A kecskeméti szervezőlelkészséget 2008-ban az akkor kinevezett püspök, Kocsis Fülöp alapította meg, és Feczák Lászlót kérte fel az ottani görögkatolikus hitélet erősítésére.

A máriapócsi születésű Feczák László az MTI-nek elmondta: 1991-ben szentelték áldozópappá Nyíregyházán. Álmosdi, bagaméri és nagydobosi szolgálata után nevezték ki Kecskemétre, hogy a „szórványban élő görögkatolikusoknak jobb lelkipásztori ellátást tudjon biztosítani".

Bács-Kiskun megyében Kecskemét mellett Baján, Hajóson, Kiskunfélegyházán és Nagykőrösön rendszeresek a görögkatolikus szentmisék, de a szervezőlelkész alkalmanként más településre is ellátogat szertartást tartani.

A magyar állam a tulajdonában lévő bajai kis szerb templomot és a kecskeméti Zimay László utcai ingatlant tavaly december 12-én adta át a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegyének. Kecskeméten kápolnát és közösségi házat alakítottak ki, de az épületegyüttes jelentős felújításra szorul, amelyhez minden segítséget örömmel fogadnak – hangsúlyozta Feczák László.

Az épület kulturális programok helyszíne is lesz, hamarosan például kiállítást rendeznek a tiszakécskei Rausz Szilveszter ikonfestő alkotásaiból.

A görögkatolikus kápolna és közösségi ház felszentelése után Feczák László az ezüstmiséjét a hajdúdorogi érsek-metropolitával mutatja be.

Kecskeméten már az 1920-as népszámláláskor is kétszázhuszonhét ember vallotta magát görögkatolikusnak. Ez a létszám fokozatosan nőtt ugyan, de Kecskemét még így is a szórványpasztorációs városok közé tartozik. Kocsis Fülöp megyéspüspök azért döntött a kecskeméti egyházközség megalapításáról, hogy erősítse a görögkatolikus hitéletet. A megyében ma két-három ezerre tehető a görögkatolikusok száma.