A központi költségvetés zárszámadásban szereplő adatai összességükben megbízhatóak – mondta a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztés parlamenti vitájában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Kovács Árpád azonban felhívta a figyelmet, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek teljesülését, a koncessziós bevételek kivételével dokumentációs alátámasztás hiányában nem lehetett ellenőrizni.

Hargitai János vezérszónoki felszólalásában elismerte hogy a költségvetési hiánycsökkentést 2008-ban eredményesen hajtotta végre a kormány, de szerinte ennek következményeivel, részben a nemzeti pénzügyi világ nyomására nem hajlandó szembenézni a kabinet. A képviselő megjegyezte: a kormány tudatosabb és előrelátóbb tervezéssel még a tavalyi év elején megjósolhatta volna a 2008 második felében begyűröző gazdasági válságot. Felszólalása végén felszólította a kormányt, hogy fizesse ki az ÁSZ munkatársainak a törvény által előírt két havi többletjuttatást.

Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) az európai ügyek bizottságának kisebbségi véleményét mondta el, mikor azt hangsúlyozta: nem találják általános vitára alkalmasnak a zárszámadást. A fideszes politikus hangsúlyozta: a költségvetésben megjelenő uniós források felhasználása 2008-ban 45 százalékkal maradt el a tervezettől. Feltette a kérdést: mivel lehet magyarázni azt, hogy a kohéziós alap vonatkozásában 2005-ről és 2006-ról nem készült el az éves beszámoló? Hangsúlyozta azt is: törvény nélkül nem lehet rendeleti héttérrel az európai uniós forrásokat biztosítani.

A kormány rossz gazdasági kiigazítást hajtott végre 2006-ban, és még két évvel később, a gazdasági világválság kirobbanása idején is rossz pályán tartotta a gazdaságot – mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Az ÁSZ jelentésére kitérve az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere megjegyezte: a sukorói kaszinó építésének, illetve a moszkvai magyar kereskedelmi iroda eladásának gyanús körülményei jól jellemzik a kormány állami vagyonnal kapcsolatos eljárásait. A Fidesz ezért azt javasolja, hogy az Országgyűlés mindaddig ne zárja le a zárszámadás általános vitáját, ameddig a kormány nem tisztázza ezen ügyek kérdéses részleteit.

László Tamás (Fidesz) szerint súlyos társadalmi feszültség húzódik a 2008-as zárszámadás mögött. Az ellenzéki képviselő állítása alátámasztására a közösségi közlekedésből hozott fel példákat, ahol elmondása szerint az állam kiadásai hiába haladták meg 50 százalékkal a költségvetési előirányzatot, ha ezt az összeget a 4-es metró építéseihez kapcsolódó, illetve a BKV végkielégítéseihez hasonló botrányos módon költötték el.

Kiss Attila (Fidesz) felszólalásában arról beszélt, hogy az Állami Számvevőszék több hiányosságot is feltárt az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) működésében, a hibás gazdaságpolitika miatt drámaian csökkent a kulturális intézmények költségvetése.

Balogh József (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2008-as beszámolóból nem lehet megállapítani, hol tart a környezetvédelmi tárca középtávú tervei megvalósításával. A környezetvédelmi ráfordítás a kiadási főösszeg mindössze 1,6 százaléka, ez a tárca súlytalanságát tükrözi.

Horn Gábor (SZDSZ) felszólalásában úgy fogalmazott: ami 2008-ban történt az alapvetően a két koalíciós párt felelőssége és nem ért egyet azzal, hogy ebben a Fidesznek önmagában felelőssége lenne. Mint mondta: a 2003-ban történt jóléti osztogatásnak nem volt valódi forrása, ennek nehézségeivel küzdenek most, és ezért volt védtelen az ország a gazdasági válsággal szemben. A 2008-as évről Horn Gábor azt mondta: az az összes reform megállításának éve volt, amit súlyos hibának nevezett.
  
Mikola István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat alultervezte a 2008-as egészségügyi büdzsét, ezért költött többet az egészségügy. Közölte: a torz struktúra, a rossz, évközben is változtatott finanszírozás miatt bizonytalanná vált az egészségügy helyzete. Ezek miatt a Fidesz nem fogja támogatni a zárszámadás elfogadását.

Először szólalt fel hallássérült képviselő a magyar Országgyűlésben, amikor a magyar jelnyelvről szóló előterjesztés vitájában Kósa Ádám (Fidesz) jelnyelven beszélt. Azt mondta: olyan törvényjavaslat fekszik a parlament előtt, amely valóban a siketek, nagyothallók és siket vakok érdekeit szolgálja. A pártok képviselői kisebb módosításokkal támogatásukról biztosították a javaslatot. Az általános vitát az elnöklő Mandur László lezárta, a részletes vita a Ház következő ülésen lesz.

Harrach Péter, az országgyűlés és a párt alelnöke a Szent István alapította gyulafehérvári egyházmegye ezeréves évfordulójáról emlékezett meg. Isten éltesse az ezer éves erdélyi egyházmegyét, isten éltesse Erdély népét! – mondta a politikus napirend előtt.

Kinek, vagy kiknek a hibái, mulasztásai vezettek oda, hogy tizennégy hónapig rettegésben lehetett tartani egy országot? – kérdezte a romák elleni támadássorozat kapcsán Farkas Flórián. Szerinte a felelős hatóságok nem úgy kezelik a történteket, mint amikor magyar állampolgárokat végeznek ki, pedig a cigányok is azok.