• Párt
  • Történelem
  • Parlamenti Frakció
  • Fővárosi Frakció

Országgyűlési tudósításNapló

Az építési szabályok egyszerűsítéséről döntött a parlament

Napirend előtt Latorcai János szólalt fel a KDNP nevében kedden az Országgyűlésben, és a Visegrádtól Visegrádig címmel megnyílt kiállításra hívta fel a figyelmet, melynek kapcsán rámutatott: a történelmi gyökerekkel rendelkező visegrádi csoport mára jelentős elismerést vívott ki magának. Ezt követően a parlament döntött a 300 négyzetméter feletti lakóépületekre vonatkozó építési szabályok egyszerűsítéséről, majd több ponton is módosították az új jövedéki adóról szóló törvényt.

KDNP: kiállítás a visegrádi együttműködésről



Latorcai János (KDNP) beszámolt arról, hogy Visegrádtól Visegrádig címmel hétfőn kiállítás nyílt a Képviselői Irodaház aulájában, ahol az első visegrádi királytalálkozótól a visegrádi négyek megalakulásáig mutatják be a térség országait. Szerinte a történelmi gyökerekkel rendelkező visegrádi csoport mára jelentős elismerést vívott ki magának. Dömötör Csaba szerint a visegrádi együttműködés megerősödése az elmúlt évek egyik legfontosabb fejleménye az uniós színtérnek. Olyan együttműködésről van szó, amely hasonló tapasztalatokon és közös értékeken alapul – mutatott rá.


A Fidesz a magyar-lengyel barátság napjáról

Németh Szilárd István (Fidesz) a március 23-ai magyar-lengyel barátság napjáról emlékezett meg. Közölte, idén a közép-lengyelországi Piotrków Trybunalski ünneplik meg a napot. A politikus ismertette a két ország történelmi kapcsolatát, és Hóman Bálint történetírót idézve azt mondta, a magyar és lengyel nemzet életsorsának, földrajzi helyzetének és sorsdöntő politikai problémáinak közössége szükségszerűen vezetett a két nemzet baráti érintkezésére, történetük analóg kifejlődésére. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, Magyarország és Lengyelország nemcsak a NATO-ban, az EU-ban szövetséges, ennél sokkal szorosabb kötelék van a két ország között az elmúlt ezer évben. Nemcsak a visegrádi országok együttműködésében veszünk közösen részt, ennél még régebbi és még inkább érzelmi alapú az együttműködés a két nemzet között – hangoztatta.


Határozathozatalok

Nemzetközi szerződések kihirdetése


Az Országgyűlés határozathozatalai elején két nemzetközi szerződés kihirdetéséhez is hozzájárult. A képviselők egyhangú döntéssel ratifikálták a Nemzetközi Műholdas Távközlési Szervezetre (ITSO) vonatkozó legutóbbi módosításokat, majd jóváhagyták az Egészségügyi Világszervezet 67. közgyűlésén, még 2014 májusában elfogadott döntéseket.    


A 300 négyzetméter feletti épületeknél is elég az egyszerű bejelentés

A jövőben a 300 négyzetméter feletti, nem kereskedelmi céllal épített vagy bővített lakóépületek is megvalósíthatók egyszerű bejelentéssel. Az Országgyűlés 110 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását. A jogszabály szerint az egyszerű bejelentés akkor lehetséges 300 négyzetmétert meghaladó épület esetén, ha az építkezést saját lakhatás biztosítása céljából végzik és az így elkészült új lakóépületben egy lakás van. Bizottsági kezdeményezésre került bele a törvénybe, hogy a megépültét követő 5 éven belül nem lehet az épület rendeltetését megváltoztatni.


Három hónappal később lép hatályba az új jövedéki adóról szóló törvény

Az Országgyűlés kedden több ponton is módosította az új jövedéki adóról szóló törvényt, amely így az eredetileg tervezettnél három hónappal később, július 1-jén lép hatályba. A képviselők által most elfogadott egyik legfontosabb változás, hogy az elektromos cigarettába való töltőfolyadékok közül a nikotintartalmút terheli majd jövedéki adó. A képviselők 132 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló kormánypárti javaslatot. A fideszes képviselők eredetileg benyújtott javaslata még csak arra irányult, hogy felmentést kapjanak a csokoládégyártók a jövedéki szabályok alól. Nekik nem lesz szükségük adóraktári engedélyre az alkoholos lében áztatott gyümölcsök felhasználásakor.

A parlament gazdasági bizottságának javaslatára került az előterjesztésbe a jövedéki adóról szóló törvény hatályba lépésének meghosszabbítása. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban erről azt közölte, hogy így azok a cégek, amelyek a február 28-i határidőig nem nyilatkoztak arról, hogy tovább kívánják-e folytatni tevékenységüket, május 15-ig még megtehetik. A hosszabb tesztidőszak biztosításával a több mint 17 ezer jövedéki tevékenységet végző vállalkozás zökkenőmentesen állhat át „az unió szerte is példaértékűnek számító elektronizált jövedéki rendszerre" – írta a tárca, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé közvetlen elektronikus adatkapcsolaton keresztül adatszolgáltatást teljesítő cégeknek május 15-ig regisztrálniuk kell, majd – a zökkenőmentes átállás érdekében – meg kell kezdeni a tesztelést is. Szintén a gazdasági bizottság kezdeményezésére született döntés arról, hogy az elektromos cigaretták nikotintartalmú töltőfolyadékai után kell adót fizetni, milliliterenként 70 forintot. A testület javaslatára 400 forinttal növelték a cigaretta ezer darabonkénti jövedéki adóját, amely így 29.200 forint lesz.


Monetáris tanácsi tagokat választott a parlament

Megválasztotta a jegybank monetáris tanácsának tagjává hat évre Parragh Biankát, továbbá újraválasztotta ugyanerre a tisztségre Kocziszky Györgyöt az Országgyűlés. A parlament a gazdasági bizottság mindkét jelöltről szóló javaslatát 110 igen, 35 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb döntéshozó szervébe azért kellett új tagot választani, mert Cinkotai János Béla mandátuma 2017. március 22-én lejár. Az ő helyét Parragh Bianka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa tölti be a továbbiakban, Kocziszky György pedig jelenleg is a monetáris tanács tagja, de mandátuma lejár 2017. április 5-én, ezt meghosszabbították.


Hozzájárulás az unió szomáliai katonai kiképzéséhez

Vargha Tamás, a honvédelmi minisztérium államtitkára ismertette azt a beszámolót, amely Magyarország hozzájárulásának meghosszabbításáról szól az unió szomáliai katonai kiképzéséhez. Mint mondta, a honvédség 2010 óta folyamatosan részt vesz a műveletben, azóta újabb és újabb mandátumot kapott erre. Az Európai Unió Tanácsa utoljára tavaly decemberben hosszabbította meg a missziót két évvel. A kormány fenn kívánja tartani a részvételt az új mandátum időtartamáig, mert bár Szomáliában javult a helyzet, az továbbra sem megnyugtató – tette hozzá. Ismertetése szerint a műveletben négy magyar katona vett részt, az újabb hozzájárulásnál pedig legfeljebb tíz fő részvételére adna lehetőséget az előterjesztés. 

Vas Imre (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika alapvető eszköze a nemzetközi missziókban való részvétel, amely erősíti pozícióinkat mind az unióban, mind a NATO-ban.
Firtl Mátyás (KDNP) alapvető fontosságúnak nevezte a válságok megelőzését és az azokkal szembeni fellépést, ahogy Magyarország részvételét is ezen műveletekben. Mint mondta, a misszió nemcsak Szomáliát, hanem az annak környezetében lévő országokat is segíti.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint Magyarország számára előnyös a részvétel, mert a határainkat is védi az, ha magyar katona szerepet vállal egy ilyen misszióban, ezért a lehető legszélesebb támogatást kell a mögé állítani.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta, majd Vargha Tamás zárszavában azt mondta: honvédjeink valóban kiválóan teljesítenek nem csak itthon, de a missziókban is, Magyarország pedig számos fejlesztést végzett a honvédséget érintően.


Mindenki támogatja az EU-LAC alapítványról szóló megállapodást

Az Európai Unió és a latin-amerikai országok valamint karibi térség (EU-LAC) nemzetközi alapítványának létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetésének vitájával folytatta munkáját a parlament. Szabó László a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a megállapodás céljának nevezte, hogy olyan, a térségek közötti stratégiai együttműködés megvalósítására alkalmas alapítványt hozzanak létre, amelyik felválthatja a 2011 óta, átmenetileg létező elődjét. A megállapodás illeszkedik a kormány déli nyitás politikájának keretei közé – tette hozzá.

Tilki Attila (Fidesz) emlékeztetett, hogy az elvi döntéseket már meghozta az EU, a jelenlegi alapítványra viszont azért van szükség, mert a korábban létrehozott átmeneti alapítvány befejezi tevékenységét és feloszlik. Az intézkedés elfogadása Magyarországa érdekében áll – emelte ki.

Miután a képviselők a kétperces felszólalások során hosszabb vitát folytattak a civil szervezetekről, Jakab István levezető elnök az általános vitát lezárta.


Az afrikai gazdasági partnerségről szóló javaslatot is támogatták a frakciók

Az Európai Unió, valamint a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC-GPM-államok) közötti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló megállapodás vitája során Szabó László államtitkár azt emelte ki, hogy a megállapodás kedvezőbb piacra jutási feltételeket teremt a szerződő felek számára. A Dél-afrikai Fejlesztési Közösség legnagyobb kereskedelmi partnere az EU, a 2015-ös teljes kereskedelmi forgalom megközelítette a 73 milliárd eurót, ebből közel 300 milló eurónyi forgalmat a régió országai Magyarországgal folytattak le – emelte ki.

Tilki Attila (Fidesz) emlékeztetett, hogy egy hónappal korábban, a törvényjavaslat tárgyalásakor minden frakció támogatta az indítványt.

Ezt követően Jakab István levezető elnök lezárta a vitát.


Napirend után

Jakab István az ülésnapot lezárta, a következő ülést pedig jövő hét hétfőre hívta össze.

kdnp.hu – MTI