November 13–14-én rendezésték Budapesten a Religions and Values in Central and Eastern Europe záró konferenciáját. Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektorhelyettese hangsúlyozta: a 21. századi állam sem tekinthet el attól a ténytől, hogy a vallásos meggyőződés állampolgárai többségének természetes tulajdonságaihoz tartozik. Két héten belül dönthet a magyar parlament arról a javaslatról, mely szerint az egyházi kiegészítő oktatási támogatás összegét nem törvény, hanem kormányrendelet határozná meg – hangzott el az MR1 Kossuth Rádióban. A katolikus, a református és az evangélikus egyház már korábban tudatta: elfogadhatatlannak tartják a javaslatot.
November 13–14-én rendezték Budapesten a Religions and Values in Central and Eastern Europe záró konferenciája. Az állam és egyház kapcsolatainak közép- és kelet-európai alakulását az elmúlt két évtized tükrében elemezték jogi, szociológiai és kulturális szempontból az Ausztriából, Bulgáriából, a Cseh Köztársaságból, Horvátországból, Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából, Ukrajnából és Magyarországról érkezett szakértők. A konferencia a térség számos egyetemének együttműködésében valósult meg, melybe illeszkedett a Szegedi Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Debreceni Egyetemen folyó tudományos kutatómunka.
A november 13-i plenáris ülés keretében az Országház épületében Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem professzora; Wolfgang Bode, az Európai Bizottság képviselője; Paul M. Zulehner és Regina Polak bécsi professzorok; valamint Balogh Zoltán, a Parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke tartott nyitóelőadást. A péntek délutáni ülés keretében került sor az új vallási mozgalmak kérdéskörének, a vallásszabadság törvényi garanciáinak, az ortodox kereszténység és az iszlám viszonyának, továbbá a vallásnak az oktatásban és a társadalom mindennapi életében betöltött szerepének vizsgálatára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Dísztermében.
Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektorhelyettese az állam és az egyház kapcsolatainak közép- és kelet-európai jogi kereteit vizsgáló előadásában hangsúlyozta: a 21. századi állam sem tekinthet el attól a ténytől, hogy a vallásos meggyőződés állampolgárai többségének természetes tulajdonságaihoz tartozik; gyakorlásának biztosítása az államra is komoly kötelességeket ró, éppen a közös cél, a közjó érdekében. Nem lehet tehát közömbös az állam számára azon állampolgárainak tevékenysége, akik élnek a lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányban és további jogszabályokban garantált jogával, és ezzel különösen magas erkölcsi és kulturális értékkel gazdagítják a társadalom életét. Éppen ezért azoknak a jogszabályoknak, amelyek a vallásos hívőket mint állampolgárokat érintik, tiszteletben kell tartani az adott államban elismert egyházak és vallási közösségek saját belső normáinak autonómiáját.
Bajnai Gordon minisztereknök vatikáni találkozóján szóba került, hogy folytatni kell a párbeszédet az állam és az egyház között. Van miről beszélni, mert megakadtak az egyeztetések az egyházi kiegészítő oktatási támogatás összegéről, amelyről két héten belül dönt az Országgyűlés – hangzott el november 13-án este az MR1 Kossuth Rádió Krónika című hírműsorában. Az összefoglalóban elhangzott: két héten belül dönthet a magyar parlament arról a javaslatról, mely szerint az egyházi kiegészítő oktatási támogatás összegét nem törvény, hanem kormányrendelet határozná meg. A utóbbi években szinte mindig vitatott összeg eddig a zárszámadási törvényben szerepelt, egy parlamenti bizottsági javaslat szerint azonban mostantól a kormány dönthetne róla egy külön rendeletben. A kifizetés határideje pedig az év vége helyett 2010 első negyedéve lenne.
Az egyházak képviselőivel tárgyaló Kiss Péter társadalompolitikai miniszter a rádió megkeresésére írásban annyit mondott: a kormányzatban nem született ilyen döntés, még zajlanak a szakértői egyeztetések. Gulyás Kálmán, a szociális tárca szakállamtitkára, volt egyházügyi államtitkár pedig a bizottsági kezdeményezéstől függetlenül továbbra is elképzelhetőnek tartja, hogy a közoktatási kiegészítő támogatás összege a zárszámadási törvényben szerepeljen.
A katolikus, a református és az evangélikus egyház már korábban közös nyilatkozatban tudatta: elfogadhatatlannak tartják a javaslatot. A három történelmi egyház szakértői ezután a legutolsó egyeztetésre már el sem mentek, mondta Mohos Gábor, a Katolikus Püspöki Konferencia tikára. Mint közölte: úgy gondolják, hogy a pénz, ami kifejezetten az iskolák fenntartására szolgál, azokat a családokat illeti meg, amelyek egyházi fenntartású iskolákba íratják a gyermekeiket. 2008-ra egyébként az egyházak álláspontja szerint a közoktatási kiegészítő normatív támogatás összege 4,6 tized milliárd forint kellene, hogy legyen, míg a költségvetési bizottság előterjesztése szerint az egyházi fenntartóknak egyáltalán nem járna kiegészítés.
