A vallás védte meg eleinket a pusztító betegségektől - ezzel a forradalmian új evolúciós elmélettel állt elő két amerikai kutató, akik szerint ezzel magyarázható, miért hisznek többféle vallásban a trópusokon élő emberek, mint a hideg égöviek.
"Miért van Elefántcsontparton 76 vallás, Norvégiában pedig csak 13? Brazíliában 159, Kanadában viszont csak 15, miközben mindkét ország nagyjából azonos méretű?" - ezt a kérdést tette fel magának az Új-mexikói Egyetem két kutatója, Corey Fincher és Randy Thornhill professzor.
A Proceedings of the Royal Society, Biological Sciences című szaklapban ismertetett elméletük szerint a vallás megosztja az embereket, ezáltal pedig lassítja a betegségek, járványok terjedését, márpedig ez utóbbiak gyakoribbak a forró égövön. A közös hit összekovácsolja a közösséget, s egyúttal bizonyos mértékben elzárja a többitől. Ennek rövid távú következménye a betegségektől való védelem, hosszú távon pedig az, hogy genetikailag is megváltozik némileg az adott embercsoport, ami szintén védelmet jelenthet a fertőzésekkel szemben. A hit magyarázza azt is, hogy a fertőzött vagy beteg csoport tagjai nem költöznek el és nem szóródnak szét - szintén akadályozva a kór terjedését - írják a tudósok.
InfoRádió
