Medgyasszay László, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője immáron sokadszor interpellálta a pénzügyminisztert a Bábolna Zrt, illetve a Kerteskői Gazdaság gyanús értékesítésével kapcsolatban. A kereszténydemokrata szakpolitikus ezúttal a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságának idevágó jelentésére hívta fel a figyelmet, amelyben az a súlyos megállapítás szerepel, hogy a pályázati eljárásban több olyan elemet találtak, amely veszélyeztette a korrekt elbírálást.
Az interpelláció teljes szövege:
A Bábolna Zrt-vel,, illetve a bábolnai földekkel, a Kerteskői Gazdaság értékesítésével kapcsolatban számos alkalommal nyújtottam be interpellációt, kérdést. Ezekre mindig olyan választ kaptam, hogy nem kell aggódnom, mivel a kormány jó gazdája az állami vagyonnak. Sőt, Keller László egy interpellációmra válaszolva egyenesen azt mondta, hogy a Kerteskői Gazdaság értékesítése „teljesen tisztességes, törvényes és átlátható értékesítés volt”.
A megnyugtatásnak szánt válaszokat azért sem tudtam elfogadni sohasem, mert folyamatosan, a hivatalos állásponttal ellentétes információikat kapok Bábolnával kapcsolatban. Ezek ráadásul szakmailag megalapozott, az állami vagyon, a bábolnai földek és a törvényesség iránt aggódó gazdálkodók, szakemberek, jogászok véleménye.
Most éppen a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságának, a Bábolna Zrt. „Kerteskői Gazdaságához kapcsolódó állami tulajdonú földterületek pályázat keretében történt értékesítésének vizsgálatáról” szóló jelentésében olvashatunk megdöbbentő megállapításokat. Elsőként azt, hogy a földterületek egyben történő eladása nem felel meg a földbirtokpolitikai irányelveknek. Az „értékesítési egységek” alkalmazása ugyanis a családi gazdaságoknak a pályázatból való kizárását és nem a megerősítését jelenti. Az Ellenőrző Bizottság számos megállapítása szerint a pályázati eljárásban több olyan elem is van, amely veszélyezteti a pályázatok korrekt elbírálását. Például nem egyértelmű, hogy milyen időszakról kell megadni a pályázónak a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységből származó bevételről szóló nyilatkozatot, és „nem létezik kontroll, igazolás, vagy szankció sem ennek valóságtartalmára” - írja a jelentés. Hasonlóképpen a hiánypótlásról szóló megállapítás szerint „olyan eszközt kell találni, amivel kizárható az utólagos kozmetikázás “. A jelentés legsúlyosabb megállapítás talán az, miszerint „az elővásárlási joghoz kötődő „helyben lakóság” megítélése a bírálat során nem a földtörvény előírásai szerint történt, ami alapvetően befolyásolta a pályázati eredményhirdetést.”
Az történt ugyanis, hogy az egyik pályázó nem igazolta azt, hogy ő „helyben lakó” lenne. Az Értékelő Bizottság hiánypótlásra szólította fel, pedig erre nem lett volna lehetősége. Ráadásul — a jelentés szerint — „a helyben lakóságot igazoltnak fogadta el, egy a pályázatban egyáltalán nem létező betéti társaság képviselőjétől származó nyilatkozat és cégkivonat alapján.”
A fentiekhez képes, már csak „apróság”, hogy egyébként az érintett települések birtokhasznosító bizottságainak véleményei szerint a pályázatok spekulatív jellegűek illetve nem biztosítják a földbirtok-politikai irányelveket.
Kérdezem: elfogadja-e miniszter úr, hogy ilyen szabálytalanságok voltak? Megtörténik-e a felelősségre vonása azoknak, akik hibáztak? Ki fogja megfizetni a felmerülő költségeket, amennyiben egy bírósági döntés semmissé teszi a pályázati eredményt?
kdnp.hu
+
Veres János pénzügyi miniszter a felvetésekre úgy válaszolt, hogy az általa ismert adatok alapján az eljárás lebonyolítása a pályázati kiírásnak megfelelően történt, s olyan szabálytalanságot nem ismer, ami akár bírósági eljárást indokolna.
A kiírás alapján a hiánypótlásra is lehetőség volt, a szabályosságot illetően nem merül fel kétely - jegyezte meg.
A tárca vezetője azt is mondta, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földek értékesítésekor minden, időnként egymásnak ellentmondó földbirtok-politikai irányelv egyidejű figyelembe vételére nincs lehetőség.
A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés viszont igen.
Forrás: MTI
