Rétvári Bence, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának kereszténydemokrata tagja a miniszterelnökhöz benyújtott interpellációjában a miniszterelnök cégének juttatott aránytalanul magas, ámde szép profitot, mintegy 80 millió forintot hozó széndioxid kvótájára mutatott rá. A KDNP képviselője szerint hazánkban nem környezetvédelmi, hanem üzleti célok vezetik a kvóta ügyekben a döntéshozókat.
Az interpelláció teljes szövege:
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését is megcélzó Kiotói Egyezmény fontos előrelépés volt a klímavédelem terén. Az Egyezménnyel létrejött nemzetközi széndioxid kiosztási és kereskedelmi rendszer hatékony környezetvédelmi eszköz lehet az egész világon. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy hazánkban nem környezetvédelmi, hanem üzleti célok vezetik a kvóta ügyekben a döntéshozókat.
A kormányfőnek évek óta személyes tapasztalatai is vannak kvótaügyben. A 66/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 2. melléklete szól a 2005-2007 időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Listáról. Ebben szerepel a Magyaróvári Timföld és Műkorund (MOTIM) Rt. Timföldgyára UHG5353-l engedélyazonosítóval 16.265 egységgel. Ez a mennyiség a szakértők szerint mintegy négyszerese a cég valós kibocsátásának. A Motim Rt.-nek nyújtott mennyiség több mint százmillió forintért volt értékesíthető a piacon, a felesleg – szakértők becslése szerint – nyolcvanmillió forint körül lehetett. A környezetvédelmi tárca szerint, azért kapott ekkora kvótát a miniszterelnök ár érdekeltségébe tartozó cég, mert két kazánt tart készenlétben, amely üzemzavar vagy karbantartási munkák esetén képes részt vállalni a mosonmagyaróvári távhőszolgáltatásban. A városnak azonban nincs ilyen megállapodása a céggel.
Érdekes azonban, hogy más nagy vállalatok nem jutottak kellő mennyiségű kvótához.
Alapvető hiba, ha egyes kibocsátók kvótáit a hatóságok túlzottan nagyra szabják. Ez egyrészről mesterségesen torzítja a piaci viszonyokat. Másrészről azonban a Kiotói Egyezmény legfőbb célját hiúsítja meg: a környezet védelmét. Ha ugyanis a cégeknek ingyenesen biztosított szennyezési jogok túlméretezettek, nincs ösztönző erő, amely őket környezetvédelmi beruházásokra késztetné a szennyezés csökkentése érdekében.
A kisebbségi kormány megalakításakor ismét kiderült, hogy a széndioxid kvótákat nem környezetvédelmi, hanem üzleti szemszögből közelítik meg. A környezetvédelmi miniszterjelölt úr első nyilatkozatában arról beszélt, hogy az éghajlat védelmét szolgáló széndioxid kereskedelem a környezetvédelmi szaktárcától átkerül a gazdasági és energetikai minisztériumhoz. Az Energia Klub, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és még 64 környezetvédő zöld civil szervezet közös petícióban tiltakozott a döntés ellen. A kormány végül meghátrált ugyan, de bejelentette, hegy ezentúl gyakoribb egyeztetéseket folytat az új gazdasági tárcával.
Mindezek után került sor 2008 őszén kétszer is az állami széndioxid kvóta tartalék egy részének értékesítésére Belgium és Spanyolország számára. Az ügy részletei egyelőre nem nyilvánosak, és az sem ismert, hogy mi hazánk hosszú távú kvóta-stratégiája a korábbi időszakokból megmaradt szennyezési jogokkal kapcsolatban.
Kérem a T. Miniszterelnök urat, hogy az alábbi kérdésekre válaszolni szíveskedjék. A Motim Rt. a 2005-2007. közötti időszakban az auditált adatai alapján hány egység szén- dioxidot bocsátott ki és mennyit értékesített? Visszatekintve arányosnak és igazságosnak tartja-e a cég részére kiosztott mennyiséget?
kdnp.hu
+
A miniszterelnök helyett válaszoló Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt mondta, hogy a kereszténydemokrata képviselő „ügyes csúsztatással” megpróbálja a 2006-os kiosztást a kormányfő nyakába varrni, miközben ennek a mai kiosztáshoz nincs köze.
A szakminiszter a Motim Rt.-vel kapcsolatban úgy vélte, a szabályok minden létesítményre azonosak voltak. Az említett időszakban közel 31 millió tonna térítésmentesen kiosztható egységet adtak oda 213 létesítménynek - fűzte hozzá.
Szabó Imre szerint a saját tüzelési berendezéssel rendelkező társaságok, amelyek közzé a Motim is tartozott, összesen 2,1 millió egységhez jutottak. Mint mondta, a Motim Rt. ezen szektoron belüli részesedése nem érte el az egy százalékot sem.
Közölte, a többletkvótákat minden üzemeltető szabadon értékesíthette. A miniszter szerint a politikus által említett bevételt nem lehetett elérni a kvótaárfolyam ismeretében.
Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 188 igen, 185 nem szavazattal elfogadta.
Forrás: MTI
