Tizenhét országgyűlési bizottság közül a Mentelmi bizottság az egyetlen, ahol fele-fele arányban ütközhetnek a kormánypárti-ellenzéki képviselők.

Alapszabály alapján csak szigorúan zárt ülésen társaloghatott a Mentelmi bizottság. Az Országgyűlés előtt azonban kinyílt a kapu: a képviselők mentelmi ügyében benyújtott javaslatukról haladéktalanul, nyilvánosan és  vita nélkül határozhattak.

Öt képviselő alatt rezgett a léc, bár nem annyira, mint feljelentőik remélték. A vádiratok szerint mindannyian a szabadszájúság bűnébe estek, rágalmazás vétségét követték el.

Pikantériája a „találkozóknak”, hogy Hende Csabát honvédelmi miniszterként személyesen a szenvedéllyel megáldott parlamenti képviselőtársa, Vadai Ágnes jelentette fel, igaz ő sem úszta meg feljelentés nélkül. E tekintetben Rogán Antal és Németh Szilárd István sem panaszkodhatott: a Fidesz mindkét politikusát  Szilvásy György volt szocialista titokminiszter tüntette ki megkülönböztetett „bizalmával.” Gőgös Zoltán,  Gyurcsány kormányának néhai államtitkára is megkönnyebbülve felsóhajthatott.

A mentelmi jog felfüggesztésére az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatára lett volna szükség.

Németh Szilárd István

A Budai Központi Kerületi Bíróság indítványozta Németh Szilárd István (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt, Gyurcsány Ferenc volt titokminisztere, dr. Szilvásy György feljelentése alapján.

A feljelentés állítja: „Németh Szilárd István a HírTv műsorában az alábbiakat mondta: „Portik Tamásék megkapták a megbízást, mégpedig Szilvásyéktól annak idején, hogy fideszes politikusokat kell lejáratni. Megemlítették szó szerint Rogán Antalt is.”

Szilvásy György szerint ezen állítások, valóságnak nem megfelelő tényállítások, valótlan tényre közvetlenül utaló kijelentések,  a becsület csorbítására alkalmasak, ezért rágalmazás vétsége címen feljelentette Németh Szilárd Istvánt.

***

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2015. szeptember 15-ei ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével és ebben a vonatkozásban nem is  vizsgálta a tényállást. Magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani, ezért a bizottság többsége azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Németh Szilárd István országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

***

Az Országgyűlés megfogadta a tanácsot:

Németh Szilárd István mentelmi jogának megőrzésére 151, felfüggesztésére, (1 tartózkodás kíséretében) 21 szavazat született.

Rogán Antal

A Budai Központi Kerületi Bíróság indítványozta Rogán Antal (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt, a szocialista kormány volt titok minisztere, dr. Szilvásy György feljelentése alapján.

A feljelentés állítja: Rogán Antal az MTI útján az alábbi közleményt adta ki: „Nem én találkoztam rendszeresen Portik Tamással, hanem Gyurcsány Ferenc volt titokminisztere, Szilvásy György… Aki tudni akarja, honnan fúj a szél, annak ebben az ügyben is a két szocialista politikust kell megkeresnie…Hangfelvételek formájában bizonyíték is van arra, hogy Szilvásy György maga volt az, aki megbízta Portik Tamást, hogy járasson le vezető fideszes politikusokat., ahol az ő neve is elhangzott.”

Szilvásy György szerint ezen állítások, valóságnak nem megfelelő tényállítások és valótlan tényre közvetlenül utaló kijelentések, a becsület csorbítására alkalmasak, ezért rágalmazás vétsége címen feljelentette Rogán Antalt.

***

A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével és ebben a vonatkozásban nem vizsgálta a tényállást. Magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani, ezért a bizottság többsége azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Rogán Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

***

Az Országgyűlés megfogadta a tanácsot:

Rogán Antal mentelmi jogának megőrzésére 153,  felfüggesztésére, (1 tartózkodás kíséretében) 26 szavazat született.

Vadai Ágnes

A Pesti Központi Kerületi Bíróság indítványozta dr. Vadai Ágnes független országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt, Bozó Zoltán feljelentése alapján.

A feljelentés szerint: 2014. október 8. napján az Országos Sajtószolgálat internetes portálján a Demokratikus Koalíció közleményként cikk jelent meg „Közös Jövőnk? - Számlagyáros a leendő Csongrád Megyei Közgyűlésben?" címmel.. A cikk teljes terjedelemben megjelent a Demokratikus Koalíció honlapján is dr. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő nevével fémjelezve.

A feljelentő, Bozó Zoltán előadta: „ A sajtótermékekben Vadai Ágnes az alábbi becsületem csorbítására alkalmas állításokat tette: „Az ügyészség álláspontja szerint Metalcom Zrt. nevében részben valótlan tartalmú számlák kerültek kiállításra, ezeket felhasználták, a kifizetések több százmillió forint értékben megtörténtek a Metalcom Zrt. részére. Annak a Metalcom Zrt.-nek, melynek ebben az időszakban résztulajdonosa Bozó Zoltán volt, aki most a kormánypárt szentesi polgármesterjelöltje, aki biztos befutó helyet kapott a megyei listán. Az ügyészség annak ellenére, hogy rögzítette a részben valótlan számlák felhasználását, mégsem emelt vádat sem a cég vezető tisztségviselőivel szemben, mint ahogyan két település Fideszes kötődésű polgármestere ellen sem.”

- Visszautasítom az engem ért vádakat és támadásokat és hangsúlyozom, hogy sem nekem, sem pedig a cégemnek semmi köze nincsen a cikkben említett valótlan tartalmú számlákhoz és az azzal kapcsolatos büntetőeljáráshoz. Mélyen megalázónak és becsületcsorbítónak tartom a cikk címét is, és visszautasítom azt a rágalmat, hogy én „számlagyáros” lennék, hiszen a cikk címe - annak tartalmát tekintve - egyértelműen az én személyemmel azonosítható.

***

 A Mentelmi bizottság az ügyet 2015. május 5-ei ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével, és ebben a vonatkozásban nem vizsgálta a tényállást. A magánvádas ügyben kialakult szakadatlan gyakorlat alapján többségi szavazattal azt javasolta a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy Vadai Ágnes országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

***

Az Országgyűlés megfogadta a tanácsot:

Vadai Ágnes mentelmi jogának megőrzésére 127,  felfüggesztésére, (1 tartózkodás kíséretében) 19 szavazat született.

Hende Csaba

A Kiskunfélegyházi Járásbíróság indítványozta Hende Csaba (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt, dr. Vadai Ágnes független országgyűlési képviselő feljelentése alapján.

A feljelentés szerint: Kunszálláson 2014. március 16. napján Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének a kampányán Hende Csaba honvédelmi miniszter is beszédet mondott. Ebben egyebek mellett ismertette, hogy a korábban a Honvédelmi Minisztériumban államtitkárként dolgozó dr. Vadai Ágnes saját honlapjának a kezelésére két gazdasági társasággal is szerződést kötött, annak ellenére, hogy e feladat ellátása a Honvédelmi Minisztérium Kommunikációs Főosztályának a kötelessége lett volna, illetve a saját honlap kezelését dr. Vadai Ágnesnek a saját jövedelméből kellett volna fizetnie. Beszédében elmondta az is, hogy az ügyészség vádat emelt Vadai Ágnes ellen.

A feljelentő dr. Vadai Ágnes  sérelmesnek tartotta, hogy Hende Csaba valótlanul állította azt, hogy : „Az ügyészség vádat emelt Vadai Ágnessel szemben.” Előadta továbbá, hogy a fórumon elhangzottakról először nem ő, hanem a Hír tv számolt be, majd ezt követően gyakorlatilag a teljes magyar sajtó átvette.

***

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2015 . május 5-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével és ebben a vonatkozásban nem vizsgálta a tényállást. A bizottság magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani, ezért azt javasolta az Országgyűlésnek, hogyHende Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

***

Az Országgyűlés megfogadta a tanácsot:

Hende Csaba mentelmi jogának megőrzésére 122,  felfüggesztésére, (2 tartózkodás kíséretében) 25 szavazat született.

Gőgös Zoltán

A Debreceni Járásbíróság indítványozta Gőgös Zoltán (MSZP) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt, dr. Kun Péter tiszacsegei gazda feljelentése alapján.

A feljelentés állítja: Gőgös Zoltán,  Gyurcsány kormányának néhai államtitkára a Hajdú Online-on, továbbá az MSZP weblapján főcím alatt jelentette be: „Az Orbán-kormányt zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, maffiacsaládok irányítják, maffia alakult a hortobágyi földek megszerzésére is. Hivatalos sajtótájékoztatón megerősítette: „A földosztást Kun Péter bábáskodásával bonyolították le. Kun Péter ügyvivő a Kunszövetségben, amelynek elnöke Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Kun Péter volt a bíráló bizottság elnöke, ugyanakkor ő maga is több mint 600 hektár földet nyert el, ami fölveti az összeférhetetlenség gyanúját is.”

A feljelentő Kun Péter szerint ezek kijelentések valótlanok, a rágalmazó információkat tényként közölt nagy nyilvánosság előtt. Közleményében kifejtette:15 éve él családjával életvitelszerűen tanyán, gazdálkodóként több száz jószágból álló, saját tulajdonú állat állománnyal rendelkezik, ami a Hortobágyi Nemzeti Park  igazgatósága által meghirdetett földhaszonbérleti pályázati eljárásban való részvételét lehetővé tette. „Az általam elnyert területek 90 százalékát már az elmúlt 5 évben is én használtam."

Kun Péter szerint minden alapot nélkülöz az a tényállítás, miszerint ő volt az értékelő bizottság elnöke. Állítja: sem az értékelésben, sem a döntés meghozatalában semmilyen formában nem működött közre, abban nem vett részt. „A sajtóban megjelent híreket és nyilatkozatokat, valótlan tartalmú, becsületemet, jó hírnevemet sértő rágalomnak tekintem, amely miatt a szükséges jogi lépéseket megteszem, mindemellett követelem, hogy Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő nyilvánosan kérjen bocsánatot személyemet sértő kijelentései miatt.”

***

A Mentelmi bizottság az ügyet 2015. február 11-ei ülésén tárgyalta. Az ülésen Gőgös Zoltán személyesen részt vett, és elmondta: közzétett nyilatkozatából később visszavonta azt, miszerint Kun Péter a bírálóbizottság elnöke lett volna, „a nyilatkozat döntő többségében azonban megfelelt a tényeknek, amelynek bizonyítékait 60 oldalban foglalta össze, illetve terjesztette a bíróság elé.”

A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. Magánvádas ügyekben követett, a mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Ennek alapján 4 igen, 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

***

Az Országgyűlés megfogadta a tanácsot:

Gőgös Zoltán mentelmi jogának megőrzésére 144, felfüggesztésére, (2 tartózkodás kíséretében) 21 szavazat született.