Népszámlálás lesz 2011-ben Magyarországon – döntött az erre vonatkozó előterjesztés elfogadásával az Országgyűlés. A Ház végül a kormánypárti és szabad demokrata képviselők 192 igen, 1 nem szavazatával, valamint 155 ellenzéki képviselő tartózkodása mellett döntött a népszámlálást elrendelő törvényjavaslat elfogadásáról.

Az Országgyűlés a kormánypárti és szabad demokrata képviselők 174 igen, illetve az ellenzéki képviselők 156 nem szavazata, továbbá 16 tartózkodás mellett elfogadta az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A testület tavaly mintegy 25 milliárd forintos költségvetési forrásból gazdálkodhatott, amit teljes egészében ki is használt, ugyanakkor az előirányzott 473,5 millió forintos kötbérből és bírságból csak mintegy 135 millió forintot tudott beszedni.

A honatyák egy ellenszavazat ellenében elfogadták a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabályváltoztatás lehetővé teszi, hogy a nem egyetemi szintű felsőoktatási intézményekben szerzett felsőfokú végzettségeket alapfokozatként lehessen elismerni.

A képviselők döntő többsége hozzájárult ahhoz, hogy Latorcai János, Semjén Zsolt, és Rubovszky György KDNP-s képviselők visszavonhassák az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztő részletek, valamint a bankok kockázatvállalási gyakorlata és a hitelnyújtás profitnagysága összefüggéseit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatukat.

A parlament 195 igen, 155 nem szavazattal, illetve 2 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Bálint (SZDSZ) és Gúr Nándor (MSZP) által előterjesztett, a felnőttképzésről szóló törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosítását. A jogszabály a digitális írástudás elsajátítására irányuló képzési feltételeket tartalmazza.   

Költségvetési keretnek kell szabályoznia az ifjúsági programokra jutó forrásokat, ugyanis a témában csak így lehet hosszútávú stratégiát alkotni – mondta Rétvári Bence a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes parlamenti vitájában. Az ellenzéki képviselő elsősorban a konkrét javaslatokat hiányolta a dokumentumból, majd arra kérte Korózs Lajos szociális és munkaügyi államtitkárt, hogy vállaljon személyes garanciát a stratégia kétéves cselekvési programjának elkészítésére.

Az Országgyűlés az interpellációk előtt döntött arról, hogy 30 órás időkeretben tárgyalják a jövő évi költségvetést, illetve az ezt megalapozó egyes törvények módosítását négy óra negyven perces időkeretben vitatják meg.   

Bajnai Gordon erről a fideszes Cser-Palkovics András azonnali kérdésére válaszolva beszélt. Az ellenzéki politikus vizsgálóbizottság felállítása és a kormányfő politikai és jogi szerepének tisztázása mellett érvelt.

Nógrádi László azt kérdezte, hogy a közlekedéspolitika figyelembe veszi-e a határon túli kisebbségek érdekeit, s nekiáll-e a Lendva-Rédics vasútvonal kialakításának. Ez 2.342 méteres vasútvonalat jelentene, másfél milliárdos költséggel. Magyarországnak stratégiai érdeke az is, hogy az Adriai-tenger szlovén partszakaszán a koperi kikötő minél gyorsabban elérhető legyen.

Molnár Béla egyebek között azt kérdezte a közlekedési minisztertől, hogy amikor a tárcavezető a vasútátalakítással kapcsolatban mozdonyeladásról beszél, tudja-e, hogy a jobb mozdonyok nagy részén hitel van, amiket nem tudnak majd eladni.

Ékes József (Fidesz) az azonnali kérdések során a kormányfőt kérdezte az Ajka Kristály ügyében, mert tavaly novemberben a cég munkahelymegőrző támogatásért folyamodott, amelyet a kormány nem fogadott el. Ezt követően januárban a cég 250 fő elbocsátásáról döntött, amitől kormányzati kérésre elállt, mert azt közölték velük, hogy egy törvénymódosítás miatt újra benyújthatják pályázatukat. Megtették, de azt kétszer újra elutasították. Bajnai Gordon válaszában közölte: az Ajka Kristály időközben csődeljárás alá került, de ha csődegyezség születik, újra megvizsgálják a támogatás kérdését.
   
Nagy Kálmán a kórházak és a minisztérium szeptember végi megállapodását homályosnak nevezte, majd hozzátette: a kórházak jelenleg el sem tudják képzelni, hogy az év utolsó 3 hónapjában miből fognak működni. Megkérdezte, hogy a miniszter az év elején elegendőnek tartotta-e a betegellátásra szánt forrásokat és hogy miért omlott össze a lebegőpontos finanszírozás.

Molnár Béla azt mondta, hogy a MÁV tavaly a Cargo bevételéből képes volt pótolni a működéshez szükséges feltételek egy részét, de az elmúlt két év 81 milliárd forintos igényéből a pályavasút például csak 10 milliárd forintot kapott meg. A politikus közölte: 2010 januárjában elfogynak a MÁV forrásai, hogyan tudja majd biztosítani a közszolgáltatást nyújtó vállalatcsoport működését a kormány?

Kékkői Zoltán (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy válságos helyzetben vannak a magyar tejtermelők. Elmondta, hogy a nyers tej felvásárlási ára egy év alatt ötven százalékkal esett vissza, így az már a tejtermelők önköltségi árát sem fedezi. Milyen lépéseket tesz az agrártárca a hazai tejágazat összeomlásának elkerülése végett? – kérdezte.

– A kormány nem törekszik arra, hogy a külföldi és hazai áruk nagy részét vasúton szállítsák – közölte interpellációjában Latorcai János (KDNP). Hozzátette: Lassú a kiszolgálás, riasztóan magas a pályadíj összege, a 7600 km pályából, 4000 km-en lassú jel van érvényben, azaz nagyon messze vagyunk az Európában szokásos 160 km/órás menetsebességtől. Feltette a kérdést a miniszternek: míg Nyugat Európában fejlesztik a vasutat, addig nálunk miért pont az ellenkezőjét teszi a kormány? Mi lett a fejlesztésekre felvett uniós források sorsa? – kérdezte.

Hónig Péter szakminiszter úgy válaszolt, hogy a magyar közlekedéspolitikai koncepció a vasúti közlekedés arányának megőrzését tűzte ki célul, azaz, hogy minél több árut szállítsanak vasúton.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 174 igen, 152 nem és 7 tartózkodással jóváhagyta.

Az interpelláció teljes szövege:

Tisztelt Miniszter Úr!

Az elmúlt évtizedekben a magyar gazdaság szerkezete változott, eltűnt a sok millió tonna alapanyagot és készárut szállító és előállító kohászat, bezárták a bányákat, a cukorgyárak híján már a cukorrépakampány is lassan ismeretlen fogalommá válik. A kormány többször is hivatkozott ezekre a tényekre, amikor a vasúti mellékvonalak felszámolását szorgalmazta, vagy éppenséggel, amikor a MÁV teherszállító üzletágát eladták, értékesítették. A tények igazak, miniszter úr, de a következtetések hamisak.

Országútjainkon, falvainkon, városainkon kamionok tízezrei dübörögnek át nap mint nap, a környezetet károsítva, veszélyeztetve a gyermekek, a felnőttek életét, egészségét, és tönkretéve a sokszor még ki sem fizetett utakat. Sajnos nincs kormányzati akarat arra, hogy ez az árutömeg vagy legalább annak nagyobbik része a vasúti vonalakon haladjon át. Nem törekszik a kormány arra, hogy az immár független magyar pályavasút gazdaságos és megbízható útvonala legyen a külföldi és a hazai áruknak, és sajnos riasztóan magas nálunk a pályadíj mértéke, s rendkívül lassú a kiszolgálás.

Azt, gondolom, nem kell kérdeznem, hogy miért lassú a továbbítás és a kiszolgálási idő, hiszen arra valamennyien tudjuk a választ. Közismert ugyanis, hogy a mintegy 7600 kilométer hosszú vasúti pályán körülbelül négyezer kilométeren lassújel van életben és érvényben. Azt viszont kérdezem, hogy a pálya-korszerűsítésre felvett uniós támogatásoknak mi lett az eredménye. Hol vagyunk a 160 kilométer/óra vontatási sebességtől? Hogyan lehet az, hogy például az osztrák vasútnak megéri iparvágányokat építeni, és hogyan fordulhat elő az, hogy az Alföldet átszelő 120-as fővonal most felújítás alatt álló, Mezőtúr-Gyoma közötti szakaszán a vasútállomásokon nem épülnek rámpák, tehát még a lehetőségét sem biztosítják a kamionos teherforgalom vasútra terelésének?

Tisztelt Miniszter Úr! Döbbenettel szembesültünk a jövő évi költségvetési tervben, hogy a fenti kérdésekre önök 40 milliárd forint megvonásában látják a megfelelő választ. Miért gondolják, hogy Nyugat-Európa téved, amikor ott a fenntartható fejlődés egyik fontos elemének tekintik a vasúti teherszállítást, és válságkezelés gyanánt is fejlesztik a vasutat? Miniszter úr, nálunk miért tapasztaljuk mindezek ellenkezőjét?

Fónagy János (Fidesz) 46 vasútvonal, 1360 kilométernyi pálya bezárásáról és a MÁV végkielégítési botrányáról beszélt napirend előtti felszólalásában. A vasútvonalak bezárásával a kormány komoly gazdasági hátrányokat okoz, emellett tönkreteszi több százezer vidéken élő ember mindennapjait - fogalmazott. Nehezményezte, hogy míg hatalmas végkielégítésekre van pénz, a vasút működtetésére nincs. A miniszter válaszában kijelentette: a közösségi közlekedés a jelenlegi formájában fenntarthatatlan.

Molnár Béla szerint a kormány ésszerűsítés helyett csak átszervez a MÁV-nál, ezzel kiskapukat nyit, amivel valójában csak a vezetőknek akar többtízmilliós végkielégítéseket adni. Mint mondta: nem luxus végkielégítésekre, hanem a vasút működtetésére kell pénzt fordítani, az utasok jó pályát, kocsikat és menetrendet akarnak, nem pedig a mellékvonalak bezárását. Hónig Péter közlekedési miniszter szerint Molnár Bélának a vasút lehetetlen helyzetéről szóló beszámolója helytálló, szükség van a MÁV átalakítására. Megismételte, hogy a vonalbezárásokról még nem született döntés, de mint mondta: biztosan lesznek olyan vonalak, ahol vonatok helyett buszok fognak közlekedni. A végkielégítésekkel kapcsolatban vizsgálatot rendeltek el a MÁV-nál.

Firtl Mátyás örült az ír népszavazás eredményének, de sajnálta, hogy a liszaboni szerződésben nincs utalás a kereszténységre. Mivel Írország kétszer is szavazhatott, azt bizonyítja, hogy lehetett volna időt hagyni a magyar parlamenti képviselők számára is, hogy részleteiben megismerjék a szerződést, ezzel ellentétben érdemi vita nélkül ratifikáltuk a szerződést. Firtl Mátyás azt javasolta, a költségvetés fordítson több pénzt a közelgő magyar uniós elnökség betöltésével kapcsolatos kiadásokra.