A Biblia éve alkalmából a városunkban megnyitott kiállításon mások mellett Kozma Péternek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnökének a kötetei is láthatóak. A Könyvek Könyve jó esetben ott van minden éjjeliszekrényen, de olyan gyűjtemény, mint amilyen a Galériában látható, egyedülálló. Nem csupán történeti és történelmi jelentősége, hanem olykor élettörténeti jellege miatt is különleges Bibliák ezek. Az alábbiakban Kozma Péterrel beszélgettünk.
- Alelnök urat elsősorban közigazgatási és politikai munkája nyomán ismeri a közvélemény, ezúttal azonban, mint gyűjtő mutatkozik be olvasóink számára. Minek nyomán született a Biblia-gyűjtés ötlete?
- Eleve azzal, hogy ha valaki humán érdeklődésű, következésképpen érdekli a történelem, ebből adódik a könyvek szeretete, és különösképpen a Könyvek Könyvének a szeretete. Másrészt pedig, ha keresztény családban nő fel az ember, tehát gyerekkorától kezdve meg van a lehetőség arra, hogy ilyen értékrendet valljon, akkor könnyű megtalálni ennek a szenvedélyemnek a motivációját. Évtizedek óta vásárolok és gyűjtök, s gyűjteményemben néhány értékesebb Biblia is található. Ennek a gyűjtésnek is megvan persze a maga nehézsége, hiszen ez nem úgy történik, hogy bemegyek egy könyvesboltba és kérek egy háromszáz éves Bibliát, hanem sokszor a véletlen folytán bukkan rá az ember. Van, amikor nagyon rossz állapotban kerül hozzám egy kötet, ilyenkor restauráltatni kell.
- Arról nem is beszélve, hogy 2008 a Biblia Éve. Az Ön számára különös jelentősséggel bír?
- A Biblia Isten által sugalmazott írás, a ma embere számára kell, hogy legyen jelentése. A nem hívő ember számára – elsősorban az Ószövetségre gondolok – olyan élethelyzetek és példázatok találhatók, amelyek a mindennapokban is irányt mutatnak. Az Írás igazodási pont kell, hogy legyen minden ember számára. Az Újszövetségben pedig, melyben eljön a szerető és megbocsátó Isten közénk – hiszen az Ószövetség még a haragvó, büntető Istent mutatja be – a keresztény ember zsinórmértéke a hétköznapokban.
- Visszatérve a kiállításra, a gyűjtemény legrégebbi darabja az 1626-ban Bécsben kinyomtatott Káldi György jezsuita szerzetes által fordított Biblia, melynek alapja a Vulgata. De megtalálható közöttük 1661-ből az ún. Váradi Biblia, amelyet eredetileg Nagyváradon kezdtek nyomtatni, csak a török betörésével az összes nyomdai betűt át kellett menekíteni Kolozsvárra, és már ott fejezték be a nyomtatását. Ebből adódik, hogy különösen kevés példány készült belőle.
- Nekünk magyaroknak, népünk fennmaradásában hatalmas jelentősége van a Bibliának, ugyanis alapvető szerepe volt a magyar nyelv ápolásában és megőrzésében. Gondoljunk csak az első, a Vizsolyi Bibliára.
- A gyűjtés során különös feljegyzésekre is rábukkant?
- Megható olvasni azokat a kézírásokat egyes Bibliákban, ahogyan a családi eseményeket feljegyezték tentával, hogy ki, mikor született, halt meg, van éppen keresztelkedett. Az emberek akkoriban minden fontosat erre a papírra vetettek, sőt a nekem meglévő Váradi Biblia egyik belső lapján valamilyen nyavalya elleni orvosság leírása is szerepel. Ezek mind-mind egy adott kor lenyomatát jelentik, és eltűnődik az ember, hogy akkor is gondolkodtak, éreztek a Biblia fölé hajolva.
- Manapság a világ ezen szegletében egyre kevesebben. Miért lehet így?
- Minden nap azt sugalmazzák a számunkra, hogy a biblia alapvető értékei – mint például a család – az nem fontos. Az üzenet úgy hangzik: fogyassz minél többet. A médián keresztül azt üzenik, hogy a siker mértékegysége a karrier, a pénz, amelyekért nem gond ha embereken taposol keresztül.
- A valódi sikert azonban az mutatja, hogy mennyire vagyok hasznos a közösség számára, mennyire vagyok képes JÓT cselekedni. Ahogy Jézus mondja: Cselekedj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled cselekedjenek.
- A mai globalizált világban, ahol tér és idő leszűkül és átrendeződnek az értékek a fogyasztás érdekei szerint, nos Karácsony közeledtével ma már ajándékozási őrület lesz úrrá nagyon sokakon, mintha a szeretet fokmérője az ajándék mérete, vagy értéke lenne. Mintha más napokon nem is lenne fontos a szeretet, illetve a szeretteink.
- Mennyire sikeres a Biblia éve Ön szerint?
- A történelmi egyházaknak sikerült ráírányítani a figyelmet a Bibliára. Reményeim szerint sokan lettek olyanok, akik immár nem kampányszerűen, de szükségét érzik annak, hogy minden este elővegyék, és egy-egy fejezetet elolvassanak „szobánk szegletében” ahogy azt Máté evangéliumában olvasható. Rá kell ébredni arra, hogy nem pusztán önmagunkért vagyunk ezen a világon. A mindenki által az Úr Imájaként ismert Miatyánkban nem véletlen, hogy két személyes névmás van: a Te és a Mi. Abban nincs Én meg Ők. Nincs elhatárolódás másoktól. MI emberek vagyunk, közösségben van a helyünk, szeretetben és békességben. Nincs én. Az a végtelen egoizmus, ami kezd eluralkodni ebben az országban is, amelynek eredménye az önzés és a magamutogatás, nos az kiüresedett emberekké tesz. Naponta látunk ilyen embereket a tévében, ahonnan sztárként néznek ránk.
- Itt a Karácsony. Mindenki üljön le egy percre, és gondolkodjon el azon, hol a helye a földi életben, a családban, a közösségben. Mindenki önmaga kell, hogy elkészítse a maga leltárát.
- Befejezésképpen engedje meg, hogy Békés Karácsonyt és Boldog Új Esztendőt kívánjak mindenkinek Fehérgyarmaton.
