A kormány elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program. Ezzel a kabinet eleget tesz az Európai Tanács ajánlásának, így az ország 8 év után először kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól; az idén és jövőre is teljesíthető a hiánycél – olvasható a nemzetgazdasági tárca közleményében.
Forrás: MTI
A tárca szerint az első és a második Széll Kálmán-tervnek köszönhetően biztonságosan teljesíthető 2012-ben a 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány, ennek eredményeképpen pedig tovább csökken az államadósság mértéke.
Az idén az első Széll Kálmán-terv 550 milliárd forinttal tervezte javítani a költségvetés egyenlegét, ez 83,4 százalékban teljesült. A Széll Kálmán-terv 2.0 intézkedései 2012-ben további 150 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét.
A kormány 2013-ban kivezeti a válságadókat és felére csökkenti a bankadót. A Széll Kálmán-terv 2.0-val a kormány véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a fogyasztási és forgalmi adó növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását. Ez az egyén számára kis teher, a költségvetés egészét tekintve viszont jelentős tétel – fogalmaznak.
A bruttó hazai termék az idei 0,1 százalék után jövőre 1,6, 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,5 százalékkal nő a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő makrogazdasági prognózis szerint.
A kabinet azzal számol, hogy a háztartások fogyasztása az idén 1,4 százalékkal esik vissza, majd jövőre 0,7 százalékkal nő, 2014-ben és 2015-ben pedig 2,6 százalékkal emelkedik. A beruházások az idei 2,3 százalékos csökkenés után jövőre 0,3, 2014-ben és 2015-ben 3,5-3,5 százalékkal nőnek.
A munkanélküliségi ráta a prognózis szerint folyamatosan csökken: 2012-ben 10,9, 2013-ban 10,3, 2014-ben 9,5, 2015-ben pedig 8,9 százalék lesz. A fogyasztói árak az idén 5,2 százalékkal nőnek, jövőre 4,2 százalékkal, 2014-re és 2015-re pedig egyaránt 3,0 százalékos inflációval számol az anyag.
A bejelentést követően erősödött a forint: az eurót hétfőn 14:00 órakor 298,80 forinton jegyezték a bejelentés előtti 299,54 forint után. A svájci frank jegyzése 248,60 forintra csökkent 249,20 forintról, a dolláré 227,40 forintra 228,00 forintról, a japán jen árfolyama 2,8030 forintra 2,8125 forintról.
Összhangban az Alaptörvény és a magyar gazdaság stabilitásáról szóló törvény követelményeivel, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan csökken, és 2015-ig 73 százalék alá kerül – áll a konvergenciaprogramban.
A dokumentum szerint a nyugdíjrendszer átalakításából származó egyszeri bevételek túlnyomó részének az államadósság csökkentésére fordításával trendforduló következett be az adósságmutató esetében is: 2011-ben csökkenő pályára állt az adósságráta.
A program szerint a maastrichti adósság GDP-arányosan közel 1 százalékponttal, 80,6 százalékra csökkent 2010 végéhez képest, de ha eltekintünk az államadósság alakulását nagymértékben befolyásoló, átmeneti árfolyamingadozástól, akkor az adósságcsökkenés mértéke közel 6 százalékpontra tehető.
A strukturális hiány, amely a költségvetési egyenleget a gazdasági cikluson kívül az azt befolyásoló egyszeri és átmeneti tételekkel is korrigálja, az idei GDP-arányos 1,8 százalékról jövőre 1,0 százalékra csökken, 2015-re 0,8 százalékra mérséklődik – áll a Széll Kálmán Terv 2.0 részeként hétfőn benyújtott konvergenciaprogramban.
A kormany.hu oldalon közzétett dokumentum szerint az egyszeri tételek tavaly még a GDP 9,4 százalékával javították az egyenleget, az idén hatásuk 0,8, majd az azt követő évben 0,2 százalék lesz, 2014-ben és 2015-ben pedig egyáltalán nem lesz.
A kormányzati szektor többlete tavaly a GDP 4,3 százaléka volt, az idén a hiány 2,5 százalék lesz, jövőre 2,2, 2014-ben 1,9, 2015-ben pedig 1,5 százalék.
Egyszerűsödik a kisvállalkozások adózása: egy pénzforgalmi szemléletű, reáltevékenység alapú adózás bevezetését tervezi a kormány a mikro- és kisvállalkozások számára – áll a Széll Kálmán Terv 2.0 programban.
A kormany.hu oldalon közzétett dokumentum szerint az adóalap meghatározásához nem szükséges bonyolult eredménykimutatás, csupán a bevételek és kiadások nyilvántartása. Ez az adózási forma rendkívül kedvező a növekvő vállalkozások számára, mivel a vállalkozás fejlesztése érdekében visszaforgatott jövedelem csökkenti az adóalapot.
A megoldás egyúttal lehetőséget teremt egyes, a legkisebb vállalkozások esetében szükségtelen absztrakciók megszüntetésére – így a vállalkozásból származó tőke- és a munkajövedelmek mesterséges elkülönítésének, illetve a nyereség és az osztalék elkülönült adóztatásának megszüntetésére is – olvasható az anyagban.
