A klímaváltozásnak gazdasági és társadalmi hatása egyaránt van – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök kedden a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásán.
Forrás: MTI
Az államfő kifejtette: az ENSZ tudományos tanácsadó testületének jelentése szerint ha a környezeti terhelés a jelenlegi szinten marad, akkor a jövőben számolni kell az áradások és az aszályok, valamint a természeti katasztrófák gyakoribbá válásával, a hidrológiai ciklus felgyorsulásával, az élelmiszertermelés feltételeinek romlásával, a tengerek savasodásával, a jégtakaró olvadásával, politikai, társadalmi konfliktusokkal, új kórokozók megjelenésével.
A köztársasági elnök előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozáshoz jelentősen hozzájárult a gyorsuló világ, a népességrobbanás, az urbanizáció erősödése, egyebek közt példaként említette, a lakosság 50 százaléka most városokban él, és arányuk 25 év múlva 75 százalék lehet.
Áder János szólt arról, hogy a széndioxid kibocsátás szintje jelentősen nőtt az ipari forradalom óta, 800 ezer éve nem volt ilyen magas a széndioxid-koncentráció a levegőben, mint most.
Kitért arra, hogy a koppenhágai csúcshoz képest a közelgő párizsi konferencián optimizmusra adhat okot, hogy 156 ország már leadta nemzeti klímavállalását, az olajipari cégek szóban támogatják a megállapodást, az áramtermelésben a napelemek egyre inkább terjednek és versenyképesek lehetnek a fosszilis energia árával. Megjegyezte, a világ áramtermelésében a fosszilis energia még mindig többségben van, de a tendencia megfordult, az idén fordult elő először, hogy több tiszta energiát előállító erőműkapacitás épült, mint fosszilis.
Áder János előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország klímapozíciója a világban előkelő helyen van, növekvő gazdaság mellett csökken az ökológiai lábnyoma, 1990 óta az ország GDP-je 31 százalékkal emelkedett, miközben 20 százalékkal javult az energiahatékonyság, és 40 százalékkal mérséklődött a káros anyag kibocsátás.
Kérdésre válaszolva Áder János elmondta, optimistábban látja a korábbinál, hogy a párizsi konferencián eredményt lehet elérni, hiszen az Egyesült Államok és Kína is nemzetbiztonsági kockázatként tekint a klímaváltozásra, és a részvevők körében nagyobb elszántság, elkötelezettség mutatkozik a megállapodás mellett.
