Az Alkotmánybíróság teljes ülésének témái

Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § c) pontja alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A perbeli felperes gyermekgondozási díjra jogosultsága megállapítása iránt nyújtott be igénybejelentést az illetékes szakigazgatási szervhez, amely azonban kérelmét elutasította, mivel a hivatkozott törvényi rendelkezés alapján nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, és ilyennek minősült a perbeli felperes rehabilitációs ellátása. Az elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel élt, azonban a másodfokú határozat az elsőfokút helybenhagyta. A perbeli felperes ezt követően keresetlevelet nyújtott be a másodfokú társadalombiztosítási határozatnak - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - bírósági felülvizsgálata iránt.
A bíróság álláspontja szerint a kérelmező perbeli felperes aktív munkavállalói időszaka alatt befizette a szükséges hozzájárulásokat a társadalombiztosítási rendszerbe, a hivatkozott jogszabályi rendelkezése a perbeli felperes számára méltánytalan hátrányt jelent és a perbeli felperes hátrányos helyzetbe került. A támadott jogszabályi rendelkezés sérti a jogbiztonság elvét, a tulajdonhoz való jogot is. (Indítvány:_anonimizált.pdf.)

Végrendelet érvényessége haszonélvezeti jog

A Fővárosi Törvényszék 43.Pf.634.260/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítéletek sértik az örökléshez való jogát, mivel azok ellentétesek a hosszabb ideje töretlen gyakorlattal. Hozzáteszi: szerinte az ítéletek indokolása nem egyértelmű. Kifejti: a támadott ítéletek sértik a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát is, mivel a bíróságok ügyében ésszerű időn belül nem hoztak döntést. (Indítvány.pdf.)

Zajártalom fesztivál miatt

A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. § (4) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll vizsgálata.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa sérelmezi, hogy a jogalkotó sem a KvVM-EüM együttes rendeletben, sem magasabb szintû ágazati jogszabályban nem határozza meg a kulturális fesztivál fogalmát. Álláspontja szerint a jogbiztonság sérelmét okozza, hogy a kifogásolt rendelkezés indokolatlanul tág mérlegelési lehetõséget biztosít a jogalkalmazó hatóságnak abban a tekintetben, hogy egy adott rendezvényre milyen zaj- és rezgésterhelési határértéket határozzon meg. Mivel a hatóság döntését sem a fellebbezési eljárásban, sem a határértéket megállapító határozat esetleges bírói kontrollja során nem lehet úgy felülvizsgálni, hogy megfelelően lehessen érvényesíteni a törvényesség szempontjait, az indítványozó a közigazgatási határozatok bírói kontrollját és a bírósághoz fordulás jogát elõíró alkotmányi rendelkezések sérelmére is hivatkozik. Végül az egészséges környezethez való jog szükségtelen és indokolatlan korlátozását is megvalósulni látja, mivel a kifogásolt rendelkezés a jogszabályokkal már elért védelmi szintet jelentõsen csökkenti. (Indítvány_és_kieg.pdf.)

Ingóértékesítés adójogi szabályai

A Kúria 3/2013. Közigazgatási és Munkaügyi jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint az előtte másodfokon folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogegységi határozat sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető jogbiztonság elvét és a C) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott hatalommegosztás elvébe ütközik.
Az eljárás hátteréül szolgáló ügyben a költségvetési család bűntettével vádolt vádlott ingóértékesítési tevékenységét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII törvény  ingóérékesítésre vonatkozó szabályai szerint folytatta, holott arra az elsőfokú bíróság ítélete szerint a törvény önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kellett volna alkalmazni. Az előadó bíró álláspontja szerint a Kúria a módosítás előtti Szja. törvényben mutatkozó joghézagot nem volt jogosult jogértelmezéssel rendezni, azt csak törvénymódosítással lehetett volna alkotmányosan szabályozni.  (Indítvány_anonim.pdf.)

Eljárási bírság, – Kehi

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet egyes rendelkezései, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.30.417/2013/55. számú ítélet  alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az ügy előzményeként a Kehi ellenőrzést folytatott a Budapest Airport Zrt. privatizációjával összefüggésben. A Kehi bizonyos iratok megküldését kérte az indítványozótól. Az indítványozó válaszlevelében tájékoztatta a Kehi-t, hogy a megkeresésnek nem tud eleget tenni, illetve, hogy az iratok ügyvédi titkokat tartalmaznak. A Kehi ezt követően eljárási bírság megfizetésére kötelezte az indítványozót.
Az indítványozó szerint a Kehi, valamint a bíróság eljárása, továbbá a támadott rendelkezések sértik a jogállamiság elvét, a személyes adatok védelméhez való jogot, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is.  (Indítvány.anonim.pdf.)

Közérdekű adat közlése

A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.594/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól közérdekű adat közlését kérte. Az elsőfokú bíróság helyt adott a keresetének és adatszolgáltatásra kötelezte a KEHI-t. A másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta és az indítványozó (felperes) keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a kért jelentés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 27. § (5) bekezdése alapján tíz évig nem nyilvános és az Infotv. 2. § 9. pontja alapján a KEHI nem adatkezelő, így annak kiadására sem kötelezhető.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett döntés sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez való jogát, mivel a bíróság a kért jelentés egészét döntés megalapozását szolgáló adatnak minősítette, nem vizsgálta, milyen döntés meghozatalával összefüggésben és mennyiben áll fenn a nyilvánosságkorlátozás indokaként felhozott körülmény, illetve hogy nem minősítette adatkezelőnek a jelentést keletkeztető KEHI-t.   (Indítvány.pdf.)

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés játékfüggőség szenvedély miatt

A  szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2015. évi CXXXIX. törvénnyel módosított 1. § (6a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró  szerint a törvény támadott rendelkezése a bíróság kötelezettségévé teszi, hogy ha a bíróság az érintett személyt - játékfüggőség, vagy játékszenvedély miatt - cselekvőképességet teljesen, vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, akkor az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a jogerő beálltától - másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől - számított 8 napon belül az állami adóhatóságot értesítse. 
Az indítványozó bíró állítja: a támadott jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben nem egyértelmű az adattovábbítással érintett személyi adatok köre, nincs összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseivel, figyelemmel a célhoz kötöttség elvére, illetve a személyes adatok védelméhez való jogra.Továbbá: a támadott jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben nem valósulnak meg az adatkezelés minden szakaszára a törvényi feltételek, figyelemmel a tárgyi adattartalomnak a felhasználó számára történő eljuttatására.  (Indítvány.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái

Ingatlan adásvétel

A Kúria Pfv.V.21.247/2014/7. számú ítélete, és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.182/2013/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: ingatlan adásvételi szerződést kötött, melynek során az eljáró ügyvéd gondatlansága miatt nem került a tulajdonába a kifizetett ingatlan. Álláspontja szerint az ítélőtábla és a Kúria határozata megsértette az Alaptörvény B) cikkébe foglalt jogállamiság elvét, a XIII. cikkébe foglalt tulajdonhoz való jogát, mert kifizette az ingatlan vételárát, mégsem szerzett tulajdonjogot az ingatlanon, tehát a bírósági eljárás nem volt alkalmas arra, hogy a tulajdonjogi igényének érvényt szerezzen. Sérült az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, mert a bíróságok nem tértek ki az ítéletükben arra, hogy az eljáró ügyvéd olyan okiratot szerkesztett, mely alkalmatlan volt az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. Továbbá a bíróság határozatában kijelentette, hogy az indítványozó nem hivatkozott arra a bírósági eljárás során, hogy az ügyvéd nem tett eleget azon szakmai kötelezettségének, hogy az ingatlan tulajdoni lapját kiváltsa, ez pedig nem felel meg a valóságnak. (Indítvány. anonim.pdf.)

Regisztrációs adó, – vámtarifaszám

A Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII.3.) PM rendelet 3. számú mellékletének 125. pontja, valamint a Kúria Kfv.III.38.108/2014/8. számú ítélet  és a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27.092/2014/8. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a Kúria támadott döntésében egy korábbi, azonos történeti tényállás mellett született kúriai döntéssel ellentétesen foglalt állást - figyelemmel a tehergépjármű átalakításával összefüggésben a vámtarifaszám alá besorolás kérdésére és annak ÁFA vonzatára - ezért a támadott döntés sérti az Alaptörvény VI. cikkében, XIII. cikkében és XXVIII. cikkében foglaltakat.

Állítja: a támadott bírói döntés alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés alkalmazásán alapul, amely ellentétes a 64/1995. (XI.24.) IKM-PM együttes rendelet, a 23/1990 (XII.3.) PM rendelet, továbbá az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet vonatkozó rendelkezéseivel, figyelemmel a jármű besorolása körében az egyértelműség követelményére. (Indítvány.pdf.)

Perköltség megfizetésének érvényesítése

A Fővárosi Törvényszék 61.Pf.634.166/2013/12. számú ítélet, és a PKKB 23.P.91.842/2012/15. számú ítélet  alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó ellen az ELMÜ Hálózati Kft. a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt pert indított, amelyben az ELMÜ Hálózati Kft. keresetét a bíróság elutasította, és perköltség megfizetésére kötelezte. Az indítványozó ekkor jogi képviselője útján pert indított az ELMÜ ellen az eljárás során felmerült költségei (ügyvédi és egyéb költség) megtérítésének érvényesítésére. A támadott határozat szerint a szerződésszegéssel okozott kárát ugyanis kizárólag perköltségként és kizárólag ez ellene indított eljárásban érvényesíthette volna. 

Az indítványozó szerint a támadott határozatok megsértették az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésébe foglalt fogyasztók védelméhez való jogát, a XIII. cikk (1) bekezdés 1. fordulata szerinti tulajdonhoz való jogát, valamint a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát.  (Indítvány anonim.pdf.)

Taxiállomás használatára jogosító közterület-használati engedély kiadása

Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 28/2005. (XII. 15.) számú rendelete 18. § (2) bekezdése tárgyában előterjesztett utólagos normakontroll vizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa szerint a települési önkormányzat szabadon megállapíthatja a taxiállomások számát és azok használatának a rendjét. Ez a szabadsága azonban nem terjed ki a taxi-szolgáltatások számbeli korlátozására. Azzal, hogy az R. 18. § (2) bekezdése a kiadható közterület-használati engedélyek számát a taxiállomások számához köti, sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, mivel rendeleti úton vezet be alapjog-korlátozást, továbbá ellentétes az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésével, mivel korábban működő szolgáltatókat szoríthat ki a piacról, továbbá ellehetetleníti új szolgáltató piacra lépését, ezáltal megakadályozza a vállalkozóvá válást.  (Indítvány.pdf.)

Közérdekű adat kiadása

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 13/A. § és a 145. § (12) bekezdésének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés.

A perbeli felperes közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igényt nyújtott be a perbeli alpereshez, amelyet az megtagadott.

A bíróság álláspontja szerint a perben alkalmazandó Ogytv. 13/A. §-a és a 145. § (12) bekezdése sérti a jogbiztonság elvét és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot [VI. cikk (2) bekezdés] - valamint a Jat. 2. § (2) bekezdését -, mivel létező jog gyakorlását teszi terhesebbé, a közérdekű adatok megismerését korlátozza, megtagadása okai körében a bizonyítást kellő alkotmányos indok nélkül az adatkezelő javára módosítja. (Indítvány_anonimizált.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának témái

Közterület elnevezése

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) és (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó szerint a jogalkotó célja az volt, hogy az utcák, intézmények, szervezetek csak olyan elnevezést viseljenek, amelyek méltóak a demokratikus jogállam eszméihez. Álláspontja szerint a jogalkotó a támadott jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben nem határozta meg egyértelműen, hogy kik azok a személyek, akik a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vettek, illetve, melyek azok a kifejezések vagy szervezet nevek, amelyek a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utalnak. Álláspontja szerint a jogalkotó olyan fogalmat használ, amelynek értelmezését nem adja meg, így a jogalkalmazó szervek részére nem biztosított annak egységes értelmezése, figyelemmel az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság követelményére.A támadott jogszabályi rendelkezések ennek okán sértik a helyi önkormányzatok önkormányzáshoz való jogát, nevezetesen, hogy a jogszabályba foglalt - és az Alaptörvény által védett - feladatukat önállóan, saját meggyőződésük alapján gyakorolják, egyúttal sértik az Alaptörvényben biztosított gondolat, vélemény-nyilvánítás, tanulás és tanítás szabadságát is.  (Indítvány.pdf.)

Értékhatártól függő kizárás

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.21.724/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúriának az indítványozó felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasító döntése jogszabályellenes, figyelemmel a perérték és a megállapításra irányuló kereseti kérelem fogalmának téves értelmezésére és alkalmazására.  (Indítvány.pdf.)

Parkolási díj megfizetése

A Pécsi Törvényszék 1.Pf.20.175/2015/6. számú ítélete és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 49/2011. (X. 31.) rendelete egyes rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó kifejti: a korábbi szabályozástól eltérően, a jelenlegi szabályozás korlátozza a parkolásra jogosító mozgáskorlátozott igazolvány bemutatásának lehetőségét, mivel azt egy megszorító feltételhez köti. Érvelése szerint a szigorítás a mozgáskorlátozottakra nézve diszkriminatív rendelkezés, ami sérti az Alaptörvény, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény rendelkezéseit. (Indítvány_anonim.pdf.)

Vádindítvány elutasítása

A Fővárosi Törvényszék 31.Beüf.6816/2015/2. számú végzése, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi. CXII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szakszervezet, egy magánszemély ellen személyes adattal visszaélés vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt vádindítványt nyújtott be, amelyet a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság elutasított. A Fővárosi Törvényszék helybenhagyta az elsőfokú végzést. 
Az indítványozó szerint sérült az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésébe foglalt törvény előtti egyenlőséghez való joga, mert a szakszervezetnek, mint jogi személynek a személyes adattal visszaélés bűncselekményével kapcsolatosan elvonásra került azon joga, hogy sértetti mivoltából adódóan a vádló szerepébe kerülve védje meg az Alaptörvényben biztosított jogait. Sérült a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, és a (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joga, mert a határozatokkal szemben nincsen jogorvoslati lehetőség biztosítva a számára. Véleménye szerint sérült a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való joga, mert az érintett szervek nem folytatták le a kellő alaposságú nyomozást, továbbá a jogbiztonság és a jogállamiság is sérült az előbbiek miatt. (Indítvány. anonim.pdf.)

Feltételes szabadságra bocsátás

A Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.375/2013/85. számú ítélete, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozót az elsőfokon eljárt bíróság emberölés bűntette miatt szabadságvesztésre ítélte. A fellebbezést követően a másodfokon eljárt bíróság az indítványozó próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének végrehajtásának elrendelését mellőzte.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítéletek sértik a jogállamiság elvét, az alapjogok korlátozhatóságára vonatkozó követelményt, az emberi méltóságot, a kínzás, embertelen megalázó bánásmód vagy ítélet tilalmát, a személyes szabadsághoz, biztonsághoz való jogot és a tisztességes eljáráshoz való jogot. (Indítvány anonimizált.pdf.)

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak

A Kúria Bfv.III.1.512/2014/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó 2008. augusztus 1-én igazoltatás során 8 napon belüli testi sértést okozott egy jegyellenőrnek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság pénzbüntetésre ítélte az indítványozót, a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria a határozatokat hatályában fenntartotta. 
Az indítványozó álláspontja szerint a jegyellenőr eljárása, és a Kúria határozata is megsértette az alapvető jogait, így sérült az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elve, a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, és a XXVIII. cikk (4) bekezdésében foglalt nulla poena sine lege elve. Továbbá sérült IV. cikk (1) bekezdése szerinti személyi szabadsághoz való joga, valamint a XXVII. cikk (1) bekezdése szerinti szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való joga, mert az ellenőr a szabad mozgásában korlátozta, és ennek a Kúria helyt adott, valamint az V. cikk szerinti önvédelemhez való joga, valamint sérült az Emberi Jogok Európai Egyezménye I. fejezetének 7. cikke, és a 4. kiegészítő könyv 2. cikkének (1) bekezdése is. (Indítvány.pdf.)

Feltételes szabadságra bocsátás, – tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.250/2013/103. számú ítélete, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a támadott jogszabályi rendelkezések az indítványozóra közvetlenül kihatottak és a támadott bíróí döntésekkel összefüggésben alkalmazásra kerültek.Állítja: a támadott és esetében alkalmazott jogszabályi rendelkezések - ide értve az új Btk. vonatkozó rendelkezéseit - nem tartalmaznak a feltételes szabadság vizsgálhatósáságának felső határára vonatkozó időtartamot, ezért esetében nem teljesült az arányos szankcióalkalmazás követelménye, a támadott szabályozás következtében az egykori tényleges életfogytiglanra ítélt elítélteknél sincs kedvezőbb helyzetben, sőt azok a biztosítékok sem illetik meg, mint a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt elítélteket.
Álláspontja szerint esetében a jogerős ítéletben megállapított tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésből egyedül a Bv. törvény szerinti speciális kegyelmi eljárás keretében lehetséges a szabadulás legkevesebb 40 év elteltével, amely olyan beláthatatlan időtartam, amely összeegyeztethetetlen az emberi méltósághoz való joggal, ezért a vonatkozó támadott szabályozás ellentétes az EJEB Vinter ügyben és annak felhívásával a Magyar Ügyben megállapított, majd a Bodein v. France ügyben azóta megerősített elveivel, és ezáltal a támadott szabályozás lényegében az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkének 1. bekezdésébe ütközik. (Indítvány.pdf.)

Közigazgatási határozat felülvizsgálata

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.085/2015/5. számú ítélete és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (2) bekezdése, 47. § 8. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozókat - perbeli felperesek - az általuk megvásárolt ingatlanhoz tartozó úttal kapcsolatosan a perbeli alperes határozatában kötelezte, hogy a magánút közforgalom elől történő elzárását szüntessék meg, mivel azt hatósági engedély nélkül, jogszerűtlenül zárták el. Az indítványozók a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, a bíróság az érintett határozatokat hatályon kívül helyezte. A perbeli alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria viszont az ítéletet hatályon kívül helyezte és az indítványozók keresetét elutasította.
Az indítványozók szerint a Kúria ítélete sérti a jogállamiság elvét [B) cikk (1) bekezdés], a tulajdonhoz való jogot (XIII. cikk ) és a 28. cikkben foglaltakat.