, hangsúlyozta: az emberiség elveszítette a kontrollt saját tevékenysége és környezetének alakulása között. Bizonyos folyamatokat mi magunk indítottunk el, Felismerjük ugyan, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek veszélybe sodorják a környezetet, mégsem tudjuk azt abbahagyni, mert az életünk úgy van szervezve, hogy rövid távon kell profitot felmutatni. Ennek a kényszernek a hatása alatt pedig sokszor rossz választ adunk a környezetünket is érintő kérdésekre. Ezzel azonban a következő nemzedékek fizikai életlehetőségeit is nehezítjük, veszélyeztetjük. A Püspöki Konferencia ebben a keretben szól a természetről azzal a sajátos katolikus nézőponttal, hogy számunkra a teremtett világ vallási szempontból is értéket jelent. Úgy gondoljuk, hogy a világmindenségben a Teremtő bölcsesége és szeretete fejeződik ki, tehát mindaz, amit ő alkotott, valamilyen szinten jó és értékes. Ezzel a tisztelettel kell viszonyulnunk az élő és élettelen valósághoz. A termetett világban hitünk szerint az ember a legnagyobb érték, így az emberhez rendelve, az emberrel való kapcsolatában szemléljük a világnak az egészét. Közünk van a teremtett világhoz, az élőlényekhez, ezért az ő jól-létük ránk is visszahat!
Udvardy György püspök, az MKPK által a dokumentum előkészítésével megbízott bizottság vezetője elmondta: sok társadalmi szervezet és mozgalom tevékenységét figyelve – amelyek közül nagyon sokra tisztelettel tekint az egyház – az is megállapítható, hogy gyakorlatilag lehetetlen igazi megoldást kínálni a bennünket körülvevő környezeti-társadalmi problémákra, ha nem próbáljuk meghatározni azt, hogy ki az ember. A körlevél az ember teremtmény-mivoltából indul ki, mert meggyőződésünk, hogy enélkül nem juthatunk el a megoldáshoz. A püspök emlékeztetett: a teremtett világ védelmével kapcsolatos egyházi tanítás nem új, régóta jelen van az egyház tanításában, különösen is a városiasodás, a gyáripar fejlődésétől kezdődően. A munka egyik célja volt, hogy pontos, világos elveket fogalmazzon meg az egyház tanításáról, azonban ennek kézzelfoghatóvá tételéhez három kísérő kiadványt is készített, amelyek a jövő héttől vásárolhatók meg az egyházi könyvesboltokban. A három kiadványt így foglalta össze Udvardy György püspök:
+ Tanulmánygyűjtemény neves professzorok cikkeivel, szakmai felvetésekkel, népszerűsítő módon sok-sok adattal, háttérinformációval, amelyeket pedagógusoknak, lelkipásztoroknak, katekétáknak ajánlanak, amikor erről a témáról kívánnak beszélni növendékeik előtt.
+ Segédanyagok, óravázlatok gyűjteménye pedagógusok, osztályfőnökök, katekéták számára. A füzet öt témát dolgoz fel hat korosztály számára: az ember istenképiségének hangsúlyozása; a döntésre nevelés; a globális szemlélet katolikus víziója; háttérbe szorult fogalmak megtöltése tartalommal (szolidaritás, társadalmi igazságosság, javak igazságos elosztása stb), valamint a közjó összefüggése a teremtett világról való gondoskodással.
+ Gyakorlati ötletek gyűjteménye lelkipásztorok, plébániai közösségek, családok számára a tekintetben, hogy konkrétan mit tehetünk a teremtett világ védelme érdekében, például milyen teremtésvédelmi szempontokat vegyünk figyelembe plébániánk összejöveteleinek szervezésekor. A kötet a lelkipásztorokban, hívekben nagy valószínűséggel felmerülő kérdésekre, esetleges ellenvetésekre is konkrét, gyakorlati válaszokat ad (a mi feladatunk-e ez, fontos-e ez, mit tegyünk, ha nem értünk hozzá, a környezetbarát megoldások drágabbak stb.)
Forrás: Magyar Kurír