Simicskó István (KDNP) a honvédelmi költségvetést részletezve elmondta, hogy a tervezet túl keveset szán honvédelemre, mivel a terület költségvetése 308 milliárd forint, ami a GDP-nek mindössze 1,1 százaléka. Az ellenzéki képviselő elmondta, hogy 2004 óta folyamatosan csökkent a honvédelmi költségvetés, miközben az Orbán-kormány idején a GDP 1,81 százalékára növelték a honvédelmi kiadásokat, és a NATO elvárás is 2 százalék.

A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta, hogy más országok a válság ellenére sem spórolnak ilyen drasztikusan a védelmi költségvetésen: Lengyelországban a GDP 1,9, Szlovákiában 1,65, Szlovéniában pedig 1,64 százalékát költik honvédelemre.
 
Magyarország a NATO potyautasává vált, és a kormány hozzá nem értő tevékenysége miatt csökkent az ország nemzetközi megbecsültsége – mondta Simicskó István. Hozzáfűzte: a honvédelmi kiadásokon belül kis összeg, mindössze hatmilliárd forint jut fejlesztésekre, miközben túl sokat költenek nem katonai jellegű kiadásokra, és a titkosszolgálatok finanszírozásában is drasztikus csökkenés várható.

Egy olyan korszak utolsó költségvetését tárgyalja a parlament, ami a hiteltelenség és hazugság korszaka volt – jelentette ki Hargitai János a KDNP vezérszónoka a 2010-es költségvetési javaslat általános vitájában. Mint mondta, felszámolt vasúti szárnyvonalakat, bezárt iskolákat lát, mikor körbenéz az országban.

A képviselő kiemelte: a költségvetés a közoktatásból 31,5 milliárd forintot, a szociális ellátásból 10,3 milliárd forintot, kulturális ellátásból pedig 2,9 milliárd forintot von el. Mint mondta, 120 milliárd forintot akar kivonni az önkormányzati rendszerből a költségvetés, azonban más számolás szerint ez az összeg 130-200 milliárd forint. Úgy fogalmazott: a kormány 40 milliárd forinttal csökkenteni kívánja a közösségi közlekedést és ezzel azokat a teljesen lehetetlen helyzetben lévő vidéki településeket sújtja, akik eddig is kilátástalan helyzetben voltak.
   
Hangsúlyozta azt is: az adórendszeren belül ugyan átcsoportosítások történtek, de véleménye szerint teljes egészében adóteher-növekedésről lehet beszélni. Itt említette meg az ingatlanadó bevezetését, valamint az áfa-kulcsok megemelését 20-ról 15 százalékra. Közölte: az eva 19 milliárd forint plusz bevétel hoz, azonban személyi jövedelemadó címén 125 milliárd forint bevételkiesése van a költségvetésnek, a vagyonadó pedig 50 milliárd forinttal terheli majd meg az adófizetőket. Hargitai János szerint azzal, hogy ettől az évtől kezdve nem az önkormányzatok szedik be az iparűzési adót, azzal az önkormányzati autonómiát gyengítette a kormány.

Hargitai János elmondta: nyolc százalékos visszaesést szenved el a GDP az idén és jövőre, a szocialista kormánynak negatív érdemei vannak abban, hogy a gazdaság folyamatai így alakultak. Rámutatott arra, hogy a kormány igyekszik ugyan a pénzügyi rendszer stabilitását megőrizni, azonban az országban leállt a hitelezés. A munkanélküliségi mutatók lassan 10 százalék körül járnak, így nem sikerült a kormánynak megőrizni a munkahelyeket.
   
Úgy vélekedett: Magyarország elveszítette a lehetőségét arra, hogy egy önálló gazdaságpolitikát folytasson, mikor felvette az IMF-hitelt. Figyelmeztetett arra, hogy az ÁSZ jelentésében úgy fogalmaz: kockázatot hordoz a költségvetési bevételi oldal teljesítése. Hozzátette: félő, hogy a megtervezett bevételek akár öt százaléknál nagyobb mértékben is elmaradnak attól, amit a kormány remélt.

Pelczné Gáll Ildikó elmondta, hogy a magyar gazdaságban nem volt érzékelhető hatása az uniós források felhasználásának, és a kis- és közepes vállalkozások támogatásai sem nőttek jelentősen, mivel a pénzek lehívási aránya rendkívül alacsony: ezeknek mindössze 8 százalékát fizette ki a magyar kormány. Hangsúlyozta: 43 százalékkal múlják alul a kifizetések a tervezettet.

Hankiss Ágnes néppárti uniós képviselő felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok nincsenek abban az anyagi és erkölcsi helyzetben, hogy megfeleljenek az Európai Unió követelményeinek. Kósa Ádám, az Európai Néppárt képviselője felszólalásában jelbeszédet használva azt mondta: a költségvetés hátat fordít a fogyatékosoknak és megalázza őket, mert 70 százalékkal kívánják csökkenteni a fogyatékos gyermekek étkeztetésére fordított állami támogatást, a fogyatékosokat támogató szolgálatoktól pedig az elmúlt évek milliárdos összegéhez képest nullára csökkentenék a támogatást.
   
A 2010-es költségvetés tervezete az uniós források felhasználásának tekintetében is a megszorítás költségvetése: mivel 120 milliárd forinttal kevesebbet közösségi pénzt terveznek kifizetni – mondta Deutsch Tamás, az Európai Néppárt képviselője. A szocialisták a jobbikos képviselők felszólalásakor kivonultak a parlamentben. A Jobbik EP-képviselői elfogadhatatlannak tartották a jövő évi büdzsét. Morvai Krisztina felszólalásában a költségvetés két legnagyobb bajának azt nevezte, hogy azt azok csinálták akik az országot tönkretették. Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője azt mondta, hogy ez a költségvetés maga a politikai terrorizmus. Bokros Lajos, az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselője szerint az államháztartás mérete egyre nagyobb lett, a szerkezete alig változott, a kiadások pedig nem kiszámíthatók.
 
Varga Mihály azt kérdezte a kormánytól, miért nem vonják vissza a költségvetést, és hagyják, hogy egy következő kormány alkossa azt meg. A jelenlegi kabinet azonban át akar erőltetni egy olyan büdzsét, amely rossz az embereknek.  Szerinte olyan büdzsé kellene, amely támogatja a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, amelyben markánsabban jelenik meg az adócsökkentés, és a személyi jövedelemadózás is megváltozik, akár a családi adózás irányába elmozdulva.
    
A jövő évi büdzsé lényegében a benyújtásakor megbukott – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke. A magyar köztársaság miniszterelnöke, Bajnai Gordon egy felszámoló biztos, és az általa benyújtott büdzsé egy felszámoló biztos költségvetése. A büdzsé megmagyarázhatatlan tételek sokaságát tartalmazza, példaként említve az állami gondozottak családi pótlékának és a gyermekétkeztetés támogatásának drasztikus csökkentését. Tényleg a válság idején kell 12 milliárdos bútorbeszerzést eszközölni, s 40 milliárdot a közigazgatásban informatikai korszerűsítésre fordítani? – kérdezte a képviselő. Kósa Lajos úgy ítélte meg, hogy a büdzsé az egészségügyi ellátásokra nézve különösen brutális, miközben már idén is hatvan milliárd hiányzik a rendszerből.

Folytatni kell a kormány által megkezdett gazdasági és pénzügyi politikát, már látszanak az eredményei – jelentette ki a pénzügyminiszter a 2010-es költségvetési javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában. Hozzátette: 2010-ben, amikor a válságtól még nem búcsúzhatunk el teljes egészében, szigorú költségvetési gazdálkodásra kell készülni.

Mint mondta: a kormány saját magán hajtja végre a legnagyobb arányú, mintegy 7 százalékos, 150 milliárd forintos megtakarítást a jövő évi költségvetésben. Kiemelte: a kormány 2010-ben 400 milliárd forinttal kevesebb bevétellel számol a gazdaság mintegy 1 százalékos visszaesése miatt. A jövő évi büdzsé ezért az önkormányzatok számára 6,7 százalékos spórolást ír elő, ami legfeljebb 120 milliárd forintos elvonással jár. Szerinte legkorábban 2010 második felében fordulhat növekedő pályára a gazdaság, ugyanakkor az év egészében még 0,9 százalékos GDP visszaesés várható.

A fő számok, arányok jövőbeni teljesíthetősége a nehezen kiszámítható, gyorsan változó gazdasági folyamatok miatt nem igazolható, nem minősíthető jó előre – mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Kovács Árpád szavai szerint a központi költségvetés adóbeli előirányzatainak a különböző adónemek tekintetében eltérő az alátámasztottsága. Az ÁSZ elnöke hozzátette: a közvetlen kiadási előirányzatok tervezetét a számvevőszék ellenőrzése szinte teljes körűen megalapozottnak minősíthette.

A reálgazdaság rövidtávú kilátásai kedvezőbbek a kormány által feltételezettnél – mondta Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. Azonban hozzátette: a középtávú kilátásokat illetően a tanács a kormánynál kevésbé derülátó, mint mondta, a túlzottan optimista terveket beárnyékolja, hogy a hazai kilábalási folyamat nemzetközi környezte rendkívül bizonytalan, a fejlett országok fellendülése törékeny. Egyebek között hangsúlyozta azt is, hogy a tanács szerint a személyi jövedelemadó sávhatárának 2011-től hatályos megemelése továbbra is fedezetlen.

Az aradi vértanúkra való megemlékezéssel kezdődött az Országgyűlés munkája. Október a dicsőséges forradalmak és az elbukott szabadságharcok emlékét hordozza, a megemlékezés hónapja – kezdte az aradi vértanúkra, az első felelős magyar kormány miniszterelnökére és a megtorlás áldozataira emlékezve az elnöklő Lezsák Sándor. Mint mondta, október 6-ika a főhajtás napja és egyben a felemelt, büszke tekinteté is; 1848-ban különböző vallású, nemzetiségű és társadalmi helyzetű polgárok fogtak össze a függetlenség kivívásáért és a polgári fejlődés megindulásáért. Összefogásra napjainkban is szükség van – tette hozzá. Az ülésteremben jelen lévő honatyák néma felállással tisztelegtek a forradalom és a szabadságharc mártírjai emléke előtt.
    
A fideszes Mikola István arról beszélt, hogy idén mintegy 10 százalékkal csökkentek az egészségügy forrásai, ami 60-70 milliárd forintos hiányt eredményezett a kórházaknál. A kormányzat és a kórházak közötti tárgyalások kapcsán leszögezte: fontos, hogy a kabinet ne tolja át a 2009-es problémákat 2010-re, az idei év utolsó 3 hónapjának finanszírozását ne a jövő évi büdzsé terhére oldja meg, még idén  biztosítson 24,5 milliárd forintot az intézményeknek.

Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő közölte: a kormány ne zárja be, hanem üzemeltesse tovább a Győr-Pannonhalma-Bakonyszentlászló-Zirc-Veszprém vasútvonalat, mint mondta, ez a vonal műszakilag jó állapotban van és kiemelt turisztikai jelentőséggel bír. Hónig Péter szakminiszter kijelentette, hogy nem megszüntetésről, hanem egyes helyeken a személyszállítás szüneteltetéséről gondolkodnak.