Húsvét ünnepe alkalmából a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői Budapesten, Esztergomban és Debrecenben tartanak ünnepi misét, istentiszteletet. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Nagypénteken Esztergomban hirdetett igét, míg Nagyszombaton a budapesti Szent István-bazilikában vezette Húsvét vigíliájának szertartását. Ugyanebből az alkalomból az esztergomi bazilikában Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek celebrált szentmisét. Húsvétvasárnap Esztergomban mutatott be ünnepi szentmisét Erdő Péter. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, tiszántúli püspök húsvétvasárnap úrvacsorával egybekötött istentiszteleten hirdetett igét a debreceni Nagytemplomban. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke közölte: húsvétvasárnap a Deák téri evangélikus templomban tart istentiszteletet, húsvéthétfőn pedig Sárszentlőrincen hirdet igét.
Az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele a bárány volt, amelynek hiba nélkülinek kellett lennie. Mindez arra emlékeztette a zsidó vallású embereket, hogy az egyiptomi fogság végén bárányvérrel jelölték meg az ajtófélfákat, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány megmentette a zsidóságot az egyiptomi fogságból, a kereszténység tanítása szerint úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól, ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának. Ezt a jelképet a húsvéti étkezés is tovább élteti: sok helyen bárányt vagy az arra emlékeztető sonkát esznek. Az egyház húsvétkor hajnali szertartás keretében megszenteli az ételt.
|
Pápai szertartások
Nagypénteken, április 22-én délután 5 órai kezdettel XVI. Benedek vezeti az igeliturgiát, a kereszthódolat és a szentáldozás szertartását a Szent Péter-bazilikában. A Szentatya este negyed 10-kor kezdi meg a keresztúti ájtatosságot a Colosseumnál, amelynek végén apostoli áldását adja a hívekre. A húsvéti vigília szertartása április 23-án, szombaton este 10 órakor kezdődik a vatikáni Szent Péter-bazilikában XVI. Benedek vezetésével. A pápa a bazilika bejáratánál megáldja a tüzet, a papok és a hívek bevonulnak a templomba, majd fölhangzik az Exultet, a húsvéti örömének. A Szentatya vezeti az igeliturgiát, a keresztségi szertartást és az eucharisztikus ünnepet, a bíborosokkal együtt koncelebrálva. A húsvétvasárnapi ünnepélyes szentmisét április 24-én délelőtt negyed 11-kor mutatja be XVI. Benedek a Szent Péter téren. A szertartás végén a pápa a Szent Péter-bazilika központi loggiájáról Urbi et Orbi áldását adja az Örök Városra és az egész világra. Vatikáni Rádió |
Nagyheti és húsvéti szertartások az egyházmegyékben
Egri Főegyházmegye:
Nagycsütörtökön, április 21-én 9 órakor Ternyák Csaba érsek főcelebrálásával olajszentelési misét mutatnak be az egri bazilikában. 18.30-kor mutatja be ugyanott az utolsó vacsora miséjét a főpásztor.
Nagypénteken, április 22-én 18.30-kor kezdődik a nagypénteki szertartás Egerben, amelyet szintén az érsek vezet.
Nagyszombaton, április 23-án 20 órakor mutatja be a feltámadási misét Ternyák Csaba érsek.
Húsvétvasárnap, április 24-én 10 órakor kezdődik az egri bazilikában a húsvéti ünnepi szentmise, amelyet az egri főpásztor celebrál.
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye:
Nagycsütörtökön, április 21-én Erdő Péter bíboros délelőtt 10 órakor főpapi szentmise keretében megáldja a szent olajokat a budapesti Szent István-bazilikában. A szertartás alkalmával újítja meg a főegyházmegye papsága papi ígéreteit. 18 órakor a főpásztor az utolsó vacsorára emlékezik az esztergomi bazilikában.
Nagypénteken, április 22-én 18 órától Erdő Péter bíboros vezeti a szertartást Esztergomban.
Nagyszombaton, április 23-án a budapesti Szent István-bazilikában 18 órakor kezdődik a húsvét vigíliájának szertartása, amelyet Erdő Péter bíboros vezet. Az esztergomi bazilikában Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek vezeti a vigília szertartását.
Húsvétvasárnap, április 24-én Esztergomban az ünnepi szentmisét 10.30-kor mutatja be Erdő Péter bíboros.
Húsvétvasárnap Paskai László bíboros az Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban (Budapest,VI., Király u.-Nagymező u. sarok) celebrál szentmisét 10 órakor.
Húsvéthétfőn, április 25-én 15.30-kor Paskai László bíboros mutat be ünnepi szentmisét Dunaszentmiklóson a Szent Miklós-plébániatemplomban. A szentmise után a főpásztor megáldja a templom körül újonnan elkészült öröm útja stációit.
Győri Egyházmegye:
Április 21-én, nagycsütörtökön 9 órakor a győri bazilikában olajszentelési szentmise lesz. Ekkor a megyéspüspök együtt misézik a jelenlévő papsággal. Ugyanezen a napon 18 órakor mutat be szentmisét Pápai Lajos megyéspüspök az utolsó vacsora emlékére lábmosással és oltárfosztással.
Április 22-én, nagypénteken 15 órakor a megyéspüspök vezetésével keresztutat tartanak a bazilikában. A nagypénteki szertartások 18 órakor kezdődnek passióénekléssel, kereszthódolattal és közös szentáldozással.
Április 23-án, nagyszombaton 22 órától kezdődnek Győrben a húsvéti vigília szertartások püspöki szentmisével, melyet feltámadási körmenet követ a bazilika körül.
Április 24-én, húsvétvasárnap 10 órakor ünnepi szentmisét mutat be a győri bazilikában Pápai Lajos püspök.
Hajdúdorogi Egyházmegye:
Nagycsütörtökön, április 21-én 16 órakor a nyíregyházi belvárosi templomban Kocsis Fülöp megyéspüspök vezeti a nagyvecsernyét Nagy Szent Bazil Liturgiájával, amelynek keretében müró- és antimenzionszentelésre is sor kerül. 20 órától lesz utrenye a kínszenvedési evangéliumok olvasásával.
Nagypénteken, április 22-én 15 órakor kezdődik a sírbatételi nagyvecsernye a nyíregyházi belvárosi templomban Kocsis Fülöp vezetésével.
Nagyszombaton, április 23-án ugyanott 17 órától vezeti a nagyvecsernye Nagy Szent Bazil Liturgiájával a főpásztor. 23.30-kor kezdődik az éjféli zsolozsma, amit. nagyjából éjfélkor a körmenet és feltámadási utrenye követ. Ezután Aranyszájú Szent János Liturgiájára kerül sor, a végén lesz a pászkaszentelés.
Húsvét vasárnapján, április 24-én 10 órakor Aranyszájú Szent János Liturgiáját mutatja be a máriapócsi bazilikában Kocsis Fülöp. A szertartás keretében pászkát is szentel a főpásztor.
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye:
Nagycsütörtökön, április 21-én 10-kor Bábel Balázs érsek vezetésével olajszentelési szentmisét mutat be az egyházmegye papsága a kalocsai főszékesegyházban. Este 6-kor az utolsó vacsora emlékezetének szentmiséjét celebrálja a főpásztor.
Nagypénteken, április 22-én délután 3 órakor keresztúti ájtatosságot vezet Bábel Balázs, este 6 órakor pedig az igeliturgiát és hódolatot a Szent Kereszt előtt.
Nagyszombat, április 23-án este 7-kor kezdődik a húsvéti vigília-szertartás a kalocsai főszékesegyházban, melyet a feltámadási körmenet követ.
Húsvétvasárnap, április 24-én 10 órakor mutat be ünnepi szentmise a megyés főpásztor a kalocsai székesegyházban.
Kaposvári Egyházmegye:
Nagycsütörtökön, április 21-én 10 órakor mutatnak be krizmaszentelési szentmisét a kaposvári székesegyházban Balás Béla megyéspüspök vezetésével. A főpásztor 19 órakor szentmisét mutat be az Utolsó Vacsora emlékezetére.
Nagypénteken, április 22-én 19 órakor kezdődik a székesegyházban a nagypénteki szertartás Balás Béla püspök vezetésével.
Nagyszombaton, április 23-án 20 órakor kerül sor Kaposvárt a húsvéti vigília ünnepélyes megkezdésére. A szertartást a megyéspüspök vezeti.
Húsvétvasárnap, április 24-én az ünnepi szentmisét 10.30-kor celebrálja Balás Béla a kaposvári székesegyházban.
Szeged-Csanádi Egyházmegye:
Április 21-én, nagycsütörtökön 10 órakor veszi kezdetét az olajszentelési szentmise Kiss-Rigó László megyéspüspök vezetésével a szegedi dómban. Az utolsó vacsora emlékmiséje 18 órakor kezdődik a dómban.
A szegedi dómban április 22-én, nagypénteken 17 órakor kezdődik a Jézus halálára emlékező szertartás.
Április 23-án, nagyszombaton a 20 órakor kezdődő vigília-szertartást Kiss-Rigó László püspök vezeti, ezt körmenet követi a Dóm téren.
Április 24-én, húsvétvasárnap a megyéspüspök 10 órakor mutat be ünnepi szentmisét.
Székesfehérvári Egyházmegye:
Április 21-én, nagycsütörtökön a székesfehérvári székesegyházban 10 órakor kezdődik a hagyományos olajszentelési szentmise, amelyet Spányi Antal megyéspüspök főcelebrálásával mutat be az egyházmegye papsága. 18 órakor szentmisét mutatnak be az utolsó vacsora emlékére, amelyen a lábmosás szertartását is a megyés főpásztor végzi.
Április 22-én, nagypénteken a palotavárosi kálváriánál 15 órakor kezdődik Spányi Antal vezetésével Székesfehérvár város papjainak és híveinek közös keresztútja. A székesegyházban 18 órakor veszi kezdetét a nagypénteki szertartás, amelyet szintén a megyéspüspök vezet.
Április 23-án, nagyszombaton a székesegyházban 20 órakor kezdődik a nagyszombati feltámadási szertartás és szentmise, melyet Spányi Antal megyéspüspök celebrál. A szentmise a hagyományos húsvéti körmenettel fejeződik be.
Április 24-én, húsvétvasárnap 11órakor a megyésfőpásztor celebrál szentmisét a székesfehérvári székesegyházban Urunk feltámadásának ünnepén. A szertartást a Magyar Televízió élőben közvetíti.
Szombathelyi Egyházmegye:
Április 21-én,. nagycsütörtökön 10 órakor kezdődik a szombathelyi székesegyházban az olajszentelési mise Veres András megyéspüspök vezetésével, aki 19 órakor mutat be misét – ugyancsak a székesegyházban – az utolsó vacsora emlékére.
Április 22-én, nagypénteken 15 órakor veszi kezdetét az Urunk haláláról megemlékező liturgia a megyéspüspök vezetésével, 20 órakor pedig Szombathely város keresztútja.
Április 23-án, nagyszombaton 20 órakor kezdődik a húsvéti vigília szertartása a szombathelyi székesegyházban Veres András vezetésével.
A főpásztor április 24-én, húsvétvasárnap 10 órakor mutat be szentmise Urunk feltámadásának ünnepén.
Váci Egyházmegye:
Nagycsütörtökön, április 21-én 10 órakor Beer Miklós püspök atya olajszentelési szentmisét mutat be a váci székesegyházban. 18 órakor szintén a váci székesegyházban az utolsó vacsorára emlékezik a főpásztor.
Nagypénteken, április 22-én 18 órakor kezdődik a nagypénteki szertartás a váci székesegyházban Beer Miklós püspök atya vezetésével.
Nagyszombaton, április 23-án a váci székesegyházban 20:30 órakor kezdődik a húsvét vigíliájának szertartása, amelyet a megyéspüspök vezet.
Húsvétvasárnap, április 24-én 10 órakor mutat be ünnepi szentmisét Beer Miklós püspök a váci székesegyházban.
Veszprémi Főegyházmegye:
Április 21-én, nagycsütörtökön 10 órakor kezdődik a veszprémi székesegyházban az olajszentelési mise Márfi Gyula érsek vezetésével. A főpásztor 19 órakor mutat be szentmisét az utolsó vacsora emlékezetére,
majd a kispapokkal virraszt a székesegyházban.
Április 22-én, nagypénteken 15 órakor Paloznakon vezet keresztutat Márfi Gyula. Az érsek vezetésével tartják 19 órától a nagypénteki szertartást a veszprémi székesegyházban.
Április 23-án, nagyszombaton ugyancsak 19 órakor veszi kezdetét Veszprémben a vigília-szertartása, amelyet körmenet követ. A főcelebráns: Márfi Gyula érsek.
Húsvétvasárnap, április 24-én 10.30-kor celebrál szentmisét a székesegyházban a főpásztor. A vigília keretében megkeresztelt katekumenek a nagymisén járulnak először szentáldozáshoz. Márfi Gyula 18 órakor a Károly-templomban (Veszprém, Mártírok útja) végez oltárszentelést, szentmise keretében.
A húsvéti ünnepkörrel Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek a keresztény felekezetek. A keresztény hagyomány szerint nagypénteken feszítették keresztre Jézust, és a Biblia szerint harmadnapra, azaz vasárnap támadt fel. Húsvétkor a keresztény világ annak állít emléket, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta a benne hívőket bűneiktől, így hitük szerint az üdvösségre, az örök életre vezette őket.
A Nagyszombat Jézus halálára, illetve arra a napra emlékeztet, amikor holtteste mintegy kétezer évvel ezelőtt a sziklába vájt sírban feküdt. Nagyszombaton, a húsvét ünnepének előnapján a keresztény egyházak szertartásain a hívek Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkednek.
A nagyszombati virrasztással és az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.
A nagyszombati vigília templomi szertartásának hagyománya a IV. századra nyúlik vissza. A jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága összegzésében utal arra: a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást, ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is.
A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját. A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ világosságát" idézi fel a keresztények előtt.
A nagyszombati liturgia során a mise Glória részénél ismét megszólalnak a harangok, a csengők, és megszólal az orgona is. Az olvasmányok és az evangélium ismertetése után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ígértet tesz arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének.
A vigília ünnepét az eucharisztia zárja le, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítik fel, és lehetőség nyílik az áldozásra.
A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be. A legtöbb helyen ahhoz kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli mise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág számára is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.
Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.
Jézus halálával minden embert megváltott – Nagypénteken, a keresztáldozat emléknapján erre hívja fel hívei és minden jóakaratú ember figyelmét a Katolikus Egyház. A nagypénteki istentisztelet alapelemei már a IV. században kialakultak. A csonka misének is nevezett szertartás három fő részből áll: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a kereszt előtt, áldozási szertartás. Nagypénteken, akárcsak a nagyböjt többi péntekjén, a templomban vagy a kálvárián keresztúti ájtatosságot tartanak, amelynek segítségével bárki bekapcsolódhat Jézus Krisztus kínszenvedésébe és halálába.
Nagycsütörtökön az Oltáriszentség és az egyházi rend, a papság megalapítását ünnepelte a katolikus egyház. A hagyományos olajszentelési misén a főpásztorok megszentelték a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát. A papság a szertartás során megújította a szenteléskor tett ígéreteit.
A szent három nap első estéjén minden templomban szentmisében emlékeznek arra, hogy Jézus az utolsó vacsorán megalapította az Oltáriszentséget. A húsvéti ünnepkör, és ezzel a nagycsütörtök szertartása is a zsidó pészahra épül, amelyen Izrael lakói az Egyiptomból való szabadulást ünnepelték. Jézus az utolsó vacsorán megújította ezt a régi áldozatot: ő maga lett a húsvéti bárány. Krisztus vére áldozati vér, amely minden embert megszabadít a bűntől, a halál rabságából.
Jézus a halált saját halálával győzte le, amelyet az utolsó vacsorán elővételezett azzal, hogy kezébe vette a kenyeret, megtörte, majd kiosztotta a tanítványoknak. Amikor ugyanis húsvétkor meghalt a kereszten, a kenyérhez hasonlóan ő is megtöretett, hogy szétoszthassa önmagát.
A nagycsütörtök esti szentmise elején, a dicsőítést követően elnémul az orgona, a templomok csengői és harangjai is elhallgatnak a nagyszombati vigília szertartásáig: úgy tartják, ilyenkor Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. Jézus az utolsó vacsorán, szeretetének végső jelét adva, megmosta tizenkét apostola lábát, erre emlékezve az esti szentmise főcelebránsa sok helyütt megmossa tizenkét hívő lábát.
Az utolsó vacsorán vett búcsút Jézus tanítványaitól, hiszen ezt követően fogták el. Az elfogatásra és Jézus ruháitól való megfosztására emlékeztet a nagycsütörtöki liturgiában az oltárfosztás: a szentmise végén minden díszt eltávolítanak az oltárról, és a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ezt követően az Egyház éjszakai virrasztással osztozik Krisztus szenvedésében és lelki tusájában, amelyet az Olajfák hegyén elszenvedett. A jézusi szenvedésre figyelmeztet az is, hogy nagycsütörtök estétől húsvétig a katolikus egyház nem mutat be szentmisét.
