Háromkirályjárás, víz- és házszentelés, valamint az „orosz karácsony" is megtalálható a január 6-án ünnepelt vízkereszthez fűződő népszokások között – mondta el az M1 aktuális csatorna műsorában Barna Gábor néprajzkutató.
Forrás: MTI
Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita ősi keresztény szokás szerint megszenteli a Duna vizét vízkereszt ünnepén a Batthyány téri Duna-parton 2016. január 6-án. (MTI Fotó: Kallos Bea)
Vízkereszt napja zárja az egyházi év karácsonyi időnek nevezett szakaszát, ilyenkor sok mindenre emlékezik a kereszténység, amelyek átkerültek a népszokások területére is.
Az ünneppel járó vízszentelés különösen a keleti rítusúaknál vált látványos szertartássá, itt nem csupán a templomokban elhelyezett vizeket szentelik meg, hanem a folyókat, patakokat is. Néhány helyen az is szokás, hogy a szenteléshez használt keresztet a pap a vízbe hajítja, a bátrabb hívek pedig utána ugranak a téli hideg ellenére – mondta el a kutató.
Barna Gábor kitért a szintén január 6-hoz fűződő házszentelés és háromkirályjárás ma is élő szokására, utóbbi első említése a 11. századból maradt az utókorra, szövegét a 15. században írták le. A szokás részeként a fehér ruhába öltözött gyerekek, fiatalok egy rugós szerkezettel felemelhető csillagot hordanak magukkal énekelve, a meglátogatott házak lakói pedig kisebb ajándékokkal kedveskedtek nekik.
A keleti rítusú keresztények január 6-án ülik meg az epifánia, vagyis karácsony ünnepét, ezt a vegyes vallású területeken, például Zemplén-megyében a nyugati keresztények az „orosz karácsony" elnevezéssel illették – fűzte hozzá a néprajzkutató.
