Katona Gyula, az eseményt szervező Békési Református Egyházmegye esperese azt mondta: a találkozó erősíti az összetartozás érzését, jelzi, hogy az egyházkerületeket és országokat elválasztó mesterséges határok lélekben nem léteznek. Ezáltal segíti az identitásőrzést és a helyben maradást – tette hozzá.

Kifejtette: a találkozó gondolata két éve, Csongrádon született meg. 2013-ban Makón, tavaly pedig Temesváron szervezték meg a rendezvényt, amelyen évről-évre egyre többen vesznek részt.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke úgy fogalmazott: a találkozó erősíti az egységes magyar református egyház gondolatát.

Az MTI kérdésére kifejtette: a találkozón túl a mindennapokban is szoros kapcsolatban állnak egymással az egyházmegyék, a magyarországi kollégák rendszeres szolgálati kapcsolatot tartanak a határon túli gyülekezetekkel. Az egyházmegyék esperesei alkotó tagjai a Generális Konventnek, ahol folyamatos az információcsere a tagok között. Emellett közös akciókat, gyűjtéseket is szerveznek, legutóbb például a „kárpátaljai testvérek" számára. Úgy fogalmazott: „ez nem csak egy dísztalálkozó, hanem a mindennapi együttműködés megkoronázása".

A találkozón a békési református templomban a nyitó áhítatot Halász Béla szerbiai magyar püspök végzi. Ezt követően bemutatkoznak az egyházmegyék, majd reformációkori énekekből zenés műsort ad Dinnyés József előadóművész. Délután Reményik Sándor, erdélyi magyar költő születésének 125. évfordulójára emlékeznek zenés-verses összeállítással, majd úrvacsorai istentisztelet, valamint összevont kórustalálkozó lesz a templomban.

Az esemény alatt összegyűlt perselypénzt a 2015 tavaszán a szerbiai Magyarittabé főteréről ellopott Kossuth szobor pótlására ajánlják fel – olvasható a találkozóról kiadott sajtóközleményben.

Az 1912-es statisztikai adatok szerint, a történelmi Magyarország legnagyobb egyházmegyéje volt a Békés-Bánáti Református Egyházmegye, melynek területe Orsovától Szeghalomig, Pancsovától Csongrádig terjedt. Lélekszáma meghaladta a kétszázezret. Trianont követően az egyházmegye Magyarország, Románia és Szerbia területén az Aradi, Bánáti, Békési, Csongrádi és Temesvári egyházmegyékre oszlott.

Békésen, az egykori megyeszékhelyen történelmi múltja van a református vallásnak. A békési református egyház 450 éves, de történészek szerint nem „csupán" ennyi, hiszen a reformáció idején a lakosság nem új egyházat alapított, hanem megreformálta a régit, így a bekési református gyülekezet ezeréves múltra tekint vissza – írták a sajtóközleményben.