A Kereszténydemokrata Néppárt alapszabálya

Kereszténydemokrata Néppárt

(KDNP)

Alapszabály

Az 1995. január 28-án elfogadott, majd 1996. június 8-án, 1997. február 15-én, 1997. június 21-22-én, 2002. november 2-án, 2003. december 6-án, 2004. november 27-én, 2005. május 21-én, 2006. május 13-án, 2007. november 24-én és a 2009. november 28-án módosított Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege.

I. FEJEZET

Alapvető rendelkezések

1.§

1. A Kereszténydemokrata Néppárt a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a pártokról szóló 1989. évi XXXIII. törvény alapján működő politikai párt.
2. A Kereszténydemokrata Néppárt az 1944-ben létrejött, de – az ország politikai függetlenségét felszámoló idegen zsarnokság következtében – 1949-ben működését kényszer hatására felfüggesztő Demokrata Néppárt közvetlen jogutódja, mely 1989-ben alakult újjá. A párt tagja az Európai Néppártnak és részt vesz a pártszövetség munkájában.
3. A Kereszténydemokrata Néppárt – jogi személy.
4. A Kereszténydemokrata Néppárt székhelye:

1141. Budapest, Bazsarózsa utca 69.

5. A Kereszténydemokrata Néppárt nevének rövidítése: KDNP; megjelölése az Alapszabályban és egyéb szabályzataiban: „a párt”.
6. A párt helyi és megyei szervezetei valamint szervei a Kereszténydemokrata Néppárt megnevezést a településre, illetve megyére utaló megjelöléssel használhatják.

A párt célkitűzései

2. §

1. A Kereszténydemokrata Néppárt célja: a magyar nemzet és a magyar haza szolgálata a keresztény-keresztyén erkölcs és értékek alapján a politikai életben; az európai népek közösségében együttműködő, szabad és független Magyarország fejlődésének előmozdítása, hogy az ország szellemiekben és anyagiakban, népességében és erkölcsében egyaránt gyarapodjék.

   Ennek érdekében

   1. részt vesz a demokratikus, többpártrendszerű magyar jogállam működésében és védelmében,
   2. elősegíti az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatán alapuló, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában meghatározott emberi és politikai jogok érvényesülését,
   3. megvalósítani törekszik az egyéni és közéleti erkölcsökről, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életről, a szociális igazságosságról szóló keresztény felfogásnak a magyar közéletben való érvényre juttatását,
   4. erősíti az állampolgárokban a társadalmi felelősségérzetet és nemzeti tudatot.
2. Egyebekben a párt önmeghatározását, célkitűzéseit, politikai eszmeiségét és irányelveit a párt Alapelvei tartalmazzák, melyek az Alapszabály kiegészítését képezik.

A párt címere és jelmondata

3. §

1. A Kereszténydemokrata Néppárt címere: piros-fehér-zöld sávos pajzs, benne középen fehér színű kereszt, melyet két búzakalász fog abronccsal közre. A pajzs felső részén fehér sávban arany KDNP felirat:




A párt hivatalos jelvényeként más jelvény nem használható.


2. A Kereszténydemokrata Néppártnak a Rákóczi szabadságharc idejéből származó jelmondata: „Cum Deo pro Patria et Libertate !” (Istennel a hazáért és a szabadságért!) kifejezi a Kereszténydemokrata Néppárt eszményeit és hűségét a nemzeti hagyományokhoz.

A párt működésének elvei

4.§

1. A Kereszténydemokrata Néppárt belső életében és a közéletben demokratikusan működő párt.
2. A párt – néppárt, melynek tagsága nyitott a nemzet minden rétege előtt, olyan társadalom megvalósítására törekszik, amely kedvező feltételeket teremt minden ember, közösség, társadalmi réteg, foglalkozási ág számára. A párt a nemzet érdekeivel összhangban elutasítja az erőszak, a fenyegetés, az osztályharc, a diktatúra és a hátrányos megkülönböztetés minden formáját.
3. A párt tevékenységével a közjót, a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás eszményeit szolgálja. A párt működésében érvényesülnie kell a szubszidiaritás elvének, azaz a kisebb közösség feladatát, jogkörét nem vonhatja el a nagyobb közösség. A felsőbb szint beavatkozása csak akkor engedhető meg, ha az alsóbb szint a segítséget igényli, vagy feladatának megoldására saját erőből nem képes. A felsőbb szint beavatkozása kötelező, ha az alsóbb szint a segítséget igényli, vagy feladatának megoldására saját erőből nem képes, vagy feladatát más okból nem teljesíti.
4. A párt az emberi méltóságot tiszteletben tartó társadalom megvalósítására törekszik, melynek védett és támogatott alapsejtje a család.
5. A párt tagjait, szervezeteit, a belső fórumokon megilleti a véleménynyilvánítás, a kritika szabadsága, ezért senkit hátrány nem érhet. A párton kívüli közéletben a tagok, tisztségviselők és szervezetek nem kerülhetnek ellentétbe a párt elfogadott politikai irányvonalával.
6. A párt a közéletben toleráns, megértő a más véleményen lévőkkel, így politikai ellenfeleivel szemben; módszere a higgadt, érveken nyugvó vita, meggyőzés, a személyes példamutatás, és ennek kell érvényesülnie a párton belüli kapcsolatokban is.

II. FEJEZET

A párt tagsága

A párt tagja

5. §

1. A párt tagja lehet minden cselekvőképes, választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki elfogadja a párt célkitűzéseit és Alapszabályát, és akit belépési nyilatkozata alapján az illetékes helyi szervezet a tagok sorába felvesz.
2. Más párt tagja vagy pártoló tagja párttagsága, illetve pártoló tagsága megszüntetése nélkül a Kereszténydemokrata Néppártba nem léphet be; a Kereszténydemokrata Néppárt tagja vagy pártoló tagja tagsági, illetve pártoló tagsági viszonya fenntartásával nem léphet más pártba.
3. A (2) bekezdésben meghatározott, kettős tagság tilalma alól a Kereszténydemokrata Néppárt ügyvezető elnöksége indokolt esetben felmentést adhat, hogy
   1. az Európai Néppárt tagszervezetének tagja beléphessen a Kereszténydemokrata Néppártba, vagy
   2. a Kereszténydemokrata Néppárt tagja beléphessen az Európai Néppárt tagszervezetébe.
4. A (3) bekezdés a) pontja esetén a felmentés feltétele, hogy a jelölt elfogadja a Kereszténydemokrata Néppárt célkitűzéseit és az Alapszabályt, valamint a taggyűlési határozattal igazolja, hogy a felmentés megadása esetén őt az előzetes felvételt eldöntő helyi szervezet tagjai sorába felveszi.
5. A (3) bekezdés b) pontja esetében a kérelmet a tag a saját helyi szervezeténél terjeszti elő.
6. A helyi szervezet elnöke a kérelmet haladéktalanul megküldi a megyei szervezet elnökségének. A megyei elnökség a kérelmet - véleménye csatolásával - 8 (nyolc) napon belül az Ügyvezető Elnökség elé terjeszti.

A pártoló tag

6. §

1. A pártba pártoló tagként is be lehet lépni. A párttagság feltételeit a pártoló tagnál is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pártoló tag nem magyar állampolgár, vagy hontalan is lehet.
2. A pártoló tag részt vehet a helyi szervezet taggyűlésein és a párt tagjai számára nyitott más kereszténydemokrata néppárti rendezvényen, a taggyűlésen felszólalhat, feladatok ellátását vállalhatja, de a párt tagját megillető egyéb jogokat nem gyakorolhatja.
3. A pártoló tagot a pártoló tagdíj-fizetési kötelezettségen és az elvállalt feladat teljesítésének kötelezettségén túlmenően más kötelezettségek nem terhelik.

A tagsági viszony keletkezése

7. §

1. A belépési nyilatkozathoz kitöltött és aláírással ellátott részletes kérdőívet kell mellékelni, mely tartalmazza a politikai életben való korábbi részvétel és a szakmai tevékenység leírását, a belépni kívánó személy nyilatkozatát arra vonatkozóan is, hogy a pártba való felvétele esetén milyen feladatok ellátására kész.
2. A tagsági viszony a tagfelvétellel keletkezik a belépési nyilatkozat benyújtásának napjára visszaható hatállyal.
3. A helyi szervezet taggyűlése – saját Szervezeti és Működési Szabályzatában részletezett eljárás alapján – új tagként, illetve új pártoló tagként veheti fel belépési nyilatkozata alapján azt a személyt, aki
   1. a helyi szervezet illetékességi területén lakik, vagy dolgozik, vagy ahhoz valamilyen formában kötődik,
   2. nem tagja a párt más helyi szervezetének,
   3. megfelel a párttagság 5. § szerinti, illetve a pártoló tagság 6. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek.
4. Új tag felvétele esetén a helyi szervezet 30 (harminc) napon belül értesíti a párt országos Tagnyilvántartását, ahonnan 30 (harminc) napon belül megküldik a helyi szervezetnek az új tag tagsági könyvét.
5. A kilépett tag csak új tagként vehető fel.
6. A pártból kizárt tag a pártba csak akkor vehető fel újra, ha már nem áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.
7. A párt tagja indokolt esetben – a fogadó helyi szervezet taggyűlésének határozata alapján – más helyi szervezetbe átléphet. Ha az átlépést lakóhely vagy munkahelyváltozás indokolja, az átlépést a fogadó helyi szervezet nem tagadhatja meg.

8. §

1. Az Országos Elnökség indokolt esetben a tagjelölt kérésére jogosult:
   1. a párt tagjának felvenni, aki a párttagság 5. § feltételeinek megfelel,
   2. a helyi szervezetnél a tagjelölt felvételét ajánlani, támogatni.
2. Az (1) bekezdés szerint felvett tag az általa választott helyi szervezet tagja lesz a helyi szervezet taggyűlésének hozzájárulásával.
   

A párttag jogai

9. §

1. A párt minden tagját - a jelen Alapszabályban foglalt kivételekkel - azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.
2. A párttag jogosult
   1. részt venni helyi szervezetének munkájában és a taggyűlések határozatainak meghozatalában,
   2. a helyi szervezetében, a megyei szervezetében, a központi szervezetben bármely tisztség és testület tekintetében jelöltajánlásra javaslatot tenni, illetve jelöltté válni,
   3. felszólalni, javaslatot, indítványt tenni a helyi szervezetben, illetve abban a testületben, ahová megválasztották,
   4. tájékoztatást kérni, javaslattal, indítvánnyal, kritikával fordulni a párt bármely tisztségviselőjéhez, illetve szervéhez, melyre – ha indokolt - a címzett 30 (harminc) napon belül köteles válaszolni,
   5. megtekinteni a saját helyi szervezete és a megyei szervezet, valamint a központi szervezet szerveinek nyilvános üléseiről felvett jegyzőkönyveket és saját adatnyilvántartását,
   6. minden olyan esetben, amikor politikai tevékenység miatt hátrányok, vagy megalapozatlan vádak érik, igénybe veheti a párt védelmét.

A Demokrata Néppárt tagjai

10. §

1. A párt megkülönböztetett tiszteletét és megbecsülését élvezik azok a tagjai, akik a Demokrata Néppárt tagjai voltak, közülük különösen a Demokrata Néppárt volt országgyűlési képviselői és tisztségviselői.
2. A Demokrata Néppárt volt országgyűlési képviselői jogosultak a párt bármely tisztségviselőjétől személyes meghallgatást igényelni, jogosultak bármely politikai testületi szerv ülésén tanácskozási joggal megjelenni és ott korlátozás nélkül szólni.
3. A Demokrata Néppárt volt országgyűlési képviselői tagjai az Országos Elnökségnek.

A párttag kötelezettségei

11. §

1. A párttag köteles
   1. a párt munkájában aktívan részt venni,
   2. a pártban és a közéletben végzett tevékenysége során az Alapszabályban, a párt egyéb szabályzataiban előírtakat és a pártszervek határozatait megtartani,
   3. kereszténydemokrata párttaghoz, illetve tisztségviselőhöz méltó magatartást tanúsítani,
   4. a birtokában lévő vagy tudomására jutott párttitkot megőrizni,
   5. tagsági díjat fizetni.
2. A tagsági díj mértékét az Országos Választmány határozza meg. A helyi szervezet Vezetősége szociális indokok alapján saját elhatározásból vagy kérelemre munkanélküliek, tanulók, nyugdíjasok esetében - egyedi határozattal - a tagdíjat mérsékelheti, vagy elengedheti.

   Figyelem felhívás: az OV 2003. december 6. napján hozott határozata:

   A tagdíj mértéke 2004. január 1. napjától havonkénti 300.- Ft (háromszáz) forint.

A párttag felelőssége

12. §

1. A párttag kötelezettségeinek vétkes megszegéséért fegyelmi felelősséggel tartozik. A fegyelmi felelősségre vonás részletes szabályait a Fegyelmi és Etikai Szabályzat állapítja meg.
2. Ha a párttag a pártnak vagy a párt jogi személyiséggel bíró szervezetének kárt okoz, kártérítési felelősségére a Polgári Törvénykönyv, munkaviszony esetén a Munka Törvénykönyve irányadó.

A tagsági viszony szüneteltetése

13. §

1. A tag jogosult az Országos Elnökség hozzájárulásával párttagságát szüneteltetni, ha
   1. tagsági viszonyának szüneteltetése valamely közfeladat ellátása alatt politikai megfontolásból indokolt,
   2. huzamosan külföldön tartózkodik.
2. A párttagság szüneteltetésének idejére a tagot jogok nem illetik meg és kötelezettségek nem terhelik, a szüneteltetés megszűnésekor a párttagságból eredő jogok és kötelezettségek tagfelvétel nélkül újjáélednek.
3. A szüneteltetés ideje a tagsági viszony időtartamába beszámít.

A tagsági viszony megszűnése

14. §

1. A tagsági viszony megszűnik:
   1. pártoló taggá minősítéssel,
   2. kilépéssel,
   3. törléssel,
   4. kizárással,
   5. a tag halálával.
2. A helyi szervezet taggyűlése pártoló taggá minősítheti azt a tagját, aki a taggyűléseken való részvételi kötelezettségét rendszeresen akár önhibájából, akár más okból nem tudja teljesíteni. A pártoló taggá való minősítés részletes szabályait a helyi körülmények figyelembevételével a Szervezeti és Működési Szabályzatában a helyi szervezet állapítja meg.
3. A kilépést a helyi szervezetnél írásban vagy taggyűlésen szóban, lehetőleg a tagsági könyv visszaadásával kell bejelenteni. A kilépés elfogadó határozat nélkül hatályos.
4. Törléssel szűnik meg annak a tagnak a tagsági viszonya, aki tagdíjat 1 (egy) évig nem fizet és tagdíjhátralékát írásbeli felszólítás ellenére sem egyenlíti ki. A törlésről a helyi szervezet Vezetősége határoz, és arról a tagot írásban értesíti. A határozat ellen a Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottsághoz lehet fellebbezni.

15. §

1. Kizárásnak csak az Alapszabályban meghatározott ok és a Fegyelmi és Etikai Szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatása esetén van helye.
2. A pártból ki kell zárni azt a tagot, aki
   1. a párttagság 5. § feltételeinek nem felel meg,
   2. a párt jelöltjeként az országgyűlés, megyei (fővárosi) közgyűlés vagy önkormányzati képviselőtestület tagja lesz és nem lép be a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjába, illetve onnan kilép.

      A jelen szabály csak akkor alkalmazandó, amennyiben a kettős tagsággal rendelkező tag a szövetségi rendszerhez tartozó másik képviselőcsoportba sem lép be, vagy onnan is kilép.

3. A pártból ki lehet zárni azt a tagot, aki
   1. a párt politikai célkitűzéseivel szembe helyezkedik, vagy azok érvényesítését gátolja,
   2. a párt Alapszabályát, Alapelveit, működési elveit súlyosan megsérti, vagy azokkal ellentétes tevékenységet fejt ki,
   3. a párt, vagy valamely szervezetének békéjét, belső összhangját súlyosan megzavarja,
   4. más párt, vagy szervezet színeiben kereszténydemokrata néppárti jelölttel szemben a választásokon (országgyűlési, EU parlamenti és önkormányzati ) elindul,
   5. bűncselekmény elkövetése miatt jogerős büntetőbírósági ítélet hatálya alatt áll,
   6. kereszténydemokrata párttaghoz, tisztségviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,
   7. a testületi zárt ülésen elhangzottakat vagy egyéb párttitkot illetéktelenek tudomására hoz,
   8. aki párttag társának lejáratása végett vele szemben negatív kampányt folytat, sajtó útján rágalmazást vagy becsületsértést követ el,
   9. mint a párt tisztségviselője a 28. és 29. §-aival előírt módon teljesítendő kötelezettségeit súlyosan megszegi.

16. §

1. A pártoló tag pártoló tagsága megszűnik:
   1. kilépéssel
   2. törléssel,
   3. kizárással,
   4. a pártoló tag halálával,
   5. taggá történő belépéssel.
2. A pártoló tagság megszűnésére a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pártoló tagság törléssel abban az esetben szüntethető meg, ha a pártoló tag 2 (kettő) éven keresztül tagdíjat – felszólítás ellenére - nem fizet.
3. Ha a pártoló tag a pártba tagként belép, pártoló tagsági viszonyának ideje a tagsági viszony időtartamának minősül.

III. FEJEZET

A párt szervezeti felépítése

A párt szervezetei

17. §

1. A párt szervezetei:
1. a helyi szervezetek,
2. a megyei szervezetek, a fővárosi szervezet,
3. a központi szervezet.
2. A helyi szervezetek a helyi szervezethez tartozó párttagokból, a helyi szervezet testületi szerveiből és tisztségviselőiből állnak.
3. A megyei szervezetek a megyei szervezetnek – a megye helyi szervezetei által megválasztott – testületi szerveiből és tisztségviselőiből állnak. A fővárosi szervezet a fővárosi szervezetnek – a főváros helyi szervezetei által megválasztott – testületi szerveiből és tisztségviselőiből áll.
4. A központi szervezet – a helyi szervezetek, továbbá a megyei szervezetek (fővárosi szervezet) legfőbb szervei által választott – országos illetékességű testületi szervekből és tisztségviselőkből, valamint hivatali szervezetükből áll.
5. A helyi szervezeteket a helyi szervezetek elnökei, a megyei szervezeteket a párt megyei elnökei, a fővárosi szervezetet a párt fővárosi elnöke, a központi szervezetet a párt elnöke képviseli.

A párt politikai testületi szervei

18. §

1. A párt szervezeti alapegységének, a helyi szervezetnek a legfőbb szerve: a helyi szervezet taggyűlése testületi formában működik (a továbbiakban taggyűlés).
2. A párt választott politikai testületi szervei:
1. a megyei szervezet legfőbb szerve: a Megyei Választmány,
2. az Országos Elnökség,
3. az Országos Választmány.

19. §

1. A helyi szervezet élén a helyi szervezet Vezetősége működik.
2. Egyes választott politikai testület mellett szűkebb létszámú választott elnökség működik, éspedig
1. a Megyei Választmány mellett a Megyei Választmány Elnöksége,
2. az Országos Választmány mellett az Országos Választmány Elnöksége,
3. az Országos Elnökség mellett az Ügyvezető Elnökség.

A párt egyéb választott testületi szervei

Fegyelmi és etikai bizottságok

20. §

1. A fegyelmi és etikai bizottságok ügyelnek arra, hogy a párt tagjai és tisztségviselői kötelezettségeiket teljesítsék; a kötelezettségek vétkes megszegése esetén lefolytatják a fegyelmi eljárást.
2. A Megyei Választmány mellett a megyei szervezetekben Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottság, a Fővárosi Választmány mellett a fővárosi szervezetben Fővárosi Fegyelmi és Etikai Bizottság, az Országos Választmány mellett Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság működik.
3. Konkrét fegyelmi és etikai ügyekben a fegyelmi és etikai bizottságok 3 (három) tagú tanácsban járnak el.

Pénzügyi Ellenőrző Bizottságok

21. §

1. A párt gazdálkodásának szabályszerűségére, a költségvetés megtartására a pénzügyi ellenőrző bizottságok ügyelnek.
2. A Megyei Választmány mellett a megyei szervezetekben Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, a Fővárosi Választmány mellett a fővárosi szervezetben Fővárosi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, - az Országos Választmány mellett Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság működik.

Értelmező rendelkezések

22. §

1. Ahol az Alapszabály, illetve a párt egyéb szabályzata politikai testületi szervet, testületi szervet vagy testületet említ, ott a 18-19. §-ban felsorolt szerveket kell érteni.
2. Ahol az Alapszabály, illetve a párt egyéb szabályzata politikai testület elnökségét, testület elnökségét vagy elnökséget említ, ott a 19. §-ban felsorolt szerveket kell érteni.
3. Ahol az Alapszabály megyei szervezetet, a párt megyei elnökét, Megyei Választmányt, Megyei Választmány Elnökségét, Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottságot, illetve Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot említ, ott a fővárosi szervezetet, a párt fővárosi elnökét, a Fővárosi Választmányt, a Fővárosi Választmány Elnökségét, a Fővárosi Fegyelmi és Etikai Bizottságot, illetve a Fővárosi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot kell érteni.

A szakbizottságok

23. §

1. A magasabb szintű választott testületi szervek hatékony működését szakbizottságok segítik elő.
2. A megyei szervezetekben a Megyei Választmány mellett – a Megyei Választmány Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott – megyei szakbizottságok, a központi szervezetben az Országos Választmány mellett országos szakbizottságok működnek.
3. A központi szervezetben az országos szakbizottságok munkáját Szakértői Tanács fogja össze.

A hatáskörök

24. §

1. A párt szerveinek és tisztségviselőinek jogait és kötelességeit (hatáskörét) az Alapszabály állapítja meg, és a párt különböző szabályzatai, továbbá konkrét párthatározatok részletezik.
2. A párt szervei és tisztségviselői a rögzített jogokon és kötelességeken túl a párt érdekében mindazt megtehetik, amely nem tartozik más szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe, és a jogszabályokkal, az Alapszabály rendelkezéseivel nem ellentétes.
3. A megyei szervek és tisztségviselők illetékessége a megyére, a központi szervek és tisztségviselői illetékessége az ország egész területére kiterjed.

25. §

1. A párt szerveinek és tisztségviselőinek hatáskörét más szerv és tisztségviselő nem vonhatja el. A párt testületi szerveinek megválasztott tagjai és a párt tisztségviselői megbízatásuk lejárta előtt – fegyelmi eljáráson kívül – nem hívhatók vissza.
2. A párt szerve és tisztségviselője más szervtől és tisztségviselőtől feladatának elvégzéséhez segítséget kérhet, az azonos vagy magasabb szinten lévő szerv és tisztségviselő a segítséget nem tagadhatja meg (a szubszidiaritás kötelessége).
3. A párt egyes szervezetei, szervei vagy tisztségviselői közötti hatásköri vagy illetékességi vitában
1. azonos megyében a helyi szervezetek és tisztségviselők között a Megyei Választmány Elnöksége,
2. más megyébe tartozó helyi szervezetek és tisztségviselők között, továbbá megyei szervezetek és helyi szervezetek között, valamint megyei szervezetek és tisztségviselők között az Országos Elnökség dönt.
4. A helyi szervezetek testületeinek és tisztségviselőinek működését az Országos Elnökség, a megyei szervezetek testületeinek és tisztségviselőinek működését az Országos Választmány indokolt határozattal felfüggesztheti, őket lemondásra szólíthatja fel, ha törvénysértő, Alapszabályt sértő vagy a párt politikájával ellentétes, vagy azt súlyosan sértő tevékenységet folytatnak.
5. A párt testületi szerveinek megválasztott tagjai az új testület megalakulásáig, a párt tisztségviselői az új tisztségviselők megválasztásáig töltik be megbízatásukat.

IV. FEJEZET

A párt tisztségviselői

26. §

1. A párt tisztségviselőinek minősülnek azok a párttagok, akik párttisztségeket töltenek be.
2. Párttisztségeket töltenek be:
   1. az Országos Elnökség tagjai,
   2. a pártügyész,
   3. a Szakértői Tanács elnöke,
   4. az Önkormányzati Tanács elnöke,
   5. az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság elnöke,
   6. az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke,
   7. az országos szakbizottságok elnökei,
   8. a párt megyei elnökei,
   9. a megyei fegyelmi és etikai bizottságok elnökei,
   10. a megyei pénzügyi ellenőrző bizottságok elnökei,
   11. a helyi szervezetek elnökei.
3. Nem lehet a párt tisztségviselője, aki büntetett előéletű, továbbá aki a munkásőrség vagy a Magyar Szocialista Munkáspártnak, illetve jogelődjeinek (külföldi testvérpártjainak) tagja volt és a Kereszténydemokrata Néppártba való felvételét követően 5 (öt) év még nem telt el.
4. A párt tagja kettős tagság esetén csak egy pártban tölthet be tisztséget. E megszorító szabály alól kivétel az az eset, amikor a Kereszténydemokrata Néppárt saját tagját delegálja a másik párt tisztségére.

A tiszteletbeli elnök

27. §

1. A párt tiszteletbeli elnöke a pártnak az a kiemelkedő tagja, akinek személyisége és múltja kifejezi a párt hagyományait, tevékenységével őrködik a párt eszményeihez való hűség felett.
2. A párt tiszteletbeli elnökét hivatása teljesítéséhez a 10. § (2) bekezdésében megállapított jogosultságok illetik meg.
3. A párt tiszteletbeli elnöke tagja az Országos Elnökségnek.

A tisztségviselők kötelezettségei

28. §

A párt tisztségviselője feladatait köteles lelkiismeretesen - szükség esetén áldozatvállalóan – teljesíteni; tisztségének ellátása körében és azon kívül is köteles példamutató magatartást tanúsítani.

29. §

1. A párt tisztségviselőjének hatáskörébe tartozó jogok rendeltetésszerű gyakorlása kötelesség. A rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettsége nem zárja ki a méltányosság alkalmazásának lehetőségét.
2. A párt tisztségviselője a tisztségével együtt járó feladatok teljesítése során önérdekeit köteles alárendelni a párt érdekeinek.
3. A párt tisztségviselője tevékenységével köteles elősegíteni a megfelelő párttisztségekre egyéniségük, képességeik és szorgalmuk szempontjából alkalmas párttagok kiválasztódását; - feladatokkal való fokozatos megbízásukkal köteles előmozdítani képességeiknek a párt érdekeit szolgáló kibontakoztatását.

A tisztséghalmozás tilalma

30. §

1. A tisztségviselőnek arra kell törekednie, hogy a tisztségével együtt járó valamennyi feladatot a lehető legjobban teljesítse. Ennek érdekében kerülnie kell a tisztségek halmozását. Második tisztségre jelölésnél különös gondossággal kell mérlegelnie, hogy a jelölés elfogadása valóban a párt érdekeiben áll-e, nem a személyes érdekeit szolgálja-e elsődlegesen a párt érdekeivel szemben, harmadik tisztségre jelölést csak rendkívüli esetben szabad elfogadni, negyedik tisztséget egy időben betölteni nem szabad.
2. A tisztségviselők ugyanarra a párttisztségre több alkalommal is újraválaszthatók.

A tisztségviselők felelőssége

31. §

A párttisztségek viselői tisztségükből megbízatásuk lejárta előtt nem hívhatók vissza, de kötelezettségük súlyos megszegése esetén fegyelmi felelősségre vonás keretében tisztségüktől megfoszthatók.

V. FEJEZET

A párt politikai testületi szerveinek működése

A politikai tevékenység elsődlegessége

32. §

1. A párt politikai testületi szervei működésüket elsősorban a testület ülésein fejtik ki.
2. A párttisztségek viselőinek törekedniük kell arra, hogy a politikai testületi szervek szervezeti és személyi kérdésekkel csak másodlagosan foglalkozzanak, működésük elsődlegesen a politikai tevékenységre irányuljon.

Az ülés összehívása és előkészítése

33. §

1. Az ülés helyét és időpontját az ülés összehívására jogosult tisztségviselő állapítja meg, aki gondoskodni köteles a testület tagjainak és állandó meghívottjainak írásbeli értesítéséről. Az értesítéshez mellékelni kell az összeállított napirendet, az ülés hatékonyságát biztosító írásbeli előterjesztéseket és egyéb anyagokat. A helyi szervezetekben – a feltételek hiánya esetén – az írásbeliség követelményeitől el lehet térni.
2. Ha az Alapszabály vagy más szabályzat másként nem rendelkezik, az ülés összehívására a testület elnöke jogosult. Az ülést 8 (nyolc) napon túli, de 30 (harminc) napon belüli időpontra össze kell hívni, ha a testület tagjainak 20%-a azt a napirend megjelölésével írásban kéri. Amennyiben a testület elnöke ezen összehívási kötelezettségének nem tesz eleget, az ülést a felsőbb testület elnöke hívja össze.
3. Az ülés helyét, időpontját és időtartamát – a napirendre és a testület tagjainak lakóhelyére figyelemmel – úgy kell meghatározni, illetve megtervezni, hogy az ülés érdemi munkája és a munka testületi jellege biztosított legyen, az ülés ne váljék formálissá.
4. A testület ülését – az elnökségi (vezetőségi) ülések kivételével - az ülés előtt legalább 8 (nyolc) nappal kell összehívni.

Az ülés határozatképessége

34. §

1. Az ülés megnyitása előtt meg kell állapítani az ülés határozatképességét. Az ülés akkor határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott ülésen a tagok több mint fele jelen van. A jelenlét megállapítása a taglista alapján készített jelenléti ív aláírásával történik.
2. A helyi szervezet taggyűlésénél a tagok több mint a felének jelenléte a határozatképességnek csak akkor feltétele, ha személyi kérdés – tagfelvétel, tisztség betöltésére választás - eldöntéséről kell határozni.
3. Ha az ülés határozatképtelen, illetve eredetileg határozatképes volt, de később a testület tagjainak távozása miatt határozatképtelenné vált, a testület tárgyalásokat, vitákat folytathat, de határozatokat nem hozhat. Amennyiben az ülés határozatképessége helyreáll, az érdemi munka korlátozás nélkül folytatható.
4. Határozatképtelenség miatt a szabályszerűen újra összehívott ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt a határozatképtelen ülés időpontjától számítva 8 (nyolc) napon túli, de 30 (harminc) napon belüli időpontra változatlan, vagy szűkített napirenddel hívták össze.

Az ülés megnyitása

35. §

1. Az ülés megnyitásakor a testületnek döntenie kell a napirendről. A napirend kiegészítésére a testület bármely tagja indítványt tehet.
2. A testület ülése általában nyilvános, amely azonban csak a párttagok és a pártoló tagok előtti nyilvánosságot jelenti.
3. A testület, a testület elnöksége vagy elnöke az ülésre tanácskozási joggal szakértőt vagy vendéget hívhat meg.
4. Indokolt esetben a testület zárt ülés tartását is elrendelheti. A helyi szervezet Vezetőségének, a különböző szintű elnökségeknek, a fegyelmi és etikai bizottságoknak, a pénzügyi ellenőrző bizottságoknak és a Szakértői Tanácsnak az ülése – ha az adott esetben másként nem rendelkeznek – mindig zárt.
5. Zárt ülés esetén, a testület tagjain kívül csak azok a szakértők, illetve meghívott vendégek lehetnek jelen, akiknek a jelenlétét a testület tagsága megengedi.
6. A jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő személyére az ülést vezető elnök tesz javaslatot, és személyükről a testület nyílt szavazással dönt. Amennyiben a többséget nem kapják meg, az ülés bármely tagja más jegyzőkönyvvezetőt, illetve jegyzőkönyv-hitelesítőket javasolhat.

Az ülés jegyzőkönyve

36. §

1. A testületi szervek ülésén jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek a következőket kell tartalmaznia:
   1. a szervezet megjelölése, az ülés helye és ideje, az ülés megnyitásának ideje, az esetleges zárt ülésre utalás,
   2. a jelenlévők száma, a testület határozatképessége,
   3. az ülést vezető elnök (ülést vezető elnökök), a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő neve,
   4. a megtárgyalt napirend és az egyes hozzászólások rövid tartalma,
   5. a meghozott határozatok, a szavazás módja és aránya,
   6. az ülés bezárásának ideje,
   7. az ülést vezető elnök (ülést vezető elnökök), a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők aláírása,
   8. a jegyzőkönyv mellékleteként a jelenléti ív.
2. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet bizalmas iratként kell kezelni. A bizalmas iratkezelés szabályait az egyes testületek saját hatáskörükben állapítják meg.

Az ülés vezetése

37. §

1. A párt testületi szerveinek ülését az elnök vagy a testületnek az elnök által megbízott tagja vezeti (ülést vezető elnök). Alakuló ülésén a testület az ülést vezető elnököt – bármely tagjának javaslatára – tagjai közül nyílt szavazással választja meg.
2. Az ülést vezető elnök feladata, hogy biztosítsa az ülés hatékonyságát, megtervezze az ülés időtartamát, ügyeljen annak rendjére, szükség esetén figyelmeztesse a résztvevőket a nyugodt és indulatmentes magatartásra, és ne engedje meg az eltérést a tárgyalt napirendi ponttól.
3. Amennyiben a levezető elnök indokoltnak tartja az ülés során a határozatképesség megállapítása érdekében a jelenlét tárgyában szavazást rendelhet el.
4. A határozatképtelenné vált ülés levezető elnöke köteles minden tőle telhetőt megtenni az ülés határozatképességének helyreállítása érdekében.

Felszólalások az ülésen

38. §

1. Az egyes napirendi pontok vitájában felszólalásra az ülést vezető elnök adja meg a szót.
2. A felszólalónak rövid, lényegre törő, világos szerkezetű, érthető nyelvezetű, jegyzőkönyvezhető felszólalásra kell törekednie.
3. A felszólalások időtartamát a testület korlátozhatja.
4. Az ülést vezető elnök a felszólalótól a szót megvonhatja, ha a felszólalás előre megállapított időtartama lejárt, a felszólaló figyelmeztetés ellenére a napirendtől eltért, vagy az ülés rendjét felszólalásával súlyosan megzavarja.

A szavazás

39. §

1. A szavazás általában nyíltan, kézfelemeléssel vagy a küldöttkártya felmutatásával történik. Titkos a szavazás az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a párt tisztségviselőinek megválasztása során, valamint ha a titkos szavazást a testület jelenlévő tagjainak legalább 33%-a kéri.
2. A szavazás eredményének megállapításánál külön-külön számszerűen kell megállapítani az „igen”, a „nem” és a „tartózkodás” szavazatokat.
3. Nyílt szavazásnál a határozati javaslat elfogadását, illetve elvetését csak abban az esetben lehet a szavazatok megszámlálása nélkül megállapítani, ha az „igen”, illetve a „nem” szavazatok láthatóan túlnyomó többségben vannak, és a szavazatok megszámlálását senki nem kéri. Ebben az esetben is külön-külön nyilatkoztatni kell a testületet arra, ki szavaz a határozat mellett, ki szavaz a határozat ellen, és ki tartózkodik. A határozat megállapításának erre a módjára „látható többség” megjelöléssel a jegyzőkönyvben hivatkozni kell.
4. Módosító indítványok esetén először a módosító indítványokról kell szavazni.

A határozat

40. §

1. A határozatot a testület a jelenlévő tagjai több mint felének „igen” szavazatával hozza meg, és azt az ülést vezető elnök hirdeti ki.
2. A határozat általában a testület hatáskörébe tartozó érdemi vagy eljárási kérdés eldöntését tartalmazza. Ezeken túlmenően hozhat a testület elvi jellegű és tartalmú határozatokat is, amelyek korábbi határozatainak, szervezeti és működési szabályzatának – az Országos Választmány esetén a párt Alapszabályának – magyarázatára, értelmezésére irányulnak.
3. A határozatnak egyértelműnek kell lennie, és összhangban kell állnia a korábban meghozott hatályos határozatokkal.
4. A határozatot évenként sorszámozással kell ellátni az adott testület megnevezésével, vagy az arra utaló betűjellel.
5. A testület a saját határozatát megváltoztathatja, érvénytelennek nyilváníthatja, hatályon kívül helyezheti, ha az a hatályos jogszabályokat, a párt Alapszabályát, országos érvényű szabályzatait vagy saját Szervezeti és Működési Szabályzatát sérti, illetőleg ellentétes a felsőbb szintű testület döntéseivel. Ezt a rendelkezést a választásokra is megfelelően alkalmazni kell.

A szabályok részletezése

41. §

Az ülésekkel kapcsolatos részletes szabályokat a testületi szerv Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

VI. FEJEZET

A párton belüli választások

A választott tisztségek időtartama

42. §

1. A párt tisztségviselőit és választott testületeinek tagjait az országos önkormányzati választások megtartását követő 3 (három) hónapon belül kell megválasztani. Megbízatásuk a következő általános önkormányzati választást követő tisztújításig tart.
2. Először a helyi szervezetekben, majd az újonnan alakuló megyei választmányokban, valamint a Szakértői Tanácsban, az Önkormányzati Tanácsban, a Keresztényszociális Műhelyben és a Protestáns Műhelyben, végül az újonnan alakuló Országos Választmányban kell a választásokat lebonyolítani.
3. A testület tagjait egyszerre kell megválasztani. Ha a testület valamely tagjának megbízatása a testület megbízatásánál előbb szűnik meg, a helyette választott tag megbízatása a testület többi tagja megbízatása megszűnésével egyidejűleg szűnik meg.

A jelölés

43. §

1. A jelölést a választó testület által - nyílt szavazással - választott 3-5 (három-öt) tagú Jelölőbizottság végzi. A Jelölőbizottságnak nem lehetnek tagjai a hivatalban lévő tisztségviselők, a jelöltek vagy hozzátartozóik.
2. A Jelölőbizottság a választó testület körében végzett tájékozódása alapján állítja össze a jelölt listát.
3. A választó ülésen a testület bármely tagja közvetlenül szóban is ajánlhat jelöltet.
4. A végleges jelöltlistára az a személy kerülhet,
   1. aki nyilatkozik, hogy a jelölést elfogadja és nem áll fenn vele szemben a 26. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok,
   2. akinek a jelölt listára történő felvételéről a Jelölőbizottság döntött, vagy a választó testület tagjainak legalább 33%-a támogatta.
5. A tisztségre jelölés elfogadásakor a jelölt köteles mérlegelni, hogy a tisztséggel járó kötelezettségeknek – képességei, egyéb feladatai, időbeli elfoglaltsága, szorgalma, családi és egyéb körülményei szempontjából – képes-e eleget tenni. Különösen fennáll e kötelezettsége a második és további tisztségre jelölésnél, figyelemmel a 30. §-ban foglaltakra.

A szavazás előkészítése

44. §

1. A választó testület - nyílt szavazással - a választás előtt 3-5 (három-öt) tagú Szavazatszedő, Szavazatszámláló és Mandátumvizsgáló Bizottságot választ. A Szavazatszedő, Szavazatszámláló és Mandátumizsgáló Bizottságnak nem lehetnek tagjai a testület tisztségviselői, a jelöltek vagy hozzátartozóik.
2. A választásokat nevesített tisztségviselők esetén egyéni választással, testületi tagok esetén általában listás választással kell lebonyolítani. Testületi tagok esetén a testület Szervezeti és Működési Szabályzata vagy a választás alkalmával a testület döntése alapján a választásokat az egyes testületi tagok helyére egyéni választással is lehet tartani.
3. A Szavazatszedő, Szavazatszámláló és Mandátumvizsgáló Bizottság a jelöltlista alapján az egyéni, illetve a listás választás módjának figyelembevételével elkészíti a szavazócédulákat.

Az egyéni választás

45. §

1. Az egyéni választás egy vagy több fordulós.
2. Mandátumhoz az első fordulóban az a jelölt jut, aki megkapja a szavazatoknak több, mint a felét. Ha nincs ilyen jelölt, második fordulót kell tartani. A második fordulóba az a két jelölt jut, aki az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapta. A második fordulóban az szerez mandátumot, aki a több szavazatot kapta.
3. A párt elnökének megválasztása három fordulóban is történhet. A második fordulóba az a három jelölt jut, aki az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapta. A második fordulóban az a jelölt nyeri el az elnöki tisztséget, aki megkapja a szavazatoknak több mint a felét. Ha nincs ilyen jelölt, harmadik fordulót kell tartani. A harmadik fordulóba a három közül a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt jut. A harmadik fordulóban az a jelölt szerez mandátumot, aki a több szavazatot kapta.

A listás választás

46. §

1. Testületek választásánál listás választást is lehet alkalmazni. Listáról megválasztottaknak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták.
2. A listára egy szavazócédulán csak annyi szavazatot lehet leadni – megjelölve a választott személyeket – ahány személy megválasztása szükséges. Ha a szavazócédulán a szükséges szavazatnál több személyre adtak szavazatot, a szavazat érvénytelen.
3. Nem tekinthető megválasztottnak a listáról az, aki a jelenlévő választásra jogosultak szavazatának 33%-ánál kevesebb szavazatot kap. Ebben az esetben a még szóba jöhető jelöltek részvételével második választási fordulót kell tartani.
4. A listás jelölteket a névsorban, abc sorrendben kell szerepeltetni.

47. §

Az Országos Választmány az általa megválasztott tisztségviselők tekintetében a szavazás rendjét a 44 – 46. §-ban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

VII. FEJEZET

A helyi szervezetek

48. §

1. A helyi szervezet a párt szervezeti alapegysége, önkormányzattal rendelkezik; a párt nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, bevételeivel és a juttatásokkal önállóan gazdálkodik, kiadásaival elszámolni köteles.
2. A párt helyi szervezete megalakítható minden települési önkormányzattal rendelkező községben, városban, városi kerületben és fővárosi kerületben.
3. Több település közös helyi szervezetet hozhat létre azonos országgyűlési választókerületben.
4. Egy településen vagy önkormányzattal rendelkező településrészen csak egy helyi szervezet alakítható.
5. A helyi szervezet működéséről, gazdálkodásáról évente beszámol a Megyei Választmánynak.

49. §

1. A helyi szervezet
   1. a tagok összességét képező taggyűlésből,
   2. a helyi szervezet élén működő Vezetőségből áll.
2. A Vezetőséget az elnök vezeti, a Vezetőség tagja a titkár és a gazdasági vezető, továbbá a helyi szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata alapján megállapított legfeljebb további 3 (három) fő. Ha a helyi szervezet taglétszáma a 100 (egyszáz) főt meghaladja, a Vezetőség létszámát a taggyűlés határozza meg.
3. A Vezetőséget a taggyűlés választja.

A helyi szervezet hatásköre

50. §

A helyi szervezet hatásköre:

1. a párt helyi szervezése,
2. működési területén a párt politikájának képviselete,
3. részvétel a helyi közéletben,
4. javaslatok, vélemények előterjesztése a párt országos és megyei politikájára valamint tisztségviselőire,
5. a tagság számára arányosan testületi tagok választása a párt Megyei Választmányába,
6. polgármesterjelölt, önkormányzati képviselőjelöltek állítása,
7. az általa jelölt és megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők beszámoltatása,
8. országgyűlési képviselőjelölt állítása, szükség esetén más helyi szervezettel közösen.

A helyi szervezet alapítása

51. §

1. A helyi szervezet alapításához az adott településen lakó vagy ott dolgozó 10 (tíz) belépni kívánó tag írásbeli alapító nyilatkozata szükséges, de önálló csoport alapításához 3 (három) helyi tag írásos nyilatkozata is elegendő.
2. Az alapító nyilatkozat egy példányát a Megyei Választmány Elnökségéhez elfogadás céljából el kell küldeni. Az alapítást elfogadó vagy megtagadó nyilatkozatot a Megyei Választmány Elnöksége 15 (tizenöt) nap alatt megküldi az alakuló helyi szervezet tagságának és tájékoztatásul a párt Országos Elnökségének. A csoportot valamelyik közeli helyi szervezethez kell besorolni.
3. A Megyei Választmány Elnöksége csak akkor tagadhatja meg az alapítás elfogadását, ha az alapítás nem felel meg a párt Alapszabályának. Az elfogadást megtagadó határozat ellen 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye a párt Országos Elnökségéhez.
4. Az alapítás tudomásulvétele után alakuló taggyűlést kell tartani, melyen meg kell választani a helyi szervezet Vezetőségét és tisztségviselőit. Az alakuló taggyűlésen a Megyei Választmány Elnökségének képviseltetnie kell magát.
5. Az alakuló taggyűlés jegyzőkönyvét meg kell küldeni a Megyei Választmány Elnökségének és a párt Országos Tagnyilvántartásának.
6. A helyi szervezet a megalakulást követően használhatja a „Kereszténydemokrata Néppárt ….. Községi (vagy Nagyközségi, Városi, Fővárosi Kerületi) Szervezete” nevet, használhatja a párt jelvényét és a helyi szervezet bélyegzőjét.

A helyi szervezet megszűnése

52. §

1. A helyi szervezet megszűnhet:
   1. egyesüléssel,
   2. feloszlással,
   3. megszüntetéssel.
2. A helyi szervezet egyesülhet más helyi szervezettel, ha taglétszáma 3 (három) hónapon keresztül 10 (tíz) fő alá csökken.
3. A Megyei Választmány Elnöksége megszüntetheti azt a helyi szervezetet, melynek taglétszáma 3 (három) hónapon keresztül 10 (tíz) fő alatt van, és nem kíván egyesülni más helyi szervezettel. Ebben az esetben a Megyei Választmány Elnöksége állapítja meg azt a helyi szervezetet, amelynek tagjaivá válnak a megszüntetett helyi szervezet – csoportot alapító – tagjai.
4. A feloszlást a helyi szervezet bejegyzett tagságának kétharmados többsége taggyűlésen mondhatja ki.
5. Az egyesülésre és a feloszlásra az alapítás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

VIII. FEJEZET

A megyei szervezetek

53. §

1. A megyei szervezetet a megye helyi szervezetei hozzák létre.
2. A megyei szervezet a párt szervezeti egysége, költségvetése alapján bevételeivel önállóan gazdálkodik.
3. A megyei szervezet
   1. a helyi szervezeteket képviselő Megyei Választmányból,
   2. a megyei szakbizottságokból,
   3. a Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottságból,
   4. a Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottságból áll.

A Megyei Választmány

54. §

1. A Megyei Választmány a megye legfőbb döntési jogú önálló hatáskörű szerve.
2. A Megyei Választmány tagjai:
   1. minden helyi szervezetből 1 (egy) fő választott küldött,
   2. 25 (huszonöt) főnél nagyobb helyi szervezet esetén minden megkezdett további 25 (huszonöt) fő esetén újabb egy küldött.
3. A Megyei Választmány alakuló ülésén
   1. / tagjaiból megválasztja
      1. a párt megyei elnökét, aki egyben a Megyei Választmány elnöke,
      2. a párt megyei ügyvezető titkárát,
      3. a Megyei Választmány Elnökségének további 3-8 (három-nyolc) tagját;
   2. / megválasztja továbbá a párt megyei tagjai közül
      1. a Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjait,
      2. a Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait.
      3. a párt megyei gazdasági ügyintézőjét.
4. A Megyei Választmányt és a Megyei Választmány Elnökségét a párt megyei elnöke vezeti, aki képviseli a megyei szervezetet.
5. A Megyei Választmányt szükség szerint, de legalább 3 (három) havonta össze kell hívni. Az Országos Elnökség kezdeményezésére rendkívüli ülést kell összehívni.

A Megyei Választmány hatásköre

55. §

1. A Megyei Választmány segíti és összehangolja a helyi szervezetek munkáját, biztosítja a helyi szervezetek és az országos szervezet közötti információáramlást.
2. A Megyei Választmány hatásköre:
1. a párt megyei szervezése, helyi szervezetek alapításának kezdeményezése,
2. a párt országos politikájának megyei képviselete,
3. a párt megyei programjának megalkotása,
4. megyei rendezvények szervezése,
5. kérdések, javaslatok, indítványok tétele az Országos Választmánynak, az Országos Elnökségnek,
6. a helyi szervezetek és az országos szervezet közötti információáramlás kialakítása, működtetése,
7. a helyi szervezetek gazdálkodásának felügyelete, a juttatások elszámoltatása,
8. az Országos Választmány értesítése a helyi szervezetek jogszabályellenes, illetve alapszabály-ellenes tevékenységéről,
9. a megyei szervezet költségvetésének elfogadása,
10. a megyei (budapesti) listán induló országgyűlési képviselőjelöltek megválasztása,
11. a megyei (budapesti) közgyűlés önkormányzati képviselőjelöltjeinek megválasztása,
12. a megyei (fővárosi) közgyűlésben a kötendő koalíciók, együttműködési feltételek jóváhagyása,
13. az általa jelölt önkormányzati képviselők beszámoltatása, munkájuk segítése,
14. a Fővárosi Választmány esetében a budapesti főpolgármester jelölése,
15. az Országos Választmány választott tagjainak megválasztása.
3. A Megyei Választmány hatékony munkáját megyei szakbizottságok segítik.
4. A Megyei Választmány mellett Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottság működik, mely ügyel arra, hogy a helyi szervezetekben és a megyei szervezetben a párttagok és a tisztségviselők kötelezettségeiket teljesítsék; a kötelezettségek vétkes megszegése esetén első fokon lefolytatják a fegyelmi eljárást.
5. A Megyei Választmány mellett Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság működik, mely ügyel a helyi szervezetek és a megyei szervezet gazdálkodásának szabályszerűségére, a költségvetés megtartására.

IX. FEJEZET

A központi szervek

Az Országos Választmány

56. §

1. Az Országos Választmány a párt legfelsőbb döntéshozó politikai és ellenőrző szerve, amely irányítja a párt tevékenységét.
2. Az Országos Választmány tagjai a megyei választmányok által országgyűlési választókerületenként megválasztott 1-1 (egy-egy) fő.
3. Az Országos Választmánynak hivatalból tagjai:
   1. az Országos Elnökség tagjai,
   2. az európai parlamenti és az országgyűlési képviselőcsoport tagjai, képviselőcsoport hiányában azok a párttagok, akik – más európai parlamenti vagy országgyűlési képviselőcsoport tagjaként vagy független képviselőként – képviselők, illetve azok a párttagok, akik képviselők, de a pártszövetséghez tartozó másik képviselőcsoport tagjai.
   3. a megyei elnökök,
   4. az Önkormányzati Tanács elnöke,
   5. a pártügyész,
   6. az országos szakbizottságok elnökei.
4. Az Országos Választmány elnöke az Országos Választmány ülését szükség szerint hívja össze. Az ülés összehívására – a 33. § (2) bekezdése szerinti időpontra – köteles, ha az Országos Választmány tagjainak egyötöde, az Országos Elnökség vagy a párt elnöke ezt írásban kéri. Amennyiben e kötelességének nem tesz eleget, az ülést az Országos Elnökség, illetve a párt elnöke is összehívhatja. Az Országos Választmány alakuló ülését az Országos Elnökség vagy a párt elnöke hívja össze.
5. Az Országos Választmány az országgyűlési választások eredményeinek értékelése céljából az országgyűlési választásokat követő 1(egy) hónapon belül mindig tart ülést.
6. Az Országos Választmány működését az Országos Választmány elnöke, titkára és legalább további 3 (három) elnökségi tagja irányítja. Az Országos Választmány tisztségviselőit saját tagjai közül választja.
7. Az Országos Választmány Elnökségének hatáskörét az Országos Választmány üléseinek előkészítése, megszervezése, lebonyolításában való közreműködés képezi.

Az Országos Választmány hatásköre

57. §

1. Az Országos Választmány kizárólagos hatásköre:
   1. a párt programjának meghatározása, a párt politikájának irányítása,
   2. döntés a párt egyesüléséről és feloszlásáról,
   3. koalíciós és pártszövetségi kérdések eldöntése,
   4. a megyei szervezetek testületeinek és tisztségviselőinek működését felfüggesztheti a 25. § (4) bekezdése szerint,
   5. az Alapszabály elfogadása és módosítása,
   6. a Fegyelmi és Etikai Szabályzat, a gazdálkodási szabályzatok elfogadása és módosítása,
   7. A párt Ügyvezető Elnöksége tagjainak megválasztása,
   8. az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság, az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása,
   9. a pártügyész megválasztása,
   10. az országgyűlési képviselőválasztásokra a párt országos listájának összeállítása,
   11. a tagdíj mértékének megállapítása,
   12. döntés az Országos Elnökség, az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság és az Országos Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadása tárgyában, ezeknek a szerveknek az ellenőrzése.
2. Az Országos Választmány hatásköre a párt minden olyan ügyére kiterjed, ami nem tartozik más szerv kizárólagos hatáskörébe. A szubszidiaritás elve alapján kiterjed az Országos Választmány hatásköre a más szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe tartozó ügyekre is, ha azok az Országos Választmány eljárását kérik, illetőleg feladatuk ellátására képtelenek vagy azt nem teljesítik.
3. Határozatképtelenség esetén az Országos Választmány ülését a 34.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint is össze lehet hívni.
4. Az Országos Választmány a jelenlévő tagjainak 4/5 arányú támogatása esetén az Alapszabály bármely előírásától jogosult esetileg eltérni.

Az Országos Elnökség

58. §

1. Az Országos Elnökség a párt legfőbb végrehajtó és képviseleti szerve, továbbá döntéshozó és felügyeleti szerve.
2. Az Országos Elnökség tagjai:
   1. az Ügyvezető Elnökség,
   2. a párt tiszteletbeli elnöke,
   3. a 20 (húsz) Megyei Választmány által választott 1-1 (egy-egy) országos elnökségi tag,
   4. a Szakértői Tanács által delegált tag,
   5. az Önkormányzati Tanács által delegált tag,
   6. a Protestáns Műhely által delegált tag,
   7. a Keresztényszociális Műhely által delegált tag,
   8. tanácskozási joggal az ügyvezető főtitkár és az ügyvezető titkárok.
3. Az Országos Elnökség tagjai az Országos Elnökség testületi munkájában egyenjogúak, de szavazategyenlőség esetén a párt elnökének a szavazata dönt.
4. Az Országos Elnökség munkájáért a tagságnak felelősséggel tartozik, ezért munkájáról évente beszámol az Országos Választmánynak.

Az Ügyvezető Elnökség választása

59. §

1. Az Országos Választmány a párt elnökét egyéni választással, a párt alelnökeit listás választással választja a 46. §-nak megfelelően.
2. Az Ügyvezető Elnökség tagjainak személyére az Országos Választmány tagjai, továbbá minden helyi szervezet tehet javaslatot.
3. Az ajánlások alapján jelöltlistát kell készíteni, melyre az a jelölt kerülhet fel, akit az Országos Választmány tagjainak legalább 25%-a nyílt szavazással támogat.
4. Egyebekben az Ügyvezető Elnökség választására a tisztségviselők megválasztásáról szóló szabályok az irányadók.

Az Országos Elnökség hatásköre

60. §

Az Országos Elnökség hatásköre:

1. Az Országos Választmány határozatainak végrehajtása,
2. Az Országos Választmány ülései között a párt működésének irányítása,
3. napi politikai ügyekben való állásfoglalás, ilyen tartalmú határozatok kiadása,
4. kapcsolattartás és tárgyalás kormányzati szervekkel, más pártokkal, külföldi szervezetekkel; e szervekkel megállapodások kötése mindazokban a kérdésekben, melyek nem tartoznak az Országos Választmány kizárólagos hatáskörébe,
5. a hivatali szervezet felügyelete,
6. a párt sajtójának felügyelete,
7. kapcsolattartás az egyházakkal és társadalmi szervezetekkel,
8. jogügyletek kötése minden olyan esetben, mely nem tartozik az Országos Választmány hatáskörébe,
9. döntés mindazokban az ügyekben, melyek nem tartoznak az Országos Választmány kizárólagos hatáskörébe,
10. javaslattétel az Országos Választmány ülésének napirendjére, és az Országos Választmány rendkívüli ülésének összehívására,
11. a párt kormányra kerülése esetén állásfoglalás a párt által betöltött országos tisztségekről és a tisztségek betöltőinek személyéről,
12. vétójog gyakorlása a megyei listás és a helyi szervezetek országgyűlési képviselőjelöltjeivel szemben azzal, hogy az Országos Választmány a megyei listára és a helyi országgyűlési képviselőjelölt személyére igény esetén csak ajánlatot tehet,
13. a párt évi költségvetésének és a központi szervezet évi költségvetésének megvitatása, elfogadása és ellenőrzése,
14. döntés 10 (tíz) millió Ft értékhatáron felüli jogügyletekről, többek között például a párt hitelfelvételéről, ingatlan adásvételéről és vagyonának megterheléséről,
15. a párt hatékony működését elősegítő állandó országos szakbizottságok megalakításának jóváhagyása, irányítása, működésük felügyelete,
16. a helyi szervezetek testületeinek és tisztségviselőinek működését felfüggesztheti a 25. § (4) bekezdés szerint.

Az Országos Elnökség működése

61. §

1. Az Országos Elnökség üléseit szükség szerint tartja. Az üléseket az elnök hívja össze.
2. Az Országos Elnökség üléseire tanácskozási joggal meghívható a párt bármely szervének képviselője vagy tagja.
3. Az Országos Elnökség üléseit az elnök vagy az Országos Elnökségnek az általa megbízott tagja vezeti.

Az Ügyvezető Elnökség

62. §

1. Az Ügyvezető Elnökség a párt folyamatosan működő végrehajtó és képviseleti, vezető testületi szerve.
2. Az Ügyvezető Elnökség tagjai:
   1. a párt elnöke,
   2. az Országos Választmány elnöke,
   3. a párt alelnökei,
   4. a párt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője (frakcióvezető) – hivatalból.
3. Az Ügyvezető Elnökség üléseit szükség szerint tartja.

Az Ügyvezető Elnökség hatásköre

63. §

Az Ügyvezető Elnökség hatáskörét az Országos Elnökség halaszthatatlan feladatainak operatív ellátása képezi az Országos Elnökség két ülése között, így különösen:

1. napi politikai ügyekben való állásfoglalás, ilyen tartalmú határozatok kiadása,
2. kapcsolattartás és tárgyalás kormányzati szervekkel, más pártokkal, külföldi szervezetekkel,
3. a párt hivatali szervezetének irányítása,
4. a párt sajtójának irányítása,
5. szervezi, összehangolja és ellenőrzi a párt megyei és helyi szervezeteinek munkáját,
6. irányítja, összefogja, ellenőrzi a párt gazdálkodását,
7. előkészíti az Országos Elnökség üléseit,
8. irányítja a párt országos kampányait,
9. irányítja, összefogja a szakbizottságokat,
10. gondoskodik az Országos Választmány és az Országos Elnökség határozatainak végrehajtásáról,
11. irányítja az ügyvezető főtitkár és a titkárok munkáját,
12. a párttal munkaviszonyban álló személyek felett a munkáltatói jogokat gyakorolja.

Az elnök

64. §

1. A párt elnöke egyben az Ügyvezető Elnökség és az Országos Elnökség elnöke is.
2. Az elnök hatásköre:
1. politikailag és jogilag képviseli a párt Országos Elnökségét,
2. képviseli a pártot és a párt központi szervezetét,
3. a párt Országos Elnöksége nevében aláírási jogot gyakorol,
4. szervezi és irányítja az Országos Elnökség munkáját,
5. tárgyalásokat folytat, megegyezéseket készít elő az Országos Elnökség felhatalmazása alapján,
6. a sajtó részére tájékoztatást ad az Országos Elnökség tevékenységéről,
7. az Országos Választmány által meghatározott összeghatárig utalványozási joggal bír, az összeghatár felett az Országos Elnökség jóváhagyásával utalványoz.
3. Az elnök hatásköre a párt minden olyan ügyére kiterjed, amely nem tartozik más szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe. A szubszidiaritás elve alapján az elnök hatásköre kiterjed a párt politikai testületi szervei tisztségviselőinek ügyeire is, ha azok az elnök eljárását kérik, illetőleg feladatuk ellátására képtelenek, vagy azt nem teljesítik.

Az alelnökök

65. §

Az alelnökök hatásköre:

1. segítik, támogatják az elnök munkáját,
2. az elnököt eseti megbízás alapján helyettesítik,
3. az Ügyvezető Elnökség döntése alapján megosztva irányítják és ellenőrzik a párt működésének részterületeit.

Az ügyvezető főtitkár és a titkárok

66. §

1. Az ügyvezető főtitkárt és titkárokat az elnök javaslatára az Országos Elnökség választja.
2. Az ügyvezető főtitkár és titkárok feladatai:
1. ellátják az elnök és az Ügyvezető Elnökség által rájuk bízott feladatokat és segítik munkájukat,
2. biztosítják az információáramlást az Országos Elnökség és a párt szervei között,
3. végrehajtják az Ügyvezető Elnökség utasításait.

X. FEJEZET

A párt hatékony működését elősegítő szervezetek

67. §

A párt Országos Választmányát, Országos Elnökségét, a megyei választmányokat munkájukban szakértői szervek, valamint az Önkormányzati Tanács segíti.

A szakértői szervek

68. §

1. A párt szakértői szerveit az azonos szakismeretekkel rendelkező párttagok alkotják, akik szakbizottságokban működnek.
2. A szakbizottságok tagjaik közül elnököt és titkárt választanak.
3. Az országos szakbizottságok számát és tevékenységi körét az Országos Választmány, a megyei szakbizottságok számát és tevékenységi körét a megyei választmányok állapítják meg.
4. A szakbizottságok az Országos Választmány, az Országos Elnökség, a Megyei Választmány és a képviselőcsoportok felkérésére szakmai és tudományos állásfoglalást és tanácsot adnak, a politikai döntéseket szakmailag előkészítik, részt vesznek a párt programjának, alapelveinek, stratégiájának kidolgozásában.
5. A szakbizottságok a párt szerveihez önálló indítványt terjeszthetnek elő írásban, melyről az érintett szerv haladéktalanul köteles döntést hozni, s arról értesíteni a szakbizottságot.

A Szakértői Tanács

69. §

1. A Szakértői Tanács a párt legmagasabb szintű szaktanácsadó szerve.
2. A Szakértői Tanács a szakbizottságok elnökeiből áll.
3. A Szakértői Tanács elnökét és titkárát a Szakértői Tanács javaslatára az Országos Elnökség választja meg.
4. A Szakértői Tanácsnak az Országos Elnökségbe delegált tagját saját tagjai sorából maga választja.

A megyei önkormányzati bizottságok

70. §

1. A megyei önkormányzati bizottságok a párt megyei szervezeteiben az önkormányzati képviselők és polgármesterek tevékenységét összehangoló és segítő szervek.
2. A megyei (fővárosi) önkormányzati bizottság tagjai a pártnak a megye (a főváros) területén működő azon tagjai, (pártoló tagjai), akik az önkormányzatokban
1. polgármester, alpolgármester, főpolgármester,
2. a megyei (fővárosi) közgyűlés elnöke, alelnöke, tagja,
3. önkormányzati képviselők, szakbizottságok delegált tagjai,

e minőségben tevékenykednek, és akiket a megyei önkormányzati bizottság tagjai sorába felvesz.

3. A megyei önkormányzati bizottságok tagjaik közül elnököt és titkárt valamint az Önkormányzati Tanácsba küldötteket választanak. Minden megkezdett 10 (tíz) tag után a Megyei Önkormányzati Bizottság egy küldöttet választ, de valamennyi Megyei Önkormányzati Bizottság legalább három küldöttet jogosult választani.

Az Önkormányzati Tanács

71. §

1. Az Önkormányzati Tanács a pártnak az a szerve, amely összehangolja és segíti a párt programjának megvalósítását az ország önkormányzataiban.
2. Az Önkormányzati Tanács a megyei önkormányzati bizottságok elnökeiből és a Megyei Önkormányzati Bizottság által választott küldöttekből áll.
3. Az Önkormányzati Tanács elnökét és titkárát az Önkormányzati Tanács javaslatára az Országos Elnökség választja, az Országos Elnökségbe delegált tagját az Önkormányzati Tanács saját tagjai közül maga választja meg.

A párt hivatali szervezete

72. §

1. A párt szerveinek, tisztségviselőinek munkáját hivatali szervezet segíti.
2. A hivatali szervezet tagjai munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látják el feladataikat.
3. A hivatali szervezet az Ügyvezető Elnökség irányítása alatt működik.
4. A hivatali szervezet felépítését, szervezeti tagozódását, egyes szerveinek és vezetőinek hatáskörét a hivatali szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata részletezi.

A párt mozgalmi szerveződései

73. §

1. A párt mozgalmi szerveződései:
1. társadalmi szerveződések, platformok,
2. szellemi műhelyek, körök.
2. A párt társadalmi szerveződéseit, platformjait azonos érdekcsoportú párttagok hozzák létre.
3. A szellemi műhelyek, körök meghatározott politikai értékek köré szerveződnek.
4. A mozgalmi szerveződéseknek csak párttag és pártoló tag tagjai lehetnek, s tevékenységük nem irányulhat a párt egysége, politikája ellen.
5. A mozgalmi szerveződések működéséhez az Országos Elnökség elfogadó határozata szükséges.
6. Az Országos Elnökség a párt egységét, politikáját veszélyeztető mozgalmi szerveződést megszüntetheti.

XI. FEJEZET

Az ellenőrzés szervei

A Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottság

74. §

A Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottság ügyel arra, hogy a helyi szervezetekben és a Megyei Szervezetben a párttagok és a tisztségviselők kötelezettségeiket teljesítsék; a kötelezettségek vétkes megszegése esetén első fokon lefolytatják a fegyelmi eljárást.

75. §

1. A Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottság 5 (öt) tagját a Megyei Választmány választja.
2. A Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottságnak nem lehet tagja a párt választott testületének tagja, tisztségviselője vagy alkalmazottja.
3. A Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjai közül saját maga választja meg elnökét.
4. A Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottság a megye fegyelmi és etikai helyzetéről, a lefolytatott fegyelmi és etikai eljárásokról és tapasztalataikról évente beszámol a Megyei Választmánynak.

76. §

1. A Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottság a megye helyi szervezeteitől és a Megyei Szervezet szerveitől, valamint tisztségviselőitől adatokat és tájékoztatást kérhet, irataikba betekinthet, az iratokról másolatot igényelhet. Az érintett szervezetek, szervek és tisztségviselők a megkereséseknek haladéktalanul kötelesek eleget tenni.
2. A Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottság a fegyelmi eljárásban első fokon 3 (három) tagú tanácsban jár el; az eljárásra a Fegyelmi és Etikai Szabályzat az irányadó.

Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság

77. §

Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság ügyel arra, hogy a párt egész szervezetében a párttagok és a tisztségviselők, különösen a legfontosabb párttisztségek viselői kötelezettségeiket teljesítsék; a kötelezettségek vétkes megszegése esetén másodfokon, illetve a 79. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben első fokon lefolytatja a fegyelmi eljárást.

78. §

1. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság 5 (öt) tagját az Országos Választmány választja.
2. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottságnak nem lehet tagja a párt választott testületének tagja, tisztségviselője vagy alkalmazottja.
3. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjai közül saját maga választja meg elnökét.
4. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság a párt fegyelmi és etikai helyzetéről, a lefolytatott fegyelmi és etikai eljárásokról és tapasztalatairól évente beszámol az Országos Választmánynak.

79. §

1. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság a párt bármely szervezetétől, szervétől és tisztségviselőjétől adatokat és tájékoztatást kérhet, irataikba betekinthet, azokról másolatot igényelhet. Az érintett szervezetek, szervek és tisztségviselők a megkereséseknek haladéktalanul kötelesek eleget tenni.
2. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság a fegyelmi eljárásban másodfokon, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetekben első fokon 3 (három) tagú tanácsban jár el; az eljárásra a Fegyelmi és Etikai Szabályzat az irányadó.
3. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság másodfokon jár el a Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottság által elbírált esetekben, első fokon jár el az Országos Választmány tagjainak fegyelmi ügyében, továbbá azon megyék hatáskörébe tartozó ügyekben, ahol területi fegyelmi bizottság nincs.
4. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság jogosult arra, hogy a Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottság hatáskörébe tartozó bármely fegyelmi ügyet első fokon elbírálásra magához vonjon.
5. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság által első fokon elbírált ügyben fellebbezés esetén, másodfokon az Országos Választmány hoz határozatot.

A Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

80. §

A Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ügyel arra, hogy a helyi szervezetekben és a Megyei Szervezetben a párt gazdálkodása szabályszerűen történjék, a párt vagyonát gondosan és takarékosan kezeljék, a visszaélések lehetőségét kiküszöböljék, a költségvetéseket megtartsák.

81. §

1. A Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság 5 (öt) tagját a Megyei Választmány választja.
2. A Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottságnak nem lehet tagja a párt választott testületének tagja, tisztségviselője vagy alkalmazottja.
3. A Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai közül saját maga választja meg elnökét.
4. A Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság a megye pénzügyi és gazdálkodási helyzetéről, az éves terve szerint lefolytatott ellenőrzéseiről és tapasztalatairól évente beszámol a Megyei Választmánynak.

82. §

1. A Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság a megye helyi szervezeteitől és a Megyei Szervezet szerveitől, valamint tisztségviselőitől adatokat és tájékoztatást kérhet, irataikba betekinthet, az iratokról másolatot igényelhet. Az érintett szervezetek, szervek és tisztségviselők a megkereséseknek haladéktalanul kötelesek eleget tenni.
2. A Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ellenőrzése kiterjed különösen
1. a költségvetések végrehajtására,
2. a gazdálkodásra, hitelfelvételekre, leltárakra,
3. a vagyonkezelésre, ingatlan adásvételekre, beruházásokra.
3. A Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tevékenysége, ezen belül ellenőrzései folyamán a jogszabályok, különösen a pártok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok, az Alapszabály és a párt gazdálkodási szabályzatai szerint jár el.

Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

83. §

Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ügyel arra, hogy a párt egész szervezetében, különösen a párt központi szervezetében a párt gazdálkodása szabályszerűen történjék, a párt vagyonát gondosan és takarékosan kezeljék, a visszaélések lehetőségét kiküszöböljék, a költségvetéseket megtartsák.

84. §

1. Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság 5 (öt) tagját az Országos Választmány választja.
2. Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottságnak nem lehet tagja a párt választott testületének tagja, tisztségviselője vagy alkalmazottja.
3. Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai közül saját maga választja meg elnökét.
4. Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság a párt pénzügyi és gazdálkodási helyzetéről, az éves terve szerint lefolytatott ellenőrzéseiről és tapasztalatairól évente beszámol az Országos Választmánynak.

85. §

1. Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság a párt bármely szervezetétől, szerveitől és tisztségviselőitől adatokat és tájékoztatást kérhet, irataikba betekinthet, az iratokról másolatot igényelhet. Az érintett szervezetek, szervek és tisztségviselők a megkereséseknek haladéktalanul kötelesek eleget tenni.
2. Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ellenőrzése kiterjed különösen
1. a költségvetések végrehajtására,
2. a gazdálkodásra, hitelfelvételekre, leltárakra,
3. a vagyonkezelésre, ingatlan adásvételekre, beruházásokra.
3. Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tevékenysége, ezen belül ellenőrzései folyamán a jogszabályok, különösen a pártok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok, az Alapszabály és a párt gazdálkodási szabályzatai szerint jár el.

A pártügyész

86. §

1. A pártügyész őrködik a párt működésének törvényessége felett; gondoskodik arról, hogy a párt szervezetei, szervei és tisztségviselői tevékenységük folyamán a törvényeknek, egyéb jogszabályoknak, a párt Alapszabályának és egyéb szabályzatainak megfelelően működjenek.
2. A pártügyész köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott megbízatásának teljesítéséhez a párt célkitűzéseire és működési elveire tekintettel szükségesek.
3. A pártügyész, mint a párt jogi képviselője eljár a párt által vagy a párt ellen indított peres és nem peres eljárásokban.

87. §

1. A pártügyész a hatáskörében
1. ellenőrzi a párt működésében a jogszabályok, az Alapszabály és egyéb szabályzatok megtartását,
2. a párt működésére vonatkozó jogi szabályozást, illetve a jogi szabályozás módosítását kezdeményezi,
3. fegyelmi-etikai eljárást kezdeményez a kötelezettségek megszegése miatt; közreműködik a fegyelmi-etikai eljárásokban a Fegyelmi és Etikai Szabályzat szerint.
2. A pártügyész kötelezettségeinek teljesítése érdekében jogosult
1. a párt bármely testületének ülésén megjelenni és a törvényes működés érdekében felszólalni,
2. a párt valamennyi szervétől vagy tisztségviselőjétől – 30 (harminc) napon belüli válaszadási kötelezettséggel – felvilágosítást kérni,
3. a párt iratait – ideértve a bizalmas iratokat is – megtekinteni, azokról másolatokat készíteni,
4. mint a párt jogi képviselője a peres és nem peres eljárásokban, valamint a fegyelmi-etikai eljárásokban helyettesítésére ügyvéd hivatású, illetve jogász végzettségű párttag részére meghatalmazást adni.

XII. FEJEZET

A párt részvétele az államszervezet működésében

88. §

1. A párt a célkitűzéseit főként azáltal törekszik elérni, hogy országgyűlési képviselőcsoportja, megyei (fővárosi) közgyűlési és önkormányzati képviselőcsoportjai, az állami és az önkormányzati tisztségeket betöltő tagjai tevékenységével részt vesz az államszervezet működésében.
2. A pártnak az államszervezet működésében közvetlenül résztvevő tagjait és tisztségviselőit a nemzet szolgálata érzésének kell áthatnia. Tevékenységüket a párt célkitűzéseire és eszményeire tekintettel az az alapelv vezérli, hogy önérdekeiket a párt érdekeinek, a párt érdekeit a nemzet érdekeinek rendelik alá.

A párt országgyűlési képviselőcsoportja

89. §

1. A párt egyéni képviselőjelöltjeiként vagy a párt megyei (fővárosi) és országos listájáról mandátumot szerzett országgyűlési képviselők, továbbá a hozzájuk csatlakozott független országgyűlési képviselők a párt országgyűlési képviselőcsoportját alkotják.
2. A párt országgyűlési képviselőcsoportjának tagjai a párt célkitűzéseinek szem előtt tartásával lelkiismeretüknek és az országgyűlési képviselőcsoport szabályzatának megfelelően teljesítik országgyűlési képviselői kötelezettségüket, törekednek megvalósítani a párt választási programját.
3. A párt országgyűlési képviselőcsoportjának tagja – párttagsága esetén – országgyűlési képviselői tevékenysége során is köteles megtartani az Alapszabályt, és a párt politikai testületeinek határozatait, figyelembe venni az országos szakbizottságok és a Szakértői Tanács állásfoglalásait.
4. A párt országgyűlési képviselőcsoportja megalkotja Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint megválasztja az országgyűlési képviselőcsoport vezetőjét (frakcióvezetőt) és helyettesét.
5. Az (1), (2) és (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a párt megyei (fővárosi) közgyűlési és önkormányzati képviselőcsoportjaira, továbbá az állami és az önkormányzati tisztségeket betöltő tagjaira.

90. §

Amennyiben a Kereszténydemokrata Néppárt szövetségben indul választáson, abban az esetben a jelöltállítás szabályai a szövetséget létrehozó szerződésben foglaltaknak megfelelően változhatnak. Az aláírt és jóváhagyott szerződést haladéktalanul meg kell küldeni a megyei elnököknek.

XIII. FEJEZET

Vegyes átmeneti rendelkezések

Szervezeti és működési szabályzatok

91. §

1. A párt helyi szervezetei és meghatározott szervei szervezeti és működési szabályzatot kötelesek készíteni, melyben az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban pontosítják és részletezik a rájuk irányadó szervezeti és működési szabályokat, ennek keretében fogalmakat határozhatnak meg.
2. A politikai testületi szervek – ha elnökségük erre nem jogosult – szabályozhatják az elnökségük szervezetét és működését is.
3. A szervezeti és működési szabályzatok a törvényekkel, más jogszabályokkal, az Alapszabállyal és a párt más szabályzataival nem állhatnak ellentétben. A szervezeti és működési szabályzatoknak egymással összhangban kell lenniük; ellentét esetén az alacsonyabb szintű szervezet vagy szerv szabályzatát módosítani kell.
4. Szervezeti és működési szabályzatban a párttagság jogait korlátozni, a párt szerveinek és tisztségviselőinek hatáskörét elvonni vagy indokolatlanul szűkítve értelmezni nem lehet.
5. Szervezeti és működési szabályzatot készítenek
1. a helyi szervezetek,
2. a megyei választmányok
3. az Országos Választmány,
4. az Országos Elnökség,
5. a központi hivatali szervezet részére az Országos Elnökség,
6. a megyei szakbizottságok,
7. az országos szakbizottságok,
8. a Szakértői Tanács,
9. az Önkormányzati Tanács,
10. a mozgalmi szerveződések.
6. Az Országos Választmány elfogadja a Fegyelmi és Etikai Szabályzatot és a gazdálkodási szabályzatokat.

Egyéb szabályzatok

92. §

Az Országos Választmány a párt szervezetének és működésének egyes részterületére vonatkozóan más szabályzatokat is alkothat.

Hatálybalépés

93. §

Az Alapszabály módosítása az elfogadása napján lép hatályba. Az Alapszabály egységes szövegét el kell készíteni, és meg kell küldeni a megyei elnököknek és a helyi szervezetek elnökeinek.

Összeférhetetlenség

94.§.

Amennyiben valakit olyan tisztségre megválasztottak, amely egyéb tisztsége, vagy körülmény miatt összeférhetetlen, a választást követő 30 (harminc) napon belül az összeférhetetlenségi okot köteles megszüntetni. Amennyiben ennek a kötelezettségének a megadott határidőben nem tesz eleget, a megválasztása hatálytalanná válik.

 

CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE!

Budapest, 2009. november 28.

 

Dr. Semjén Zsolt	Dr. Latorcai János
elnök	az Országos Választmány elnöke