Az Eurostat legújabb jelentése összesítette az adatokat a hazai és európai lakhatási viszonyok alakulásáról. A kimutatás szerint

Magyarországon 2011-hez képest közel a harmadára esett vissza azon háztartások aránya ahol a lakhatás költségei a teljes bevétel több mint 40 %-át teszik ki.

A felmérés konkrét korosztályokra vonatkozó adatsora szintén kedvező eredményt mutat.

A magyar 18-24 év közötti fiatalok esetében, elmondható, hogy 2011. és 2019. között 72%-kal csökkent, azaz közel a negyedére esett vissza azoknak az aránya, akik számára a lakhatási költségek jelentős problémát jelentenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tavaly a magyar fiatalok kevesebb, mint 4%-a fordította jövedelmének 40%-ánál magasabb hányadát lakhatásra.

Hogyha a családtámogatásokkal támogatott, szélesebb

20 és 29 év közötti korosztályt nézzük, a változás ott is szembeötlő, míg 2011-ben 14,2%-uk volt, akik számára jelentős problémát okozott a lakhatási költségek kigazdálkodása, addig 2019-re ez a szám 5,9%-ra csökkent.

Magyarországnál e tekintetben, olyan országokat előz meg, mint Dánia, Németország, Svédország, vagy Hollandia.

Jól látható tehát, hogy a magyar fiatalok jobb helyzetben vannak a lakhatás tekintetében, mint az unió több, nálunk gazdagabb országában élők. 

A 2010. óta a Fidesz-KDNP kormány által bevezetett intézkedések, mint például a rezsidíjak csökkentése, a devizahitelesek megsegítése, a CSOK, a bért terhelő adók csökkentése, a bérelemelések, vagy a családok jelzálog-hitel elengedése, lehetővé teszik, hogy a családok lakhatási költségei minél alacsonyabbak legyenek, melynek eredményeként a magyarok lakhatási kilátásai egyre jobbá válnak és egyre többeknek nő az esélye az önálló otthon megszerzésére is.

Rétvári Bence

a KDNP alelnöke

Kép:123rf