• Párt
  • Történelem
  • Parlamenti Frakció
  • Fővárosi Frakció

Országgyűlési tudósításNapló

Az uniós bérkülönbségek csökkentéséről tartott vitát az Országgyűlés

A képviselők néma felállással emlékeztek a svédországi és egyiptomi terrorcselekményekben elhunytakra. A napirend előtt felszólaló kormánypárti képviselők a CEU ügyéről és az illegális bevándorlásról beszéltek, ezt követően pedig „Az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentése érdekében" címmel tartottak politikai vitanapot a parlamentben.



Megemlékezés


Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, megdöbbenve értesültek az újabb súlyos svédországi és egyiptomi terrorcselekményekről. Szerinte ezek a támadások már nemcsak Európa, hanem az egész keresztény világ ellen irányultak.

A képviselők néma felállással emlékeztek az elhunytakra.


Napirend előtt

Fidesz: semmilyen egyetemet nem zárnak be


Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 10-én. Balról Boldog István, a fideszes frakcióvezető-helyettese. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Kósa Lajos (Fidesz) szerint a hétvégén a Soros György-párti szervezetek jelentős megmozdulást szerveztek a fővárosban egy abszurd ügyben. Hangsúlyozta: semmilyen egyetemet nem zárnak be, semmi sem fenyegeti a tan-, az oktatási és a kutatási szabadságot. Véleménye szerint más volt a megmozdulás oka, az, hogy ha a migrációs ügyben a magyar kormány törekvései érvényesülnek, akkor „lőttek" a migrációs biznisznek. A migrációs bizniszre példaként a bangladesi fiatalok ügyében hozott ítéletet hozta fel: a Soros György által támogatott szervezet fordult a bírósághoz, egy Soros György által finanszírozott szervezet volt a szakértő a tárgyaláson és a bíró egy Soros György által finanszírozott szervezet tiszteletbeli elnöke volt, akinek a Soros-féle egyetemen van állása. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, pár napja az Európai Parlament (EP) egy állásfoglalást fogadott el, amely továbbra is erőlteti a betelepítési programokat. Kiterjesztik a menekültek fogalmát a gazdasági bevándorlókra, megkönnyítenék a családegyesítéseket, újra itt a kvóta – részletezte a dokumentumot. Hangsúlyozta, Magyarország az uniós csatlakozással nem azt írta alá, hogy mindenben aláveti magát mások akaratának. Kitért arra, hogy az EP állásfoglalását megszavazták a magyar baloldali pártok EP-képviselői is. Amit a baloldali képviselők művelnek, az tisztességtelen a magyar emberekkel, itthon azt mondják, nincs is kvóta, Brüsszelben meg megszavazzák a betelepítést könnyítő állásfoglalást – mondta.   


KDNP: a Soros-Strasbourg-Brüsszel triumvirátus egyre nagyobb nyomás alá helyezte Magyarországot


Dr. Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettese (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Vejkey Imre (KDNP) együttérzését fejezte ki az egyiptomi kopt keresztényeket ért támadás miatt. Majd arról beszélt, az elmúlt hónapok nem szóltak másról: a Soros-Strasbourg-Brüsszel kozmopolita triumvirátus egyre nagyobb nyomás alá helyezte Magyarországot, hogy az országra kényszerítse a migránsok befogadását. Hozzátette: a triumvirátus múlt héten az EP bevándorlási állásfoglalása után már „tejfakasztó bulit" is tartott.

Szerinte ez nyílt támadás az őshonos népekkel és nemzetekkel, illetve az Európa gyökereit képező keresztény civilizációval szemben. Jelezte, a magyar kormány meg akarja állítani az illegális migrációt, míg a Soros-formációk éppen ellenkezőjét akarják.

Rétvári Bence válaszában beszélt arról, hogy a kormány milyen támogatásokat nyújtott a koptoknak, illetve a térség fiataljainak.

Kitért arra is, hogy amerikai törvényhozók is felszólaltak már Soros György alapítványának tevékenysége ellen.

A CEU ügye kapcsán az erdélyi magyar felsőoktatási intézményekről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. A kérdések között a helyi tömegközlekedés támogatásáról, a Brexit utáni helyzetről, a nyugdíjak meghatározásáról volt szó többek között.


Kérdések

Fidesz: Brexit után is lesznek brit beruházások?

Vécsey László azt firtatta, hogy a Brexit után is lesznek majd brit beruházások Magyarországon. Ebben a helyzetben új kapcsolatrendszer kialakítása válik szükségessé – mutatott rá a fideszes képviselő. Kitért a Gödöllő térségében megvalósult GlaxoSmithKline gyógyszeripari beruházásra, majd fontosnak nevezte a brit-magyar gazdasági kapcsolatok további erősítését. Szabó László a külügyi tárca államtitkára szerint az élet nem áll meg, és lesznek új beruházások. Az összes többi uniós tagállam is ezt szeretné – rögzítette az államtitkár, aki kiemelte, hogy Nagy-Britannia az egyik legkomolyabb befektető Magyarországon, s folyamatosan nő az érdeklődés. Az említett beruházás nemcsak értékében komoly, hanem a magyar hozzáadott érték is jelentősen bővülhet általa – mutatott rá Szabó László.

Fidesz: kedvezőbbek a mezőgazdasági kárenyhítés feltételei?

Pócs István (Fidesz) arról érdeklődött, hogy mennyiben válnak kedvezőbbé a mezőgazdasági kárenyhítés feltételei a legutóbbi törvényi változtatások után. Emlékeztetett: az utóbbi években bővült a lefedett kockázatok köre, nőtt a kárenyhítési alap forrása, és bizonyos körben kötelező is csatlakozni hozzá. Nagy István államtitkár azt felelte: az a cél, hogy ne maradjon ki egyetlen gazda sem a védelemből. A termelők már egyetlen növény jelentősebb károsodásakor is jogosulttá válhatnak a kárenyhítésre; kiszélesítették az aszály meghatározását; a kártérítési alapban pedig 24 milliárd forint áll rendelkezésre – sorolta az intézkedéseket.

Fidesz: hogyan áll a 4-es főút fejlesztése?

Boldog István (Fidesz) a 4-es számú gyorsforgalmi út fejlesztéséről kérdezett. A 4-es Magyarország legforgalmasabb egy számjegyű főútja, és a leghosszabb út is egyben – mutatott rá. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára kijelentette: az M4-es kiépítése ütemezetten halad. Az M0-s és Cegléd közötti szakaszon a kivitelezési munkák megkezdődtek; Cegléd és Abony között 2019 első negyedévére tervezik a kezdést; az Abony-Törökszentmiklós-szakaszon a műszaki készültség átlagosan 30 százalékos, a kivitelezés az idén folytatódhat; Berettyóújfalu és az országhatár között pedig tavaly év végén megkezdődött a munka.


Azonnali kérdések
    
Fidesz: lehet-e a gátat szabni a Jobbik „uram-bátyám világának"?


Boldog István fideszes képviselője számos példát említve arról beszélt, hogy a Jobbik prominens képviselői, például Vona Gábor pártelnök, Volner János frakcióvezető, Szabó Gábor pártigazgató, Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke és mások közeli családtagjaiknak juttatnak állásokat, pénzeket. Feltette a kérdést: lehet-e a gátat szabni a Jobbik „uram-bátyám világának"? Völner Pál igazságügyi államtitkár elgondolkodtatónak nevezte, hogy a Jobbikban az a módja a szakértővé válásnak, hogy előbb rokonná kell válnia. Hozzátette: lehet, hogy ezzel bűncselekményt nem követnek el, de az a visszás, ahogy a Jobbik korábban a szigorú összeférhetetlenségi szabályokat szorgalmazott. Megjegyezte: a Kovács Béla ügyben viszont a EU-s korrupciós ügynökség fiktív foglalkoztatások miatt nyomoz.

KDNP: a strasbourgi bíróság Magyarország ellen dolgozik

Hollik István (KDNP) a strasbourgi bíróság bangladesi migránsok ügyében hozott ítéletével kapcsolatban azt mondta, a bíróság és a bevándorláspárti szervezetek összefonódnak. Hozzátette: az egyik oldalon ott vannak a Soros-szervezetek, amelyek működésükkel segítik a tömeges bevándorlást, a másik oldalon, a strasbourgi bíróságon ott ülnek Soros emberei, például Sajó András, a Soros-egyetem egyik alapítója, aki bíróként gondoskodik arról, hogy a bevándorláspárti álláspont mellé álljon a bíróság.


Hollik István, a KDNP vezérszónoka felszólal az uniós bérekről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 10-én. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Kifogásolta azt, hogy a bíróság túlnyomó részt olyan jelentésekre alapozta döntését, amelyek annak a Magyar Helsinki Bizottságnak a közreműködésével készültek, amely képviselte a perben a két bangladesi migránst. A képviselő szerint ez összeférhetetlen.

„A strasbourgi bíróság ahelyett, hogy a valódi emberi jogok védelmével foglalkozna, Magyarország ellen dolgozik" – összegzett a kereszténydemokrata politikus.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarországon elképzelhetetlen, hogy figyelembe vegyék peres félként véleményét, ha az eljárás korábbi szakaszában bedolgozott a szakértőnek. Elmondta, a Gyurcsány-kormány által delegált bíró, Sajó András egy eset kivételével soha nem jelentett be összeférhetetlenséget. Érdekesnek nevezte a bírák kiválasztási mechanizmusát, illetve rendhagyónak nevezte a bíróság működését azért, mert jogalkotásra kényszerít államokat, például a börtönzsúfoltság miatt.

Fidesz a pécsi busztenderről

Csizi Péter felidézte, hogy nyolc évvel ezelőtt a 150 járműből álló pécsi buszparkot a helyi közösségi közlekedést végző cég 2,436 milliárdért bérelte vissza ugyanattól a cégtől, amelyiknek közel hasonló összegért pár héttel korábban eladta. Szerinte a cég úgy jutott a városi buszparkhoz, hogy közben egyébként nem történt pénzmozgás. A jogerős ítélet alapján színlelt szerződés, azaz lopás történt – mondta, hozzátéve: a szerződés miatt majdnem összeomlott a pécsi buszközlekedés. Azt kérdezte, tudott-e erről az MSZP-vezetésű város? Pogácsás Tibor államtitkár úgy reagált: a rendőrség feladata, hogy a korrupciós ügyeket felderítse. Magyarországon senki nem állhat a törvények felett – jelentette ki. A konkrét ügyről azt mondta: a helyi rendőrkapitányság nyomozást rendelt el, s 2010-ben vádemelési javaslattal zárult, a vádemelés meg is történt. Az ügyben hozott elsőfokú, elmarasztaló ítélet nem emelkedett jogerőre, a vádlott a másodfokú eljárás előtt elhunyt, így az megszűnt – közölte, megjegyezve: ha újabb adatok kerülnek elő, a rendőrség megteszi a szükséges lépéseket.

MSZP: veszélyben volt a magyar szuverenitás?

Szakács László (MSZP) felidézte a jegybankelnök felszólását, miszerint 2014 második, illetve 2015 első felében Magyarországot egy NATO-szövetséges állam budapesti nagykövetségéről támadás érte katonai és titkosszolgálati forgatókönyvek alapján. Mint mondta, bár kérdezték erről Matolcsy Györgyöt, de nem lettek okosabbak, szavai a levegőben maradtak. A magyar pénzügyi rendszer stabilitása a magyar szuverenitás fontos kérdése – mutatott rá, majd azt kérdezte a kormányfőtől, hogy tud-e bármi egyebet mondani erről a kérdésről, veszélyben volt-e a magyar szuverenitás?

Orbán Viktor válaszában először azt rögzítette: a jegybank elnökének jogállása sérthetetlen és mindig is védeni fogják az ő és a jegybank jogállásának függetlenségét. Arra ne is számítsanak, hogy bármifajta politikai támadásnak itt teret nyitunk – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: többször is történt ilyen kísérlet és szerinte folyamatosan történik kísérlet arra, hogy Magyarországra befolyást gyakoroljanak. Ebben nincs semmi rendkívüli, a modern világban a politikai, állami létezésnek ez szükségszerű velejárója. A múltról szólva kiemelte: a pénzügyi oldalról történő szuverenitáscsökkentés, támadás mindig attól függ, mennyire kitett Magyarország helyzete.


Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 10-én. Mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, mögötte Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese (b2). (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Magyarország 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben rendkívül mértékben kitett volt a külföldi pénzpiacoknak, ezért szuverenitását könnyen érhette, érte befolyásolás.

A helyzet azonban megváltozott, a kitettség jelentős mértékben csökkent. Szuverenitást korlátozó kísérletek vannak, de ezek közül a jelentősek ma nem a pénzügyi szektor felől érkeznek – tette hozzá Orbán Viktor.

Szakács László viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybank elnöke a fentieket a brókerbotrányokkal összefüggésben mondta. Ez lehet, hogy a múlt, de sok tízezer károsultja van az ügynek és sok százmilliárd a kár – mondta.

Felidézte, hogy kezdeményezték eseti bizottság létrehozását, és annak áttekintését, kik támadták meg az országot, milyen eszközökkel tették ezt, illetve hárították el, és 2017-ben fennáll-e még a veszély. Ezt a Fidesz frakció azonban nem támogatja – mondta, és az elutasító álláspont okát firtatta.

Orbán Viktor szerint a frakció magatartása ésszerű és helyes volt, jól döntöttek.


Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 10-én. Mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, mögötte Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese (b2). (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Szerinte ezek nemzetbiztonsági eszközökkel zajló küzdelmek, és azt gondolja, óvatosnak kell lenni, hogy az ilyenfajta küzdelmeknek mikor melyik szeletét, tárják a nyilvánosság elé. Hozzátette: eddig az ilyen típusú kísérleteket sikeresen elhárították, akkor érdemes erről a kérdésről nagy nyilvánosság előtt beszélni, ha egyszer nem járnak sikerrel.

A kormányfő reményének adott hangot, hogy erre nem kerül sor.


Vitanap az uniós bérkülönbségről

Cseresnyés: a nemzet jóléte csak munkaalapú társadalommal alapozható meg

A nemzet jóléte csak munkaalapú társadalom építésével alapozható meg – hangoztatta Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentése érdekében címmel rendezett politikai vitanapon hétfőn, az Országgyűlésben.

Az államtitkár úgy fogalmazott: mindenki, aki dolgozik, érdekelt abban, hogy a bére minél magasabb színvonalat érjen el. Ahhoz, hogy megfelelő béreket lehessen fizetni, megfelelő gazdasági feltételekre és olyan munkahelyekre van szükség, ahol képesek az elvárt színvonalú bért a munkavállalóknak kifizetni – fejtette ki Cseresnyés Péter, hozzátéve: szükség van olyan munkavállalókra is, akik az adott feladatot el tudják végezni.

Vitaindítójában beszélt arról is, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint a foglalkoztatottak száma közel 4,4 millióra nőtt, míg a munkanélküliek száma mintegy 200 ezerre esett vissza. A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság, és ilyen alacsony a munkanélküliség – rögzítette.

Kitért arra is, hogy 2010 óta a 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása az unió országai közül Magyarországon nőtt a leggyorsabb ütemben, és a foglalkoztatás bővülését és a munkanélküliség csökkentését tekintve is az első négy ország között van hazánk.

A foglalkoztatás-bővülés meghatározó tényezője a piaci munkahelyek számának növekedése volt – mutatott rá, hozzátéve: a 2010-es kormányváltás óta elért 662 ezres foglalkoztatás-bővülés több mint kétharmada – 461 ezren – a hazai versenyszférában helyezkedett el.

Jelezte: a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az utóbbi egy évben megfigyelt létszámnövekedés teljes egésze az elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, ahol 144 ezerrel nőtt a létszám, ami a versenyszféra intenzív munkahelyteremtésének tudható be.

Ezzel szemben a közfoglalkoztatottak száma már 14 ezer fős, a külföldre ingázók száma ezer fős csökkenést mutat az utóbbi egy évben – mondta, s mindezeket rendkívül kedvező fejleményként értékelte.

Cseresnyés Péter megállapította: a kormány szerepét a foglalkoztatás ilyen dinamikus növekedésében nem lehet elvitatni, mert amíg a versenyszféra nem tudott kellő számú munkahelyet teremteni, feltétlenül indokolt volt a közfoglalkoztatás növelése.

Hozzátette: a versenyszférában tapasztalható növekedés alapján elérkeztek ahhoz a fordulóponthoz, hogy 2017-től a közfoglalkoztatás szerepe csökkenthető, amire a kormány már intézkedéseket is hozott.

Beszámolt arról is, hogy 2013-tól 2017 januárjáig a versenyszférában összesen 508 milliárd forint munkahelyvédelmi kedvezményt vehettek igénybe a foglalkoztatók úgy, hogy az érvényesített adókedvezmény összege évről-évre nő, s tavaly elérte a 142 milliárd forintot. Szólt arról, hogy idén januárban a munkahelyvédelmi kedvezmények az üzleti szférában 871-872 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget.

Cseresnyés Péter emlékeztetett, a közszférában és közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülése érdekében hozott kormányzati intézkedésekre, az elindított életpályákra, s az eredmények között beszámolt arról, hogy a reálkeresetek 49 hónapja nőnek töretlenül. Jelezte azt is, hogy az adórendszer nem bünteti a többletmunkát, a jövedelmek eltitkolására sem ösztönöz. Megjegyezte: nem tervezik a munkát terhelő adók növelését.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: a béremelést a gazdaság bővülése és a munkahelyek teszik lehetővé. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: idén akár 4 százalékos is lehet a növekedés, 2010-hez képest pedig 700 ezerrel több embernek van munkája, közel a teljes foglalkoztatottság.

A béremelésekhez adócsökkentés is kell – folytatta –, ezért döntött a kormány például a társasági adó és a munkáltatói járulékok mérsékléséről, amit egyébként sem a baloldali pártok, sem a Jobbik nem szavazott meg.

Az ágazati fizetésemelésekről szólva az államtitkár kifejtette: emelkedik a pedagógusok, a rendvédelmisek, a felsőoktatásban és az egészségügyben, továbbá a járási hivatalokban dolgozók bére is. Idén januárban pedig jelentősen nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér, ami 2018-ban is folytatódik – tette hozzá.

A Jobbik bérunióra vonatkozó javaslatát úgy értékelte: az jogköröket vonna el az Európai Unió tagállamaitól, így Magyarországtól is az adópolitika területén. Ez azt jelenti, hogy a Jobbik kezdeményezése összeér azon EU-s vezetőkével, akik elvennék az adómeghatározás jogát a tagállamoktól – mondta, megjegyezve: az a párt helyezkedik most erre az álláspontra, amely nemrég még büszkén égetett uniós zászlót. Velük ellentétben a kormány elutasítja a jogkörök átengedését Brüsszelnek – jelentette ki.

Dömötör Csaba arról is beszélt, hogy a Jobbiknak az általa vezetett településeken – például Tiszavasváriban és Ózdon – sem sikerült munkát adnia az embereknek.

Ha az ellenzéki pártok béremeléseket szeretnének, vonják vissza adóemelési terveiket, a baloldal ugyanis ismét többkulcsos szja-rendszert akar, és a családi adórendszer eltörlésére is célozgat, a Jobbik pedig a gazdákat adóztatná – mondta. Úgy fogalmazott: „ha mindenképpen ragaszkodnak az adóemelésekhez, akkor azt javaslom a baloldalnak, hogy adóztassák a korallzátonyokon búvárkodó, egyébként pedig 25 milliós verdával furikázó Botka Lászlót, a Jobbik pedig adóztassa az új gazdáját, amely diszkontáron vásárolta fel a pártot".

Fidesz: minél több munkahelyet, minél magasabb béreket!

Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt: a kormány és a Fidesz 2010 óta minden évben mindent elkövet azért, hogy a gazdaság teljesítőképességéhez mérten minél több munkahelyet teremtsen, és minél magasabb béreket fizessen. Hangsúlyozta, hogy időarányosan jól áll a 2010-ben tíz évre vállalt egymillió új munkahely terve, sőt ma már bizonyos helyeken munkaerőhiány mutatkozik. És mivel a magyar gazdaság az EU átlaga felett bővül, a magyar munkabérek átlag felett nőhetnek, mégpedig anélkül, hogy az összedöntené a költségvetést – mutatott rá.

Hozzátette, hogy Magyarország emellett egyedülálló családbarát adópolitikát folytat, az adócsökkentő intézkedéseknek köszönhetően pedig gazdasági értelemben Magyarország mára az egyik legversenyképesebb európai ország.

Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik béruniót javasol, Bánki Erik azt mondta: ha Magyarország hatásköröket adna át az EU-nak, az nem a magyar munkavállalókat és a bérfelzárkóztatást, hanem a multinacionális cégek érdekeit szolgálná.

A nagyobbik kormánypárt másik vezérszónoka, Czomba Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2010-ben Magyarország minden szempontból sereghajtó volt, addig a foglalkoztatási ráta ma 72 százalékos. Külön kiemelte, hogy a fiatalok munkanélkülisége a 2010-es 30 százalékossal szemben ma 11 százalékos.

Arról is szólt, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők száma csökken, és attól sem kell tartani, hogy harmadik országbeliek fogják elvenni a munkát a magyaroktól.

A béremelésekkel kapcsolatban Czomba Sándor úgy összegzett: teljesítmény nélkül nem szabad béreket emelni.

KDNP: a különbség csökkentése a kormány célja

Hollik István, a KDNP vezérszónoka a kormány céljaként hivatkozott a tagállamok közötti bérkülönbség csökkentésére, jelezve, az eddig elért eredmények még nem elegendőek, tovább kell menni a megkezdett úton.

Azt is kijelentette, hogy a kérdést tagállami hatáskörben kell hagyni, mert úgy lehet a leghatékonyabban eljárni.

A kormánypárti politikus kiemelte, hogy sikeres gazdaságpolitikát csak a gazdaság szereplőinek együttműködésére lehet alapozni. Példaként hozta, hogy az MSZP 2002-ben ezzel szemben valós gazdasági teljesítmény nélkül emelt béreket és kibillentette a költségvetést a stabil helyzetéből, amelyet így ért a gazdasági válság.

Szólt arról is, hogy a kormány, a munkavállalók és a munkaadók tavaly novemberi megállapodása révén a következő két évben járulékcsökkentés, a vállalkozók adóterheinek csökkentése és bérfelzárkózás valósul meg.

Hollik István elmondta, hogy ennek hatása már az idei januári KSH-adatokon is látszik: a versenyszférában 9,1, a közszférában 12,2 százalékkal nőttek a bruttó és nettó bérek az előző év azonos időszakához képest. Soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatás és ilyen alacsony a munkanélküliség – hangoztatta.

A politikus beszámolt az ágazati bérfejlesztésekről is, amelyek a többi között az egészségügyet, az oktatást, a szociális szférát, a rendészetet és az állami tisztviselőket érinteti.

Megjegyezte, 2010 és 2016 között a gazdaság egészében 18 százalékkal, a családi adókedvezményeket is beleszámítva pedig 24 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek.

Nemzetközi összehasonlításban 2010 óta Magyarországon volt a legnagyobb ütemű bérnövekedés – jelentette ki.

Fidesz: jelentősen emelkedik a minimálbér

Vinnai Győző (Fidesz) felszólalásában a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér emelésére hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint a kormány hatéves megállapodást kötött a munkavállalókkal és a munkaadókkal, hogy megalapozzák a béreket, ennek része, hogy 2010 és 2018 között 73 500 forintról 138 ezer forintra nő a minimálbér, ami 88 százalékos emelésnek felel meg, a szakmunkás-minimálbér pedig ennél is nagyobb mértékben, 102 százalékkal lesz több. A képviselő elmondta azt is, hogy a piacgazdaságban a bérek emelése nem akarat kérdése, mint ahogy azt a Jobbik állítja, hanem a gazdasági lehetőségek határozzák meg. Vinnai Győző beszélt arról is, hogy korábban munkanélküliség volt, ma pedig már a munkaerőhiánnyal kell küzdeni.

KDNP: ha van munka, akkor mindent el lehet érni

Földi László (KDNP) azt emelte ki, hogy ha munka van, akkor mindent el lehet érni, ezért támogatja minden eszközzel a munkahely-teremtést, a munkaalapú társadalom építését a kormány. Hozzátette, a teljes foglalkoztatottság is elérhető cél.

Az intézkedések között sorolta a kis- és középvállalkozások támogatását, az export élénkítését, amelybe a diplomáciát is bevonták, az adók csökkentését, és növelik az állam által foglalkoztatottak bérét. Jelezte: az állam mindent nem, de sokat tehet azért, hogy a bérek emelkedjenek.

Kormány: jelentős bér- és nyugdíjemelések történtek

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: 2010 óta 23 százalékkal nőtt a nyugdíjak értéke, a vásárlóértéke pedig csaknem 10 százalékkal, a kormány ezzel visszaadta azt a 13. havi nyugdíjat, amit a szocialisták elvettek. Szerinte a nyugdíjasok nem járhatnak rosszul, inkább jól járnak azzal, hogy az infláció maradéktalanul érvényesül a járadék emelése során. 183 milliárd forinttal támogatta a kormány az elmúlt négy év alatt a legidősebb munkavállalók foglalkoztatását, hogy az 55 év felettiek állása megmaradjon – sorolta az intézkedéseket, hozzátéve: pedagógusbérekre 264 milliárd forintos többletet fordított a kormány az elmúlt években és idén.

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta: a duális képzésnek köszönhetően az ipar igénye egyre specifikusabban szolgálható ki, és a közfoglalkoztatottak is egyre nagyobb számban vándorolnak vissza a munka világába.

Cseresnyés Péter államtitkár a minimálbér-emelés jelentős mértékét hangsúlyozta.

Fidesz: kedvezően változott az adórendszer

Tiba István (Fidesz) az adórendszer változásairól szólt, amelyekben – mondta – számos intézkedést vezettek be a családok és a vállalkozások segítése érdekében. Kijelentette: a munkabérre igen alacsony személyi jövedelemadó hárul, míg más országokban emelték azt. A jelenlegi adórendszer nem bünteti a többletmunkát, a béremelést és nem ösztönöz a jövedelem eltitkolására – közölte, emlékeztetve: a korábbi, progresszív adózás ezt tette.

Frakciótársa, Simon Miklós a katonák illetményemelésének lépcsőit ismertette.

kdnp.hu – MTI