Mikor szüntetik meg a KLIK-et?

 

SZABÓ SÁNDOR, (MSZP): - Ha közoktatás, akkor KLIK, ha KLIK, akkor megint egy botrányos ügy. Az utóbbi időszakban öt szegedi kollégiumból négyben történt igazgatói pályázat. Abból az egyik a szegedi Fodor Kollégium volt, ahol elég botrányosra sikeredett a kiírás. Az igazgatói székre ketten pályáztak: a korábbi igazgatónő, aki 13 éve szakmailag kiválóan vezette az intézményt és egy volt fideszes polgármesterjelölt, aki a legutóbbi önkormányzati választásokon alulmaradt a megmérettetésben. Ilyenkor az igazgatóválasztás során meg kell kérdezni a diákönkormányzatot, a nevelőtestületet, az alkalmazotti tanácsot. Mindegyik egyhangúlag a korábbi igazgatónőt támogatta volna az igazgatói székbe. Ennek ellenére a tankerületi igazgató a volt fideszes polgármesterjelöltet nevezte ki március 1-jével az intézmény vezetésére úgy, hogy egyébként semmiféle indoklást erre nem adott, merthogy egyébként a KLIK szabályzatában erre nem is kötelezhető. Éppen ezért kérdezem:

- Ön szerint normális-e az, hogy ha valaki egyetlen szavazatot sem kap a tantestülettől egy igazgatói választás során, mégis ő lehet az intézmény vezetője, csak azért, mert esetleg fideszes polgármesterjelölt volt?

- Ön szerint elfogadható-e az, hogy semmiféle indoklása nincs az igazgatói kinevezési döntésnek?

- Mikor fogják végre felszámolni ezt az antidemokratikus és túlbürokratizált förmedvényt, a KLIK-et?
 

***
 

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Korábbiakban az önkormányzat rendelkezett döntési jogkörrel, most ezt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ járási tankerülete gyakorolja. Tehát magának a szisztémának a változásáról nem beszélhetünk.  Ha ön azt mondja, hogy antidemokratikus, ami most van, akkor lényegében ezt mondja az elmúlt 25 év gyakorlatáról, az önkormányzati fenntartás időszakáról is. Tehát a rendszerben csak annyi változott, hogy nem az önkormányzat, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ezeknek a jogosítványoknak a címzettje.

- Minden kérdést érdemes megvitatni. A köznevelési kerekasztalnak február 18-án alakult meg az úgynevezett fenntartói munkacsoportja, amely pontosan ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik, hogy miként lehet ezeket a jogosítványokat gyakorolni, miként kell áttekinteni az erre vonatkozó szabályokat.
 

Félidejében tart a földprivatizáció, ahol nemcsak a tőkés befektetők és politikusok családja tarol, hanem a baráti, ügyvédi irodák is!
 

MAGYAR ZOLTÁN,  (Jobbik): - Az állami földek privatizációjának éppen a félidejénél tartunk mind területben, mind időben, és lesújtóak a tapasztalatok. Azt kell mondanom, hogy a Jobbiknak minden aggálya beigazolódott, és nem csupán az történik, hogy az állam megszabadul az egyik utolsó nemzeti vagyontól, és ezzel önök ugyanazt a politikát folytatják, amit egyébkéntaz elődeik az elmúlt 25 évben, ennél önök még tovább is mentek. És amit folyamatosan kommunikálnak, hogy itt majd a kis és közepes családi gazdaságok jutnak állami földekhez, ennek éppen az ellenkezője zajlik a valóságban. A mi számításaink szerint körülbelül minden ötödik nyertes volt csak az, aki ebből a kategóriából került ki. Az összes többi terület, tehát mintegy 80 százaléka az eladott állami földeknek, politikához köthető személyekhez, tőkés befektetőkhöz és bizony külföldiekhez került.

- De nemcsak az eladás tényével van problémánk, és nemcsak a végeredménye elfogadhatatlan a privatizációnak, hanem bizony a végrehajtás körül is sok minden bűzlik. Egy példát kiragadva: illő lenne végre megtudnunk azt, hogy ki az a szerencsés 32 ügyvédi iroda, amely kizárólagos lehetőséget kapott a földek átírására. Ezzel önök egyébkéntminimum 1,5 milliárd forinttal dobták meg ezt a 32 ügyvédi irodát. Több, a témában jártas jogásszal beszéltem az elmúlt napokban, és egyértelműen kijelenthetem, hogy pofonegyszerű ügyletekről van szó, semmiféle földöntúli jogászi képesség nem kellene ahhoz, hogy ezeket a jogügyleteket végrehajthassák, nem kötelezhette volna tehát senki önöket arra, hogy ilyen extra elvárásokat támasszanak a jogászokkal szemben. Bűzlik egyébkéntaz is, hogy semmiféle információt nem adtak ki arról, hogy ki ez a szerencsés 32 ember. Összefoglalva tehát arra szeretnék választ kapni:

- Hogyan lehet az, hogy csak az ötöde lett valóban helyben élő családi gazdálkodó a földek megvásárlóinak? - Az ügyvédi irodákkal kapcsolatban pedig, államtitkár úr, neveket akarunk hallani!
 

***
 

Dr. BITAY MÁRTON ÖRS, (földművelésügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Ön nyitott ajtókat dönget, mert ha vette volna egyszer a fáradságot, és megnézte volna az NFA honlapját, akkor ott látná az összes szerződést, a szerződések végén pedig rajta van az ügyvédeknek a neve, akik ellenjegyzik, tehát semmilyen titkosítással kapcsolatban vagy ilyen titkosítást gerjesztő dologgal nem tudok önnel egyetérteni.

- A Jobbik számai a valósággal köszönőviszonyban sincsenek. Két adatot emelnék ki: ha a 80 százalékát vitték volna el nagyüzemek, akkor, legyen kedves, mondja meg nekem azt, hogy az eddig eladott 130 ezer hektárból miként fordulhat elő, hogy mindösszesen 10 ezer hektár az, ami 150 hektárnál nagyobb birtoktestben került értékesítésre. Mert akkor egyébkéntitt egy antagonisztikus ellentét lenne, hiszen ha a 80 százalékát nagyüzemek vitték el, akkor nyilván ennek vissza kellene köszönnie a számadatokban is. De hát az a helyzet, hogy 150 hektár fölötti birtoktestből mindösszesen 10 ezer hektár ment el, az összes többi mind kisebb. Egyébkéntcsak zárójelben jegyzem meg, de nem akarom túl sok számmal megzavarni, hogy a területeknek a 70 százaléka 50 hektár alatti birtoktestekben ment el.

- Ami pedig az ügyvédi munkákat illeti, az első és legfontosabb, amit szeretnék leszögezni: az 5900 eladott birtoktestből 3200 darab tízmillió alatti, tehát a fél százalék plusz áfás ügyvédi díj - fél százalék plusz áfás! - minimum 50 ezer forintról indulva azt jelenti, hogy majdnem 60 százalékáért 50 ezer forint ügyvédi eljárási díjat fizettek. Szeretném kérni öntől, hogy akkor reklamáljon, ha tud ennél jobb, a fél százalék plusz áfás ingatlan-adásvételi szerződésnél jobb javaslatot hozni.
 

Miért nem fontos az ellenzéknek a magyar emberek biztonsága?
 

ÁGH PÉTER, (Fidesz):  - Az elmúlt hónapok bizonyították, hogy a magyar katonák megfelelő szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy országunk határait és a magyar embereket megvédjék. Láthattuk, hogy még uniós szinten sem működött megfelelően a biztonsági rendszer, ugyanakkor a magyar biztonsági szervek, a magyar rendőrök és katonák helytálltak; közös erővel képesek voltunk megvédeni a határainkat, melyek egyben az Unió külső határai is. A kormány számára tehát meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az úgynevezett különleges jogrendi esetekben - ha kell, akár a Magyar Honvédség részvételével is - megfelelő intézkedéseket vezethessen be a terrorveszély vagy a terrortámadás hatékony kezelésének érdekében. Ezért is kérdezem:

- Miként értékelik az ellenzék hozzáállását a terrorveszélyhelyzet kezelését érintő vitában annak tükrében, hogy a kapcsolódó alaptörvény-módosítási javaslatok is azt a célt szolgálják, hogy felelős hozzáállással az ország, az emberek biztonsága minél szélesebb körben garantálható legyen?

- Mi a véleményük arról, hogy az ellenzék pártpolitikai csatározások középpontjába helyezi a Magyar Honvédséget, annak fejlesztését, tehát nemzetünk biztonságának letéteményesét, amelynek szellemi, lelki hagyományai, kulturális öröksége egyaránt a társadalmi egységet erősíti immár másfél évszázada?
 

***
 

VARGHA TAMÁS, (honvédelmi minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A 2016-os év egyik legnagyobb kihívása a migráció kezelése, ezzel nagyon szoros összefüggésben a magyar emberek és az európai emberek biztonságának kérdése és ennek a biztonságnak a szavatolása. Az elmúlt hónapok eseményei megerősítették, hogy a kormány nem engedhet abból a követelésből, hogy a magyar társadalom biztonságát mindenek fölé helyezi. Ezt semmilyen pártpolitikai elképzelés és semmilyen politikai megfontolás nem írhatja felül.

- Az ellenzék, ha felelősen gondolkodik beláthatja: a törvénymódosítás akadályozása mögé bújva tulajdonképpen elvonja a figyelmet a lényegről, ezzel pedig veszélyeztetik a magyar emberek biztonságát, azokét a polgárokét, akiket a választásokon elért eredményeikkel itt az Országgyűlésben ők is képviselnek. Ehhez képest a felelősen gondolkodó politikusok látják és tudják, hogy az általuk képviselt emberek biztonságban szeretnének élni és eszerint cselekszik is.

- Szeretném megerősíteni: hazánk és nemzetünk védelme legfőbb közös ügyünk, amely minden politikai csatározás felett kell hogy álljon. A magyar kormány ezt a felelősséget vállalja, és Magyarország biztonságát felelősen meg is védi!
 

Hány dolgozó elbocsátására készül a kormány?
 

Dr. SZÉL BERNADETT, (LMP): - A múlt heti kormányinfón megtudhattuk,  a héten fog dönteni a kormány az önök által bürokráciacsökkentésnek hívott projekt következő lépéséről, amelynek keretében 73 minisztériumi háttérintézményt és költségvetési szervet szüntetnek meg vagy olvasztanak be minisztériumokba. Mi úgy látjuk, hogy a megszüntetésre ítélt intézmények kiválasztásánál nem nézték, hogy az adott intézmény érdemi munkát végez-e, és nem vizsgálták azt sem, hogy a kiszemelt intézmények által ellátott feladatot milyen formában, milyen intézményi struktúrában lenne legjobb ellátni.

- Önök, bonyolult szakmai szempontok mérlegelése helyett, a fűnyíróelvet választották. Láthatóan nem vették a fáradságot, hogy végiggondolják például azt, hogy az EMMI hogy fog majd közegészségügyi és járványügyi hatósági feladatokat ellátni, de az is kérdéses, hogy központi szerv híján ki dönt majd például az országos infrastruktúra-fejlesztési ügyekben, ha beszántják, teszem azt, a Közlekedési Hatóságot. Az átalakításoknak láthatóan semmilyen szakmai indoka nincsen; nem látni azt sem, hogy mitől lesz jobb vagy éppen hatékonyabb az állam működése. Intézmények fűnyíróelvszerű megszüntetéséről és több ezer dolgozó várható elbocsátásáról beszélünk most.  Kérdezem:

- Hány embert fognak az utcára tenni?

- Milyen szempontokat mérlegeltek, amikor ezt az álláspontjukat kialakították?
 

***
 

CSEPREGHY NÁNDOR, (Miniszterelnökség államtitkára): - A kérdése alkalmat ad arra, hogy beszéljek az államreformról, egy olyan intézkedésről, amelynek 1990 óta, 25 év alatt számtalan kormány nekikezdett. Azonban mit láttunk a korábbi átalakításoknál? Kisebb minisztériumok, nagyobb háttérintézmények. Konkrétan nem a háttérintézményeknek van vezető minisztériuma, hanem fordítottan működik a rendszer. Ha komolyan vesszük azt, hogy az állam versenyképessége nagyban meghatározza az ország versenyképességét, akkor olcsóbb, hatékonyabb és sokkal gyorsabb államra van szükség. Az intézményrendszeri átalakítása azt a célt szolgálja, hogy egy nagyon világos intézményi struktúra jöjjön létre: a minisztériumban hozzák a stratégiai döntéseket, a kormányhivatalokban, a járási hivatalokban pedig ezeknek a végrehajtásával foglalkoznak.

- Az intézményrendszeri átalakítás azonban nem a teljes köre az államreformnak. Ez egyrészt szól egy intézményrendszeri átalakításról és az ehhez kapcsolódó humánpolitikai kérdésekről; szól a vonatkozó szabályok módosításáról és szól természetesen egy jelentős díjtételcsökkenésről is, hiszen ha az állam olcsóbb és kisebb, akkor ez természetesen a hétköznapi emberek mindennapi életében is meg kell jelenjen. Ennek köszönhető például az, hogy 2016. január 1-jétől 10 milliárd forint értékben különböző illetékeket eltörölt a kormány. De ugyanennek a díjtételcsökkenésnek a párhuzamába állítható az az intézkedés, amely szerint most már, hogy ha az állam vagy bármelyik állami szervezet kicsúszik a rendelkezésére álló határidőből, akkor neki vissza kell fizetnie minden illetéket az állampolgárok számára. Az ország versenyképessége pedig az állam versenyképességétől is függ, ezért ezeknek a háttérintézményeknek meg kell találni a kormányon belüli, illetve minisztériumi struktúrán belüli helyét.
 

A kormányt nem zavarja a törvényalkotás zavara?
 

BURÁNY SÁNDOR, (MSZP): - Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az önök kapkodó törvényalkotó munkája már számos zavart eredményezett, az egyik ilyen zavar az, hogy kit illet meg az önkormányzatok által kivetett pénzbírság. Erről két törvény is rendelkezik, és egymásnak ellentmondó módon: míg a költségvetésről szóló törvény nagyon helyesen úgy rendelkezik, hogy az így kivetett bírságból származó bevétel 100 százaléka a települési önkormányzatot illeti meg, addig ugyanerről a szabálysértési törvény úgy rendelkezik, hogy az ilyen bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi. Mindez számos önkormányzatot komoly mértékben zavar, így választókerületem két települési önkormányzatát, Kőbányát és Kispestet is hátrányosan érinti, ezért is kérdezem:

 - Mikor kívánja a kormány helyreállítani ezt a zűrzavart?

- Mikor akarja kiküszöbölni ezt a koherenciazavart?

 - Mikor kíván benyújtani egy olyan törvénymódosítást, amely jogszabályi hézag nélkül, egyértelműen, kizárólag a települési önkormányzatokat jelöli meg a bevétel gazdájaként?
 

***
 

POGÁCSÁS TIBOR, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Tájékoztatom arról, hogy az ön által felvetett kérdésben nincsen szabályozási zavar. Egészen pontosan: Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015-ös törvény úgy rendelkezik, hogy a települési önkormányzatot illeti meg a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartás rendszeréről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100 százaléka. A szabálysértési törvény 252. § (1) bekezdése átmeneti rendelkezést is tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a törvény hatálybalépése, azaz 2012. április 15. napja előtt elkövetett szabálysértéseket, illetve a folyamatban lévő szabálysértési eljárásokat és azok végrehajtását a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján kell lefolytatni, illetve végrehajtani. Tehát a települési önkormányzatokat a 2012. április 15. napja előtt hatályos, a korábbi szabálysértési törvény szerint kiszabott és végrehajtott szabálysértési helyszíni bírságból származó bevétel teljes összege illeti meg. Azok a szabálysértési bírságok, amelyek kiszabása, végrehajtása már az új szabálysértési törvény keretei között történt, az államháztartás központi alrendszerének a bevételét képezik, tehát nincs a szabályozásban ellentmondás.
 

Miért nehezítik az ágazat és a pályakezdők helyzetét a szociális szférában?
 

VÁGÓ SEBESTYÉN, (Jobbik): - A tavalyi jogszabályváltozások következtében a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok gyökeres változáson mentek keresztül. A kapkodás és az előkészítés hiánya már most nehézségeket okoz az ágazatnak, ám ezeken kívül vannak rendeleti változások, amelyek a szakma jelzései alapján a rendszer működtetésében problémákat fognak okozni. Korábban a munkáltatónak lehetősége volt arra, hogy a jogszabályi előírás követelményeitől eltekintve megfelelő végzettség nélkül vegyen fel munkatársakat, tulajdonképpen megelőlegezve, vagy más kifejezéssel élve: türelmi időt adva alkalmazottjának a megfelelő végzettség megszerzésére. Január 1-jétől ezt a jogosítványát teljesen elveszítette, a jelenleg a rendszerben lévő munkatársak számára pedig 2016. december 31-éig türelmi időt állapított meg. A korábbi rendszer garanciális elemeket is tartalmazott egyébként, ugyanis a határidő letelte után, szemben a megfelelő oklevéllel rendelkező közalkalmazottakkal, a munkáltatónak lehetősége volt, hasonló feltételekkel, mint próbaidős munkavállaló esetén, az alkalmazott elbocsátására.

- Tudjuk, hogy a szociális szféra nem egy vonzó életpálya a pályakezdő fiatalok és a pályát módosítók számára. Ez érthető, ugyanis pótlékokkal együtt ma Magyarországon az ágazat bérei az oktatás területeivel szemben átlagban több mint 38 százalékos, az egészségügyi ágazattal szemben pedig több mint 23 százalékos lemaradásban vannak. Ennek következtében az országot járva a gyermekjóléti központoknál betöltetlen státuszokat találtam, illetve az önökhöz is eljuttatott jelzések alapján a rendszernek valószínűleg több dolgozójától is meg kell válnia, ami megoldhatatlan problémákat jelenthet a szolgáltatás működtetésével kapcsolatban. Ezért is kérdezem:

- Tényleg a pálya, illetve az ország elhagyására akarják kényszeríteni a jelen körülmények ellenére is szakmai elhivatottsággal rendelkező leendő és jelenlegi munkatársakat?

- Vagy felülbírálják korábbi döntésüket, és visszavezetik a végzettség megszerzésének megelőlegezését?
 

***
 

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Ön is tudja, képviselő úr, hogy a kormányzat kétszer döntött arról az elmúlt években, hogy a szociális szférában dolgozók jövedelmét megemeli. Ágazati bérpótlékot fogadtunk el 2014-ben, és utána pedig ágazati bérkiegészítésről döntöttünk. Az első egy általános bérfejlesztés volt, a második pedig kifejezetten a képesítéssel rendelkezőknek segített. Ha ezeket összeadom, és egyes egyedi példákra vetítem, hogy egy fiatal pályakezdő, szakmai végzettséggel rendelkező szociális dolgozó mennyivel keres többet a két bérfejlesztés után, akkor egy főiskolai diplomával rendelkező pályakezdő havi bruttó bére most 43 690 forinttal több, mint mondjuk, három évvel ezelőtt; egy egyetemi végzettséggel rendelkező fiatal pedig 52 046 forinttal keres többet, mint ezen két pótlék bevezetése előtt. Tehát igyekeztünk minden fiatal számára vonzóbbá tenni a szociális pályát, pontosabban: akiknek van ehhez készsége, van ehhez affinitása, akik szívesen mennének erre a pályára, azok ne anyagi okokból döntsenek úgy, hogy fiatalként nem ezt választják. Szeretnénk őket is ösztönözni, meg nyilván a pályán lévőket is maradásra bírni.

- Abban viszont önnek igaza van, hogy valóban átstrukturáltuk az eddigi családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások rendszerét. Integrált szervezeti egységek gondoskodnak most már a családsegítésről és a gyermekjóléti szolgáltatások együttes biztosításáról, ez pedig lefedi a teljes országot. Bízunk benne, hogy ezáltal minden településen, minden járásban közvetlenebbül tudunk segíteni a rászorulóknak.
 

Az utcát fűtik-e majd a CSOK-os lakások?
 

Dr. SZÉL BERNADETT, (LMP):  - Tisztelt Kormány! Egy teljesen zavaros helyzetet kívánok tisztázni a mostani kérdésemmel. A januártól kibővített, családok otthonteremtési kedvezményének - közkeletű nevén a CSOK-nak - a szabályaiból a kormány kivette azokat a feltételeket, amelyek az ingatlanoknak az energetikai besorolására vonatkoztak. Magyarul, ez egy olyan állásfoglalás, ami azt közvetíti, hogy nem számít az, hogy mennyire képes az ingatlan az energiát hatékonyan kezelni. Az épületek energiahatékonyságát szabályozó 7/2006. TNM-rendelet szerint azonban, ha egy épület a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, akkor az építésnél azokat a szigorú energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket egyébként csak 2018-tól kellene alkalmazni. Amikor ez felmerült, akkor az NGM azt nyilatkozta, hogy az idézett rendelet nem vonatkozik a CSOK-ra, mert az önök szerint - legalábbis idézem a szavaikat - nem számít energiamegtakarítási célú költségvetési támogatásnak.

- Csakhogy a napokban az Európai Bizottság tiszta vizet öntött a pohárba, amikor kimondta, hogy a hazai rendelet alapjául szolgáló uniós irányelv szerint valamennyi új épületnek meg kell felelni az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeknek, függetlenül attól, hogy részesülnek-e bármiféle állami támogatásban. Tehát láthatóan teljes zavar van, amit csak fokozni tudok azzal, hogy információim szerint a kamaránál lezajlott mérnöki tájékoztatón is elhangzott, hogy a CSOK-os támogatással épülő lakásokra is vonatkoznak a követelmények, és ami nem felel meg az előírásoknak, nem kap engedélyt. A tervező, építtető pedig szankciókra számíthat.

- Tisztelt Kormány! Én arra kérem önöket, hogy öntsenek végre tiszta vizet a pohárba, és itt, a magyar parlamentben mondják ki teljesen egyértelműen, hogy a CSOK-os támogatással megvalósuló ingatlanokra a legszigorúbb energiahatékonysági követelmények vonatkoznak.  Kérdezem:

- Tényleg az utcát fűtik majd a CSOK-os lakások?
 

***
 

TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár):  - Az energiahatékonysági kritériumokra vonatkozó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM-rendeletben foglalt előírásokat természetesen be kell tartani. Azonban ennek nincs köze ahhoz, hogy az új CSOK-szabályozásban 2016. január 1-jétől eltörlésre került az épület energiahatékonysági szintjének figyelembevétele a támogatás összegénél, illetve ehhez kapcsolódóan már nincs szükség a CSOK igénylése során az energetikai tanúsítvány bemutatására sem. Az építkezőnek a jövőben ugyanúgy be kell tartania az előírt energetikai szabványokat, és a használt lakások adásvételénél is ugyanúgy csatolni kell az ezzel kapcsolatos tanúsítványt a földhivatali bejegyzésnél. Mindezzel együtt azt önnek is el kell ismerni, hogy mindenképpen előrelépés, és a bürokratikus terhek csökkentését is szolgálja, hogy ezt a procedúrát a jövőben nem kell még egyszer megismételni a CSOK igénylése során. Így tehát azt tudom mondani, hogy minden igénylő egyrészt összegszerűen is, másrészt a bürokráciacsökkentés jegyében is jobban jár.
 

Miért nem áll ki a kormány a külföldön dolgozó magyarok érdekeiért?
 

FARKAS GERGELY, (Jobbik): - Tudjuk nagyon jól, hogy az elmúlt években több százezer magyar ember vándorolt ki nyugat-európai országokba, legtöbben Nagy-Britanniába és Németországba mentek, de a fő úti célok közé tartozik Ausztria, ahol a tavalyi évben már több mint 70 ezer honfitársunk dolgozott. A Jobbik értelemszerűen mindig is annak pártján volt, hogy itthon kell olyan országot teremteni, amely megadja a boldogulás lehetőségét mindenkinek, vagy épp hazacsábíthatja a már elvándoroltakat. Sajnos azonban azt látjuk, hogy a kormánynak ez nem sikerül, és a kivándorlási szándékok emelkedéséből az is látható, hogy sokan látják hozzánk hasonlóan a kormány teljesítményét.

- Az Ausztriában dolgozó honfitársaink helyzetére nézve a tavalyi év migrációs áradata negatív hatásokkal járt, a bevándorlók ugyanis egyfajta olcsó munkaerőt jelentenek az osztrák munkaadónak, akiket akár feketén is alkalmaznak. Emiatt a tavalyi évben elkezdett nőni az ottani munkanélküliség. Mi erre az osztrák kormány és egyes politikai erők válasza? Szigorítsák meg a kelet-európai munkavállalók foglalkoztatását. Tehát nem az illegális bevándorlók esetén terveznek lépéseket tenni, hanem többek között azon több tízezer magyar munkavállaló ellen, akik teljesen legálisan vannak ott, legálisan dolgoznak, és jól végzik a munkájukat. Nem a magyarok felelősek azért, hogy migránsok tízezreit engedi be az osztrák kormány, és ezzel akár saját népszerűségüket próbálják a magyarok elleni fellépéssel növelni.

- Lehetne hosszan elemezni az osztrák kormány impotens hozzáállását a bevándorlás kérdéséhez, és a helyzetből levont téves következtetését, de én ehelyett inkább önöket szeretném kérdezni, az MSZP mellett ugyanis önök a felelősei annak, hogy ezen embereknek más országba kellett menniük. Kérdezem ezek alapján:

- Miért nem hallják-halljuk a kormány szavát ezzel az igazságtalan felvetéssel kapcsolatban?  Miért nem áll ki a kormány az Ausztriában dolgozó magyarok érdekeiért?
 

***
 

SZIJJÁRTÓ PÉTER, (külgazdasági és külügyminiszter): - Sajnos, az elmúlt hónapokban Ausztria kancellárja többször is megengedhetetlen hangnemet használt Magyarországgal, a magyar emberekkel, a magyar kormánnyal kapcsolatban. Előfordult olyan eset is, hogy a ’30-as, ’40-es évek legsötétebb európai diktatúráihoz hasonlította a jelenlegi Magyarországot. Ez nyilvánvalóan európaiatlan viselkedés, mint ahogy azt gondoljuk, hogy az osztrák kormány bevándorlással kapcsolatos politikája is teljes mértékben szembemegy a józan ésszel, de hogy erről véleményt mondjanak, ez az osztrák embereknek a dolga.

- Ami viszont a magyar munkavállalókat illető nyilatkozatokkal kapcsolatos: világossá tettük már a múlt héten is, amikor ezek a nyilatkozatok megjelentek, hogy Magyarország semmilyen diszkriminatív szabályozást nem tud elfogadni. Soha nem fogunk támogatni olyan szabályozást az európai színtéren, amely a magyar munkavállalókat - dolgozzanak akárhol az Európai Unió területén - hátrányosan érintené. Ezt világossá tettük már a brit kérdések kapcsán is, amikor elmondtuk, hogy azt értjük, hogy egyes tagországok meg akarják szüntetni annak lehetőségét, hogy a saját szociális rendszereikkel valaki visszaéljen, de hogy ez egy diszkriminatív szabályozásban öltene testet, azt semmiképpen nem tartjuk elfogadhatónak. Úgyhogy arról szeretném biztosítani a képviselő urat, hogy folyamatosan figyeljük az osztrák politikai nyilatkozatokat, figyeljük, ha ezeket a nyilatkozatokat esetlegesen valós kezdeményezések követik, és ha így lesz, akkor biztosan mi fogunk a leghangosabban tiltakozni az ellen, hogy magyar munkavállalókat hátrányosan érintsen bármilyen szabályozás, és nem fogunk támogatni semmi ilyen jellegű szabályozást, hogyha az európai színtéren felmerülne.
 

Mennyire tekinthető jogosnak az ózdi jobbikos polgármester havi 1 milliós fizetése?
 

RIZ GÁBOR, (Fidesz): - Gondolom, abban mindannyian egyet tudunk érteni, hogy mindenkit annyi bér illet meg, amennyi munkát elvégez. Abban is egyetértünk, hogy aki többet dolgozik, az magasabb fizetésben részesüljön. A Jobbik az a párt, amelyik előszeretettel hangoztatja prominensei révén, hogy politikusbűnözés az, ha valaki állást halmoz. No, Ózdon mi történik eközben: történik az, hogy az ózdi jobbikos polgármester hovatovább öt helyről vesz fel egy időben fizetést. Ebből kettő illeti meg polgármesteri bérként, alapbér, illetve a hozzá kapcsolódó illetménye, az összes többi már egy pluszjövedelem. Úgy gondoljuk, hogy nem arányos az a bér, az a juttatás, amelyet a munkavégzésével kapcsolatban felvesz. Megtehette volna polgármester úr azt is, hogy jótékonykodik, és egy részét felajánlja hasznos célra, de ő ehelyett a pénzét egy Fiat Barchetta sportkocsiba fektette. Akkor még szeretném hozzátenni azt is, amiről a Jobbikos képviselőtársaim nem tudnak: az önkormányzat hozott egy döntést arról, hogy Janiczak Dávid polgármester úr képviselje a felügyelőbizottság elnökeként Ózd városát abban a Zöld Völgy Nonprofit Kft.-ben, ahonnan további 200 ezer forint apanázs járt volna, ha nincsenek észnél azok a polgármesterek, akik a társulást alkotják

- Véleményem szerint a Magyar Államkincstárnak javasolniuk kellene, hogy vizsgálják ki az önkormányzat gazdálkodását, továbbá a szükséges szervnél azt is kezdeményezni, hogy áttekintsék az önkormányzat kifizetéseinek jogszerűségét, hisz felmerül a kérdés:

- Törvényes, törvénytelen vagy egyáltalán etikus-e ennyi helyről ennyi pénzt felvenni?
 

***
 

CSEPREGHY NÁNDOR, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Egyetértek azzal, hogy mindenki annyi bért érdemel, amennyi munkát elvégez. Kár, hogy a polgármester urat nem lehet kérdéssel illetni itt a parlamentben, mert meg tudná magyarázni azt, hogy a Jobbik saját szabályainak hogyan felel meg az az elvárás, amely szerint minden politikus csak egyetlenegy munka után vehetne fel bért.

- Most ez az öt tétel, amit itt látunk, a polgármesteri fizetés 621 500 forintért, a közbeszerzési bizottság tiszteletdíja 96 625 forintért, a költségtérítés 89 745 forintért, az Ózdi Kommunikációs Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági elnöki pozíciója 40 ezer forintért és a megyei közgyűlés tagságából fakadó 124 453 forintos illetmény szembemegy a Jobbik saját maga által vállalt elvárásaival. Mi azt gondoljuk, hogy ezek közül a tételek közül kettő lenne olyan, ami megilletné polgármester urat, egyrészt a fizetése, másrészt az ahhoz kapcsolódó költségtérítés. Azt semmiképpen sem tudjuk magyarázni, az a feladat, ami neki polgármesterként feladata és a munkaköri leírásából fakad, mely szerint a közbeszerzési bizottság munkáját neki felügyelni kell polgármesterként, azért miért és hogyan kaphat plusz ezen kívüli juttatást.

- Azt gondolom, hogy minél több jobbikos van meghatározó vezető pozícióban, polgármesterként, EP parlamenti képviselőként vagy országgyűlési képviselőként, annál több magyaráznivaló ügye van a Jobbiknak.
 

Hol tart és mikorra várható a néhai Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara és a törvénysértően működő végrehajtók elszámoltatása?
 

Dr. STAUDT GÁBOR, (Jobbik): 2015. évben ígéretet kaptunk a kormánytól arra, hogy rendbe teszik a bírósági végrehajtói rendszert, és megvalósítják a néhai kamara, valamint a törvénysértően működő végrehajtók elszámoltatását. El is indult nagy csinnadrattával egy folyamat, amelyet annak ellenére támogattunk, hogy kétségesnek tartottuk, hogy a kormány kellő elszántsággal rendelkezik a végrehajtására. Az Igazságügyi Minisztérium 2015 márciusában különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt feljelentést tett az ügyészségen. A kiadott hivatalos közlemény szerint az több ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észlelt, amely kapcsán felmerült a bűncselekményelkövetésének a gyanúja. Kérdezem önt mint a legfőbb ügyész helyettesét:

- Mi lett az eredménye az Igazságügyi Minisztérium feljelentésének, és mikorra várható konkrét személyek meggyanúsítása?

- Hány bírósági végrehajtóval szemben folytatnak büntetőeljárást a hivatali tevékenységükkel kapcsolatba hozható bűncselekmények elkövetése miatt?
 

***
 

Dr. BELOVICS ERVIN, (legfőbb ügyész helyettese):- A képviselő úr kérdésének az első részében említett ügyben az Igazságügyi Minisztérium képviselője tett feljelentést a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara működésével áll kapcsolatban. A feljelentés alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség 2015. április 3-án folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt rendelt el nyomozást. A büntetőeljárás folyamatában igazságügyi adó-, könyv- és ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére került sor. A szakvélemény elkészítésének határideje 2016. január 30-án járt le. A szakértő azonban arra hivatkozva, hogy több gazdasági évet kell a maga teljességében átvizsgálnia, kérte a határidő meghosszabbítását.

- A szakvélemény előreláthatóan napokon belül elkészül, és ezt követően lehet dönteni a személyi felelősségről, azaz hogy fennáll-e a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja. A nyomozás határideje 2016. április 30-ig került meghosszabbításra. Szívből bízom abban, hogy addig valóban tisztázni lehet a személyi felelősség kérdését.

- A képviselő úr kérdésének második részében az iránt érdeklődik, hogy hány bírósági végrehajtóval szemben folytatnak büntetőeljárást hivatali tevékenységükkel összefüggésben a hatóságok. A rendelkezésemre álló országos adatok szerint jelenleg három bírósági végrehajtóval szemben folyik a hivatali tevékenységével összefüggésbe hozható bűncselekmény miatt büntetőeljárás.