A leghíresebb beszéd! III.

Képviselőtársam! Szép a magyar nyelv, ismeri a nagyotmondás, háryjánoskodás, füllentés kifejezést. De tényeket hamisítani, hamis jelentéseket küldeni, olyan törvényt alkotni, amiről tudni lehet, hogy semmiféle alapja nincs, az más,- az enyhén szólva is hazugság! Szeretném ismételten fölhívni a figyelmét: a híres és a hírhedt szó között a magyar ember tud különbséget tenni. És tud különbséget tenni a gazember és az igaz ember között is.- Frissíti az emléket: az eredeti szónoklat!


Nyolc politikai vitanapot tartott a T. Ház a II. Gyurcsány-kormány regnálása óta. A kormányfő (Gyurcsány Ferenc) hármat, a Fidesz kettőt, egyet-egyet az MSZP és a KDNP, egyet pedig a Fidesz és a miniszterelnök közösen kezdeményezett. 198-an szólaltak fel, 547 alkalommal. Az összes közül ez volt a leghangosabb! Szocialista körökben bármennyire feledni, feledtetni akarják, mélyen az emlékezetbe vésődött. Változatlanul talány: ki szivárogtatta ki?  Kiváló szakértelemmel megáldott ember volt, mert a minősége sztereó, bőségesen hallani lehet rajta a hallgatást, a némaságot, midőn a miniszterelnök osztja az „igét.” A nemzetbiztonság sem jutott egyről kettőre, miként az őrző-védők, a rendőrség és az ügyészség sem. Egy időben arról is szólt a fáma, hogy „áruló van közöttünk”, vizsgálódtak az MSZP frakciójában, - hiába. Más változat szerint a miniszterelnök PR-csapatának akciója volt, abban a reményben, hogy újra földobják az első embert a médiában, - ez utóbbira utal, hogy e jeles együttest a látványos kudarc után lecserélték. De ez is csak találgatás, mondván: elég, ha a KGB utódja vagy a CIAI, beépített emberei révén, tudja. A közember számára a rejtély mindmáig rejtély maradt.

Zsúfolásig megteltek a páholyok. A folyosókon is, újságírók, rokonok, örvendők és kárörvendők serege. Lehetne akár színdarab, vagy film is. A tévé, a rádió a „beszólásokat” a T. Házból kiszűri, fölöttébb érdemes már csak ezért is a „forgatókönyvet” átlapozni.  

                          Egy éves az őszödi beszéd

A vita időpontja: 2007.06.14.

Kezdeményező: Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)


 

A KORMÁNY SZÓSZÓLÓI + VEZÉRSZÓNOKOK

FELSZÓLALÓK ÖSSZ.  

FELSZÓLALÁSOK ÖSSZ.   

IDŐKERET  

 

NÉV

FELSZÓLALÁS SZÁMA

IDEJE (perc, mp.)

Kormány

Gyurcsány Ferenc  miniszterelnök

1

28:23

2

2

60 perc

 

Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter

1

07:33

MSZP

Göndör István

6

31:51

15

33

107 perc

SZDSZ

Dr. Eörsi Mátyás

2

19:10

1

2

46 per

FIDESZ

Dr. Navracsics Tibor

1

19:30

13

18

86 perc

KDNP

Dr. Rubovszky György

5

13:49

5

 

13

 

35 perc

 

Dr. Lukács Tamás

3

9:39

MDF

Hock Zoltán

2

15:78

2

4

30 perc

Független

-

-

-

-

-

2 perc  

Összesen  

21

-

38

72

6 óra

MIKOLA ISTVÁN, (Fidesz): - Ma is rombol Őszöd szelleme, nincs megbánás, nincs katarzis, nincs igazán így továbblépés sem. A miniszterelnök ma is pozícióban van, görcsösen ül a hatalomban. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Irigyled? Szabó Zoltán: És marad!) Én ezt a helyzetet elkeserítőnek tartom. Az emberek valamiféle kiszámítható, igazat mondó, bölcs, jó emberi tartású vezetőt szeretnének látni. Ma ilyet nem látnak, és félek, hogy ez után sem fognak ilyet látni. Idézet Őszöd szellemében az eredeti beszédből: „Tesszük a dolgunkat. Amíg nagy tempóval lehet menni előre, mindig megyünk. Ha nem lehet menni, elmagyarázzuk…”, és utána jön egy rövid mondat: „Reform vagy bukás. Nincs más." Én azt mondom erre, van: reform és bukás, - ha ez így megy tovább. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN, (MSZP): - Hosszan tudnánk beszélni arról, hogy hogyan tetszettek az ÁPV Rt.-n és egyebeken keresztül kivinni az állami pénzt az állami ellenőrzés alól. Aztán lehet a szemünkre hányni, hogy tudtuk. Én úgy érzem, hogy a mai vita azért azt jól bizonyította, hogy csupán ürügy arra, hogy távol maradjon az ellenzék a tárgyalóasztaltól, hogy ne beszéljünk azokról a kérdésekről, amelyek fontosak, és előrevinnék az országot. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Babák Mihály: Ugye ezt nem gondoljátok komolyan?)

RUBOVSZKY GYÖRGY, (KDNP): - Tisztelt Képviselő Úr! Az Országgyűlés statisztikájából látható, hogy önök – véletlenül - egyetlenegy ellenzéki törvényjavaslatot engedtek be a Ház elé 2006 óta. Elzárkóznak, nemcsak a törvényjavaslatoktól, hanem elzárkóznak az ellenzéki módosító indítványoktól is. Tessék szíves lenni tudomásul venni, hogy az esélytelenséget a párbeszédre nem az ellenzék találta ki, hanem egyszerűen a többség, a kormánykoalíció akadályozza meg, hogy bizonyos kérdésekben értelmes egyeztetés lehessen. Ez alapvető hiba, és ezen sürgősen változtatni kellene. Ha Göndör frakcióvezető-helyettes úr úgy látja, hogy ezen a téren lesz elmozdulás a kormánykoalíció részéről, bizton állítom, hogy mi ezt támogatni fogjuk. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

SZABÓ ZOLTÁN, (MSZP): - Önök azon vannak fölháborodva, hogy Gyurcsány Ferenc és nyomában a Magyar Szocialista Párt úgy döntött, szakít a hazugsággal, és őszinte politikát folytat. (Derültség és közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiban. Ez már biztos?) Önök, tisztelt képviselőtársaim, képmutatóak, de a végtelenségig. Nem a hazugságon vannak fölháborodva, hanem azon, hogy önök nem hazudhatnak tovább úgy, ahogyan ezt eddig tették. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez ám a logika!)

LUKÁCS TAMÁS, (KDNP): (Szabó Zoltán felé fordulva.) - Tisztelt Kazinczy-díjas Képviselőtársam! Szép a magyar nyelv, ismeri a nagyotmondás, háryjánoskodás, füllentés kifejezést. De tényeket hamisítani, hamis jelentéseket küldeni, olyan törvényt alkotni, amiről tudni lehet, hogy semmiféle alapja nincs, az más,- az enyhén szólva is hazugság! Szeretném ismételten fölhívni a figyelmét: a híres és a hírhedt szó között a magyar ember tud különbséget tenni. És tud különbséget tenni a gazember és az igaz ember között is. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

SZABÓ ZOLTÁN, (MSZP): - Megköszönöm Lukács képviselő úrnak az értelmező szótárból tartott felolvasását, mindazonáltal én pontosan tudom, hogy mit jelent az a szó, hogy hazugság. Ezt önök természetesen egy teljes éve tartó hecckampánnyal próbálják a nyakunkba varrni, (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból, Babák Mihály: Ne passzírozd!), holott világos: a hazugság, az a magyar politikai elit bűne egységesen. (Babák Mihály: Ki kormányoz, könyörgöm?) Az is hazugság volt, amit önök csináltak négy évig, csak egy kicsit jobban időzítve, hogy a számlát ne az önök kormányzása idején kelljen kifizetni a választópolgárnak, hanem az utódaik kormányzása alatt. Gyurcsány Ferenc azonban úgy döntött, hogy nem óhajtja ezt tovább csinálni. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége is úgy döntött, hogy nem fogja tovább csinálni. (Babák Mihály újra: Ne passzírozd!) Önök pedig nagyon szeretnék tovább csinálni, és ezért föl vannak háborodva, mert valaki ezt leleplezte. Ez az igazság! (Közbeszólás: Nem sül le… Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER, (Fidesz): - Ha ez így folytatódik, akkor lassan el fogunk jutni oda, hogy a Fidesz a hibás azért, hogy Gyurcsány Ferenc hazudott (Közbeszólások az MSZP soraiból, Tatai-Tóth András: Így van!) Hadd fokozzam a hangulatot, és hadd csatlakozzam Szabó Zoltánhoz, ha már hazugságot emlegetett, egy számára bizonyára ismerős idézettel: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni. Mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére.” (Répássy Róbert: Ez már az őszinte korszak volt, Zoli? Taps az ellenzéki padsorokban.)

WIENER GYÖRGY, (MSZP): - Gyurcsány Ferenc több alkalommal is hangsúlyozta, hogy csak abban az esetben vállalja a miniszterelnökséget egy választási győzelem esetén, ha az MSZP- és az SZDSZ-frakció támogatni fogja a reformelképzeléseit. Ebből pedig csak az az egy következtetés volt levonható, hogy nagyon kemény, társadalmi konfliktusokkal járó reformlépéseket kíván tenni mint miniszterelnök a jövőben is. Hol van ebben hazugság? Olvasni kell tudni a szövegből, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

RUBOVSZKY GYÖRGY, (KDNP): - Képviselő Úr! Azt kérdezte, hogy hol a beszédben a hazugság? Tessék jól figyelni: „amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük; amit a megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük.” Ez a hazugság, képviselő úr! És a miniszterelnöknek a legnagyobb gondja az volt, hogy ezeket az általa előkészített, de titokban tartott anyagokat nehogy kiadják, nehogy kiderüljön, mert tudta, hogy akkor nem lesz választási siker. Az a katasztrófa, hogy ugyanezt a hazudozást folytatják azóta is folyamatosan, most már kánonban, az egész frakció. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, (KDNP): - Amikor önök átvették a kormányzást, 8000 milliárd forint volt az ország adósságállománya úgy, hogy azt nem a Fidesz, hanem több kormány hozta össze. (Dr. Szabó Zoltán: Kilenc!) Önök öt év alatt megduplázták. Öt év alatt! Ma minden lakosra 1,5 millió forint adósság jut. Ha azt nézzük, hogy hányan dolgoznak, rajtuk 4,5 millió forint a teher. Ennek felét önök tették a vállukra. Így vádoljanak másokat! (Tatai-Tóth András: Majd a bíróságon! Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) 

SZABÓ ÉVA, (MSZP): - A miniszterelnök balatonőszödi beszéde és a frakcióülés katartikus hangulata annyira eltért a politikai véleményalkotás szokásos stílusától, hogy új fejezetet nyitott a politikai közbeszédben. Az állításokkal, csúsztatásokkal ellentétben nem hazugságbeszéd volt, hanem a miniszterelnök és a szocialista frakció szembenézése a tényekkel, önkritika gyakorlása belső hibákkal, gyengeségekkel. Ugyanakkor az ellenzék igyekszik maximális hasznot húzni a szocialista miniszterelnök beszédének szokatlan fordulataiból. Taktikájuk, hogy eltereljék a választópolgárok figyelmét arról, hogy ez a beszéd - a maga sokkoló hatásával együtt - korszakváltó beszéd is volt, egy jobb, szókimondóbb politika kezdete. Korszakváltó volt, mert az őszinteség, a teljes igazság kimondásának igényéről is szólt. Nem azt mondta, hogy: „Költő hazudj, de rajt' ne fogjanak", hanem éppen ellenkezőleg: hazugságnak nevezte azt, amikor nem mondjuk ki a teljes igazságot. A kormány és a frakció részéről nagy lendülettel zajlik a tettek, a beszédben elhangzott felszólítások és ígéretek valóra váltása. Az eredmények nemzetközileg is elismert jelei már láthatóak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

HÖRCSIK RICHÁRD, (Fidesz): - Hadd idézzek egy klasszikus mondatot az őszödi beszédből én is. „Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk." Erre, úgy tűnik, nemcsak itthon, hanem lassan az Unióban is rájöttek. A konvergenciaprogram kapcsán például hiába próbálkozott a kormány az itthon már jól ismert, bevált őszödi módszerekkel, Brüsszel keményebb diónak bizonyult. Függetlenül attól, hogy milyen trükkökkel próbálta elleplezni a kormány a valós helyzetet Magyarországon, illetve hogyan próbálta a költségvetési számadatokat manipulálni, Brüsszelben ez a technika nem vezetett és nem is fog sikerre vezetni. Az a bravúr, hogy valaki éllovasból sereghajtóvá váljon alig másfél esztendő alatt az Európai Unióban, szinte példátlan. Az őszödi beszéd évfordulóján, úgy vélem, nem ártana végre tanulni ebből a történelmi leckéből. Magyarországnak ma mindennél nagyobb szüksége van arra, hogy Brüsszelben szavahihető partnerként, komolyan veendő tárgyalófélként tekintsenek rá.

ÁNGYÁN JÓZSEF, (Fidesz): - Csak egy dolgot szeretnék idehozni emlékeztetőül. Amikor a vidékfejlesztés forrásait ez a "vidékbarát" kormány átcsoportosítani szándékozta, azt kérte Brüsszelben, hogy vonják el a magyar vidéktől a vidékfejlesztés forrásait. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr volt az, aki jegyezte ezt a beadványt, amit még Brüsszelben is meglepetést okozott. Tudniillik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr volt szíves arra hivatkozni, hogy azért kéne a magyar vidék forrásait elcsoportosítani, mert a magyar gazdák, a magyar vidék alkalmatlan lesz arra, hogy lehívja ezeket a forrásokat. Nos, ki is az, aki rossz hírét kelti Magyarországnak, a magyar gazdatársadalomnak és a magyar vidéknek? Jó lenne ezen elgondolkodni.

BABÁK MIHÁLY, (Fidesz): - Az ellenzék Európában mindenhol ellenzék, és Európában nem divat az sem, hogy az ellenzékre keni a kormány a saját hibáit. Önök nap mint nap ezt teszik! Amikor végül már nem bírnak a vádakkal, akkor démonizálják Orbán Viktort, rólunk pedig azt mondják, antiszemiták vagyunk. Én úgy gondolom: el kellene számolni azzal, hogy hová tűnt az a rengeteg pénz. Miért nem látszik az országon a hatalmas, 8000 milliárdnyi hitel, amit eddig már fölvettünk? Miért nem látszik az 1400 milliárdnyi EU-s támogatás? És azzal is el kellene számolni a Magyar Köztársaság polgárai előtt, hogy amit eladtak, annak a forintjai hol vannak? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból. Közbeszólás ugyanonnan: Hol?)

TUKACS ISTVÁN, (MSZP): - Nincsenek egyik oldalon csak tiszták és a másik oldalon csak piszkosak, nincsenek az egyik oldalon csak csúfak, a másik oldalon pedig csak szépek. Minden pártban tisztában voltak hazánk pénzügyi, gazdasági helyzetével, ezeknek az ismeretében hangzottak el a 2006-os választási ígéretek. A Fidesz politikai számítása a következő volt: nyugodtan ígérhetek, a gazdasági helyzet olyan, hogy nekem is behatárolt a pályám, meg fogok szorítani, majd utána azt mondom, hogy természetesen az előző kormány ennek az oka. Ez a politikai számítás legalább akkora bűn, mint minden olyan dolog, amiről ma beszélünk.  (Közbeszólás, a Fidesz oldaláról, Lengyel Zoltán: Akkor hagyjátok abba! Taps az MSZP soraiban.)

RUBOVSZKY GYÖRGY, (KDNP): - Tisztelt Képviselő Úr! A választási kampány során sorozatban mondtuk, hogy milyen problémák vannak. A miniszterelnök úr azzal védekezett, hogy mi csak riogatjuk a népet. Azt mondta Orbán Viktornak: elnök úr, maga úriember, maga nem akarhat hazugsággal választást nyerni, ne hirdessen olyat, hogy vizitdíj lesz. Gyurcsány Ferencnek sikerült, ezzel az Őszödön leleplezett hazugságcsomaggal. Az egésznek az a tragédiája, hogy e megtévesztés eredményét az egész lakosság issza. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

BÁRÁNDY GERGELY, (MSZP): - Úgy látom, hogy nem igazán értik még mindig, hogy mi a lényege az őszödi beszédnek. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból, Babák Mihály: Tükröt akar tartani nektek!). Nem lenne szabad leragadni az értelmezés alacsony szintjénél. Ha valaki ezt teszi, na, az hazudja a legnagyobbat. Ha kiragadunk belőle mondatokat önkényesen, akkor kétségtelen tény, hogy azzal lehet hangulatot kelteni. Ez a módszer az olcsó populizmus egyik legősibb formája, - az ellenzék remekül alkalmazza. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból, Babák Mihály: Tudjuk: Orbán a felelős!)

- Ez a beszéd nem másról szól, mint progresszióról, haladásról, reformokról. Arról, hogy végre lépjen ki mind a Szocialista Párt, mind az egész magyar közélet abból a tunyaságból, abból a hazugságcsapdából, amelyet joggal hányt a társadalom mind az idáig a közélet és a politika szemére. És ha az a kérdés, hogy ezért elnézést kell-e kérni, én azt gondolom, hogy nem kell. Szól arról, hogy tessék államférfihoz méltóan gondolkodni. Ezért sem hiszem, hogy elnézést kell kérni. (Babák Mihály: Nem mindegy, hogy valaki csak úgy belepisil a medencébe, vagy a trambulinról... - Derültség a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.) Szól arról, hogy a közjó és a haladás érdekében fel kell vállalni népszerűségvesztést is, amitől jobban fél a politikus, mind az ördög a tömjénfüsttől. Ez is pozitívum, ezért sem hiszem, hogy elnézést kéne kérni. Szól egy szemléletváltozásról, arról, hogy ne az esedékes választásokat készítsük elő csupán a ciklusban, hanem tartalmi változtatásokat eszközöljünk. Ne azt mondjuk a társadalomnak, amit hallani akar és amikor hallani akarja, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hanem azt tegyük, ami a társadalomnak valóban a javát szolgálja, még akkor is, ha ezt adott pillanatban az embereknek a túlnyomó többsége még nem látja át. Szól arról, hogy ne kihúzni akarjuk ezt a négy évet, hanem építsünk egy új, modern és igazságos hazát magunknak. Mi megértettük az őszödi beszéd lényegét. Kérem, hogy tegyék ezt önök is! (Taps az MSZP soraiban.)

ÁNGYÁN JÓZSEF, (Fidesz): - Tanárként szomorúan állapítom meg, kedves Gergely: higgyétek el, a karrier érdekében nem érdemes szerecsenmosdatásban részt venni. Gondoljátok végig, mi zajlik itt körülöttetek. Ne asszisztáljatok ahhoz, amit Gyurcsány Ferenc az országgal tesz, és amit Gyurcsány Ferenc a magyar társadalommal tesz. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - Azt apró udvariatlanságot, hogy az Országgyűlés plénuma előtt képviselőtársam - az idősebb jogán -  letegezett, ezt megbocsátom. De, akkor mondja meg, hogy az én felszólalásomban mi az ami szerecsenmosdatást jelent. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Felesleges, tudod te azt anélkül is!)  Én ezt saját meggyőződésemből tettem. Én annak minden szavát és minden mondatát vállalom. Semmi olyan nincs benne, ami ne fedné a valóságot. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

VARGA LÁSZLÓ, (MSZP): - Ez a beszéd a rendszerváltás utáni magyar politika korszakhatára, egy szókimondóbb, nyíltabb politika kezdete. Magyar politikus már nem beszélhet ugyanúgy Őszöd után, mint tehette azt előtte. Ezért azok, akik ennek a beszédnek az ellopásával, nyilvánosságra hozatalával Gyurcsány Ferencnek szerettek volna ártani, valójában a magyar politikának használtak. Ha önök mindezt nem használták volna fel Budapest és az ország felforgatására, akár még köszönetet is mondhatnánk érte. (Közbeszólás: Nagyon szellemes!)

MAGDA SÁNDOR, (MSZP): - Ez egy felkiáltójellel elmondott beszéd. Amikor Balatonőszödön meghallgattuk, akkor számunkra a csend volt a meghatározó. Azóta azonosultunk vele. Ekkora tapsot, mint ma, még soha nem kapott. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: - Több felszólalót nem látok, a képviselői felszólalások végére értünk tehát. Megadom a szót Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter úrnak, aki a kormány nevében kíván válaszolni a vitában elhangzottakra.

DR. TAKÁCS ALBERT, igazságügyi és rendészeti miniszter: - Szeretném leszögezni, hogy Magyarország bajainak, a magyar társadalom bajainak az őszödi beszéd nem oka. És ehhez kapcsolódva azt is szeretném hangoztatni, hogy az őszödi beszéd dicsérete vagy bírálata természetszerűen nem jelent semmiféle jövőbe mutató utat. Sokat lehet róla beszélni, de a társadalom gondjait és bajait ez nem oldja meg. Néhány olyan szempontot, reformlépést szeretnék azonban a Tisztelt Ház figyelmébe ajánlani, amely mindentől függetlenül legalább ilyen sokoldalú és legalább ilyen tartós vitára, közbeszédre tarthat igényt. Látni kell, hogy azért az elmúlt időben alapvető változások következtek be az igazságügy működésében. Ezt rendkívül fontosnak tartom, és kormányoldalnak, ellenzéknek figyelemmel kell kísérnie ezt a folyamatot, hiszen mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a bíróságok működése és az igazságszolgáltatás egy demokratikus jogállam talpköve. Nagyon fontosnak tartom a közszolgálat átalakítását és a teljesítményelv megjelenését. Ez egy olyanfajta szakítást jelent a múltunkkal, amely privilégiumokon, előjogokon és egyfajta kényelmességen alapul. Nyilván a részletekben rejlik az ördög, de erre a folyamatra mindenféleképpen szükséges nagy figyelmet fordítani. Végezetül szeretném megemlíteni azokat a törekvéseket, azokat az erőfeszítéseket, amelyek a gazdasági és társadalmi élet egyszerűsítésére, áttekinthetőbbé tételére irányulnak, és ezáltal több levegőt próbálnak a gazdaság működése előtt és akörül megteremteni. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: - Nyugodalmas jó éjszakát! Az ülést bezárom.

 

 

Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde (Elhangzott 2006. május 26-án)

 „Az, amit el tudtam nektek mondani, itt egy órában, sőt talán több is volt, mint egy óra, az természetesen nem az egész politikánk, az természetesen nem képes magában foglalni egy sor dolgot, amelyet meg kell tenni, és nem képes visszaadni az egyébként szükséges kommunikációnak azt a sokrétűségét, ami kell a sikerhez. Ezzel együtt is a figyelmeztetést és a tanácsokat ez ügyben köszönjük szépen. Ha őszinte vagyok hozzátok, akkor azt tudom mondani, hogy tele vagyunk kétségekkel, hogy a magabiztosság mögött ott van az őrlődés és a gyötrődés. Egészen pontosan tudom, hogy mindaz, amit csinálunk, az nem lesz tökéletes. Hogy egy sor ügyben fogalmam sincsen, hogy melyik, nem a hatodik lépés, még a harmadikat sem tudom. Tudom az első kettőt. És egyszerre kell megpróbálni előrevinni ezeket az ügyeket, fenntartani közöttünk az együttműködést, a jóhiszeműséget, biztosítani a koalíciós partner támogatását, fölkészíteni a legbefolyásosabb lapok vezetőit és vezető publicistáit, hogy mire számíthatnak, bevonni őket ebbe a folyamatba. Megtanulni nem fölszisszenni minden pillanatban és menni előre. Dehogy tudom kiszámolni minden lépésünknek a következményét. Nem tudjuk! Nincsen ennyi kapacitásunk. Azt az igazság, hogy csak reggel 7 órától éjjelig dolgozik az egész csapat, és hiába, egy pont után nem lehet szélesíteni. Nem tudjuk 12-15 embernél többen körülülni azt az asztalt, amelynél meg kell állapodni kormányzati emberekkel, minisztériumi emberekkel meg szakértőkkel. Nem tudjuk. Ennyi tehetségünk van gyerekek!

- Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk, és ti is tudtátok, hogy ha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt. Úgy őriztük a politikai egységet tavaly nyár óta, és mögötte mondjuk a szakmapolitikai egységet, mint soha az elmúlt években. Vagy talán sose. Természetesen mindaz, amit tudunk, az anyagaink kidolgozottsági foka, hagy maga után kívánnivalót. Igen, igazatok van. Pontosan tudjuk mi azt, hogy rengeteg kockázattal nézünk szembe. Amikor azt mondjátok nekem, hogy vigyázzunk oda, mert az Alkotmánybíróság visszaküldhet dolgokat, tudjuk mi ezt. Nem baj, hogy mondjátok, de higgyétek el, tudjuk. Egy nagyon szűk csapat dolgozik Petrétei Jóska mögött, mert hogy nem engedhetjük be a minisztérium egészére ebbe a fázisban még, 5-6-7 ember reggeltől éjszakáig, a szó legszorosabb értelmében, hogy nehogy baj legyen.

- Őrületbe kergetjük egymást bizonyos pontokon, hogy összeszedjük a szükséges mennyiségű pénzt a kollegákkal, hanem amikor mennek a politikai egyeztetések, húzzatok már a picsába ezzel! Gyerünk előre! Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni, nyilvánvalóan végig hazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy azt, mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?

- Természetesen a dolog az nem szépen, nyugodtan, aprólékosan felépített. Nem. Nem. Őrült lóhalálában készül, mert egy darabig nem csinálhattuk, nehogy kiderüljön, most meg már olyan rohadtul kell csinálnunk, hogy majdnem belegebedünk. Aztán lassan fölbukunk. Mert nem bírjuk jobbra a tempót. Ez a helyzet. Közben meg kell állapodni még a szabaddemokratákkal, meg még miniszteri problémák, meg ismeritek. Nézzétek, a dolog az úgy áll, hogy a legrövidebb távon nincsen választás. Veres Janinak igaza van. Lehet még egy picikét itt tesza-toszáskodni, de nem sokat. Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen. És persze még gondolkodhatunk nagyon sokáig, meg kibaszott sok elemzést el lehet végezni, hogy melyik társadalmi csoportot hogy fogja végezni. Azt tudom nektek mondani, nem tudunk még hetekig elemezni gyerekek. Nem tudunk. Az első nap meg kell mondani, hogy mit kell csinálni azért, hogy ebből még idén kiigazítás legyen. Hogy szeptember elsejétől bizonyos adójogszabályok életbe léphessenek. Elemezgethetek én még egy pár hétig, aztán majd jönnek, akiknek az a szakmájuk, és azt mondják, hogy ők már elemezték. Magyarország le van írva.

- Ezért annak az előrebocsátásával, amit csinálunk, az messze nem tökéletes, nem tudok nektek B verziót mondani. Aki a Magyar Szocialista Párt környékén befolyásos véleményformáló makrogazdasági ügyekben, Kornaitól Bokrosig, Békéstől Surányiig, Vértestől a jó ég tudja kicsodáig, azokkal végig beszéltük, végig szenvedtük, végig üvöltöztük. És azt is meg kell mondjam nektek, hogy nagyon sok nagy ötlettel találkozom. Hű, a hétszázát neki! És kiderül, hogy még a legnagyobbak is, a legtöbbre tartottak is százmilliárdos nagyságrendű tévedésekben vannak. Vessünk ki ingatlanadót mindenkire! Tudjátok, hogy mennyi jön be ingatlanadóból, ha minden ingatlant megadóztatunk, ami ötmillió forintnál drágább? Alacsony értékhatárt mondtam, nem százmilliót. Ötöt. És egyébként még odaadjuk az önkormányzatoknak azt az 52 milliárdot, ami a kommunális adóból bejön, mert akkor azt oda kell nekik adni, az az ő bevételük. Az egész sztorinak az egyenlege kevesebb, mint 20 milliárd forint.

- Magyarország talán legbefolyásosabb üzletembere Demján Sándor. Hatalmas nagy hanggal, hogy Ferikém, olvasom a Sarközy tanulmányban, hogy ha minden háttérintézményt bezárunk, akkor 700-800 milliárd forintot fogunk megtakarítani. Mondom Sanyikám, normális vagy te? Hát legalább te tudhatnál számolni, áldjon meg a jó isten! Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fent lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Vagy elküldi a papírját, amelyen kiszámolja, és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon, és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkban, akkor úgy már nincsen megoldásunk. Általában sok jó ötlet van egészen addig, amíg nem kell számolni. Amikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány. Általában sok kritika van, hogy a rendszer nem eléggé kerek, nem eléggé konzisztens, mindenkinek van ötlete, hogy akkor mit vegyünk ki belőle, hogy a maradék konzisztensebb legyen, és máris éppen csak harmadannyi pénz van, mint amennyit össze kell szedni. Ja, úgy én is tudok konzisztens rendszert. Csak az a problémám, hogy nem 50 milliárdot kell összeszedni, hanem nem mondom meg, hogy mennyit. Hát ez a baj. Ráadásul mindezt valahol úgy kell megtenni, hogy amit akarunk csinálni hosszú távon, azt ne keresztbe verje. Gyerekek, nem vagyunk tökéletesek! Egyáltalán nem. Nem is leszünk. Nem tudom nektek azt mondani, hogy minden rendben lesz. Azt tudom nektek mondani, amit mondtam az utolsó egy évben, hogy ami tisztességgel megcsinálható, ami a tehetségünkből kitelik, mert nem játszunk különleges meccseket, mert az energiáinkat nem arra fordítjuk, hogy egymással szarakodjunk, mert nincsenek külön érdekek, amik egyébként nem bírnák ki közöttünk a nyilvánosságot, mert nem valamit akarok veletek elintézni.

- Az a csapat, akire rábíztátok ennek az oldalnak a vezetését, az a csapat képes nagyjából erre a teljesítményre. Képes nagyjából programot adni. Lehet, hogy van egy másik csapat, amelyik tud mást. Nem tudunk, nem tudunk ennél többet és ennél jobbat. Nem leszünk rá képesek. Ha belegebedünk, akkor se. Nagy munka van, tisztességes munka van egymás között, muszáj megcsinálni. Nem beszélek az Új Magyarországról, a fejlesztésekről, határon túli magyarokról, egyházakhoz fűződő kapcsolatokról és még ezer dologról, mert a nagyhoz képest ma nem ez a legfontosabb. Mindegyikben érdemi, jelentős és mély javaslataink lesznek. Egyik-másik meglepetést is fog okozni. De az egészhez képest, amit el kell döntenünk egymás között, nem ez a legfontosabb. Reform vagy bukás, nincs más. És amikor azt mondom, hogy bukás, akkor beszélek Magyarországról, beszélek a baloldalról, és nagyon őszintén mondom nektek, beszélek magamról is. És akarok most egyetlen egyszer mondani nektek három percet. Ezt legfeljebb még egyszer fogom én elmondani nektek.

- Fantasztikus dolog politikát csinálni. Fantasztikus. Fantasztikus egy országot vezetni. Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált, és egy dolog fűtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet, hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól meg a jobboldaltól, és tanulja most már meg magát, nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt, imádtam, életem legjobb része volt. Most az adja, hogy történelmet csinálunk. Nem a történelem könyveknek, arra szarok, egyáltalán nem érdekel, hogy benne leszünk-e. Hogy én személy szerint egyáltalán nem érdekel. Csinálunk-e valami nagyot. Azt mondjuk-e, hogy a kurva rohadt életbe, jöttek pár napig, meg merték tenni, és nem szarakodtak azon, hogy hogy a francba lesz majd az útköltség elszámolásunk, bassza meg! Jöttek párak, akik nem szarakodtak azon, hogy akkor a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem. Hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország! Hogy megértik azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni itt a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot! Csak azért! Egzisztenciát lehet még találni sokat.

- Tudom, hogy nekem ezt könnyű mondani. Tudom, ne vágjátok mindig a képembe! De csak ezért érdemes! Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni! Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell csinálni! Soha egy darab interjút nem fogok adni akkor, amikor be fogom fejezni, hogy ha vitával fogunk elválni egymástól. Soha. Soha nem fogom a magyar baloldalt bántani. Soha. De csak azért érdemes csinálni, hogy hozzányúljunk a nagy dolgokhoz. Elmagyarázni és majd hosszú bizottságokban ücsörögni, és majd új munkabizottságot tartani, aztán majd kideríteni, hogy soha egyetlen egy törvényben nem tudunk megállapodni, mert újra csak azok a kompromisszumok születnek, ami lényegében a semmittevés kompromisszuma, hogy fönnmaradjon, amely eddig volt, mert minden más sérti valakinek az érdekét, ahhoz másik madame kell. Ez az én imádatomat nem fogja megváltoztatni. Egyáltalán nem. Én nem fogok naponta felállni. Volt ilyen minisztere Horn Gyulának is, aki mindig le akart mondani. Volt ilyen miniszterelnök-elődöm is, aki állandóan elmondta, hogy én nem ilyen pasi vagyok. Amíg van benne erő, és megyünk előre, addig igen, és egyszer meg nagyon csöndben elmegyek. Nem érdemes másért.

- Mindenki döntse el magában, hogy 4-500 ezer forintért csinálja a dolgot, ami kurva fontos, különösen, ha az embernek már nincsen más szakmája, csak ez, tudom én. Hogy képes-e az elmúlt 15 év összes történetén felülemelkedni és megkötni új védeket, vagy azt gondolja, hogy ez is egy olyan négy év lesz, hogy a francba, túléltük az eddigit is, most is túl leszünk. Volt elég miniszterelnökünk, ezen a pasin is túl leszünk majd. Mi úgy is maradni szoktunk. Lehet, és azt is mondom, hogy ez egy legitim érvelés, és nem is bánt. Egyáltalán nem. Egyáltalán nem. Van ebben a frakcióban nem egy miniszterelnöknek alkalmas ember. Én azt mondom, hogy vegyen mindenki nagy levegőt, igyon kurva sok bort, aludjon egy-két éjszakát és döntse el magában, ha mindenki csak ugyanazt tudja mondani, amit az elmúlt években mindig mondott, és nem jut el odáig, hogy na, a franc egye meg, lehet, hogy mást kell mondani, mint amit mondtam öt éven keresztül, mert láthatólag soha nem tudtunk megállapodni egymással. Mert ha mind a 190 ugyanazokat a mondatokat mondja, mint amit az elmúlt években mondott, akkor ugyanúgy nem fog történni semmi, mert ugyanúgy nem tudunk megállapodni.

- Bassza meg, ugyan nem értek egyet, de elengedem először. Csinálják! Máskor meg azt, másik engedje el, hogy hadd csinálhassa. Az nem reform, hogy a többiek változzanak meg. Az nem reform, hogy egyébként kiállunk és mondjuk a népnek a mantrát. Az a reform, hogy hajlandóak vagyunk mi is egy sor ponton átértékelni mindazt, amit eddig gondoltunk és tettünk. És ehhez képest az első hónapoknak a dolga, a kiigazítás dolga, az csak szimpla kényszer. Be kell valljam. Ott tévedtek, ha azt hiszitek, hogy van választásotok. Nincsen. Nekem sincs. Ma legfeljebb az a választás, hogy megpróbáljuk befolyásolni, hogy mi történik, vagy rá fog omlani, a francba. A megoldás biztosan nem tökéletes, igazatok van. Biztosan nem. Csak nem tudunk jobbat. Olyat, amiben meg tudunk állapodni a szakma nagy részével, akivel el tudjuk fogadtatni a piacokkal, el tudjuk fogadtatni a koalíciós partnerrel, és nálunk, akik ezt egy páran a tetején csinálják a Bélától a Veres Janiig, Kiss Pétertől az Ildikóig, Szekeres Imrétől a Hillerig, meg mondjuk velem, nagyjából elhisszük, hogy körülbelül jó. Mert ezeknek el kell hinni. Egyedül külön-külön tudunk mást is, csak nem külön-külön vagyunk, hanem ott ülünk tizenegy néhányan az asztal körül és el kell fogadni. Én azt gondolom, hogy meg lehet csinálni.

- Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok gyerekek. Igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt, előbb-utóbb megunják, hazamennek. Csak akkor lehet végigcsinálni, ha a lényegben hisznek és a lényegben van egyetértés. Kikerülni a konfliktusokat, önmagunk között, megijedni attól, hogy egyébként sértünk érdekviszonyokat, akkor nem szabad elkezdeni. Nem szabad. Semmihez nem ragaszkodunk, úgy nem igaz, hogy én ahhoz ragaszkodom, hogy van egyvalami a fejemben, hogy annak kell lenni az egészségügyben, annak kell lenni, az izé. Dehogy! Én ezeket a beszélgetéseket szervezem, mediálom. Nyitom ki a pasikat, hogy mondják el, hogy mi van bennük Nem diktálom, nem igaz. Ha diktálom, akkor, amikor le akarnak lassulni, és nem akarnak megállapodni. Hogy gyerünk a hétszázát, előre! Ezt tartom a dolgomnak. És amiben megállapodtunk, akkor ne engedjem, hogy lelassuljanak. Nem arról szól, hogy nekem van egy A-Z-ig megírt forgatókönyvem Magyarországra, és azt mondom, hogy ki fogom belőletek verni. Francot! Van A-Z-ig forgatókönyvem, hogy hogyan lehet a szocialistákban ott lévő hihetetlen energiát arra fölhasználni, hogy az országot megváltoztassák, hogy tegyék már bele, hogy legyenek már úrrá végre a kishitűségükön meg a régi igazságaikon. Arra van! Aztán, amikor nem bírom, akkor meg kiabálok egyet. Nincsen személyes sztorim ebben az ügyben. Egyáltalán nincsen.

- Nagy dolgot kaptam ettől, amit a másfél évben csinálhattam. Azt a személyes sztorim, hogy változtassuk meg ezt a kurva országot, mert ki fogja megváltoztatni, Orbán Viktor fogja megváltoztatni a csapatával? Vagy C változat, nem történik semmi, el lehet még így egy darabig lébecolni. Persze, hogy bonyolult az egészségügynek a dolga. De hát amelyikünk bemegy egy egészségügyi intézménybe, tudja, hogy hazugságok sokaságára épül. Persze, hogy az oktatásban borzasztóan nehéz bármihez hozzányúlni, de igen, azt látjuk, hogy nem egyenlően osztja a tudást széjjel. Valamelyikőtök mondta - az Arató Gergely -, az mégiscsak a legnagyobb igazságtalanság kérem szépen, hogy a magyar oktatási rendszer egyik oldalról a köztünk lévő társadalmi különbségeket fölerősíti, nem gyengíti, aztán még szegregál is. Hát ez az igazi nagy probléma! Ez a nagy gond! És az a nagy gond, hogy azoknak adjuk az ingyenes állami oktatást kérem szépen, akik a legjobb családokból jönnek! Hát ehhez képest nem az a botrány, hogy ki kell fizetni 3 százalékonként. Ha van társadalmi botrány, akkor az, hogy a felső tízezer termeli magát újra közpénzen! Mi meg ezt nem merjük kimondani, és be vagyunk szarva, hogy azt mondjuk, hogy egyébként, ha hét százalék, akkor tessék fizetni. Ne áltassuk itt egymást, ez az igazi botrány! Az az igazi botrány, ahogy a Laci beszél az ő cigány embereinek, annak tized olyan jó minőségű egészségügyi szolgáltatás jut, mint nekem! És mióta az anyámnak, ismerik a nevét, azóta neki is jobb jut, a kurva életbe! Nem tudta, hogy mi történt, megjavult az egészségügyi rendszer fiam? Mondom, egy lószart mama! Az az igazság, hogy fölismerik a nevedet! Ez botrány! Ehhez képest, társadalmi értelemben a vizitdíj semmi, az nem botrány, az kényelmetlen politikailag. Meg kifizetni. Meg politikailag lehet súlyos következménye, de őszintén szólva, ez a következmény legfeljebb bennünket érint, ha idióták vagyunk. A társadalmi következménye az meg mindenkit érint. Mi azért nem merünk hozzányúlni egy sor nyilvánvaló társadalmi hazugsághoz, mert félünk a ránk ható politikai következményektől.

- De hölgyeim, és uraim! Ez egy pár száz embernek meg a családjának, meg az ismerőseinek a problémája, a miénk. De nem azért kell politikusnak lenni, mert ebből olyan kurva jól meg lehet élni, mert már elfelejtettük, hogy milyen autófényezőnek lenni! Hanem azért, mert meg akarjuk ezeket oldani. És egyébként pedig épp az az elmúlt négy évnek a tapasztalata, épp az Horn Gyula kormányzásának tapasztalata, hogy nem abba szoktak belebukni emberek, ha valamit csinálnak, meg ha nem csinálnak. Francba is, mibe is akkor? El kell indulni, tudni kell, hogy mit akarunk csinálni! Irtózatos lesz az első pár év, persze. Teljesen érdektelen, hogy 20 százaléka a lakosságnak fog ránk szavazni. Tavaly nyáron az utolsó nyolc évben először a 100 emberből a Szonda szerint csak 18 mondta, hogy ránk fog szavazni. Tavaly nyáron gyerekek. Egy évvel később nyertünk. Mi lenne, hogy ha nem az egymás közötti faszkodást miatt veszítenénk el a népszerűségünket, hanem mert csinálunk nagy társadalmi ügyeket, és nem probléma, hogy elveszítjük akkor egy időre a támogatásunkat, aztán majd visszaszerezzük. Mert megértik. És el lehet majd menni vidékre nyugodtan, hogy megcsináltuk, a hétszázát. Hogy nem lett mindenkinek jobb, igazuk van. De neki, meg neki, meg neki, meg kollégiumok épültek ebben a nyüves országban végre újra. Erről szól a politika. Nem arról, hogy melyikünkből lesz kerületi polgármester meg hány helyettese lesz. Fontos az is persze, tudom én. Nem vagyok naiv. De nincs benn az ország első száz legfontosabb ügyében, és mi döntjük el, hogy melyikkel foglalkozunk. Mi! És az ország azt gondolom, hogy megérdemelné, meg mi magunk is, hogy ilyen dolgokat csináljunk. Szóval, azt tudom nektek mondani, hogy álljunk neki, csináljuk meg, sok igazságotok van a figyelmeztetésben, a féltésben, a részletek ügyében. Csak azt tudom, hogy nem fogok játszani semmilyen játszmát. Sem így, sem így, tesszük a dolgunkat. Amíg nagy tempóval lehet menni előre, addig megyünk. Ha nem lehet menni és elmagyarázzátok, hogy reform igen, de, ahhoz én nem kellek, ahhoz más kell. És írok majd kibaszott jó könyveket a modern magyar baloldalról. Gyerekek, kell még valamit mondanom Ildikó?"

 

 Bartha Szabó József

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!