Ünnepi ülésen emlékeztnek 1956-ra a képviselők


Az Országgyűlés 1956-2016 - Tele volt halottakkal a tér... címmel megrendezett ünnepi ülése az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából az Országházban 2016. október 25-én. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Az Országgyűlés kedd délelőtt ünnepi üléssel emlékezett az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára az Országházban, amelyen részt vett és beszédet mondott  Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke és Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke. Az 1956-2016 - Tele volt halottakkal a tér... címmel megrendezett ünnepi ülésről szóló összefoglalónkat ide kattintva olvashatják.

KDNP: az emberek tudnak egyet előre lépni


Hollik István, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

Hollik István kereszténydemokrata képviselő szerint azzal, hogy az MSZP nem vett részt a parlament ünnepi ülésén, megint elődpártja, az MSZMP oldalára állt. A kormánypárti politikus sikeresnek értékelte az elmúlt hat év kormányzati munkáját abból a szempontból, hogy az emberek tudtak egyet előre lépni és a költségvetési fegyelmet is tartotta a kormány. Beszélt a 2010 óta 600 ezer fővel nőtt foglalkoztatásról, és arról, hogy három és fél éve folyamatosan nőnek a reálkeresetek.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára válaszában rögzítette: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a bérek a jövőben is érzékelhetően emelkedjenek. Ehhez alapvető fontosságú a gazdaság versenyképességének javítása, ennek érdekében folyamatosan egyeztetnek a versenyszféra szereplőivel – tette hozzá.


A Fidesz a magyar-lengyel barátságról

Németh Szilárd István (Fidesz) szerint a magyarok többsége az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóját tisztelettel és büszkeséggel ünnepelte azzal a lengyel néppel együtt, amellyel nem csak 1956, hanem évezredes testvéri barátság fűzi össze Magyarországot. Úgy értékelte, a kommunizmuson repedés keletkezett 1956-ban, a lengyelek nyáron Poznanban, a magyarok ősszel Budapesten lázadtak fel elnyomóik ellen.

Rétvári Bence a két nép sokszorosan összefonódó történelmére felhívva a figyelmet a magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánított idei év eseményeiről számolt be.


Módosították az Országgyűlésről szóló törvényt a frakcióalkalmazottak foglalkoztatásával összefüggésben

A fideszes Kósa Lajos és Vas Imre javaslatára a képviselők módosították az Országgyűlésről szóló törvényt, amit 161 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadtak el.

A változtatás azzal függ össze – mint az az előterjesztők indoklásából kiderül –, hogy azok a frakcióalkalmazottak, akik 2014 májusa óta létesítettek jogviszonyt, csak munkaviszony keretében – nem pedig köztisztviselői jogviszonyban – foglalkoztathatók. Így a köztisztviselői besorolási fokozatok alapján megállapított bérkeret már nem szolgálhat a várható személyi kiadások tervezésének alapjául, azaz indokolt a képviselőcsoportok működését és a személyi juttatások fedezetét biztosító bérkeret közötti átcsoportosítást lehetővé tenni.

Az országgyűlési törvény eddig is módot adott a képviselőcsoportok működését, ellátását biztosító egyes keretek közötti átcsoportosításra. Ezt egészítette ki a mostani módosítás a személyi juttatások fedezetét biztosító bérkeretre történő átcsoportosítás lehetőségének megteremtésével - a képviselőcsoportok rendelkezésére álló összeg megemelése nélkül.

A törvénymódosítás a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.


Meghosszabbították a magyar katonák jelenlétét Maliban

Az Országgyűlés Simicskó István kereszténydemokrata honvédelmi miniszter javaslatára – 145 igen szavazattal, 21 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – hozzájárult a további magyar katonai szerepvállaláshoz a Európai Unió Mali Kiképző Műveletében (EUTM Mali).

A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett, Magyarország támogatja az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kiteljesedését, és aktív részt vállal az EU válságkezelő műveleteiben.

A kabinet most jóváhagyott döntése alapján – a váltási időszakon kívül – legfeljebb 15 magyar katona maradhat 2018 májusáig az afrikai ország területén.


Visszakerült az államhoz a Göcseji Múzeum épülete

Az Országgyűlés 138 igen, 26 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett módosította a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényt.

Cseresnyés Péter, Vigh László és Dunai Mónika fideszes képviselők azt kezdeményezték, hogy kerüljön vissza állami tulajdonba a zalaegerszegi Göcseji Múzeum épülete.

Vigh László az általános vitában azzal indokolt, hogy a város csak az ingatlan 15 százalékát használta közművelődési célra, jelentős részén kiemelt államigazgatási feladatokat lát el a kormányhivatal, amelynek vagyonkezelői jogot kell biztosítani.


Pontosítottak az átalakításos önálló zálogjog szabályain

A képviselők 109 igen, 56 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadták el a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott, az egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Az önálló zálogjogot az új polgári törvénykönyv törölte el és vezette be helyette a különvált zálogjogot. A nemzetgazdasági tárca szerint ez utóbbi azonban nem volt képes biztosítani azt a rugalmasságot és forgalomképességet, mint az önálló zálogjog, amelyet követelés nélkül is át lehetett ruházni, illetve a követelés megszűnése nem eredményezte az önálló zálogjog megszűnését.

Idén október 1-jétől ismét létezik a magyar jogban az önálló zálogjog. A most elfogadott előterjesztés az ingatlan-nyilvántartásról szóló, valamint a polgári törvénykönyvről szóló törvény módosítását (Ptkm.) változtatta meg.

Az átalakításos önálló zálogjog nem alapítással, hanem csak a már bejegyzett jelzálogjog, illetve a különvált zálogjog átalakításával jöhet létre.

A törvény pontosította annak szabályait, hogy ha az átalakítás nem a zálogjogosult zálogkötelezetthez intézett egyoldalú nyilatkozatával, hanem a felek közötti szerződéssel történik.

A jövőben az átalakításos önálló zálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez nem lesz szükséges a zálogkötelezett engedélye, ha zálogjogosult nyilatkozik arról, hogy az átalakító nyilatkozatot a zálogkötelezettel közölte.

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.


Jóváhagyta az állami termőföldek értékesítésének lezárását a parlament

Az Országgyűlés sikeresnek minősítette és lezárta a kormány Földet a gazdáknak! nevű állami termőföld-értékesítési programját, továbbá kimondta, az ebből származó 260-270 milliárd forintos bevételt alapvetően adósságcsökkentésre kell fordítani. 

A parlament – a földművelésügyi és a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére – kormánypárti támogatással hagyta jóvá az erről szóló három előterjesztést.

A törvény sikeresnek minősítette a Földet a gazdáknak! programot arra hivatkozva, hogy a nyilvános árveréseken minden harmadik magyar gazdának, mintegy harmincezer földművesnek biztosították a piaci áron történő földhöz jutást. A meghirdetett 290 ezer hektár földterület 70 százaléka talált gazdára, átlagosan „tisztességes piaci áron", hektáronként 1,4 millió forinton, vagyis a tavalyi országos termőföldátlagárnak közel a duplájáért – közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.


Visszaállították a minden vadászra kiterjedő kötelező kamarai tagságot

A parlament visszaállította a kötelező tagságot a hivatásos- és sportvadászoknak az Országos Magyar Vadászkamarában.


Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője (j) és Németh Szilárd, a párt frakcióvezető-helyettese az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 25-én. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

A Ház 109 igen szavazattal, 25 nem ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló, kereszténydemokrata Semjén Zsolt és a fideszes Lázár János által is jegyzett képviselői indítványt.

A kormánypárti politikusok indoklásukban úgy fogalmaztak, minden vadászati tevékenység fokozott felelősséggel jár, szigorú képzési, fegyelmi, etikai és egészségügyi követelményeket támaszt, amelyek betartatása érdekében szükséges a kötelező tagság előírása a szakmai kamarában.


Ellenzéki népszavazási kezdeményezéseket utasított el a parlament

Az Országgyűlés két olyan ellenzéki népszavazási kezdeményezést is elutasított, amelyben a kezdeményezők nem érték el a referendum automatikus kiírásához szükséges 200 ezer aláírást, de 100 ezernél több támogatót gyűjtöttek, így a parlamentnek mérlegelnie kellett ügyüket.

A képviselők 58 igen szavazattal, 107 nem ellenében utasították el a független Kész Zoltán kérdését, amely arra vonatkozott, hogy az állami vállalatok vezetőinek fizetését maximalizálják-e bruttó 2 millió forintban.

A Ház emellett 59 igen szavazattal, 108 nem ellenében szintén nem támogatta a szocialista Gőgös Zoltán népszavazási kezdeményezését, amely az állami termőföldek értékesítésének tilalmáról kívánt törvényt alkotni.


Kiterjesztették a reintegrációs őrizet alkalmazhatóságát

A reintegrációs őrizet alkalmazhatóságának kiterjesztéséről és új kártalanítási eljárás bevezetéséről döntött az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.

A 110 igen és 23 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály szerint az elítéltek korábbinál szélesebb körét vonják be a reintegrációs őrizetbe és hosszabb lehet az ott tölthető idő, ami hozzájárul a büntetés-végrehajtási (bv) intézetek telítettségének részbeni enyhítéséhez.

Új elem a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti panasz lehetősége és új kártalanítási eljárás nyílik meg.

A módosítás egyúttal felszámolja a különbséget az anyák és gyermekeik együttes elhelyezésében, vagyis a büntetés-végrehajtási intézetek anya-gyermek részlegén – egy speciális eljárás bevezetése révén – azokat a gyermekeket is elhelyezhetik, akik a büntetés végrehajtása előtt születtek.


A kijelölt hulladékgazdálkodási szolgáltatóknak megtérítik az ellátás teljes összegét

A nem rendszeres hulladékszállítás esetében is a szerződéses közszolgáltatásnál irányadó számlázási és finanszírozási szabályok érvényesülnek – erről 107 igen szavazattal, 60 nem ellenében döntött a parlament. A jogszabály-módosítás értelmében a kijelölt szolgáltatónak megtérítik az ideiglenes ellátás teljes összegét, amelynek mértékét a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. határozza meg.

A díj megállapításához a kijelölt közérdekű szolgáltatónak meg kell adnia a törvényben meghatározott személyes adatokat további minden olyan információt, amelyek alapján a koordináló szerv ki tudja számlázni a közszolgáltatási díjat. A szolgáltató maga is kezel személyes adatokat, de az adatkezelés célhoz kötött – közölte korábban Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.


Egyszerűsítették a ragadványnevek használatát

Módosította az Országgyűlés az anyakönyvi eljárásokról szóló jogszabályt annak érdekében, hogy egyszerűbben lehessen használni a ragadványneveket. A változtatás – amelyet 115 igen, 26 nem és 26 tartózkodó szavazattal fogadtak el a képviselők – lehetővé teszi, hogy az anyakönyvbe korábban bejegyzett ragadványnevet többtagú családi névként lehessen viselni.

A kéttagú családnevek esetében már eddig is volt lehetőség arra, hogy az azt viselők korrekciót kérjenek a hatóságoktól, például arra vonatkozóan, hogy az anyakönyvben kötőjellel vagy anélkül szerepeljenek. A ragadványnevek esetében azonban erre eddig csak névváltoztatási kérelemmel volt lehetőség.

A családnév a ragadványnévvel együtt is csak kéttagú lehet.


Létrejönnek az egyetemi kórházak

Az Országgyűlés elfogadta az egyetemi kórházak létrehozását lehetővé tévő, kormánypárti képviselők által kezdeményezett törvényjavaslatot. A változtatásokat a képviselők 129 igen, 31 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

Egyetemi kórház a költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi felsőoktatási intézménybe történő beolvadásával hozható létre.

Egyetemi kórházzá csak olyan költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató alakítható át, amely a beolvadás időpontjában az egyesítésben résztvevő egészségügyi felsőoktatási intézmény  középirányítóként irányítási hatáskört gyakorol.

Az egészségügyi felsőoktatási intézmény az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott feladatok tekintetében elkülönített kincstári számlákkal rendelkezik. Rögzítették azt is, hogy az egészségbiztosítási szerv által az egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a finanszírozási szerződésben meghatározott feladatokra használható fel. Az alkalmazottak a kettős feladat-ellátási kötelezettségük
körében mind az egészségügyi minimumfeltételek, mind az oktatási akkreditáció szempontjából teljes értékű alkalmazottnak minősülnek.


Uniós normák és jogharmonizáció miatt módosítják a belügyi törvényeket

Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges javaslatok vitáját képviselői hozzászólás nélkül zárták le.

Az egyes belügyi tárgyú törvények módosításának vitájában Simon Miklós (Fidesz) azt mondta, hogy a javaslat az uniós normáknak való megfelelést és a jogharmonizációt, valamint a gyakorlati használat során felmerült problémák kezelését és a szerzett tapasztalatok beépítését szolgálja.

Az utasnyilvántartási adatállomány a súlyos bűncselekmények, köztük a terrorizmus megelőzése és felderítése miatt fontos – hangsúlyozta.

Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) utódjaként létrejött a Bűnüldözési Együttműködési Európai Uniós Ügynökség, ezért módosítani kell az Europolról szóló hazai jogszabályokat is – közölte.

Ezt követően a vitát Lezsák Sándor levezető elnök lezárta.


Kontrát Károly belügyi államtitkár arról beszélt, hogy a javaslathoz három módosító indítványt nyújtottak be, ezek közül az előterjesztő egyet nem támogatott, mert az nem volt összefüggésben a szabályozási és a jogharmonizációs céllal. Az előterjesztő ezzel szemben támogatta a honvédelmi és a törvényalkotási bizottságok módosító javaslatait, mert azok a koherencia megteremtésére irányulnak – tette hozzá.


A rendőrség is büntetheti a szabálytalanul drónozókat

A jövőben a légügyi hatóság mellett a rendőrség is bírságot szabhat ki a szabálytalanul drónozókat, ha a képviselők elfogadják a légiközlekedési törvény módosítását.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára törvényismertető felszólalásában elmondta, a javaslat kiemelt célja, hogy a közös felhasználású repülőterek jogszabályi hátterét biztosítsa, törvénybe foglalja a hatósági tapasztalatokat és biztosítsa a kötelező uniós jogharmonizációt.

Kifejtette: a közös felhasználású repülőtereket eddig nyilvános repterek közé sorolták, de a törvény a nem nyilvános kategóriába sorolja át azokat és az engedélyezési eljárásban meghagyja a katonai légügyi hatóság hatáskörét.

Több részletszabály is módosulhat, egyebek között megszüntetik a lajstromozásra nem kötelezett légijármű fogalmát, és helyébe a repülő eszköz megfogalmazás lép, valamint biztosítják a jogi hátteret a kötelező elektronikus terep- és akadálybázis létrehozásához.

Mindezek mellett a javaslat technikai pontosításokat tartalmaz a szakszolgálati engedélyre, légtérre, légiforgalmi irányításra, lajstromozásra vonatkozóan.

Galambos Dénes, a Fidesz vezérszónoka amellett, hogy megismételte az expozéban elhangzottakat, annyit mondott: fontos az egységes európai égbolt uniós projekt, mert így csökkenni fog a légtér töredezettsége, hatékonyabb lehet a léginavigációs szolgáltatás, és hatékonyabb a repülés.

Móring József Attila (KDNP) a pilóta nélküli járművek (drónok) használatának szabályozását hangsúlyozta. Mint mondta, nem elhanyagolható ezen eszközök állami feladatokban való használata, de polgári használata biztonsági kockázattal jár és személyiségi, tulajdoni jogokat is sérthet, de ez a terület még nem szabályozott. Elmondta még, hogy a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. közli majd a drónok irányítóival az aktuálisan tiltott légtereket.

Az Országgyűlés szerdán 9 órakor folytatja munkáját.