Kövér László az interjúban a migrációs válsággal kapcsolatban elmondta: a migrációs hullám forrásai kiapadhatatlanoknak tűnnek, és még ha viszonylag gyorsan rendeződne is a közel-keleti válság, ott van Afrika a maga óriási népességrobbanásával és a klimatikus kilátásaival.

A helyzet tartósan rosszabbodni fog, s Európa, ha azt folytatja, amit eddig tett, a katasztrófába rohan – vélekedett a házelnök.

Hozzátette ugyanakkor, van némi esélye annak, hogy fordulat álljon be Németország és az unió migrációs politikájában, aminek egyik eredménye lehet a külső határok védelme és a migráció uniós határokon kívül történő megállításának elsődlegessége.

Kövér László az elvándorlást súlyos gondnak, nagy veszteségnek nevezte – akkor is az, ha ezzel a jelenséggel Magyarország nem áll egyedül Európában: volt szocialista országok közül még itt a legkisebb a gond, Litvániából 1990 óta 825 ezer ember vándorolt ki, ami a lakosság egyharmada. A bolgár népességből két és fél millió ember dolgozik külföldön, míg otthon ennél kevesebb munkavállaló van, kétmillió-kétszázezer – hangsúlyozta.

Ameddig ez így marad – fűzte hozzá –, addig a saját eszközökkel kell megpróbálni változtatni a folyamatokon: a családtámogatási rendszeren keresztül ösztönözni a gyermekvállalást, a versenyképesség jelentette korlátokig ösztönözni a jövedelmek növekedését, és minden eszközzel erősíteni a fiatal generációkban a haza, a nemzet és a saját szüleik iránti felelősségvállalást.

A népességfogyással kapcsolatban is sokat tesz a kormány, hat éve radikálisan fordított a családpolitika irányán, megpróbálja az erőforrásait koncentrálni a népesedéspolitikára, akár adókedvezmények, akár támogatások vagy munkaerőpiaci könnyítések formájában – sorolta.

Hangsúlyozta, hogy a kormány nem általában a gyermekvállalást kívánja ösztönözni, hanem azon családokat szeretné jobban támogatni, ahol a gyermekek felnevelésének minden szellemi és anyagi feltétele megvan, illetve segíteni akarnak azoknak, akiknél ez még nincs meg, de készek ezt felépíteni.

Kövér László szerint az oktatással kapcsolatban „gondban vagyunk", mert a hetvenes évektől kezdve erőltetett reformok és a kilencvenes évek utáni „dobjuk a gyeplőt a lovak közé" jegyében bevezetett liberális oktatáspolitika egymásra rétegződő következményei ütköznek most a megváltozott világ új kihívásaival.

A mostani viták szerinte részletkérdésekről szólnak: például a pedagógusok kötelező óraszámáról, a diákok vélt vagy valós leterheltségéről, az okostáblák előnyeiről, a természettudományos és a humán tárgyak közötti arányokról és a tankötelezettség korhatáráról. Közben az alapvető kérdés, amire választ kell találnunk, s amiből minden más következik, az az, hogy mire való az oktatás, mit akarunk elérni az oktatáson keresztül – tette hozzá.

A parlament elnöke a határon túli magyarokkal kapcsolatban kijelentette, a világban formálódó új kihívások egyértelművé teszik: egymásra vagyunk utalva szomszédainkkal, és ezen felismerés fényében előbb-utóbb az utódállamok minden politikusának be kell látnia, hogy őrültség a nemzeti önazonosságukhoz ragaszkodó, de „a szülőföldjük fölött impériumot gyakorló államhoz lojális magyarokat" nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinteni.

Megjegyezte, hogy Romániával a legproblematikusabb a viszony, mert 2012 óta felerősödtek a magyarellenes hangok. A kisebbségi jogok korlátozása egyre erőteljesebben érvényesül, és az állami politika rangjára emelkedett, ideértve az igazságszolgáltatást is.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az a pusztítás, amit a huszadik század végzett az európai kultúra keresztény alapjaiban, a kommunizmus, a liberalizmus dúlása olyan mértékű, hogy mindent visszaépíteni már nem lehetséges.

A politika nem kényszeríthet, a legtöbb, amit elérhet, hogy egy vallásos ember – de akár egy nagycsaládos – ne egy szánandó, megmosolyogtató csodabogár legyen a közvélekedés szemében, hanem pozitív példa – tette hozzá Kövér László az egyházakkal kapcsolatban.