Az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások legutóbbi fordulója február elején ért véget és részben az európai aggodalmak miatt nem jelentett áttörést. A következő, sorban a kilencedik fordulót áprilisban tartják Washingtonban. Idehaza mindezzel párhuzamosan „a transzatlanti befektetési és kereskedelmi partnerség veszélyei és hatásai a fenntarthatóságra és szuverenitásra” címmel a parlamentben a héten majd félnapos politikai vita zajlott.

A vitát kezdeményező LMP frakcióvezetője, Schiffer András szerint az egyezmény kiterjesztheti a glóbusz kizsákmányolását és közvetetten a bolygó pusztulásához vezet. „A kérdés az, hogy áruvá válik-e minden, megengedjük-e életvilágunk gyarmatosítását, megengedjük-e az élelmiszer-önrendelkezés megsemmisítését, megengedjük-e a közösségek, nemzetek önrendelkezésének megsemmisítését – ez a tét. Mi azt mondjuk, hogy van, ami nem eladó. Mi olyan világban hiszünk, ahol erősek a helyi közösségek, ahol át lehet adni a hagyományokat, ahol van megtartóképessége a szülőföldnek, ahol az ember előbbre való, mint a profit, ahol a kizsákmányolást igenis fel lehet számolni, és a bolygót meg lehet őrizni az utódaink számára, egyszerűen azért, mert a pénzt nem lehet megenni... Ez egy olyan szerződés, amely a kormányok helyébe óriáscégeket ültet, a globális nagytőke befektető-kiváltságait védi nemcsak az élelmiszer-biztonság, de a klímapolitika, a pénzügyi szabályozás területén is, leépíti a munkavállalók jogait, leépíti az egészségvédelmi intézményeket. Ez egy lassított puccs! Ezzel a szégyenletes tárgyalássorozattal Magyarországnak egy tennivalója van: kijelenti, hogy ma, a XXI. században magára valamit adó kormány, amelyik felelős a saját nemzetéért, választóiért, felelős a következő generációért és a bolygó jövőjéért, soha nem ratifikál ilyen szabadkereskedelmi paktumokat.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elékeztetett arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás az áruk, a szolgáltatások és a közbeszerzések piacra jutásának javítását, a kereskedelmet és beruházásokat érintő szabályozási akadályok mérséklését, valamint a résztvevő felek szabályalkotási együttműködését célozza. Általános tényként rögzítette: a magyar gazdaság nyitott, ezért az akadályokat lebontó, szabályozásokat egyszerűsítő megállapodások jók lehetnek a nemzeti érdek szempontjából, a kormány  azonban csak a magyar érdekeknek megfelelő megállapodást támogat.

Az Európai Bizottság álláspontját ismertetve Navracsics Tibor uniós biztos kiemelte: az egyezmény nem születhet meg a tagállami kormányok és parlamentek hozzájárulása nélkül. „Az Európai Bizottság nem tud önállósulni vagy nem tud elszabadulni a tagállami érdekektől, hiszen az Európai Bizottság tárgyalási mandátumot kapott és ezt a mandátumot a tagállamoktól kapta. Tehát tagállamokkal szemben, tagállamokkal ellentétben nem tud az Európai Bizottság álláspontot képviselni.”

A szocialista Tóth Bertalan szerint a bizonytalanságot erősíti, hogy a magyar kormány is titkolózik, ugyanis titkosította a magyarországi hatásokat vizsgáló tanulmányokat. Antidemokratikusnak nevezte, hogy a tervek szerint a vállalatok az elmaradt profit miatt választott bírósághoz fordulhatnának. Kitért arra, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások nagy része nem integrálódott be a globális termelői láncokba, ez komoly hátrányt jelenthet a versenyképesség szempontjából. A mezőgazdaság területén pedig a GMO-mentes termelés megszűnése mellett kihívás lehet az is, hogy komoly vetélytársat jelentenek az amerikai mezőgazdasági vállalkozások.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy vélte: a tervezett egyezmény könnyebb piacszerzést biztosít az európai termelési ágazatokba szorosan integrálódott iparágak, például az autóipar számára, és így a vámok vagy a bürokratikus szabályok nem jelentenek majd akadályt. Tévhitnek nevezte, hogy az egyezmény csak a multiknak kedvezve, szerinte a kis- és közepes vállalatok többet nyerhetnek általa, számukra ugyanis eddig nagyobb terhet jelentettek a kereskedelmi korlátozások.

A Jobbik szerint az egyezmény a gyarmatosítás utolsó lépcsőfokát jelenti. Gyöngyösi Márton hangsúlyozta: „Atervezett megállapodás jelentősége túlnyúlik a gazdasági szférán. Nem csak gazdasági-kereskedelmi együttműködésről szól, hanem egy egyeztetett, globális hatalmi fellépésről, amely Magyarország esetében a gyarmatosításunknak és a teljes kiszolgáltatottságunknak az utolsó lépcsőfokát jelenti.”

Az Együtt független képviselője Szelényi Zsuzsanna fölöttébb felháborodott: „Nagyon meglep engem, hogy az LMP és Jobbik is egy tárgyalás alatt lévő megállapodás elkaszálását célozza akkor, amikor ez nyilvánvalóan nem egy akármilyen volumenű kezdeményezés. Nyilvánvalóan nekünk az a célunk, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki belőle. A valódi kihívás az, hogy hogyan tudunk úgy részt venni a globális világban. Ez itt a tét, és ettől ez egy civilizációs kérdés.” Hangsúlyozta: új pályára állíthatja Európát a partnerség, összeurópai szinten emelheti a jólétet, a bővülő piac lendületet ad a növekedésnek és a foglalkoztatásnak. Ha Magyarország nem e mellett dönt, akkor partikuláris érdekek ketrecébe zárja magát!

A fideszes Németh Zsolt a középkori európai vallásháborúkhoz hasonlította a tervezett egyezmény körüli vitát. Kifejtette: egyik oldalon a messianisztikusok, másik oldalon az „ördögűzők” állnak, akik szerint minden rossz gyökere ez az egyezmény. Hangsúlyozta: az egyezmény nem születhet meg a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül, a Fidesz ragaszkodik ehhez.

„Az ördög mindig a részletekben búvik meg!”

A KDNP álláspontját vezérszónoka, Vejkey Imre tolmácsolta.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A transzatlanti kapcsolatok gazdasági szempontból a világ egyik legjelentősebb kapcsolatrendszerét képezik, melyek globális szinten a világ GDP-jének 46,7 százalékát adják. A felek közötti áru- és szolgáltatáskereskedelem éves értéke pedig megközelíti az 1000 milliárd amerikai dollárt, ami a világkereskedelem több mint 30 százalékának felel meg.

Több mértékadó európai kutatóintézet is végzett elemzést a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség hatásairól, és eddig mindegyik intézet növekedést prognosztizált, annak ellenére, hogy érdemben hatáselemzést végezni még nem lehetett, hiszen jelenleg nem ismerjük a megállapodás konkrét tartalmát, ezt legkorábban 2015 második felében fogjuk talán megismerni.

– A tervezett transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség eredménye nemcsak a vámok lebontásában hozna jelentős változásokat, hanem a szabványok egységesítése területén is. Magyar szempontból a legjelentősebb kitörési előnyök a közúti járműgyártásban, a gyógyszeriparban és az IT-szektorban jelentkeznének. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az egyezmény aláírásával szinte minden területen fokozottabb versenyhelyzetre kellene számítanunk, különösen a mezőgazdaság és a vegyipar területén. Álláspontunk szerint a GMO, a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, valamint az állat- és növényegészségügy területén az uniós szabályokat nem lehet felpuhítani, erről az Európai Bizottság nem tárgyalhat. Magyarországnak az Alaptörvényben biztosított GMO-mentessége nem lehet semmilyen alku tárgya, vagyis nem jöhetnek a hormonkezelt és klónozott csirkék, valamint hasonszőrű társaik.

– Jelentős viták folynak a beruházásvédelemről is. Jelenleg ugyanis még nem egyértelmű, hogy a befektető és az adott állam közötti vitarendezést milyen formában illesszék be a megállapodásba. Vagyis az a kérdés továbbra is nyitott kérdés marad, hogy egy trójai falóról van-e szó, melynek következtében például hazánkat beperelhetnék azon multinacionális vállalatok, melyek kevesebb profitot tudnak termelni a magyar kormány piaci és fogyasztói intézkedései miatt. Ez elfogadhatatlan lenne számunkra, különösen azzal megspékelve, hogy a jogvita eldöntésére Magyarországnak alá kellene vetnie magát az amerikai választottbíróság döntésének, mely ellen jogorvoslatnak helye nincs. Korábban számos kritika érte az EU-t azért, hogy nem elég átláthatóak a tárgyalások. Válaszul az Európa Tanács nyilvánosságra hozta legalább a tárgyalási mandátumát, a Bizottság pedig a legtöbb tárgyalási dokumentumot az interneten megosztotta, és rendszeresen beszámol a tagállamoknak, illetve az Európai Parlamentnek.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük, hogy is állnak a tárgyalások! Az Európai Unió és az Egyesült Államok a hosszú előkészítő folyamatot követően 2013 júliusában kezdte meg a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség létrehozására irányuló tárgyalásokat. Az egyezmény egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra irányul, melynek célja az áruk, szolgáltatások és közbeszerzések piacra jutásának javítása, a kereskedelmet és beruházásokat érintő szabályozási akadályok mérséklése, továbbá a felek jogalkotási együttműködése és a joganyagok közötti koherencia erősítése. 2014. február 11-én került sor a kiinduló vámajánlatok cseréjére, melyben az amerikai ajánlat ambíciószintje jelentősen elmaradt az Európai Unióétól. A fentiek okán Magyarország kiállt amellett, hogy a konkrét piacnyitási egyeztetések csak akkor folytatódhassanak, ha az Egyesült Államok is kész az EU-hoz hasonló tartalmú vámajánlat tételére. Az egyeztetéseknél elértük, hogy legfontosabb agrárérzékenységeink esetében az EU ne irányozzon elő teljes vámlebontást, ipari érzékenységeink esetében pedig eredményesen igényeltük, hogy a vámlebontási menetrend megfelelő időt adjon a hazai iparnak az alkalmazkodásra. A vámlebontás lassítása közel félmilliárd euró értékű, EU-ba irányuló magyar exporthoz kapcsolódó termelés számára adhat hosszabb alkalmazkodási időt az átlagosan 8 százalékos vám lebontásához.

– A szolgáltatáskereskedelmi területen 2014 nyara elején került sor a kiinduló ajánlatok cseréjére. A magyar kormány az uniós belső egyeztetés során elérte, hogy az uniós ajánlat a magyar jogszabályok keretei között maradjon - igazodjon a nemzetközi kötelezettségeinkhez, és jelentős szakpolitikai mozgásteret hagyjon számunkra. A szolgáltatáskereskedelmi területen az amerikai tárgyaló fél nehezményezte az EU-ajánlat ambíciószintjét.

A közbeszerzési ajánlatok cseréjére még nem kerülhetett sor, mivel az USA defenzív megközelítése még az ajánlatok ambíciószintjét meghatározó kulcsparaméterek kidolgozását is hátráltatta. Az USA számára elsődlegesen a szövetségi szint alatti beszerzési szintek, egyes szövetségi államok, önkormányzatok érdemi kötelezettségekkel történő lefedése okoz komoly nehézséget. Az érdemi tárgyalási folyamat 2014 nyarára megtorpant. Politikailag érzékeny kérdések megválaszolatlansága miatt így a további megbeszélések fókuszába nem az érdemi, hanem a technikai munka került, vagyis a szabványosítási, megfelelőség-tanúsítási rendszerek vizsgálata, illetve a különböző iparági szabályozások kérdései. A tárgyalások azonban ezeken a területeken is rendkívül lassan haladtak.

– Tényként kellett megállapítanunk, hogy a 2014. év óta folyamatosan erősödnek a tárgyalásokkal szembeni komoly kételyeket feltáró hangok, melyek fő oka a jogosan elvárt transzparencia hiánya. Az USA az elmúlt hetekben egyértelművé tette, hogy az amerikai kormány számára 2016 végén esedékes elnökválasztásig prioritást képez az európai kereskedelmi egyezménynél jóval előrehaladottabb helyzetben lévő csendes-óceáni partnerségi szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásainak lezárása, valamint a megállapodás elfogadásához kapcsolódó kongresszusi felhatalmazás megszerzése. A fentiek okán az európai tárgyalások érdemi előrehaladásával legkorábban csak 2015 második felében számolhatunk. Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint, ha a tárgyalásokkal 2015 során érdemben sikerülne előrehaladni, akkor a megállapodás tárgyalásainak lezárására még akár a 2015. év végéig sor kerülhetne.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most tekintsük át a megállapodás várható hatásait! Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint egy átfogó megállapodás alkalmazása az EU GDP-jét évente legalább 0,27 százalékkal növelné, az EU USA-ba irányuló áru- és szolgáltatásexportja pedig legalább 15 százalékkal nőne, emellett a harmadik országokkal folytatott kereskedelem is jelentős mértékben emelkedhetne. A hatáselemzés szerint az egyezmény hozadékának legnagyobb része a szabályozási akadályok csökkentéséből eredhetne. A megállapodás következtében ugyanis a várakozások szerint érdemben mérsékelhetők lesznek az eltérő szabályozásokból fakadó jelentős üzleti többletköltségek és indokolatlan adminisztratív terhek. 

– A magyar kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a születendő megállapodás tekintettel legyen a hazai gazdasági-társadalmi érzékenységekre, és összhangban legyen a kormány gazdaságnövekedési és munkahely-teremtési kettős közpolitikai célkitűzésével. Az Európai Bizottságnak adott tárgyalási mandátum a magyar kormány igényeinek is megfelelően egyértelműen rögzíti, hogy az emberi életet és egészséget, az állategészségügyet, állatjólétet, valamint a környezet-, élelmiszer-biztonságot és a fogyasztók érdekeit védő EU- és nemzetközi jogszabályok nem képezhetik az alku tárgyát, a szabadkereskedelmi megállapodás nem vezethet azok fellazításához. Magyarország egy olyan megállapodás létrehozásában érdekelt, melynek előnyeiből a magyar cégek legalább annyira részesülnek, mint az európai és amerikai versenytársaik.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kereszténydemokrata Néppárt az EU-USA transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről szóló megállapodás tervezetét, bár sok szempontból aggályosnak tartja, de élből nem utasítja el. Mivel azonban az ördög mindig a részletekben búvik meg, ezért a tényleges támogatásról vagy az elutasításról csak mindezek ismeretében tudunk majd nyilatkozni.