Ezer oldalnál is jóval, de jóval többet kellett, kellett volna elolvasnia annak a képviselőnek  aki ezen a hétfői napon mindent tisztán szeretett volna látni, hallani, értelmezni, mielőtt  az igen. a nem vagy a tartózkodom gombot megnyomta. Kíváncsiabb természetűek eredetiben olvashatják az elfogadott törvényjavaslatokat, ha rákattintanak a zárójelben jelzett szövegére. Kellemes böngészést!

Zöld Úton

Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról.

A nemzetgazdasági miniszter által fémjelzett előterjesztés a kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza, amelyet úgy nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. (Szövege: PDF.)

Több mint 100 jogszabályt módosít a törvény, többek között megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot és sávosan határozza meg az alkoholok jövedéki biztosítékrendszerét. 
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2015. január 31-i megszűnését követően a korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli úgy, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket (osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel) adósságcsökkentésre kell fordítania.

Az alkoholok jövedéki biztosítékánál  sávos rendszerrel oldja fel azt a problémát, hogy a mintegy 150, családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedő - jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők - továbbra is a piacon tudjanak maradni.

A törvény kimondja: 2015. január 1-jétől a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet. Rendelkezik továbbá a központosított illetményszámfejtés rendszeréről, amelynek keretében 2015. január 1-jétől egységesen, valamennyi költségvetési szervre kiterjedően megvalósul a bérek, illetmények központosított számfejtése.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal átalakításával, megszüntetésével összefüggésben rendelkezik a törvény a munkaegészségügy két szakmai területének Így létrejön egy olyan szakmai bázis, amely képes ellátni a foglalkozás-egészségügyi kutatási, gyakorlati és betegellátási feladatokat is biztosítva, a foglalkozási megbetegedések felismerésével, ellátásával kapcsolatos területeken az egységes szakmai irányítást és felügyeletet.

A törvény újra szabályozza, az önkéntessé vált magánnyugdíj-pénztári rendszerben a pénztári szolgáltatásokat. A rendszerszintű költségek keretében a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költséget 0,4 százalékban maximálhatják. A még meglévő magánnyugdíj-pénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetik a pénztárat, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre.

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 126 igen, tartózkodások nélkül 66 nem kíséretében  elfogadta.

Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről.

A nemzetgazdasági miniszter által fémjelzett jövő évi költségvetés eredetileg 16 380,615 milliárd forint bevételi főösszeggel, 17 258,218 milliárd forint kiadási főösszeggel és 877,602 milliárd forint hiánnyal számolt. (Szövege: PDF.)

Kiigazítása után az Országgyűlés a 2015-ös költségvetés teljes bevételét 16 312 milliárd 873 millió forintban, kiadását 17 190 milliárd 277 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404 millió forintban állapította meg. A bevételi főösszeg 67,7 milliárd forinttal, a kiadási főösszeg 67,9 milliárd forinttal, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb az eredetileg javasoltnál. (Szövege: PDF.) 

A gazdasági stabilitásról szóló törvény vonatkozó bekezdése alapján az államháztartás 2015. december 31-ére tervezett adóssága, (310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyamon számolva), várhatóan 25 100,4 milliárd forint lesz. Az államadósság-mutató tervezett mértéke, a 2014 utolsó napján várható 76,3 százalékhoz képest, 2015. december 31-ére t 75,4 százalékra csökken. 

Maradnak a különadók, marad a reklámadó és a bankadó. A parlament által elfogadott büdzsé az általános forgalmi adóból 3 172 milliárd 385 millió forint, a jövedéki adóból 913 milliárd 500 millió forint bevételre számít 2015-ben. A távközlési adóból 56 milliárd 400 millió forint, a pénzügyi tranzakciós illetékből 206,2 milliárd forint befizetést tervez, a reklámadóból pedig 6 milliárd 600 millió forintot remél..
A vállalkozások költségvetési befizetései közül a társasági adóból 341 milliárd 400 millió forint, a pénzügyi szervezetek különadója alapján 144 milliárd 200 millió forint a tervezett bevétel. A cégautó-adó várhatóan 28 milliárd 800 millió forinttal, az egyszerűsített vállalkozói adó pedig 83 milliárd 800 millió forinttal járul majd hozzá a költségvetéshez..
A törvény melléklete alapján személyi jövedelemadóként 1 639,7 milliárd forintot fizet be a lakosság, illetékekként pedig 120 milliárd forinttal gazdagítja a büdzsét. (Szövege: PDF.) 

+

Félezernél több módosító indítvány kísérte a 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A kormánypártok szerint  a használható ellenzéki ötleteket is beépítették. Az ellenzék viszont mindezt ezt cáfolja: a Jobbik fele részben, az MSZP és az LMP pedig  a költségvetés teljes egészét országrontónak tartja. Az elfüggetlenedett  Szabó Tímea és Szilágyi László PM-logóval ellátott molinót emelve magasra is jelezte: „Nem bírja már az ország! Elment az eszetek!”

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 131 igen, tartózkodások nélkül 62 nem kíséretében  elfogadta.

A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról.

A kormány Magyarország globális kihívások iránti elkötelezettségére tekintettel, az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az Európai Unió fejlesztéspolitikájára és humanitárius segélyezési alapelveire figyelemmel nyújtotta be e törvényjavaslatot. 

Tartalma szerint Magyarország a nemzetkőzi donorközösség tagjaként, nemzeti érdekeivel összhangban és az ország teherbíró képességének figyelembevételével közreműködik а szegénység elleni küzdelem, az emberi és kisebbségi jogok, а fenntartható fejlődés, valamint а nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítését célzó nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységben, továbbá humanitárius segítségnyújtással részt vállal а természeti és civilizációs katasztrófák által okozott válsághelyzetek negatív hatásainak csökkentésében. Együttműködési tevékenységünk elősegíti külkapcsolataink fejlesztését, а hazai gazdasági szereplők külpiacra jutását, az állami szektor (például, oktatás, egészségügy) egyes szegmenseinek részvételét és kapcsolati rendszerének bővülését, valamint előmozdítja а hazai tudás- és technológiatranszfer fejlesztését.

Rögzíti azt is, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet a segítségnyújtás hatékonyságának növelésével, a források elszámoltatható, átlátható és nyomon követhető felhasználásával, a segélyhatékonyság alapelveinek figyelembevételével, valamint a végrehajtásban használt eszközök, módszerek és az elért eredmények fenntarthatóságának biztosításával kell megvalósítani. (Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 187 igen, 6 nem szavazattal, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról.

Dunai Mónika és Tuzson Bence Fidesz-képviselők indítványa a közszolgálati feladatokat ellátó, eddig önálló gazdasági társaságként működő négy médiaszolgáltató (Magyar Televízió Nonprofit Zrt ., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt.) összevonását szorgalmazta.  A jelenlegi Duna Televízió Nonprofit Zrt.-vel beolvadás útján egyesül a másik három gazdasági társaság, és Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság elnevezéssel egyedüli közszolgálati médiaszolgáltatóként folytatja tevékenységét. A beolvadás - amely 2015. július 1-jén lép hatályba - biztosítja, hogy a gazdasági társaságok ne jogutód nélkül szűnjenek meg. A társaság rádiós, televíziós, online és hírügynökségi szolgáltatást egyaránt nyújt. 
Bevezeti a közszolgálati értéktesztet, amely a nézettség és a hallgatottság mellett a közmédia szolgáltatásainak közszolgálati jellegét méri. 

Jövő július 1-jétől a műsorterjesztők által eddig kötelezően továbbított négy közszolgálati csatorna mellé újabb kettőt kell ingyen elérhetővé tenni, így tovább bővülhet a műsorkínálat. Az ésszerűsítés érdekében 25-ről 15 százalékra csökkenti viszont a köztévében bemutatandó, független műsorkészítők által készített programok arányát A közmédiának évente kötelező lesz stratégiai tervet készíteni. A Közszolgálati Kódexet pedig 2015 szeptember végéig felül kell vizsgálni.

A változtatás érinti a Közszolgálati Költségvetési Tanács funkcióját és összetételét is: az eddig héttagú testület létszáma háromra csökken. A grémium a jövőben a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap médiatartalmak készítésére és beszerzésére fordítandó forrásait  véleményezi. (Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a beszámolót 131 igen, tartózkodások nélkül 63 nem kíséretében  elfogadta.

A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról.

A belügyminiszter által fémjelzett indítvány elsődleges célja az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének megteremtése. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény rendelkezéseinek módosításával a kormány felhatalmazást kap az egységes címszabvány és az egységes címkezelés szabályainak kormányrendeleti szintű szabályozására, ezzel pedig lehetővé válik a központi címregiszter létrehozása és működtetése.

A központi címregiszter egy olyan nyilvántartás, amely csak címadatokat (címet, irányítószámot, címkoordinátát) tartalmaz. A központi címregiszterre a tervezett 2015. január 1-jei indulás időpontjában a személyi adat- , a lakcím-,  és az ingatlan-nyilvántartás csatlakozik.

A törvény kiegészíti a közterületek elnevezésére vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy a jövőben a közterületek elnevezése országos szinten egységesebb képet mutasson, mint eddig.

A központi címregiszter létrehozása érdekében ingyenesen átadják az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, az egyes ingatlanokhoz tartozó címadatokat, valamint a címkoordinátákat a regiszter kezelésére felhatalmazott szervezetnek. 
A törvény rendelkezik arról is, hogy a közterület-felügyelet is biztosíthatja a közterületi parkolási szolgáltatást. Jogosult lesz a parkolási díj megfizetésének ellenőrzése és a fizetés elmaradása esetén a pótdíj kiszabására a érdekében az előírt jogkövetkezmények alkalmazására. (Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 131 igen, 37 nem szavazattal, 27 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés feladata annak vizsgálata, hogy a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek, továbbá a minősített adatot kezelő szervvel közreműködő személyek esetében megállapíthatók-e olyan kockázati tényezők, amelyek felhasználásával e személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat.

A jelen törvényjavaslat célja, hogy a nemzetbiztonsági érdekek hatékony védelmét biztosító, az alkotmányossági elveknek megfelelő rendszerben szabályozza.  A javaslat szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés egyszintű, 60 nap időtartamú, 30 napos hosszabbítási lehetőséggel az ellenőrzött személlyel konzultálhat, az ellenőrzött személlyel kapcsolatban álló személyeket hallgathat meg, a kérdőíven feltüntetett adatokat ellenőrizheti, továbbá titkos információgyűjtést is  folytathat.

A nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzésről biztonsági szakvéleményt állít ki. A biztonsági szakvélemény érvényességi ideje öt év, ezt követően új ellenőrzést kell kezdeményezni..

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása, a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai esetében is megteremti annak lehetőségét, hogy a nemzetbiztonsági kockázat megállapítása esetén felajánlható más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem tartozó beosztás.

A nemzetbiztonsági kérdőívben a jövőben arra is rákérdeznek, hogy az elmúlt öt évben korlátozták-e valamelyik országba való beutazását, közeli hozzátartozója ellen indult-e büntetőeljárás vagy elzárással büntethető szabálysértés. Továbbá: kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, alkoholfogyasztással összefüggő magatartászavarok, igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, pénzügyi kötelezettségek teljesítésének jelentős mértékű elmulasztása, jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás, igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel esetén is elrendelhető a felülvizsgálati eljárás.

A jövőben az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjainak is át kell esniük a nemzetbiztonsági ellenőrzésen. A felülvizsgálati eljárásról az ellenőrzött személy mindig értesülhet, így lehetősége nyílik jogorvoslat igénybevételére. A miniszternél, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságánál, továbbá a munkaügyi bíróságnál lehet panasszal élni a döntés ellen. A perben csak olyan bíró járhat el, aki maga is átesett a nemzetbiztonsági ellenőrzésen.  (Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 178 igen, 5 nem szavazattal, 10 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról.

A törvény módosítása orvosolható problémák kezelésére, egyes értelmezési nehézségek kiküszöbölésére, továbbá a szociális intézmények fenntarthatóságának elősegítésére irányul.

A módosítás  egyik fő célja a 2014. január 1-jétől bevezetett nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony rugalmasabbá tétele, a gyakorlatban felmerült problémák megoldása, valamint a nevelésbe vett gyermekek és a tanulói jogviszonyban álló, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára természetbeni juttatások biztosításával az ellátásuk színvonalának növelése. A másik fő indoka, hogy törvényi szinten rendezze a gyermekvédelmi rendszer részeként működő javítóintézetben a fiatalkorúak ellátásával és nevelésével összefüggő szabályokat, a javítóintézeti ellátásról, a javítóintézeti ellátással kapcsolatos nyilvántartások vezetéséről, valamint azok tartalmáról.

A törvény módosításával rugalmasabb lehet a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. A szociális intézményi elhelyezés elutasításával szemben a bírósághoz lehet fordulni, és a nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban lévő, még iskolába járó gyermekeknek is ingyenes lehet a közétkeztetés a jövőben. 2015. január 1-jét követően a családsegítői szolgáltatást csak gyermekjóléti szolgáltatással együtt, egy szolgáltatói keretben lehet majd létrehozni.

A törvény értelmében a szociális intézmények fenntartói a jövőben belépési hozzájárulást kérhetnek a férőhelyek legfeljebb 50 százalékáig. Nem kérhető azonban ilyen hozzájárulás a rehabilitációs intézményekbe, a hajléktalanok otthonába történő belépésnél. Az állami, az önkormányzati, a nem állami és egyházi fenntartó - évente egyszer - konkrét összegben állapíthatja meg a belépési hozzájárulás összegét, legfeljebb nyolcmillió forintig. Azonban a feladatellátásra kötelezett fenntartó nem tagadhatja meg az ellátást azért, mert az igénylő a belépési hozzájárulást nem képes megfizetni. Az ellátás három éven belüli megszűnése esetén - például a gondozott halálakor - a hozzájárulás időarányos részét vissza kell adni a befizetőnek vagy az örökösöknek.
Szól a szabályozást arról is, hogy az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben dolgozók munkaidő, pihenőidő és illetményrendszer tekintetében ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe, mint az állami fenntartású intézmények közalkalmazottai. Kiterjeszti a közfeladatot ellátó személyeket megillető büntetőjogi védelmet a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben és javítóintézetekben szakmai munkakörökben dolgozókra. Lehetővé teszi továbbá, hogy a családok átmeneti otthonából azonnal eltávolítsák azokat a szülőket, akik súlyosan agresszív, veszélyeztető magatartást tanúsítanak gyermekük, házastársuk vagy az ott dolgozókkal szemben.

A nevelőszülőnek jelentkezők nemcsak az országos képzési jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzése, hanem akár már a 60 órás nevelőszülői tanfolyam elvégzése után is megkezdhetik a nevelőszülői munkát. Feloldották azt a korlátozást is, amely szerint a nevelőszülő nem folytathat más keresőtevékenységet. Más munkát azonban csak akkor végezhetnek, ha azzal nem veszélyeztetik a náluk elhelyezett gyerekek ellátását.
A módosítás lehetővé teszi a bölcsődéket fenntartóknak azon gyermekek felvételét is, akik nem az adott ellátási területről érkeznek. A fenntartók így a férőhelyszám 15 százalékáig például felvehetnek olyan gyermekeket is, akiknek a szülei az adott településre járnak be dolgozni egy másik településről.

A törvény a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások és szolgáltatások területén egységes jogorvoslati rendet alakít ki. Ez azt jelenti, hogy az intézményvezetői - például a felvételt elutasító - döntésekkel szemben a fenntartóhoz lehet fordulni, annak felülvizsgálatát pedig bíróságtól lehet kérni. A módosítás lehetővé teszi, hogy kivételes esetekben el lehet térni attól a szabálytól, amely szerint egy-egy szociális intézményben egyszerre legfeljebb 150 embert láthatnak el. Ez a korlátozás nem vonatkozik majd a hajléktalanok szakosított ellátására, hogy senki ne kerülhessen életveszélybe, és senkinek ne kelljen akarata ellenére az utcán töltenie az éjszakát.

A törvénymódosítás nagy része két lépcsőben, jövő január 1-jén és július 1-jén lép hatályba. (Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 130  igen, 37 nem szavazattal, 28 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról.

A módosításoknak köszönhetően Magyarország is része lesz az egységesülő európai betétvédelmi rendszernek. Kiigazítja többek között a betétbiztosítás védelme alá tartozó betétek körét, a betétesek tájékoztatásának szabályait és a rendszer finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket. Így például ha egy hitelintézet fizetésképtelenné válik, akkor a betétesek az eddiginél rövidebb idő alatt juthatnak majd a betéteikhez, a betétbiztosítás pedig a helyi önkormányzatok betéteire is kiterjed majd.

 A természetes személyek, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások által elhelyezett betétek kártalanítási összeghatárát (100 ezer eurót) meghaladó betétrészeit a felszámolási vagyonból történő kielégítés szempontjából előresorolják, a nem biztosított és nem elsőbbségi hitelezők követelései elé. A betétbiztosítás a jövőben helyi önkormányzatok betéteire is kiterjed. 

A betétbiztosítási irányelv a betétesek magas szintű védelme érdekében és annak biztosítása céljából, hogy a betétbiztosítás költségeit a hitelintézetek viseljék, a betétbiztosítási rendszerek finanszírozására egységes célszint meghatározását írja elő. A betétesek bizalmának fenntartása érdekében gyorsabb kártalanítást ír elő, lehetőséget biztosít a rövidebb kártalanítási idő fokozatos bevezetésére. Ennek megfelelően a törvény átmeneti ideig fenntartja a 20 munkanapos kártalanítási határidőt, törli ugyanakkor a kifizetés meghosszabbítására vonatkozó lehetőséget. 

A törvénycsomag a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt is módosítja: a rugalmasabb döntéshozatal érdekében lehetőség lesz arra, hogy a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a felügyeleti feladatkörhöz kapcsolódó hatósági döntések mellett a szanálási feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági döntéseket is meghozza. A jövőben az MNB munkavállalója is kirendelhető lesz felügyeleti biztosi feladatok ellátására.(Szövege: PDF.)

+

 Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 131  igen, 37 nem szavazattal, 27 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények módosításáról.

Az előterjesztő honvédelmi miniszter nem titkolja: a jelen módosítások célja a honvédelmi ágazatot érintő több törvény kiigazítása egyfelől a jelen nemzetközi helyzet kihívásaihoz, másfelől pedig a mindennapi élet kívánalmaihoz.

Ha megszavazza az Országgyűlés, akkor a jövőben a honvédelem napja, Budavár visszavételének az ünnepe, 1849. május 21. emlékére munkaszüneti nap lesz minden, a honvédelemben dolgozónak, nem csak a katonáknak.

A hadigondozásról szóló 1994. évi törvény módosítása például a kormány méltányossági szándéka alapján a hadiözvegyek járadékát megemeli az eddigi havi 21 375 forintról 32 062 forintra.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló 2011. évi törvény kapcsán a javaslat kölcsönös adatszolgáltatási kötelezettséget rögzít a célhoz kötöttség megjelölése jogi követelményének figyelembevételével a honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve és a nyugdíjfolyósító között.

A javaslat pontosítja az egyenruha, illetve a rendfokozat viselésére vonatkozó szabályokat is és rendezi az eddig nem szabályozott köztársasági elnöki jogköröket a tábornokok szolgálati viszonya kapcsán.

Létrehoz a javaslat bizonyos közszolgálati életpályamodell-szinkronokat, azaz összehangolja a különböző közszolgálati életpályákat, és ezzel jelentősen megkönnyíti azok átjárhatóságát. Rendezi a beosztási előmenetel egyes kérdéseit a várakozási idő függvényében is. Az alacsonyabb bérezésű legénységi és altiszti állománynak járó havi bruttó 10 ezer forintos kiegészítő juttatást kiterjeszti azokra a pályakezdőkre is, akik alapkiképzésen még nem jutottak túl.

A javaslat a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel pontosítja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt a felmentési időre járó távolléti díj folyósításának szabályait is. (Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 152 igen, 6 nem szavazattal, 35 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról.

A törvénymódosítás részletesen meghatározza azt, hogy milyen társaság végezhet a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat. Előírja: a dohánytermék-kiskereskedő csak állami vagy koncessziós szerződéssel feljogosított dohány-kiskeres­kedelmi ellátó társaságtól vásárolhat dohányterméket. Rögzíti: a dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabad forgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátótól szerezhet be, az ezzel ellentétes jogügylet semmis.

Szabályozza a felelősségi és tulajdonviszonyokat, a felek közötti szerződéses rendszert, a fizetési kötelezettségeket a nagy- és kiskereskedők között. A dohánytermék-nagyke­reskedő a dohányterméket kizárólag a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátó részére értékesítheti. Ha a dohánytermék-kiske­reskedő a dohányterméket nem a törvényjavaslatban előírt módon szerzi be, a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A kormány által fémjelzett törvénymódosítás, figyelemmel a piaci változásokra, más korrekciókat is szorgalmaz a dohánytermékek jövedéki adója kapcsán annak érdekében, hogy az államháztartási bevételek kevésbé függjenek a gyártók árpolitikájától. (Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a beszámolót 127 igen, tartózkodások nélkül 65 nem kíséretében  elfogadta.