Az Országgyűlés a 71 . § (3) bekezdése szerinti törvény alapján megválasztott,legfeljebb kétszáz képviselőből áll. A Kormány 2007. április 30-ig gondoskodjon az e törvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztéséről.

„Elviekben valamennyi parlamenti párt egyetért a képviselői létszám csökkentésével . A javaslat az Alkotmányban kívánja meghatározni a képvisel ők legmagasabb létszámát, ennek megfelelően új választási törvény megalkotása szükséges.”

Sajnálatos módon egyre gyakrabban tapasztalható a piacokon, vásárokon és a sportpályákon olyan magatartás, amely nem csupán a közrendet és közbiztonságot veszélyezteti, hanem korlátozza a verseny szabadságát és sérti a fogyasztók érdekeit is. Szükséges országosan egységes szabályozást alkotni és törvényi szinten megteremteni a fogyasztók érdekeit korlátozó, illetve a közrend és közbiztonság sérelmével járó magatartások szankcionálhatóságát. Fontos lenne egységesen biztosítani a kitiltás lehetőségét is, tekintettel arra a gyakorlati tapasztalatra, hogy a kirótt pénzbírság nem alkalmas a megelőzésre. „A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év.”

A törvény életbelépése óta eltelt időszak alatt nagyon sok olyan támogatással kapcsolatos vitás ügy keletkezett, melynek során az ellenőrzést úgy folytatták le, hogy az ügyfél nem volt jelen, illetve az ellenőrzés tényéről nem is értesült. Ennek következtében az ellenőrzést végző hibás vagy téves információk és adatok alapján is hoztak hibás határozatokat, melyek értelemszerűen jogvitába torkolltak Mindez elkerülhető lett volna, ha az ügyfél jelen van és a pontos tájékoztatást megadja. „Természetesen” arra is figyelemmel van a javaslat, hogy az ügyfél távolmaradása, esetleges obstrukciója az ellenőrzést és az ebből fakadó eljárást ne akadályozhassa meg. Szükség van továbbá arra is, hogy az ügyfél jelenléte nélkül elvégezhető ellenőrzésekről, illetve eljárásokról (pl. távérzékelés, műholdas felvétel) is értesüljön az érintett, ezáltal számára biztosítva legyen a jogorvoslat lehetősége is, melynek kiindulópontja kötelezően az elvégzett helyszíni ellenőrzés.

A jelenleg hatályos termékdíj-szabályozás lehetetlen helyzetbe hozta a magyar kisvállalkozásokat. A szabályozás átláthatatlansága, bonyolultsága miatt ki vannak szolgáltatva. Jellemzően a legtöbben nem is tudják, hogy termékdíj-kötelezettség alá esnek. Lényegében minden magyar kis és középvállalkozó, akinek elsősorban nem is a termékdíj fizetési kötelezettség, hanem elsősorban az elviselhetetlenül bonyolult, megterhelő adminisztrációs rendszer okoz nehézségelvet. A törvénymódosítás ezeket a dilemmákat kívánja kiszűrni.

Az elmúlt hét év szocialista-szabaddemokrata kormányzásának következtében Magyarország a közép-európai régió éllovasából a kontinens sereghajtójává vált: az államadósság fojtogat, sorra zárnak be az üzemek, emberek tízezrei válnak munkanélkülivé, családok százezreinek jövője válik bizonytalanná. Az új MSZP-SZDSZ koalíció és annak miniszterelnöke most az MSZP programjának végrehajtására készül, amely tele van brutális megszorításokkal, és amely így tarthatatlan helyzetbe fogja hozni a magyar emberek jelentős részét, különösen azokat, akik már most is a legkiszolgáltatottabbak. Miközben az emberek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, miközben újabb és újabb megszorításokkal veszi el tőlük a kormány a pénzt, kiderült, hogy egyes állami vállalatok vezetői arcátlanul magas fizetést, sokmillió forintnyi közpénzt tehetnek zsebre havonta. Ez egy nyilvánvalóan elfogadhatatlan és méltatlan helyzet. Elfogadhatatlan, hogy a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója 78,9 millió forintot, a Magyar Államvasutak Zrt. vezérigazgatója 78,6 millió forintot, a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatója 78,2 millió forintot, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója 55,9 millió forintot, a Kopint-Datorg vezérigazgatója 44,3 millió forintot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója 42 millió forintot, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója 34 millió forintot, az Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója pedig 33 millió forintot tehet zsebre évente az adófizetők pénzéből.

1. Mindezek alapján az Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy a részvényesi jogok gyakorlójaként haladéktalanul tegyen lépéseket az elfogadhatatlan helyzet rendezése, vagyis a kizárólagos állami tulajdonú vagy többségi állami részesedésű zártkörűen működő részvénytársaságok ügyvezetését ellátó vezető tisztségviselők fizetésének jelentős csökkentése, és a valós helyzethez valamint a valós teljesítményhez igazítása érdekében!

2. Az Országgyűlés egyúttal felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja ki: hogyan fordulhatott elő, hogy az állami vállalatok eltitkolták vezetőik fizetését, valamint megvalósult-e jogsértés a fizetések eltitkolása során? A vizsgálat terjedjen ki a közérdekű adatok eltitkolásáért viselt személyi felel ősség megállapítására is!

Az ingatlan-végrehajtás során a végrehajtás alá vont lakóingatlanra az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzatot elővásárlási jog illesse meg. A települési önkormányzat az elővásárlási joggal megszerzett ingatlant a szerzéstől számított három évig kizárólag a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésűkre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.  törvény rendelkezési szerint, mint önkormányzati bérlakást hasznosíthatja.

Az egyházak, a karitatív és egyéb civil szervezetek szociális, a társadalom legrászorultabbjainak megélhetését a mindennapokban segítő tevékenységének egyik alappillérét jelentik a jó szándékú, jellegűktől függően valamilyen természetbeni segítséget nyújtani tudó vállalkozásoktól származó adományok. Az ilyen önzetlen felajánlásokat, a hiányos állami szociális támogatást pótló, segítő szándékot, a közösség felé irányuló szolgálatot az államnak is támogatnia kell. Korábban a közcélú adomány nem tartozott az áfa-törvény szerinti termékértékesítés körébe, így nem keletkeztetett áfa-fizetési kötelezettséget sem. Az új áfa-törvény azonban megváltoztatta ezt a szabályozást és a közcélú adományokat is áfa-körbe sorolta. Ez a rendelkezés megtette hatását és jelentősen visszaeset az adományozások száma, anyagi értéke. Az adományokból részben saját magukat fenntartó, részben azok révén másoknak segít ő egyházak, egyházi szervezetek, intézmények, karitatív és egyéb civil szervezetek anyagi forrásai megcsappantak a törvénymódosítás korlátozó hatása révén. Az államnak alapvető érdeke, hogy támogassa azt, aki önzetlenül jót tesz, aki szolgálatot vállal a kiszolgáltatott, rászoruló emberek érdekében. E támogatás egyik természetes lehetősége, hogy az állam ne korlátozza az adományozást, ne adóztassa meg az adományokat.