Alkotmánybíróság: tárgyalandók

Ingóértékesítés adójogi szabályai. Táppénz. Tulajdoni jogvita. Gondnokság alá helyezés. Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata. Közterületi tárolás. Kártérítési járadék felemelése, orvosi műhiba.

kdnp.hu – Bartha Szabó József

Tucatjával zörgetnek ajtójukon a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a Taláros Testület legközelebbi teljes ülésének programja.


Ingóértékesítés adójogi szabályai

A Kúria 3/2013. Közigazgatási és Munkaügyi jogegységi határozata alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró szerint az eljárás hátteréül szolgáló ügyben a költségvetési család bűntettével vádolt, évek óta fémhulladék gyűjtést végző vádlott ingóértékesítési tevékenységét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII törvény (Szja. tv.) ingóértékesítésre vonatkozó szabályai szerint folytatta, holott arra az elsőfokú bíróság ítélete szerint az Szja. törvény önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kellett volna alkalmazni.

Állítja: az elsőfokú eljárásban bizonyítékként értékelt két szakértői vélemény közötti eltérést a kúriai jogegységi határozat időközbeni megjelenési okozta. A jogegységi határozat figyelmen kívül hagyta a 2011. december 31. napi módosítás előtti Szja. tv. 58. § (8) bekezdésének egy speciális feltételét, miszerint az üzletszerű átruházás feltétele, az is, hogy a magánszemély áfa-körbe szabályszerűen belépett, és adólevonási joga megnyílt. Az Szja tv. 2012. január 1-től hatályos szabályozása során a jogalkotó a joghézagot észlelte, az Szja. tv. 58. § (8) bekezdése megváltoztatásával rendezte, valamint a (10) bekezdése beiktatásával a fémhulladék nem egyéni vállalkozóként folytatott érétkesítésére speciális adózási szabályokat vezetett be.

Az indítványozó bíró szerint a Kúria a módosítás előtti Szja. törvényben mutatkozó joghézagot nem volt jogosult jogértelmezéssel rendezni, azt törvénymódosítással lehetett volna alkotmányosan szabályozni. A visszaható jogértelmezés visszaható jogalkotásnak is minősül, mert a jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező.. Ezért az előtte másodfokon folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogegységi határozat sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető jogbiztonság elvét és a C) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott hatalommegosztás elvébe ütközik. (Indítvány,_anonim.pdf.)


Táppénz, – egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony

A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 43. § (2) bekezdése, valamint a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.258/2014/7. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó - felperes - korábban 8 órás munkaviszonyban állt, azonban munkaszerződését módosították és két cégnél 4-4 órás munkaviszonyban foglalkoztatták a továbbiakban. Gyermeke születését követően terhességi gyermekágyi segély iránti kérelmet terjesztett elő, amelyet az alperes - a kormányhivatal illetékes szerve - az egyik cég vonatkozásában elutasított, figyelemmel arra, hogy ott mindösszesen 316 naptári nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Az indítványozó a határozat ellen fellebbezett, azonban az OEP határozatával az elsőfokú közigazgatási határozatot helybenhagyta. Ezt követően keresetet terjesztett elő, amelyet a bíróság elutasított. 
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabály indokolatlan korlátozást tartalmaz, amely gátolja a fiatal, illetve gyermeket vállaló nők elhelyezkedését azáltal, hogy az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a táppénzre való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Kifejti, hogy a támadott rendelkezés sérti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogát, nem felel meg a szociális társadalom elveinek, az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményének sem, ezért sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) és (5) bekezdésében, XII. cikk (1) bekezdésében, valamint a XIX. cikk (3) bekezdésében foglaltakat. (Indítvány,_anonimizált.pdf.)


Ingatlanügy, – tulajdoni jogvita

A Kúria Pfv.I.20.724/2013/10. számú részítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó sérelmezi ügyének elhúzódását, szerinte a Kúria iratellenesen foglalt állást, nem vette figyelembe a korábbi eljárási hibákat. Állítja: mindezek miatt a támadott részítélet sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, szükségtelenül és aránytalanul korlátozta tulajdonát, ezért a döntés sérti az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogát is. (Indítvány, anonim.pdf.)


Életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolása

Kaposvár MJV Önkormányzatának a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 7/2013. (III. 4.) rendelet 7. § (3) bekezdése elleni utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa szerint az önkormányzat akkor, amikor az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolását, illetve elhelyezését tiltja és szankcionálja, azzal lényegében az életvitelszerű közterületi tartózkodást bünteti a közösségi együttélési szabályok megsértése címén a teljes közigazgatási területén.
Állítja: az  önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdése ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével és a II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való joggal, - ezért alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. (Indítvány.pdf.)


Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés játékfüggőség szenvedély miatt, - bíróság értesítési kötelezettsége.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2015. évi CXXXIX. törvénnyel módosított 1. § (6a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó szerint a törvény támadott rendelkezése a bíróság kötelezettségévé teszi, hogy ha a bíróság az érintett személyt - játékfüggőség, vagy játékszenvedély miatt - cselekvőképességet teljesen, vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, akkor az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a jogerő beálltától - másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől - számított 8 napon belül az állami adóhatóságot értesítse.

Állítja: a támadott jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben nem egyértelmű az adattovábbítással érintett személyi adatok köre, továbbá az nincs összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseivel, figyelemmel a célhoz kötöttség elvére, illetve a személyes adatok védelméhez való jogra. A támadott jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben nem valósulnak meg az adatkezelés minden szakaszára a törvényi feltételek, figyelemmel a tárgyi adattartalomnak a felhasználó számára történő eljuttatására.
Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését az indokolja, hogy a Győri Járásbíróságon évente mintegy 260 gondnokság alá helyezésre kerül sor, azonban a bíróság - játékfüggőség, játékszenvedély miatt - az ezzel kapcsolatos jognyilatkozatait érintő ügycsoportban részlegesen korlátozó gondnokság alá helyező ítéletet egyáltalán nem hozott. (Indítvány.pdf.)


Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.31.917/2014/15. számú és 12.K.31.916/2014/15. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányul alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó - perbeli felperes - használati jog átadási szerződést kötött, amelynek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérte az arra jogosult. A bejegyzésre vonatkozó kérelmet az elsőfokú hatóság elutasította. A fellebbezést követően a másodfokú hatóság helybenhagyta az elsőfokú végzést. Az indítványozó keresetében kérte a bíróságtól a határozat megváltoztatását és a bejegyzési kérelem teljesítését, azonban a bíróság elutasította.

Az indítványozó szerint a támadott döntések - amelyek tényállásukat és tartalmukat tekintve azonosak - sértik a tulajdonhoz és a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát.


Kártérítési járadék felemelése, orvosi műhiba

A  Kúria Pfv.III.21.894/2014/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: kiskorúként - orvosi műhiba szenvedő alanyaként - kártérítésként járadékot ítéltek meg a szülei részére. Az indítványozó apja - miután az indítványozó kikerült szülei háztartásából - azt kérte az alperestől, hogy a járadékot ne a szülőknek, hanem közvetlenül az indítványozónak folyósítsák. Az alperes ezt csak azzal a feltétellel tette meg, hogy közvetlenül az indítványozóval köt megállapodást erről. A megállapodást így kötötték meg.
Az indítványozó 2008-ban a kártérítési járadék felemelése és nem vagyoni kár megtérítése iránt keresetet nyújtott be, amelyet a sérelmezett ítéletek jogerősen elutasítottak. Az ítéletek indokolása szerint az indítványozó 2008 előtt nem érvényesített kárigényt az alperessel szemben, az indítványozó szülei érvényesítették kárigényüket, ez azonban az alperes felróható magatartásával nekik okozott kár megtérítésére irányult, a szülők nem az indítványozó törvényes képviselőjeként jártak el. A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozó az alperessel szemben csak arra alapítva érvényesíthet követelést a perben, hogy az alperes neki kárt okozott, miután a felperes nem bizonyította, hogy kárigényeinek esedékessé válásától számított öt éven belül igényeit érvényesítette. A nem vagyoni kárral összefüggésben úgy rendelkezett a bíróság, hogy annak intézménye 1978. március 1-jén került bevezetésre, míg a károkozásra azelőtt került sor, így a nem vagyoni kártérítés intézménye a perben nem alkalmazható.

Az indítványozó állítja: az okozott kár kompenzálása (anyagi felelősség megállapítása és járadék fizetése formájában) biztosítja az emberhez méltó életet a számára, ennek hiányában az életvitele jelentősen elnehezülne, elvonná az emberhez méltó élet anyagi alapját. Mindezek alapján - álláspontja szerint - a sérelmezett bírósági döntések ellentétesek az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz való jog alapvető elvével. Továbbá sértik a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel az eljáró bíróságok figyelmen kívül hagyták a nyilatkozatait a sajátos életviteléről, gyógyszerköltségeiről, közlekedési többletköltségeiről. Továbbá álláspontja szerint az eljáró bíróságok a vonatkozó törvényhelyeket eltorzított logikával és tartalommal, alapvető jogait sértő módon alkalmazták. (Indítvány.pdf.)

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!