November 1-jén, mindenszentek napján ünneplik az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, és november 2-án van halottak napja, amikor a katolikus egyház megemlékezik minden elhunytról, de különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről – áll a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálatának közleményében.
Forrás: MTI
A keleti egyház már 380-ban megtartotta ezt az ünnepet, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki a római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel.
III. Gergely pápa (731-741) bővítette az ünneplendők körét: a „zent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep .
Mindenszentek ünnepe Magyarországon tavaly ismét bekerült a kötelező egyházi ünnepek közé. Ez azt jelenti, hogy az egyház előírása szerint ilyenkor a híveknek kötelező szentmisén részt venniük.
November 2-án tartják a halottak napját, amikor a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, de különösképpen a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről. Az egyház a feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga módján tesz eleget. Az egyház kezdettől imádkozik az elhunytakért.
Szent Odiló clunyi apát kezdeményezte, hogy mindenszentek ünnepét követően az összes elhunyt emberről is megemlékezzenek. 998-ban kezdtek megemlékezni a halottak napjáról, majd a 11. században a clunyi bencés szerzetesek hatására széles körben elterjedt. Az egyház az ünnepen bizalommal kér kegyelmet Istentől az elhunytaknak.
