Az IMF-től felvett hitelről, az egészségügyi salátatörvényről, a szelektív hulladékgyűjtésről, a Nabucco konferencia eredményességéről, valamint állami vezetők által rendelt tanácsadási szerződésekről beszéltek a képviselők csütörtökön az azonnali kérdések között a parlamentben.

Nagy Kálmán (KDNP) az egészségügyi miniszterhez fordult az egri Markhot Ferenc kórház ügyében. Mint mondta, az elmúlt időszakban körülbelül harminc levelet kapott a településről, és ezek közül három különböző halálesetekről számol be. Közölte, hogy utánanézett az eseteknek, és kiderült, a helyi körzeti orvosok tartanak attól, ha beteget kell beutalniuk az egri megyei kórházba, de maguk a betegek is arra kérik őket, hogy ezt ne tegyék meg. A képviselő kijelentette, hogy a kórházban egy újabb vizsgálatot kell lefolytatni, valamint rendet és nyugalmat kell teremteni a körzetben.
       
Szijjártó Péter (Fidesz) a 20 milliárd eurónyi hitelről beszélt, amit az IMF-től vett fel a kormány. Ezen a héten újabb hitelt vett fel a kormány, újabb 100 milliárd forintnyit - mondta, azt kérdezve: milyen hitel felvételét tervezi a kormány a jövő héten?

Puskás Tivadar (KDNP) arról beszélt, hogy az egészségügyi salátatörvény a korábbi egészségügyi rendszert káosszá változtatja. Példaként hozta fel, hogy az aktív kórházak egy részét megszüntette a kormány. Kiemelte: az évek során drágán kialakított terápiás központok fejlesztés hiányában elsorvadnak, félő, hogy elvesznek a betegek. Feltette a kérdést: biztos, hogy megkapja az egészségügy az ígért pályázati pénzeket?

Interpellációk

A Magyarország és az Európai Unió közötti hitelszerződésről, az év eleji gázellátási krízisről, valamint környezetvédelmi ügyekről is szó esett csütörtökön az interpellációk között az Országgyűlés rendkívüli ülésén.

Soltész Miklós (KDNP) szerint a környezetvédelmi minisztérium a termékdíj megváltozott mértékére és a díjkivetés módjának szabályaira vonatkozó rendelete inkább terheli a vásárlókat, mint a kereskedőket, akik ezt beépítik az árba. Példaként említette, hogy egy 10-18 forintos zsömle árára további nyolc forint 30 fillér termékdíj rakódik, így ez egyfajta burkolt adó. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint a termékdíj a nylonzacskók mértéktelen és szükségtelen fogyasztása visszaszorítására ösztönöz a termék árának növelésével. A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 198 igen, 149 nem és egy tartózkodással elfogadta azt.

Balsai István (Fidesz) szerint a kormány elfelejtett felhatalmazást kérni az Országgyűléstől az Európai Unió és Magyarország közötti, 6,5 milliárd eurós hitelszerződéshez annak ellenére, hogy a dokumentumban az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésről van szó. A Fidesz veszélyeztetve látja a kizárólagos állami tulajdonban lévő és törvény által garantált állami vagyontárgyakat, például a paksi atomerőművet, a MÁV-ot, a magyar energiakincseket. Czomba Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy 2008 során a KSH adatai alapján a foglalkoztatottak száma 20-60 ezerrel volt kevesebb, mint a 2007-es év azonos időszakaiban.

+

A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által tervezett áfa-emelés a szegények adója, amelynek bevezetése helyett inkább a kormány pazarlását kellene visszafogni – mondta Soltész Miklós (KDNP) csütörtökön a parlament rendkívüli ülésén. Hangsúlyozta: a polgári kormány családpolitikájának szétverése és a szociális segélyezésre fordított milliárdok vezettek oda, hogy az országban jelenleg mintegy hárommillió ember él a létminimum közelében vagy az alatt. A kormányfő állításával ellentétben idáig is számos döntés született a nyugdíjasokkal szemben, akik a gazdasági válság előrehaladtával további megszorításokra számíthatnak a kormánytól – emelte ki. Soltész Miklós szerint a parlament rendkívüli ülése egy újabb irtózatos erőfeszítés a semmiért.

A mandátumát jó eséllyel kitöltő MSZP-kormány munkáját végig fogja kísérni a válság, a kérdés csak az, hogy tompíthatók-e a krízis hatásai, vagy a válság további mélyülésére kell számítani – mondta Hargitai János, az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának kereszténydemokrata tagja.

Hargitai János beszédének elején hangsúlyozta, a magyar választók többé-kevésbé tudták azt, hogy a miniszterelnök hiteltelenül politizál, ezért nem vártak csodát a parlament rendkívüli ülésnapján sem Gyurcsány Ferenc beszédétől. Azt azonban az ellenzéki képviselőkhöz hasonlóan biztosan remélték, hogy a kormányfő beszámol az ország helyzetéről, szót ejt a kormány és önmaga felelősségéről, s arról, hogy milyen konkrét intézkedésekre készülnek. A csoda, a számadás elmaradt, bár abból a szempontból a miniszterelnök kétségtelenül a kijózanodás jegyében mondta el beszédét, amelyben végre kimondott néhány olyan általa eddig tagadott alaptételt, mint a világgazdasági válság –  jegyezte meg.

A kereszténydemokrata képviselő szerint az, hogy a válságkezelés során Magyarország tévedett a legkisebbet, amikor mínusz 1 százalékos GDP-növekedést tervezett, nem ok a büszkeségre, hiszen Gyurcsány most bevallotta, hogy ez inkább 2,5-3 százalék körül alakul majd. Mint ahogyan az sem nevezhető sikernek, hogy október közepén, amikor Magyarországot megérintette az államcsőd veszélye, akkor a kormány a Nemzeti Bankkal összefogva, ha úgy tetszik, jól teljesítve, 20 milliárd euróhoz, 25 milliárd dollárhoz juttatta az országot.

Ez a hitelkeret nagy valószínűséggel az ország vagy a költségvetés legalapvetőbb finanszírozási gondjait 2010-ig segíti, de hogy 2010 után mi történik velünk, erről egyelőre elképzelésünk sincs. Ráadásul néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy a kormány újabb hitelt vett fel, ezúttal az EBRD segíti ki a magyar költségvetést, a magyar gazdaságot a nehézségeiből – monta a képviselő.

Hargitai János emlékezetett rá, hogy az európai uniós tagállamok közül mi voltunk az egyedüli olyan ország, amely országot egyértelműen megérintette az államcsőd veszélye, és ezért az Európai Unió, összefogva a nemzetközi pénzügyi világgal a hónunk alá nyúlt. Mint mondta, mindezt  tragikus teljesítménynek gondolja, bár nem vitatja,  ha ez a hitelcsomag nem nyílik meg számunkra, akkor lehet, hogy ma már az állam fizetésképtelen lenne.

Hozzátette: a világban ahol hiteles pénzügypolitika folyt, ott gazdaságélénkítő intézkedéseket hoztak, ahol viszont hiteltelent, ott gyámság alá került az ország. A befektetői világ, amelyik életben tartja Magyarországot nem egy uniós államként tekint Magyarországra, hanem Brazíliával és Ukrajnával sorolja azonos kategóriába – közölte a képviselő. A kormányfő beszédéből nem derült ki, hogy kell-e módosítani a költségvetést, holott a kabinet tisztában lehet azzal, hogy elfogadása óta annak minden sarokszáma megváltozott.

Hargitai János szerint Magyarországnak gazdasági hasznot eredményezne, ha távozna tisztségéből az elmúlt évek hiteltelen kormányzati lépéseit megtestesítő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormánynak nem szabad optimistának lennie a jelenlegi helyzetben, hanem a realitásokat figyelembe véve hosszú válsággal kell számolnia – húzta alá.

Gazdasági hanyatlás, magas államadóság, ez Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tevékenységének mérlege – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a parlament csütörtöki rendkívüli ülésén. Hozzátette: ezt a gyenge országot döntötte le a legjobban a világgazdasági válság a kelet-európai országok közül. Ön ezért biztosan felelős – mondta Gyurcsány Ferencnek a Fidesz frakcióvezetője. Ön Ágnes asszonyként mossa a patakban a véres ruhát az őszödi beszéd után, de mindig önöm marad a hazugság vádja, mert Ön hazudott – fogalmazott az ellenzéki politikus. A Fidesz tudja, hogy összefogásra van szükség, de nem Gyurcsány Ferenccel, hanem a választópolgárokkal kell összefogni - jelentette ki.

A fideszes Varga Mihály szégyennek nevezte, hogy a miniszterelnök csak ennyit tudott mondani a rendkívüli parlamenti ülésen a gazdasági válságról. A miniszterelnök beszédéből annyit tudhattunk meg, hogy válság van, és a folyamatok nem úgy alakulnak, ahogy a kormány tervezte, valamint azt is, hogy a kormány valamilyen előterjesztéssel készül, de ezt csak egy-másfél hónap múlva ismerhetik meg a parlamenti képviselők. Szerinte sürgős és mély változásokra van szükség, nem kellene megvárni, míg Magyarország összedől.

Az SZDSZ azt javasolja, hogy kössenek megállapodást a parlamenti politikai erők - mondta Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen. Az SZDSZ elnöke szerint a pártoknak meg kell állapodniuk az euró bevezetésének dátumáról, ki kell dolgozniuk a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat erősítő jogszabályokat és a szociálpolitika, a közigazgatás és a közterherviselés kérdéseinek közös csomagját.

A puha válságkezelés, nem válságkezlés, ideje már kimondani, hogy az állam nem bírja tovább a kádári osztogatást – közölte az MDF elnöke.

Nemcsak ez a parlamenti ülés a rendkívüli, rendkívüli a helyzet, és rendkívüli a felelősség is, a végső döntésekben azonban a kormányoldalé a fő felelősség – mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője csütörtökön a parlamentben.

Könnyített feltételekkel, akár 50 millió forintig vissza nem térítendő támogatást nyújt a vállalkozásoknak a válságra való tekintettel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen.

Jelentősen és határozottan kell csökkenteni a személyi jövedelemadót és a tb-járulékot, ezzel egyidejűleg el kell törölni a vállalkozások, magánszemélyek különadóját – jelentette be Gyurcsány Ferenc a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen. A kormány ezermilliárd forintos átcsoportosítást tervez az adórendszerben – közölte a miniszterelnök. Ehhez jelentősen szűkíteni kell az adórendszerben meglévő mentességeket és kedvezményeket, mérsékelten kell növelni az áfát, illetve létre kell hozni az egységes vagyonadót – mondta a miniszterelnök. A kormány - az adórendszerrel szinkronban – átalakítaná a szociális és jóléti támogatások rendszerét: például bruttósítaná és megadóztatná a családi pótlékot – közölte Gyurcsány.
    
Életünk 2009-ben nehezebb lesz, még akkor is, ha mindent megteszünk, és minden úgy sikerül, ahogy szeretnénk – mondta Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: a magyar gazdaság teljesítménye idén várhatóan 2,5-3 százalékkal csökken, miközben az Európai Unió is recesszióban van.

Szerinte Magyarország gondjainak kétharmadát okozzák a világban zajló történések, a kisebbik hányad annak a következménye, hogy az elmúlt évtizedben belpolitikai háborúskodás, gyűlölködés volt jellemző. Szerinte be kell fejezni az elmúlt 10 év politikai háborúját, a legfontosabb most a rövid távú válságkezelés feladatának megoldása.

A fideszes és KDNP-s képviselők korábbi bejelentésüknek megfelelően bent maradtak az ülésteremben Gyurcsány Ferenc beszéde alatt.

+

Nem vette napirendre az Országgyűlés feloszlatásáról szóló Fidesz-KDNP indítványt a parlament a csütörtöki rendkívüli ülésen, miután a sürgős tárgyalást 158 igen és 197 nem ellenében elutasították. A parlament feloszlatásáról szóló javaslat így legkorábban a tavaszi ülésszak első napján, február 16-án kerülhet napirendre. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a szavazás előtt azt mondta, hogy ma Magyarországnak többségi, cselekvőképes, a választópolgárok bizalmát élvező kormányra és Országgyűlésre van szüksége.