• Párt
  • Történelem
  • Parlamenti Frakció
  • Fővárosi Frakció

Országgyűlési tudósításNapló

Országgyűlési tudósítások

Igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak bérezéséről">Igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak bérezéséről

Fontos cél, hogy az igazságügyi szervezetrendszer megtarthassa a rendszer működtetése szempontjából kulcsfontosságú alkalmazottak elvándorlását.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló javaslat indoka, hogy 2017. január 1. napjától módosultak azok a törvényi rendelkezések, amelyekre az igazságügyi alkalmazottak, illetve a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak jogállását szabályozó törvényi rendelkezések e körben utalnak. Emellett szükséges az igazságügyi alkalmazotti és a nem ügyész ügyészségi alkalmazotti jogviszony tekintetében releváns egyes jogintézményeket az elmúlt időszakban felmerült kihívásoknak megfelelően módosítani. E módosítások tekintetében a törvényjavaslat jellemzően az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozást veszi alapul annak érdekében, hogy az állami intézmények által foglalkoztatottak jogállásának előírásai összhangban álljanak egymással. (Szövege: PDF.)

- Lehetőség lesz a munkaszerződéssel való foglalkoztatásra, így a jogi személyiséggel rendelkező bíróságok, ügyészségek a kiemelten fontos feladatot ellátó vagy speciális szaktudással rendelkező alkalmazottakat a korábbi szabályozási rezsimhez képest rugalmasabb és adott esetben piaci viszonyokat közelítő bérezéssel foglalkoztathatják, - hangsúlyozta a törvényjavaslat általános vitájában a KDNP vezérszónoka.

VEJKEY IMRE (KDNP): - Képviselőtársaim! A kormánytisztviselők és az igazságügyi, valamint az ügyész, ügyészségi alkalmazottak javadalmazási rendszere közötti összhang megteremtése érdekében immár 15 éve az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény részét képezi az életpálya-különbözet intézménye. Ezen garanciális szabály három kategóriába sorolt igazságügyi, valamint nem ügyész ügyészségi alkalmazottak alapilletménye nem lehet kevesebb, mint a közigazgatás meghatározott szintjén dolgozó, a közszolgálati tisztségviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott illetménykiegészítéssel növelt alapilletménye.

- Az állami tisztségviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény új illetményrendszert vezetett be, amely nem használja az eddig alkalmazott alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék fogalmakat, helyette illetménysávokat határoz meg minimum- és maximumértékekkel, amelyeken belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az állami tisztségviselő intézményét. Az igazságügyi és a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak illetménye még a 2016. október 1-jei és a 2017. január 1-jei 5-5 százalékos bírói illetményalap-emelés ellenére sem éri el az állami tisztviselők illetményét, ez pedig nagymértékű elvándorlást idézhet elő. A felvázolt probléma megoldását az jelenti, ha megtörténik az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak, valamint az állami tisztségviselők jogainak, így illetményének és kötelezettségeinek minél teljesebb összhangba hozása.

- Hölgyeim és Uraim! Mindezekre tekintettel a törvényjavaslat alapján az illetmény az alapilletményből, beosztási pótlékból és címpótlékból áll. Az igazságügyi szervezetrendszer sajátosságaira tekintettel megmaradnak az alapilletmény kiszámításához szükséges szorzószámok, viszont a törvényjavaslat az egyes fizetési osztályok fokozataihoz rendelve sávokat hoz létre, amelyek alsó és felső értekét egy-egy szorzószám adja. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény illetményrendszeréből főszabályként eltörli a pótlékok rendszerét. Kivezetésre kerül a munkaköri, a nyelv-, a veszélyességi és a kiegészítő pótlék, ugyanakkor a beosztási és a címpótlék megmarad. Ennek indoka ‑ egyrészt nézzük a beosztási pótlék tekintetében ‑ az, hogy az igazságszolgáltatás legfelsőbb szintjén ne következzen be illetménycsökkenés. A címpótlék kivezetésére pedig azért nem került sor, mert az OBH elnökének sarkalatos jogkörét érintené.

- Képviselőtársaim! Garanciális jelentőségű, hogy a hatályos szabályozást fenntartva az igazságügyi alkalmazottak illetményalapja továbbra is megegyezik a legkisebb bírói alapilletmény összegével. A fenti szabályok alkalmazásával egyrészt kezelhetővé válik a garantált bérminimum emeléséből adódó bérfeszültség, másrészt pedig lehetővé válik a középfokú végzettségű ügyintézők esetén az illetmények jelentősebb mértékű, akár 30 százalékos emelése is. A törvényjavaslat célja, hogy az igazságügyi szervezetrendszer megtarthassa a rendszer működtetése szempontjából kulcsfontosságú alkalmazottait és megállítsa az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak igazságszolgáltatási szervezetrendszerből történő elvándorlását.

- A javaslat alapján lehetőség lesz a munkaszerződéssel való foglalkoztatásra, így a jogi személyiséggel rendelkező bíróságok, ügyészségek a kiemelten fontos feladatot ellátó vagy speciális szaktudással rendelkező alkalmazottakat a korábbi szabályozási rezsimhez képest rugalmasabb és adott esetben piaci viszonyokat közelítő bérezéssel foglalkoztathatják.

- Hölgyem és Uraim! A javaslat a jogok és kötelezettségek további összhangja érdekében az alábbi főbb intézkedéseket vezeti be. Szigorodnak a próbaidőre vonatkozó rendelkezések; bővül azon esetek köre, amikor a szolgálati jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető; előírja a végkielégítés arányos visszafizetésének kötelezettségét arra az esetre, ha az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazott a szolgálati viszonya megszűnését követő rövid időn belül meghatározott állami szervnél újabb szolgálati jogviszonyt létesít; a vezetők is kötelesek lesznek évente továbbképzésen részt venni. Kötelezővé teszi a törvényjavaslat a teljesítményértékelést. A végkielégítés és a cafetériajuttatás vonatkozásában a garantált elemként az illetmény nem lehet kevesebb, a szabadság mértéke pedig nem csökkenhet.

- Hölgyem és Uraim! Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is! 

 

 kdnp.hu – Bartha Szabó József