Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő, a Külügyminisztérium kabinetfőnök-helyettese hangsúlyozta: II. János Pál vasárnapi szentté avatásával ismét a világ figyelmének középpontjába kerül a néhai pápa. Magyarország is sokat köszönhet II. János Pálnak, ezért is érdemes felidézni pápaságát a magyar rendszerváltozás 25. évfordulóján  A Szentszék szerepe a nemzetközi kapcsolatokban című tanácskozáson.   

Elmondta, hogy a Szentszék és a Vatikán nem ugyanaz, a Szentszék a római pápa és az őt segítő apparátus elnevezése, a Szentszék szuverén részese a nemzetközi kapcsolatoknak. Vatikán városállam ellenben valódi állam, otthont ad a Szentszéknek, és célja hogy segítse a pápa munkáját - magyarázta.   

A diplomata kiemelte: a Szentszék már akkor részese volt a nemzetközi kapcsolatoknak, amikor még szinte nem is lehetett beszélni a mai, modern értelemben vett nemzetközi kapcsolatokról, ezért maradhatott meg e kapcsolatok máig fontos, sajátos szereplőjének. Hozzátette: a Szentszék a pápa tanítása révén is alakítja a nemzetközi kapcsolatokat és a nemzetközi jogot.   

Idézte II. János Pált, aki úgy fogalmazott, a Szentszék egyetlen diplomáciai célja, hogy „Isten szavát visszhangozza a világban az emberek oltalmazása érdekében”, továbbá fontosnak tartja az igazságosság, a béke és a szolidaritás előmozdítását.   

Érszegi Márk Aurél elmondta: II. János Pál pápasága idején jelentősen bővültek a Szentszék diplomáciai kapcsolatai, ehhez hozzájárult, hogy II. János Pál sok országba ellátogatott. Ma 180 állammal áll a Szentszék diplomáciai kapcsolatban, legrégebbi kapcsolata Spanyolországhoz fűzi, az országgal már a 15. századtól kapcsolatban áll. A kiterjedt diplomáciai hálózatot mindössze 350 pápai diplomata szolgálja ki – mondta.   

Molnár Imre történész, a Külügyminisztérium külpolitikai elemzője arról beszélt, hogy II. János Pálnak fontos szerepe volt a kommunizmus bukásában, az európai egység létrejöttében és Európa keresztény önazonosságának megtartásában, védelmezésében. II. János Pál mindazonáltal elsősorban nem politikusként, hanem lelkipásztorként volt egyháza vezetője, "korunk Péterének" is nevezték, mert a keresztény tanítás gyökereihez való visszatérést, az egyház nyitottságát hirdette - mondta.   

Úgy fogalmazott, a néhai pápa az egyház feladatának a lelkek üdvösségének szolgálata mellett a társadalom igazságosságának védelmét is tekintette, és ezt a megközelítést lengyel szülőföldjéről hozta magával.   

Molnár Imre kiemelte: II. János Pál úgy látta, hogy a rendszerváltozással együtt kellett volna járnia az emberi méltóság kivívásának is, de ezt megakadályozta a fogyasztói társadalom eszméjének elterjedése, és Közép-Európában tömegek kerültek ismét kiszolgáltatott helyzetbe. Egyfajta „neokolonista gazdasági terjeszkedés” ment végbe, és ez felkészületlenül érte a legtöbb közép-európai társadalmat – idézte a pápa gondolatait Molnár Imre.   

Illés Pál Attila történész, a Külügyminisztérium szomszédságpolitikai koordinátora előadásában hangsúlyozta: II. János Pál szerint a kommunizmus magától bukott meg, mert olyan világot és társadalmat akart teremteni, amelynek nem volt alapja, nem voltak gyökerei, és hiányzott belőle a remény. Lengyelként pedig II. János Pál tudta, hogy „a kommunizmus rendjét a terror tartotta fenn” – mondta.   

Arra is kitért, hogy II. János Pál pápa ugyanakkor azt vallotta, „Európa két tüdővel lélegzik”, egy keleti és egy nyugati tüdővel, vagyis keleti és nyugati pillére is van a nagy keresztény egyháznak.