Fidesz-KDNP: súlyos veszélyeztetésnek minősül a jövőben a gyermekvédelmi rendszertől való elzárkózás

Horváth László (Fidesz) az általános vitában elmondott expozéjában azt mondta, az előterjesztés benyújtását az elmúlt időszak „érthetetlen, tragikus, fájóan megrázó gyermekgyilkosságai" indokolták.

Közölte, az elmúlt időszakban történt esetek után számos vizsgálat indult, amelyek szerint nem a jelzőrendszert kell megújítani, mert az még ebben az állapotában is képes lett volna a gyerekek életét megmenteni, ha nem történnek olyan mulasztások és szakmai hibák, amelyek ezekben az esetekben végzetesek voltak.

A módosítások célja az is – mondta – , hogy a jelzőrendszer tagjai a mainál hatékonyabban, egyértelmű szabályok szerint működjenek együtt, hogy minimálisra szűkítsék a mérlegelés lehetőségét.

A törvényjavaslatot ismertetve közölte, a jövőben az együtt nevelkedő gyermekek ügyét egy eljárásban kell kezelni, és ügyészi eljóváhagyás nélkül is lehetséges lesz szülők elővezetése.

Horváth László a gyöngyösi és a recski eseteket példaként felhozva azt mondta, „visszaeső" szülőkről volt szó, akik korábban már bántalmazták másik gyermeküket, ezért fontos, hogy a jelzőrendszer tudjon arról, nem egyedi esetről van szó. Ezért javasolják azt, hogy az együtt nevelkedő testévek esetében a gyámhatósági eljárását együtt, egy eljárásban kell kezelni – magyarázta.

Hozzátette: arra is javaslatot tesznek, hogy azonnali intézkedést igénylő esetben a szülők elővezetése ügyészi jóváhagyás nélkül is megtörténjen. Ezt azzal indokolta, hogy Gyöngyösön sem engedték be a szülők a gyermekjóléti központ munkatársait, hatósági kényszerintézkedéshez azonban nem lehetett engedélyt szerezni, mert az ahhoz szükséges bizonyítékok a lakásban voltak.

Annak is véget szeretnének vetni – folytatta – , hogy a szülő gyermekét zárt ajtó mögé elrejthesse. Mint mondta, rögzítik, hogy a jelzőrendszer tagjaival való együttműködés elhárítása, vagy elzárkózás súlyos veszélyeztetésnek minősül.

Horváth László a módosító javaslatok fontos elemének nevezte, hogy a gyereket ne lehessen kivonni a gyermekvédelmi jelzőrendszerből, kötelező legyen a szűrő- és a státuszvizsgálatokra elvinni. Nem elfogadható az, ami Gyöngyösön, hogy a szülő telefonon mondja be a gyerek adatait – jegyezte meg.

A kormánypárti politikus azt mondta, szükséges, hogy egyértelmű legyen az egészségügyben dolgozóknak a jelzési kötelezettség.

Hangsúlyozta, tilos lesz elutasítani a jelzőrendszer tagjaival való együttműködést: nem lehet elutasítani sem a védőnői, sem a gyermek-, sem a háziorvosi, sem a bölcsődei, sem a köznevelési intézménnyel való együttműködést. Ennek szankcióját is rögzítik a javaslatban – mondta.


Kormány: cél a gyermekvédelem megerősítése

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a kormány támogatásáról biztosítva a törvényjavaslatot azt mondta, az egyik lépése annak az intézkedéssorozatnak, amelynek célja a gyermekvédelmi és -jóléti rendszer megerősítése a bántalmazott, az elhanyagolt, a veszélyeztetett gyermekek védelme érdekében.

Szerinte az előterjesztés kiemelt jelentősége abban áll, hogy a gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvények együttes módosításával még egyértelműbbé teszi a szülő felelősségét és együttműködési kötelezettségét a gyermek gondozásával kapcsolatos kérdésekben, továbbá növelni a szolgáltatók és hatóságok beavatkozási lehetőségeit.

Közölte, a javaslat a gyakorlati tapasztalatokra épít úgy, hogy megerősíti a szülő együttműködési kötelezettségét és amellett a gyámhatóság és a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak feladatait is pontosítja.

Czibere Károly is szólt a testvérek ügyének kezeléséről, az elővezetésről, a súlyos veszélyeztetésről. Közölte, jelenleg az újszülöttek és a tanköteles korú gyerekek szűrése kötelező, a jövőben gyakoribb lesz a gyermekek szűrése, amelyen kötelező is lesz a megjelenés.

A szűrővizsgálat elmulasztása esetén a védőnőnek kötelező lesz eljárást kezdeményeznie a járási hivatalnál – tette hozzá.

Elmondta, egyértelművé teszik, hogy a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó jelzésre más ágazatok esetében is a gyermekvédelmi törvény szabályai az irányadóak.

Az államtitkár ismertette a kormányzat eddigi lépéseit a gyermekvédelem területén, a többi között beszámolt a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat integrációjáról, a jelzőrendszer többszintűvé tételéről, a speciális többletszolgáltatások minden településen való hozzáférhetőségéről.

Hozzátette: a napokban nyújtják be a gyermekvédelmi törvény azon módosítását, amely két további, a megyei és az országos szintet vezeti be a jelzőrendszerben, emellett létrejön egy országos jelzőrendszeri hívószám.

Czibere Károly hangsúlyozta, minden kollégának ismernie és alkalmaznia kell a gyermek bántalmazásának felismerését segítő módszertani útmutatót. A mostani törvénymódosításnak fontos része, hogy a jelzőrendszeri tagoknak kötelező lesz betartani a módszertani útmutatóba foglalt egységes eljárásrendet – mutatott rá.


Fidesz: szigorítani kell a gyermekvédelmi rendszert

Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka a gyermekbántalmazásokról szóló és gyermekhalállal végződő esetekre utalva hangsúlyozta: tovább kell szigorítani a gyermekvédelem rendszerét, "nem maradhat rés a falon", nem maradhat a szabályozásban olyan rész, ami nem egyértelmű a gyermekvédelemben dolgozók számára. Hozzátette: törvényben kell biztosítani a rendszerben dolgozók együttműködését, egyértelműbbé kell tenni, hogy a jelzőrendszerben kinek mi a feladata és kötelezettsége. Közölte: törvényi szinten teszik egyértelműbbé, hogy a védőnőknek, házi gyermekorvosoknak milyen esetekben van jelentési kötelezettségük, emellett a miniszter minden évben módszertani útmutatót ad ki a rendszerben dolgozók számára.

Elmondta: javasolják, hogy testvérek ügyeit együtt kezeljék a gyámhatósági eljárások során, hiszen a gyöngyösi esetben például a gyerekek ügyének nem együtt kezelése hozzájárult a tragédiához. Emellett a javaslat szerint a jövőben már az is megalapozná a súlyos veszélyeztetés tényét, ha a szülők megtagadják az együttműködést a védőnővel és a háziorvossal. Ilyen esetekben lehetségessé válik, hogy karhatalmi segítséget kérve behatolhassanak a lakásba, így feloldhatjuk az eddigi az ördögi kört – tette hozzá.


KDNP: konkrét problémákat kezel a törvényjavaslat


Hollik István kereszténydemokrata képviselő felszólal az egyes gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek biztonságának és védelmének fokozása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 26-án. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Hollik István, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka hangsúlyozta: a gyermekvédelmi rendszer nem tökéletes, az elmúlt hónapok, évek tragikus esetei megmutatták hol sebezhető a jelzőrendszer, és ezeket a konkrét problémákat kezeli a törvényjavaslat.

Az indítvány egyértelműsíti a szülők felelősségét, növeli a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak mozgásterét és felelősségi körét, egyértelműbbé teszi a követendő protokollokat, és szorosabbra fűzi a jelzőrendszerben részt vevők együttműködését is – ismertette. A KDNP képviselője indokoltnak nevezte a testvérek ügyeinek összevonását és a szűrővizsgálatok kötelező tételét is. Jelezte: abban bízik, hogy a javaslattal megelőzhetők lesznek a gyöngyösihez hasonló tragédiák.


Fidesz: már májusban jelezték, hogy szükséges törvénymódosítás

Horváth László arról az ellenzéki felvetésről, hogy miért képviselők nyújtották be a javaslatot, kiemelte: már május 24-én jelezte, hogy szükséges törvénymódosítás és azt is, hogy ezt be fogja nyújtani. A botrányok ezután következtek be – jegyezte meg.

Miért baj, mit és kit sért, ha egy képviselő nem csak tájékozódik, hanem lépéseket is tesz? – tette fel a kérdést. A képviselői felelősségéből fakadó munkát végzi, és neki a két gyermek halála, ami a választókerületében bekövetkezett, nem csak a jéghegy csúcsa – reagált az előtte szólókra.


Kormányzati reagálás

Czibere Károly államtitkár azt mondta, hogy semmilyen szándéka nincs a kormánynak arra, hogy elfedjen bármit is. Minden olyan ügyben, amikor súlyos visszaélés történt, különösen ha szolgáltatók, hatóságok éltek vissza a gyerekek életével és ők tették ki bántalmazásnak, elhanyagolásnak a gyerekeket, azonnal vizsgálatot indítottak.


Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára felszólal az egyes gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek biztonságának és védelmének fokozása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 26-án. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

A bicskei igazgató ügyéről szeptember 23-án reggel tíz órakor értesült és 17 órakor már fel volt függesztve, néhány nap múlva el is költöztették - közölte, hozzátéve: kívülről hozott vezetőt neveztek ki az intézmény élére. Gyöngyösön szintén azonnal vizsgálat indult és intézkedés történt. Semmiféle eltussolással a kormányt nem lehet vádolni – jelentette ki.

Kitért arra is: már 2014 végén jelezte, a gyermekjóléti rendszer átalakításához kapcsolódva hosszabb folyamat indul el. Nincs centralizáció az alapellátásban, alapszolgáltatásokban – reagált, hozzátéve: az önkormányzati felelősségi kör megmaradt. A járási központnak van többletfelelőssége – hangsúlyozta.

Megjegyezte: 135.860 a veszélyeztetett gyerekek száma a KSH statisztikái szerint, kérte ezt az adatot használják.

Czibere Károly ismertetése szerint zajlik a nevelőszülői rendszer bővítése, s a kiváltási program keretében 2019-ig végére nem lesz nagy, kollégiumszerű lakhatást biztosító gyermekvédelmi intézmény Magyarországon.

A kormány elkötelezett abban, hogy folyamatosan emelje a béreket, 35-36 százalékos emelés valósult meg 2014-15-ben, és elkészült az életpálya is – jelezte egy másik ellenzéki felvetésre.


Előterjesztők

Horváth László (Fidesz) arról beszélt, hogy a nyár végén készült el az ombudsmani jelentés a gyöngyösi esetről, ezért került most a Ház elé a javaslat. Szerinte abban minden lényeges ombudsmani ajánlás benne van.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz képviselője felszólal az egyes gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek biztonságának és védelmének fokozása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 26-án. Mögötte frakciótársa, Hadházy Sándor. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Selmeczi Gabriella (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás értelmében a szülő elővezetéséhez előzetes jóváhagyás nem kell, csak utólagos.
    
Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.


A sporttörvény módosítása

Kormány: a sportfinanszírozási programok miatt kell módosítani a sporttörvényt

Az elmúlt időszakban indult, az állami sportirányítást és -finanszírozást érintő programokkal magyarázta a sportról szóló törvény módosítását az Emberi Erőforrások Minisztériumának területért felelős államtitkára.

Sávolt-Szabó Tünde az általános vitában elmondott expozéjában az új sportfejlesztési programok mellett az ezekkel a programokkal járó fokozott adminisztratív feladatok ellátásával, az egycsatornás finanszírozással is indokolta a módosítást.

Hozzátette: csökkentenie kell a támogatott szervezetek adminisztratív feladatait, erősíteni kell a sportági szakszövetségekkel a közvetlen kommunikációt és az állami sportfejlesztési támogatások esetén még erősebb monitoringrendszert kell kiépíteni.

Mint mondta, 2011-ben, amikor átalakították a struktúrát, még nem indult el a 16 kiemelt sportág támogatási programja, nem működött a 20 felzárkóztatási sportág fejlesztési programja, nem volt meg a kiemelt edzők státuszának rendszere, nem volt nagy mértékű sportlétesítmény-építési és -felújítási program, nem volt még meg a kiemelt egyesületek támogatási rendszere. Akkor még nem volt meg annak szándéka sem, hogy Magyarország 2024-ben olimpiát rendezne – jegyezte meg.

A módosítás időzítéséről azt is mondta, fontos volt az négyéves olimpiai ciklust figyelembe venni, mivel a sportstratégiai programok is mindig négyéves időszakokra vannak kidolgozva.

Sávolt-Szabó Tünde elmondta: a sportszervezetek állami körében teret kell adni az önszerveződésnek és az önállósodásnak, ennek érdekében vizsgálták felül az állami és a civil sportirányítást. A korábbi finanszírozási rendszer, amelynek működtetésében a MOB-nak is feladata volt, nem működött jól a gyakorlatban – ismertette.

A módosítással a sport célú állami támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok teljes egészében visszakerülnek a sportért felelős államtitkársághoz – közölte. Ezzel biztosíthatják a MOB tehermentesítését, amivel még jobban előtérbe kerül a szervezet sportszakmai munkája, például a szakmai koncepciók megalkotása – tette hozzá.

Az államtitkár azt mondta, a MOB-tól a minisztériumhoz kerül a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, az ezzel összefüggő hatósági feladatok és juttatások kifizetése, a Gerevich Aladár sportösztöndíj rendszer működtetése, a doppingellenes tevékenységgel és az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatok is.

Sávolt-Szabó Tünde elmondta, a MOB kezdeményezésére önállóvá válnak a szervezet tagozatai, így köztestületként működik tovább a nem olimpiai sportágak, a fogyatékkal élők sportja, valamint a diák-, hallgatói és szabadidősport képviseletei. Megjegyezte, a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos feladatokat a Magyar Paralimpiai Bizottság látja el a jelenlegi jogállásának megfelelően.

Kitért arra, hogy a jövőben az állami sportcélú támogatásokat miniszteri helyett kormányrendeletben szabályozzák, kötelezővé teszik a sportszövetségeknek etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályok megalkotását.

Sávolt-Szabó Tünde értékelése szerint az idei, Rio de Janeiró-i olimpián és paralimpián elért eredmények önmagukért beszélnek. Azoknak a sportágaknak a helyzetét, amelyek elmaradtak az előzetes várakozásoktól, elsősorban a sportszakmának, a szövetségeknek és a Magyar Olimpiai Bizottságnak a feladata értékelni – rögzítette.


A Fidesz támogatja sporttörvény módosítását

Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka kiemelt fontosságúnak nevezte a sportpolitikát, amelynek célja, hogy Magyarország büszke, öntudatos, sportoló nemzetté váljon. Elmondta: a Fidesz-frakció támogatja a törvényjavaslatot, amely az elmúlt olimpiai ciklus sportot érintő intézkedéseinek gyakorlati hatásait, a finanszírozási programok sportszakmai megvalósulásának folyamatait, valamint a sportigazgatás szervezeti átalakításának hatásait alapul véve, az állami és civil sportirányítás feladat és hatáskörmegoszlásának újraszabályozását indítványozza.

A javaslat szerint az állami források elosztásának elsődleges felelőse az állami sportigazgatási szerv lesz, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) pedig a részére jutatott állami támogatások felhasználásáért és a forrásokkal való elszámolásért lesz felelős – tette hozzá. Közölte: a MOB eddigi tagozati rendszerét átalakítják, a tagozatok önállóvá válnak és sportköztestületként működnek tovább.

A Fidesz vezérszónoka szerint azzal, hogy átkerülnek az államhoz a sportcélú támogatásokkal kapcsolatos feladatok, és létrejön az új sportköztestületi rendszer, a MOB jelentős mértékben tehermentesül és megerősítést kap a sportszakmai munka elvégzésére.


Fidesz: fontos megőrizni a fogyatékossággal élők sportjának autonómiáját

Tapolczai Gergely (Fidesz) a fogyatékossággal élők sportjának sokszínűségét emelte ki, hiszen a paralimpia mellett számos más versenyen is szerepelhetnek.

Felidézte: a riói paralimpián induló magyarok egyharmada érmet szerzett.

Szerinte mind a paralimpia, mind a fogyatékossággal élők sportja területén – függetlenül a szervezeti háttértől – eredményes szakmai munka folyik. Reményét fejezte ki, hogy a mostani törvénymódosítás után is eredményesen tudnak majd együtt dolgozni. A legfontosabbnak az autonómia, vagyis az állami támogatások felhasználásáról szóló önálló döntéshozatal megőrzését tartja.

Fontos az is, hogy minél több sportverseny legyen akadálymentesített – fűzte hozzá.


Kormány: nagyobb hangsúlyt kap verseny- és élsport támogatásának egysége

Az általános vita lezárása után Sávolt-Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, a hozzászólások is megerősítik őket, hogy jó úton járnak. A módosítással nagyobb hangsúlyt kap verseny- és élsport támogatásának egysége, ahogy a szabadidős, a diák-, és a fogyatékkal élők sporttevékenysége is, miközben megerősödik a nem olimpiai sportok érdekképviseletének a rendszere is.

A tao-támogatásokról beszélve hangsúlyozta, hogy a látvány-csapatsportok támogatási rendszere a szabadidősportok társadalmi bázisát is növeli. A látvány-csapatsportágak kiemelt jelentőséggel bírnak, mert az utánpótlás-nevelési feladatok és a létesítményfejlesztés támogatások révén hozzájárulnak a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódjának kialakításához, a közösségi értékek megteremtéséhez – jelentette ki.

Jövőre elindul a szabadidős sportparkok hálózatának kiépítése – emelte ki az államtitkár.


Közigazgatási bürokráciacsökkentés

Kormány: a cél a hatékony ügyintézés

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára expozéjában a bürokrácia csökkentésével, az ügyfeleknek és a hatóságoknak terhet jelentő eljárások megváltoztatásával indokolta a jogszabály-módosítást, amely 45 törvényt érint. Mint mondta, tavaly félmillió, idén 250 ezer ember nyilvánított vélemény arról, hogyan lehet még hatékonyabbá és ügyfélbarátabbá tenni a közigazgatási eljárásokat, emellett az ügyintézőket is megkérdezték ugyanerről.

Az államtitkár a mostani módosítások közül kiemelte, hogy 2017. július 1-jétől bármely járási vagy kerületi hivatalnál be lehet jelenteni a lakó- és tartózkodási helyet. Új elem, hogy a szakértői tevékenységet is elég csak bejelenti, a többi feltétel viszont változatlan. A hatóságok közvetlenül is jogosultak lesznek ügygondnokok kirendelésére, a gyámhivatali, egészségkárosodási, gyermekfelügyeleti támogatások felülvizsgálati eljárásai pedig az orvosi vizsgálattól függetlenül lezárulhatnak.

Kovács Zoltán tájékoztatása szerint a földhasználati szerződések esetén hivatalból is indulhat eljárás, azaz nem kell kétszer felkeresni a hivatalt.

Gyorsulnak a lakástakarék-pénztári kifizetések a vásárlások és felújítások gyorsítása érdekében – közölte az államtitkár. Kitért arra is, hogy a módosítás révén egyszerűsödik a nemzetiségi nyelvhasználat, továbbá amennyiben a biztosítók téves értesítése miatt kivonnak egy gépjárművet a forgalomból, akkor a visszahelyezés költségei a biztosítót terhelik.

Ismertette azt is, hogy kevesebb teendője lesz az erdészeti, az ingatlanügyi hatóságoknak és a gyámhivataloknak.


Fidesz: a módosítás megkönnyíti az emberek életét

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a jogszabály-módosítás mind az ügyfelek, mind a hatóságok számára könnyebbséget jelent, s az ő tapasztalataikra épül.

Példaként hozta az automatikus döntéshozatali eljárás bevezetését, amely egyszerűen megítélhető ügyeknél – egyebek mellett közúti bírságolásnál – jelent egy beavatkozás nélküli eljárást. Kiemelte a hatóságok és szakhatóságok közötti kizárólagos elektronikus kapcsolattartást is, ami értékelése szerint gyorsítja az ügyintézést.

A kormánypárti politikus arról is beszámolt, hogy a módosítás értelmében a lefoglalt gépjárműveket 30 napos átmeneti időszakig nem vonják ki a forgalomból, ezalatt az ügyfél rendezheti tartozását vagy megállapodhat a végrehajtóval.

Vas Imre szavai szerint az ingatlan-nyilvántartás felé a továbbiakban nem kell bevinni a hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatát, a személyadat- és lakcímnyilvántartás alapján azt átvezetik.


KDNP: a javaslat nagy könnyebbséget okoz

Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka az MSZP-nek címezve közölte, a negyed, illetve félmillió állampolgár mellett nekik is lett volna lehetőségük javaslatokat előterjeszteni. Hozzátette: a javaslat minden, csak nem a közigazgatás leépítése, megrendítése.

Üdvözölte, hogy a szakemberek az építési engedéllyel összefüggésben észrevették azt az anomáliát, hogy noha a 300 négyzetméter alatti ingatlan esetében már csak bejelentési kötelezettség van, az átalakításra az nem vonatkozott. A jogszabály-módosítás ezt is feloldja – mondta.

A kormánypárti politikus azt is előremutatónak tartotta, hogy az ügyintézők magánútlevél kiállításánál hivatalból tisztázzák az erkölcsi bizonyítvány meglétét, emellett pozitívumként emelte ki, hogy a közüzemi fogyasztásmérők leolvasását egy ember fogja megoldani.

Azt kérte a kormánytól: folytassák a bürokráciacsökkentést és próbálják egyszerűsíteni, amit lehet.


Kormány: az OECD tanulmánya szerint jó az átalakítás

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta, az átalakításról nem a kormány mondja, hogy jó, hanem az OECD tanulmánya.

Leszögezte, nem venné ki a javaslatból azt a részt, amely alapján a hajléktalankérdés miatt már nemcsak a IX. kerületi hivatalhoz lehetett fordulni, hanem mindegyikhez. Azt is jó intézkedésnek nevezte, hogy 300 négyzetméteres alapterületig nem kell majd hatósági engedélyt kérni az építkezésekhez. Hozzátette, hogy az anyagi szabályok viszont maradtak, a házaknak statikailag ugyanúgy kell felépülniük.

A nemzetiségi szószóló szavaira reagálva ő is azt mondta, egyszerűbbek lesznek a nemzetiségi nevekhez kapcsolódó eljárások. Hangsúlyozta, az egyeztetések során az önkormányzatok kifejezetten ragaszkodtak ahhoz, hogy az anyakönyvvezetés ne kerüljön át a járási hivatalokhoz, hanem továbbra is maradjon náluk.

A TAJ kártya elvesztése után ma bonyolult a pótlási eljárás, jövőben viszont a rendőrség továbbítani fogja a bejelentést, ami segíteni fogja az egyszerűsödést – közölte.


Kormány: egyszerűsített, átlátható szabályrendszer kialakítása a cél

A környezetvédelmi termékdíjról szóló javaslat általános vitájában V. Németh Zsolt, a földművelésügyi tárca államtitkára azt mondta, hogy az eddigi szabályozás középpontjában az adminisztrációcsökkentés állt. A jogalkotói szándék továbbra is az, hogy egyszerűsített, átlátható szabályrendszer alakuljon ki – közölte.

A Ház előtt lévő javaslat célja az, hogy megkönnyítse az érintettek kötelezettségteljesítését – hangsúlyozta. Az indítványt ismertetve elmondta, hogy a gépjárműátalány fizetésének lehetőségét kiterjesztik a kishaszongépjárművekre és az autóbuszokra is, emellett ösztönzik az újbóli felhasználást, miközben tovább egyszerűsítik az egyéni hulladékkezelést.

A kishaszongépjárművet és autóbuszt is gyártó és forgalmazó importőr vállalatok adminisztratív terhei akkor csökkennének érdemben, ha ezekre a járművekre is lehetne átalánydíjat fizetni – részletezte az indítványt. A javaslat szerint nem kell termékdíjat fizetni az újrahasználatra vagy újbóli felhasználásra előkészítés során előállított termékdíjköteles termékek után – mondta.

Az egyéni hulladékkezelést választók termékdíja a tárgyévi hulladékhasznosítási teljesítményük függvénye, a díj kiszámításakor a tárgyévi kibocsátást kell alapul venni – emelte ki.

Az államtitkár elmondta, a kapott észrevételek alapján arra következtettek, hogy a termékdíjról szóló törvény bizonyos pontjai nem egyértelműek, ami jogbizonytalanságot kelthet. Ezért pontosítják a csomagolószer és a bérgyártás definícióját, szintén pontosítással rendezik a háromszereplős gazdasági ügyletben résztvevők számát – emelte ki.


Inváziós fajok elleni védelem

Uniós jogharmonizáció jegyében az idegenhonos, invazív fajok elleni védekezéssel kapcsolatban terjesztett be törvényjavaslatot a Földművelésügyi Minisztérium a parlamentnek. V. Németh Zsolt államtitkár expozéjában elmondta, az unió területén 12 ezer idegen honos faj van, ezek 12 százaléka inváziós tulajdonsággal is bír és tízmillió eurós nagyságrendű károkat okoznak ezek a „hívatlan látogatók" minden évben.

A javaslat szerint hatósági rendszert vezetnek be és törvényi alapot teremtenek a szankcionáláshoz, az intézkedések költségeinek megtérítése pedig a szennyező fizet elvet követi. Megjegyezte, hogy jelenleg 37 faj van, amellyel kapcsolatban az unió egész területén a legszigorúbb tilalom van érvényben, a parlagfű viszont nem került a listába „bizonyítékok hiányában".

Pócs János (Fidesz) szerint a javaslat segít abban, hogy hatékonyabban tudjanak küzdeni az idegenhonos, invazív fajokkal szemben, és kihangsúlyozta a korai észlelés és kiirtás fontosságát.

A napirend lezárása után Sneider Tamás levezető elnök bezárta az ülésnapot, a képviselők jövő szerdán folytatják a munkát.