Fabiny Tamás igehirdetésében hangsúlyozta: sötét történelmi korok mindig voltak, de mindig támadtak olyan emberek is, akik ezekben a korokban hordozták a fényt.

Az evangélikus püspök felidézte: az 1956 forradalom eltiprása után százezrek menekültek külföldre Magyarországról a zöldhatáron keresztül. Nekik sokat jelentett a kerítés vagy a folyó túloldalán imbolygó fényforrás, amely jelezte az utat a „szabad világ" felé.

„Köszönet illeti azokat az embereket, akik nem egyszerűen a kezükben tartották a viharlámpát, hanem – befogadva az idegent – ők maguk váltak a világ fényforrásává" – fogalmazott. „Adja Isten, hogy mi is így tudjunk tenni!" – tette hozzá.

Az evangélikus püspök kiemelte: a keresztény embernek nem arra kell törekednie, hogy a maga kényelmes és biztonságos házában, az egyházban világosságban legyen, hanem arra, hogy kilépve a templom falai közül élete és szolgálata hiteles legyen. Csak így válhatnak a „világ világosságává" – tette hozzá.

Az istentisztelet végén a Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspöke átadta a találkozó stafétáját a program következő házigazdájának, Manfred Kochnak, az Osztrák Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház szuperintendensének.

A tizedik alkalommal megrendezett ökumenikus találkozót, melynek az MEE volt a házigazdája, először 1991-ben a kelet-németországi Görlitzben tartották meg, a következő 2020-ban az ausztriai Grazban lesz.

A rendezvényre Erdélyből, Lengyelországból, Szlovákiából, Németországból, Csehországból, Romániából, Ausztriából, Ukrajnából, Finnországból, Oroszországból, Fehéroroszországból és Amerikából is érkeztek.