Erdő Péter mutatott be szentmisét az Avilai Nagy Szent Teréz-templomban

Avilai Nagy Szent Teréz születésének ötszáz éves évfordulóját ünnepli ma az egyház. A nevét viselő terézvárosi plébániatemplomban Erdő Péter bíboros celebrálta az ünnepi szentmisét. Az ünnepi alkalomra megtelt az Avilai Nagy Szent Teréz-templom, mely 1822 óta viseli a szent nevét.

Forrás: Magyar Kurír

A tíz éve a plébánián működő Capella Theresiana kórus tette még ünnepibbé a szentmisét. A professzionálisnak tekinthető kórus Horváth Zoltán plébános kezdeményezésére jött létre, Merczel György, a templom karnagya, a Zeneakadémia Egyházzene tanszaka docensének vezetésével. Célja az, hogy mintaszerű liturgikus egyházzenei szolgálatot lásson el a patinás templomban.

Erdő Péter bíboros a szentbeszédben hangsúlyozta, máig érezhető a templom védőszentje, Avilai Szent Teréz lelkiségének hatása, művei a legnagyobb hatású lelki olvasmányok között foglalnak helyet. Az egyháztanítók sorába emelt szent húsz évesen lépett be az avilai karmelita kolostorba. Súlyos betegsége, és az azt követő bénulás idején mélyült el hite, ekkor élte át misztikus élményeit, „betegsége az imádság és a szeretet iskolája lett” – fogalmazott a bíboros.

A sarutlan karmelita nővérek akkortájt bontakozó reformmozgalmának vezéralakja lett, kiváló szervezőnek és vezetőnek bizonyult; minden konfliktus ellenére elérte, hogy 1580-ban a pápa jóváhagyja az új tartományt a sarutlan karmelita szerzetesnővérek számára.

A mi nemzedékünk is szenvedélyesen kutatja a természet és az ember titkait – hangsúlyozta a főpásztor: „Lélek és anyag, szellem és psziché fogalmai és határai meg az emberi személy egysége egyszerre határozzák meg gondolkodásunkat.” Az alkohol és a kábítószer is a földi valóság korlátai fölé emelkedést ígéri, azonban függőségbe taszít. Szent Teréz is átélte a hétköznapok és az emberi korlátok fölé emelkedés élményét, de tisztán Krisztus személyes szeretetének hatására – és ő maga sosem tulajdonított túlzott jelentőséget ezeknek az élményeknek.

Önéletrajzában (22,6-7) így vall erről: „ha az Úristennek kedvében akarunk járni, és azt óhajtjuk, hogy nagy kegyelmekben részesítsen bennünket, akkor úgy akarja, hogy mindezt Jézus Krisztus szentséges emberi természetének révén kapjuk meg, amelyben ő szent Felségének – saját szavai szerint – gyönyörűsége telik. Ezt számtalan esetben tapasztaltam, sőt maga az Úr is megmondta nekem. Világosan megértettem, hogy ezen a kapun kell belépnünk, ha azt akarjuk, hogy ő szent Felsége, az ég uralkodója nagy titkokat közöljön velünk. Nem kell keresnünk más utat, még ha föl is értünk volna már a szemlélődés csúcsára; mert ezen az úton biztonságosan és bátran járhatunk.”

Emberi sorsunkat, emberi képességeinket kell mások javára használnunk, Isten dicsőségére, így juthatunk el Krisztus szeretetének arra a fokára, amikor megnyílik előttünk az örök és teljes boldogság halálunk után, amely valóban felülmúlja földi életünk korlátait – zárta homíliáját a bíboros.

Horváth Zoltán plébános a szentmise végén megköszönte a híveknek, hogy ebben a rendkívüli időpontban is eljöttek ezt a különleges születésnapot megünnepelni, valamint köszönetét fejezte ki Erdő Péternek és a szerzetesrendek képviselőinek jelenlétükért.

Avilai Szent Teréz 500. születésnapjának következő, ma délután 5 órakor kezdődő rendkívüli eseménye a A belső várkastély című misztériumjáték ősbemutatója, melynek keretében az iszonosz nevű hangszerkülönlegességgel is megismerkedhet a közönség.

Az Avilai Nagy Szent Teréz-templom építése – a korábbi kis fatemplom helyén – 1801-ben indult meg Kasselik Fidél tervei alapján. A homlokzatot díszítő Szent Teréz-szobor Dunaiszky Lőrinc 1811-es alkotása; a belső kialakítás Pollack Mihály, a toronysisak Ybl Miklós tervei alapján készült. 1822-ben Rudnay Sándor hercegprímás rendeletére a templom titulusát a korábbi Szentlélekről Avilai Szent Terézre változtatják; a szentet ábrázoló főoltárképet Schoefft József Károly festette 1828 táján. A városrész a nevét mindazonáltal egy másik Terézről kapta: Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc császár 1751-es pest-budai látogatása emlékére nevezték el 1777-ben az addigi Felső Külvárost Terézvárosnak.

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!