A KDNP törvényben szabályozná a jegyességet

A sajtó mindig adjon lehetőséget a reagálásra annak, akit egy róla közölt hír negatívan érint - mondta Salamon László az új Ptk.-ról szóló törvényjavaslat részletes parlamenti vitájában kedden. A KDNP a jegyességgel kapcsolatos 1894-es szabályozást visszahozná az új polgári törvénykönyvbe (Ptk.) - mondta a képviselő. Hoffmann Rózsa napirend előtti felszólalásában felidézte az oktatási miniszter múlt heti bejelentését, miszerint az állam visszavenné az önkormányzati iskolák fenntartását. Szerinte az állam az utóbbi időben jelentős összegeket vont ki a közoktatásból, ezért jelent elviselhetetlen terhet az önkormányzatoknak az iskolák fenntartása.

A Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatódott a parlament munkája kedden.

A KDNP a jegyességgel kapcsolatos 1894-es szabályozást hozná vissza az új polgári törvénykönyvbe (Ptk.) - mondta Salamon László országgyűlési képviselő kedden a parlamentben. A kereszténydemokrata politikus továbbra is törvényben szabályozná, hogy a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, mert a régi szöveg teljes mértékben időszerű - indokolt a képviselő. Hozzátette: módosító indítványuk alapján az eljegyzésből nem származna kereseti jog a házasság megkötésére. A politikus közölte: megtartanák a jelenlegi szabályozásban szereplő, de az új Ptk.-ból hiányzó rendelkezést, hogy a házasságot csak a bejelentést követő 30 nap elteltével lehet megkötni. Kifogásolta, hogy a házasság megegyezéses felbontását közjegyzőhöz utalnák, szerinte ezt továbbra is a bíróságoknak kellene végeznie. Szerinte jogi kereteket kellene szabnia annak is, ha a házasság az egyik házastárs nemének megváltoztatásával szűnik meg.

Salamon László szerint a készülő kódexből teljesen törölni kellene a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozását. Álláspontja szerint erre azért van szükség, mert jelenleg nem lehet tudni, mit jelent pontosan a bejegyzett élettársi kapcsolat, kikre vonatkozik. Ez a tartalmatlanság a jogállamiságnak nem felel meg - vélekedett.

A vita második szakaszában Salamon László arról is beszélt, hogy az alapítvány fogalma nincs kifejtve a javaslatban. Hozzátette: a KDNP szerint az alapítvány meghatározásánál szerepelnie kell a tartós és a közérdekű jelzőnek. Felhívta a figyelmet a gyűlöletbeszédre vonatkozó rendelkezésre, amely - mint kiemelte - egy korábbi, az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvény szövegét képezte. Nem elegáns egy törvényjavaslat eleve alkotmányellenes beterjesztése - jelentette ki.

Az első vitaszakaszban Salamon László azt mondta, hogy a képviselők több mint ezer ponton kívánják módosítani a törvényjavaslatot, ezért véleménye szerint az még nem érett meg arra, hogy döntsenek róla. A módosító javaslatok jelentős része a kormánypárttól érkezett, s ez szerinte azt jelenti, hogy ők is számos hibát látnak a törvényjavaslatban. Óriási a képviselők felelőssége, mert olyan kódexet alkotnak, amelyet száz, zaklatottabb időszakokban ötvenévenként készít a parlament - jegyezte meg.

Salamon László külön foglalkozott azzal a módosító javaslattal, amely szerint a gyámhatóság gyámot rendel a méhmagzathoz, ha az a méhmagzat jogainak megóvásához szükséges. Azt kérte, hogy a törvény szövegében fogalmazzák meg, hogy milyen jogok megóvásáról van szó. A cselekvőképesség problémakörével kapcsolatosban azt mondta, hogy a tudomány képviselői részéről általános az a vélekedés, hogy a törvényjavaslat alapvetően jó szándékú, de az általa választott megoldás számos problémát vet fel. A cselekvőképességet kizáró gondnokság kapcsán azt mondta, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor valaki kommunikációképtelen, de ezért az nem kell, hogy jogsérelmet jelentsen.
   
- A sajtó a nyilvános rendezvényekről tudósítva gyakran idézi a felszólalásokat, és nem lehet mindig tudomása arról, hogy az elhangzottak esetleg személyiségi jogot sértenek-e - mondta a képviselő a vitában. Hozzátette: a tervezett szabályozás ilyen esetekben mentesíteni szeretné a sajtót a felelősség alól. A jelenlegi szabályozás viszont nem ennyire megengedő a sajtóval szemben - mutatott rá a képviselő.
   
Ha egy tudósításban valótlan tények látnak napvilágot, akkor ezzel kapcsolatosan a vétlen sajtó felelősségét valóban indokolatlan lenne megállapítani. Azonban ezzel a lehetőséggel beláthatatlan következményeket és károkat lehet okozni másoknak, a jogaiban sértett személy így abszolút kiszolgáltatott - mondta Salamon László. A KDNP ezért azt javasolja, hogy a sajtó mindig adjon reagálási lehetőséget annak, akit egy róla közölt hír negatívan érint.

A képviselő beszélt arról is, hogy a törvényjavaslat szerint a képmás vagy hangfelvétel csakis az érintettek hozzájárulásával használható fel vagy hozható nyilvánosságra. Kivételként állapítja meg azonban a javaslat azt, hogy nincs szükség az érintett hozzájárulására akkor, ha a képmás vagy a hangfelvétel elkészítésére vagy felhasználására közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében, közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor. A KDNP azt javasolja: ha a hangfelvétel vagy a képmás az érintett hozzájárulása nélkül kerül nyilvánosságra, akkor a készítőnek mindig fel kelljen fednie a kilétét.

+

A napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg keddi munkáját az Országgyűlés. Hoffmann Rózsa felszólalásában felidézte az oktatási miniszter múlt heti bejelentését, miszerint az állam visszavenné az önkormányzati iskolák fenntartását. Hozzátette: írott előterjesztés még nem született a témában. Hangsúlyozta azt is, hogy az állam az utóbbi időben jelentős összegeket vont ki a közoktatásból, ezért jelent elviselhetetlen terhet az önkormányzatoknak az iskolák fenntartása.

Arató Gergely oktatási államtitkár válaszában kiemelte: a miniszter egy javaslatot ismertetett, és jelenleg a szakértőkkel egyeztet a minisztérium. Hozzátette azt is: 2000 után folyamatosan növekedtek a közoktatás forrásai.

László Tamás (Fidesz) a lakótelepen élők helyzetéről beszélt. Mint kiemelte: rossz hír a panelban lakóknak, hogy februárban 25 százalékkal többet kell fizetniük a távfűtésért, mint tavaly.

Karsai Péter (MDF) kiemelte: az utóbbi öt évben többször is felhívta a figyelmet az erdők pusztítására. Hozzátette: a kormány nem tudja megoldani az illegális fakitermelés problémáját.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hosszúhetény
Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Kisirtáspuszta
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!