• Párt
  • Történelem
  • Parlamenti Frakció
  • Fővárosi Frakció

Országgyűlési tudósításNapló

A kormány teremtsen tiszta, átlátható helyzetet

Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt szakpolitikusa napirend előtti felszólalásában a felsőoktatási átalakítással kapcsolatos gondokra, tisztázatlan, átláthatatlan folyamataira hívta fel a figyelmet. A képviselő a KDNP nevében felszólította a kormányt, hogy gyorsítsa meg és tegye átláthatóvá az akkreditáció és a felsőoktatási reform lépéseit. 

Mind a köz, mind a felsőoktatás ügye a nemzet jobbításán fáradozó politikusok számára a legfontosabb kérdésnek kell lennie, a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint – jelentette ki Hoffmann Rózsa, a KDNP Néppárt országgyűlési képviselője mai napirend előtti felszólalásában.

Mint mondta, ugyanez a gondolat néhány hónappal ezelőtt megjelent a kormányzati kommunikációban is, aminek akár örülni is lehetne, ám az intézményrendszer belső állapota nem tükrözi vissza ezt a deklarált kormányzati szándékot. Hozzátette: a valóság az, hogy a főiskolai és egyetemi hallgatók és oktatók frusztráltan, bizonytalanságban, a jövő kilátásait nem ismerve élik mindennapjaikat, s e jelenségek nemcsak a hangulatot, hanem a tanulás színvonalát is rontják.

A kereszténydemokrata politikus, emlékezetett rá, hogy annak idején, amikor a magyar állam csatlakozott a felsőoktatás európai – a köznyelvben bolognai folyamatnak nevezett – átalakításához, a Kereszténydemokrata Néppárt nem támogatta a bolognai átállás sietős és generális bevezetését, de mint fogalmazott: ha a reform egyszer bevezettetett, akkor elvárható, hogy a jövő ifjú értelmisége a lehető legjobb körülmények között, megfelelő színvonalon tanuljon.

2006-ban léptek be az egyetemekre, főiskolákra azok a hallgatók, akik már a kétciklusú felsőoktatásban kezdték meg tanulmányaikat, jövőre végeznek az alapképzésben. A „civilben” egyetemi docens országgyűlési képviselő elmondása szerint, az elmúlt hetekben harminc hallgatót kérdeztek meg arról, hogy ki akarja folytatni tanulmányait, s mind a harminc úgy válaszolt, hogy tovább akar menni a mesterfokra. Az okokat firtatva egyértelművé vált, döntésük hátterében részben az áll, hogy semmi garanciát nem látnak arra, hogy az alapképzésben szerzett diplomájuk elhelyezkedést biztosít számukra a munkaerőpiacon.

Hoffmann Rózsa kifejtette: mesterképzést csak akkor lehet indítani, ha a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) – amelynek tagjait a miniszterelnök bízza meg – megadja erre az engedélyt, csakhogy a MAB tevékenysége rendkívül lassú és átláthatatlan. A képviselő szerint a pozitív szakértői értékelések ellenére a bizottság által érthetetlen módon mégis elutasított akkreditációs beadványok miatt „okkal él a gyanú az egyetemi szféra dolgozóiban, hogy a bizottság talán szándékosan kedvez egyes egyetemeknek, és szándékosan hoz hátrányos helyzetbe másokat”.

A képviselő egyértelműen közölte, ez a bizonytalanság nem kedvez a felsőoktatás helyzetének. Figyelmeztetett arra, hogy miközben 2009 őszén el kell indulnia a mesterképzésnek a szakok többségében mái napig nem született meg az ehhez szükséges döntés, holott néhány hét múlva a felsőoktatási tájékoztatóban meg kell hirdetniük az intézményeknek, hogy milyen szakokra lehet jelentkezni. Ebben a helyzetben a hallgatók jelentős hányada nem tudja, hogyan, milyen úton, milyen intézményben folytathatja megálmodott egyetemi karrierjét – jegyezte meg.

Hoffmann Rózsa szerint fokozza az átláthatatlanságot, a keretszámok körüli bizonytalanság, mint mondta, az átjárhatóság az államilag finanszírozott és önköltséges képzés között nincs jogszabályban rendezve, s bizonytalanságot jelent a tanárképzés 11-ik félévének finanszírozási és munkaerőgondjai is.

A politikus érthetetlennek nevezte, hogy a kormány egy általa favorizált reform sikeressége érdekében miért nem tesz meg mindent azért, hogy átláthatóan, nyilvánosan és egyértelműen történjenek a reformlépések. „Vagy talán csak ennyire futja?” – tette fel a kérdést.

Hoffmann Rózsa, felszólalásának végén a Kereszténydemokrata Néppárt nevében felszólította a kormányt, hogy gyorsítsa meg és tegye átláthatóvá az akkreditáció és a felsőoktatási reform lépéseit elsősorban a hallgatók érdekében. 

kdnp.hu

+

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a kereszténydemokrata politikus által elmondottakra érdemi válasz helyett kijelentette: kiterjesztették a bolognai folyamatot, így 134 alapképzési szak működik, jövőre pedig 300 mesterképzési szak indul. A miniszter szerint Magyarország eredményeinek elismerését jelenti ebben a folyamatban, hogy tavaly úgy döntöttek, a bolognai folyamat 1999 és 2010 közötti szakaszának értékelésére helyszínként Bécset és Budapestet választják. Hiller István szerint ez olyan elismerés, amely az átláthatóság, a tervezettség, a megfontoltság, a felsőoktatás színvonalának emelésére tett lépéseinket igazolja - vélekedett

kdnp.hu

Forrás: MTI

hoffmannrozsa110.jpg