Kedden az Országgyűlésben, napirend Vejkey Imre kijelentette, hogy Magyarország kiáll állampolgárai jogai mellett, és nem fogadja el azt, hogy úgy vádolják kívülről egy állampolgárát, hogy az alapul szolgáló információkat nem osztják meg. Ezután a képviselők véglegesítették a jövő évi adóváltoztatásokat, tényleges vétójogot biztosítottak a főpolgármesternek és kötelező kegyelmi eljárást vezettek be a tényleges életfogytig tartó büntetésüket töltő elítéltek számára.
kdnp.hu
Forrás: MTI
Napirend előtti felszólalások
KDNP: Magyarország kiáll állampolgárai jogai mellett
Vejkey Imre konkrét ügy említése nélkül arról beszélt, politikai és lelkiismereti oka van arra, hogy véleményét kifejtse egy „prejudikált vádról". Magyarország kiáll állampolgárai jogai mellett, és nem fogadja el azt, hogy úgy vádolják kívülről egy állampolgárát, hogy az alapul szolgáló információkat nem osztják meg – tette hozzá. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára úgy értékelte, hogy a korrupció a szabadság ellensége, Magyarország és az Egyesült Államok közös értékrendjével összeegyeztethetetlen. Megjegyezte ugyanakkor, arctalan vádaskodás ellen nem tudnak mit tenni, és arra kérik az amerikaiakat, hogy segítsenek „az állítólagos ügyeket" feltárni.
Vejkey Imre napirend előtti felszólalásának teljes szövegét ide kattintva olvashatja el.
LMP: jöjjön létre Alföld-bizottság
Sallai R. Benedek (LMP) egy, az Alföld felzárkóztatását célul kitűző eseti bizottság létrehozását kezdeményezte. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a kormány minden kezdeményezést meghallgat megfontol, de úgy látja, hogy egy ilyen testület létrehozását helyben, az érintett megyéknek, településeknek kell kezdeményezni. Hangsúlyozta, hogy a kormány fontos célja a vidék gazdaságának és infrastruktúrájának fejlesztése, és ezekkel a célokkal Brüsszel is egyet ért.
MSZP: a közfelháborodás napjának üzenetéhez tolmács sem kell
Tóth Bertalan (MSZP) a hétfői, A közfelháborodás napja elnevezésű, több várost is érintő tüntetések kapcsán azt mondta, jogos és érthető minden felháborodás, amíg a kormány nem tisztázza a korrupciós ügyeket. Tállai András államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi kormány ellenben a szocialista kormányokkal nem elítéli és megtámadja a tüntetőket, hanem tiszteletben tartja. Azt azonban nem tartotta helyénvalónak, hogy a tüntetések erőszakos cselekményben torkolltak, és ezt az MSZP nem ítélte el.
Jobbik: miért tiltották ki a székely zászlót a fociválogatott meccséről?
Szávay István (Jobbik) azt kifogásolta, hogy kitiltották a székely zászlót a finn-magyar labdarúgó-válogatott meccséről, az indoklás szerint az sértheti mások érzékenységét, holott a lobogó fent van az Országgyűlés épületén is. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkár hangsúlyozta, hogy a Fidesz-KDNP elkötelezett az erdélyi magyarság, a székelység mellett és mindent megtesznek azért, hogy használhassák saját szimbólumaikat, és a kormány mindent megtesz azért, hogy az ezzel kapcsolatos jogkorlátozó lépéseket visszaszorítsák. Közölte, ha valóban az történt, amit a képviselő állít, azt nem tartja helyesnek.
Fidesz: filmes műhelyek létrehozására lenne szükség
Lezsák Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a művészeti nevelés hatékonyan szolgálja a fiatalok erkölcsi érzékét, lelki egészségét, ennek egyik formája a film, a kisfilmek, a filmszociográfiák. A lakiteleki közösségi filmszemlén megfogalmazottakat ismertetve közölte, hogy filmes műhelyek létrehozására lenne szükség, valamint egy olyan intézményre, amely összefogná a forgalmazást. A filmszemlén a javaslatok között volt egy, az állami költségvetés által garantál pénzalap létrehozását, amely a filmes műhelyek számára biztonságot teremthet – ismertette. Azt javasolta, hogy a zsűri tagjaival – a többi között Sára Sándor filmrendezővel – konzultáljon a kormányzat. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkára közölte, a 2010 előtti rosszul működő filmstruktúrát átalakították. Az Emmi költségvetésében idén művészfilmek készítésére 64 millió forint, míg egy másik alapban 53 millió forint volt – ismertette. A zsűritagokkal való konzultációra vonatkozó kezdeményezést üdvözölte.
Határozathozatalok
Kötelező kegyelmi eljárást kaphatnak a tényleges életfogytiglanra ítéltek
A parlament több ponton módosította a 2013-ban elfogadott büntetés-végrehajtási kódexet, a változtatások egyikeként pedig bevezetett egy kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárást a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében. A parlament 125 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 54 tartózkodás mellett fogadta el az igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát. A Ház döntése értelmében az új kegyelmi eljárást – a büntetett hozzájárulása esetén – hivatalból kell megindítani, alapvető feltétele pedig, hogy az elítélt legalább negyven évet már letöltött tényleges életfogytig tartó büntetéséből. A kormány indoklása szerint a változtatást az Emberi Jogok Európai Bírósága idén májusban hozott ítélete teszi szükségessé.
|
Elfogadta a parlament a jövő évi adócsomagot
A képviselők 128 kormánypárti igen szavazattal, 30 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát. A Jobbik mellett az LMP és a független képviselők sem támogatták az előterjesztést, míg az MSZP-frakció képviselői nem nyomtak gombot, a zárószavazáskor ugyanis kivonultak az ülésteremből.
A kormány adócsomagja a közterhek rendszerének alapjain nem változtat, ugyanakkor több fontos változtatást is hoz: adókedvezmény jár a házasságkötés után, folytatódik a munkahelyvédelmi akció, a kártyás fizetéseknél éves lesz a tranzakciós díj, szigorodnak az áfabevallási szabályok, települési adó lesz bevezethető, és népegészségügyi termékadó sújtja majd a szeszesitalok nagy részét.
2015-ben az adórendszer alapjai nem változnak, a személyi jövedelemadó továbbra is egykulcsos, 16 százalékos lesz, a társasági adó pedig – 500 millió forintos adóalapig – 10 százalékos, fölötte pedig 19.
A családokat érintő változás, hogy a házasságkötést adókedvezménnyel fogják ösztönözni. A kedvezmény mértéke két éven át, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultságig együttesen havi 5 ezer forint, feltéve, hogy a pár legalább egyik tagja első házasságát köti.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi közlése szerint az adótörvényben már most megjelenik a kétgyermekes családok kedvezményének fokozatos emelése, amely 2016-tól lép majd életbe. Esetükben ettől az időponttól kezdve évente 2500 forinttal nő a havonta és gyermekenként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke, így 2019-re megduplázódik, 10 ezerről 20 ezer forintra nő a gyermekenkénti kedvezmény.
Jövőre a munkahelyvédelmi akció keretében részmunkaidőben is a maximális mértékű adókedvezmény jár a kisgyermekes szülők foglalkoztatása után.
A cafeteria rendszere 2015-ben úgy alakul, hogy 200 ezer forintig lényegében változatlan formában, elemekkel és adóterheléssel – azaz 35,7 százalékos közteherrel – lehet nyújtani, 200 ezer és 450 ezer forint közötti béren kívüli juttatást pedig SZÉP-kártyán lehet a ma ismert adóteher mellett adni. 450 ezer forint felett több mint 51 százalékos lesz az adóteher.
A különadók maradnak, sőt a reklámadó legmagasabb kulcsát 40-ről 50 százalékra emelik.
Korábban azt is tervezte a kormány, hogy a távközlési adó hatályát kiterjeszti az internetes adatforgalomra, de az internetadó bevezetésétől végül elállt. Az a rendelkezés is kikerült a javaslatból, amely lehetővé tette volna a társasági adó beszámítását a távközlésiadó-kötelezettségbe az érintett szolgáltatóknak.
Kiterjesztik ugyanakkor a különadót a befektetési alapokra. A szabályozás szerint adóköteles a Magyarországon forgalmazott külföldi kollektív befektetési értékpapír, valamint a befektetési alapkezelő által kezelt, Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye. Az adó alanya a forgalmazó, illetve a befektetési alap. Az adó alapja a külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén annak forintban meghatározott értéke, a befektetési jegynél pedig a negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított érték. Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka.
Az adótörvény lehetőséget teremt az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatti – maximum ötmilliárd forintos – adó-visszatérítésre kompenzációképpen. A visszatérítésre indok lehet például az adózó ukrajnai székhelyű kapcsolt vállalkozásában fennálló, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékvesztése vagy kivezetése. Az eredeti tervek szerint a kompenzáció csak hitelintézetekre vonatkozott volna - különadó-csökkentés formájában –, végül azonban „szektorsemleges" lett a rendelkezés.
Az NGM a bankkártyahasználat ösztönzésével indokolta az ugyanazon kártyához tartozó éves kártyaműveletek után a jelenlegi pénzügyi tranzakciós illeték helyett egyszeri, éves szinten 800 forintos illetékfizetési kötelezettség bevezetését. Az érintés nélküli használatot biztosító kártya esetén szintén egyszeri, éves szinten 500 forint lesz az illeték.
Változás, hogy a kincstár által vezetett nemzetgazdasági számlák és azok alszámláinak fizetési műveletei mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
A következő évben sávos, 0 és 6 százalék közötti mértékű lesz az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre kirótt díj mértékét az e tevékenységükből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevétel alapján számolják ki. 500 millió forintos nettó árbevételig nem kell fizetni. A legmagasabb, 6 százalékos a 300 milliárd forintot meghaladó árbevétel fölött lesz a teher.
Az adótörvények elfogadásával a parlament arról is határozott, hogy bevezetik a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszerét, amelynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, valamint az, hogy Magyarországon ne lehessen forgalomba hozni olyan árut, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz. Ha nem teljesítik a közúti fuvarozással járó tevékenység bejelentési kötelezettségét, a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, az állami adóhatóság pedig mulasztási bírságot szabhat ki.
Szigorodnak az áfabevallási szabályok is, így havi áfabevallási kötelezettsége lesz az újonnan alakult vállalkozásoknak.
Emellett bizonyos árbevételi szint felett megszüntetik az éves áfabevallás lehetőségét, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell majd készíteni. Mindkét intézkedés célja, hogy már év közben ki lehessen szűrni a visszaéléseket - magyarázta korábban Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára, hozzátéve, hogy a gazdaság fehérítésével összhangban a jelenlegi 2 millióról 1 millió forintra csökkentik a tételes áfaadat-szolgáltatás összeghatárát. Utóbbit a láncolatos áfacsalások visszaszorításával indokolta a kabinet.
Az adóhatóságnak emellett lehetősége lesz, hogy megkeresésre adatot kapjon az internetes vásárlások forgalmi adatairól telekommunikációs cégektől.
Újdonság, hogy 2015-ben társaságiadóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a felsőoktatási intézményeket támogató vállalkozások.
Az agráriummal kapcsolatos változás, hogy a mezőgazdasági termelők beszerző és értékesítő szövetkezeteit mentesítik a helyi iparűzési adó alól, a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítésére alkalmazandó áfakulcs pedig 27-ről 5 százalékra csökken. Ez nem a bolti árat terhelő áfát jelenti, hanem a feldolgozók, termelők által fizetettet.
Jogharmonizációs kötelezettségek miatt módosul a bérfőzés és magán-pálinkafőzés szabályozása. A jelenlegi 200-ról 50 literre csökken a magánfőzésben előállítható párlat mennyisége, a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények pedig csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznak.
A bérfőzés jövedékiadó-mértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változik – az eddigi adómentesség helyett –, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint jövedéki adót kell fizetni. A magánfőzésben előállított párlat után a magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót kell fizetnie. A magánfőzésre beszedett adóbevételek a magánfőző lakhelye szerinti önkormányzatot illetik meg.
Az Országgyűlés egy a zárószavazás előtti döntéssel felülírta az adócsomag összegző módosító javaslatát, így az abban foglaltakkal ellentétben mégsem sávos, hanem egységesen 150 millió forint lesz a jövedéki biztosíték összege az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetén.
2015. január 1-jétől egy új termékkör, az alkoholos italok után is népegészségügyi termékadót kell majd fizetni, a pálinka és az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább 7 fajta gyógynövény felhasználásával készült szeszes italok kivételével. A legkevesebbet – literenként 20 forintot – az 5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú italok után kell majd fizetni, meg a legtöbbet a 45 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmúaknál, literenként 900 forint.
Kikerülnek ugyanakkor a termékadó-köteles cukrozott termékek köréből azok, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, cukortartalma ugyanakkor nem haladja meg a 40 százalékot.
A környezetvédelmi termékdíjjal sújtott termékek köre kiegészül bizonyos műanyag és vegyipari termékekkel – például a művirággal és tisztálkodási, szépségápolási cikkekkel –, valamint az irodai papírral. Ugyanakkor a kézműves termékeket előállító mikrovállalkozások és kistermelők árui kikerülnek a termékdíj hatálya alól.
Bővül a települési önkormányzatok adómegállapítási mozgástere, így a helyhatóságok 2015-től egy vagy több települési adót is bevezethetnek, ha azt törvény nem tiltja nekik, és további korlát, hogy a települési adó alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozó. A települési adó nem vonatkozhat olyasmire sem, amire törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik.
Mentesülnek a helyi iparűzési adó alól azok a szövetkezetek, amelyeknek a nettó árbevétele legalább 95 százalékban a tagjainak történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik.
Módosulnak a biztosítások adózási szabályai is, ezek érintik a teljes életre szóló életbiztosításokat, amelyek 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. Ez azt jelenti, hogy a teljes életre szóló életbiztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik.
Az adócsomag módosítja a szerencsejáték-szervezési törvényt is, rögzítve abban, hogy a nem liberalizált távszerencsejáték szervezésen belül az online sportfogadás szervezését kizárólag a Szerencsejáték Zrt., míg az online kaszinó- és kártyajáték szervezését csak játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós jog jogosultja végezheti.
Tállai András NGM-államtitkár parlamenti expozéjában az adótörvény-javaslat legfontosabb céljának a családalapítás kiemelt támogatását, a munkát terhelő adók alacsony szinten tartását és a leghátrányosabb helyzetben lévő munkavállalói csoportok foglalkoztatásának ösztönzését nevezte.
|
Tényleges vétójogot kap a főpolgármester
Négyötödös többséghez kötötte a Fővárosi Közgyűlés feloszlatását és jelentősen erősítette a főpolgármesteri vétójogot az Országgyűlés. A kedden 126 igen szavazattal, 31 nem ellenében elfogadott határozat szerint Budapest vezetője egy ügyben tetszőleges számú alkalommal kezdeményezhet ismételt eljárást, személyi és intézményi kérdésekről pedig csak a főpolgármester javaslatára dönthet a Fővárosi Közgyűlés. A megerősített vétójogot kormánypárti politikusok azzal indokolták, hogy így jobban érvényesülhet az az elv, hogy egy döntés elfogadásához a kerületi és a fővárosi szint egyetértése szükséges. Az ismételt tárgyalás során hozott döntést akkor lehet végrehajtani, ha az üléstől számított három napon belül a főpolgármester nem kezdeményez újabb ismételt tárgyalást.
Miniszteri biztos kerülhet a végrehajtói kamara mellé
Miniszteri biztos kerülhet a végrehajtói kamara mellé, hogy jogszerűbbé tegye annak működését, a kamara elnökének megválasztását pedig az igazságügyi miniszternek is jóvá kell hagynia. Az igazságügyi tárgyú törvények módosítását kedden 152 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A viszonylag nagy felhatalmazással rendelkező biztos a tervek szerint 2015 végéig tölti be tisztségét, ez alatt kizárólag ő gyakorolja a munkáltatói jogokat, de a kamarai jogosítványok egy részéhez kapcsolódó ellenjegyzési jogosultsága is lesz.
Nemzetközi szerződések kihirdetése
Az Országgyűlés keddi határozathozatalai során három nemzetközi szerződés kihirdetéséhez is hozzájárult. A képviselők elsőként az európai műholdas távközlési szervezetről szóló egyezmény módosítását hagyták jóvá, majd az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárások egyszerűsítéséről szóló egyezményt ratifikálták. A parlament kihirdette továbbá az Európa Tanács korrupcióról szóló büntetőjogi egyezményének Strasbourgban, 2003-ban elfogadott kiegészítő jegyzőkönyvét is.
Általános vita
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása
Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára expozéjában kiemelte: a törvényjavaslat elsődleges célja az unió pénzügyi közvetítő rendszerre vonatkozó új irányelveinek átültetése, s az egyes korábbi irányelveknek való pontosabb megfelelés biztosítása. Célként jelölte meg továbbá a pénzügyi szektor hatékony működését szolgáló rendelkezések kialakítását, valamint a jogszabályok koherenciájának biztosítását.
Felidézte, hogy az új hitelintézeti törvény januári hatályba lépése óta számos változás történt és a bankokat érintő szabályozás azóta is folyamatosan alakul. Ehhez kapcsolódik a mostani módosítás is, amelynek legfontosabb eleme betétbiztosításra vonatkozik. Nagyon fontos, számos modernizációs, ügyfélbarát és fogyasztóvédelmi intézkedéseket tartalmaz a javaslat – emelte ki az államtitkár, aki emlékeztetett arra is, hogy ha az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) forrásai nem elegendőek a fizetésképtelenné vált hitelintézet betéteseinek kártalanítására az alap készfizető állami kezesség mellett hitelt is felvehet, és kötvényt bocsáthat ki. Kizárják ugyanakkor a kártalanításból a hitelintézetek által kibocsátott kötvényjellegű értékpapírokat. Az új szabályok módosítják a betétbiztosítás alá tartozó betétek körét, és az OBA finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket is. A javaslat módosítja a díjfizetésre vonatkozó szabályokat, hogy az alap pénzeszközei arányban legyenek az alap kötelezettségeivel. Az OBA vagyonának 2024-re el kell érnie a kártalanítási kötelezettség alá eső betétek 0,8 százalékát. A módosítás alapján a betétbiztosítást kiterjesztik az 500 ezer eurónál kisebb éves költségvetéssel bíró önkormányzatok betéteire is – közölte.
Orbán Gábor kiemelte: arra is kitér az indítvány, milyen esetekben lehet hosszabb a kártalanítási idő az előírtnál, példaként említette ha a betét jogvita tárgyát képezi. A javaslat fokozott hangsúlyt fektet a betétesek jogtájékoztatására, melléklet tartalmazza a formanyomtatvány tartalmi elemeit. A betéttel rendelkező fogyasztóknak is évente egyszer rendelkezésére kell ezt bocsátani – közölte.
Másik változás a tőkepiac szabályozását érinti – mondta, hozzátéve: az uniós egységes piac miatt fontos, hogy állják a versenyt és erősödjön a hazai tőkepiac, megfeleljenek az uniós jogszabályoknak. A módosítások a központi értékpapír-nyilvántartást és központi értéktárat érintik, segítve az értékpapír kiegyenlítési folyamatok zavartalanságát. A javaslat több lényegi változást tartalmaz továbbá a felügyeleti biztosra vonatkozóan, például a kirendelhető személyek köre módosul, s az MNB felügyeleti jogkört ellátó munkavállalója is kirendelhető lesz.
Fidesz: nem csak elméleti problémáról van szó
Mengyi Roland, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: nem csak elméleti problémáról van szó, az OBA pénzére hat hitelintézet esetében volt szükség 2010 eleje óta, ezek mindegyike szövetkezeti hitelintézetként működött, és csak idén három takarékszövetkezeti csőd volt. Megjegyezte: bizonyos számítások szerint az elmúlt öt évben 122 milliárdot fizetett ki az alap.
A belső piaci működés előtt álló akadályokat ki kell küszöbölni - rögzítette a fideszes képviselő, aki kiemelte a javaslat értelmében lehetőség van az önkormányzatok betéteinek biztosítására, ha éves költségvetésük nem haladja meg az 500 ezer eurót. Tekintettel arra, hogy ez a kisebb önkormányzatok esetében likviditási problémákat okozhat, a javaslat kiterjeszti a betétbiztosítást az államháztartási önkormányzati alrendszerhez tartozók betéteire is.
Rámutatott: azokat a betéteket nem zárják ki a kártalanításból, amelyekre magasabb kamat jár az azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest, illetve a nem euróban, vagy más OECD-valutában elhelyezett betéteket. Átmeneti rendelkezésként biztosítják, hogy 2015. július 2. előtt kibocsátott értékpapíroknál azok lejártáig a hatályos szabályozást alkalmazzák a kártalanításkor. Szólt arról is, hogy a közösségi betétekre vonatkozó speciális magyar szabályozás megszűnik, a kártalanítás összeghatára betétesenként nem haladja meg a 100 ezer eurót. Rámutatott: nem fordulhat elő a 2008-as válsághoz hasonló katasztrófa, illetve az, hogy emberi mulasztásoknak azok fizessék meg az árát, akik bizalmukkal bankokat, pénzintézeteket kitüntettek. Végül a javaslat támogatását kérte.
Jobbik: méltó a tárgyalásra a javaslat
Z. Kárpát Dániel szerint egymás érik a pénzügyi „válságörvények", hasonló események időről időre bekövetkeznek majd, és kérdés mennyire lesz erre Magyarország felkészülve. Hozzátette: nagyon fontos a törvényjavaslat, amely méltó a tárgyalásra, és egyfajta pozitív elmozdulás látható, legalábbis a téma felvetésében. A benyújtott salátatörvény forma azonban megnehezíti a tárgyalást – jegyezte meg. Úgy látta:a kormány rohamtempóban teszi meg a módosítást, a betétesek számára fontos részletkérdéseket azonban nem rendeznek.
LMP: hatalmas pénzeket lehet homályos ügyletekre fordítani
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka szerint egy újabb, olyan salátatörvény került a parlament elé, amellyel az Orbán-kormány és Matolcsy György jegybank-elnök hatalmas pénzeket költhet homályos ügyletekre.
Fidesz: a tőkepiaci szektor megfelelő működését biztosítja a javaslat
Galambos Dénes kiemelte, a javaslat célja, hogy biztosítva legyen a tőkepiaci szektor megfelelő működése, s az uniós jogharmonizációs kötelezettségeinket teljesítsük.
A kormánypárti politikus hozzátette: az előterjesztés átülteti az értékpapír-kibocsátás átláthatóságát szabályozó uniós irányelvet és a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletét szabályozó irányelvet.
Az európai helyzetet elemezve kitért arra is, hogy új koncepciót kell kialakítani a felügyeleti rendszerről, és az ellenőrző szervek felelősségét pontosabban kell meghatározni. A bankoknak vissza kell térniük eredeti feladatukhoz: az ügyfelek betéteinek befogadásához, a betétesek védelméhez és a reálgazdaság finanszírozásához – rögzítette.
Frakciótársa, Petneházy Attila a fogyasztók és a hitelezők közötti kapcsolat egyszerűsítését, viszonyuk rendezettebbé tételét emelte ki az előterjesztéssel kapcsolatban, amely csökkenti a hitelfelvetők számára nem előnyös szerződések megkötésének esélyét is.
Fontosnak ítélte az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének szigorítását, de azt is, hogy a késedelembe eső hitelessel szemben a jövőben a pénzintézet csak olyan késedelmi kamattal kalkulálhat, amely nem haladja meg a szerződésben szereplő ügyleti kamat dupláját.
NGM: a pénzügyi szektor erős és biztonságos
Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában leszögezte, hogy a magyar pénzügyi szektor erős és biztonságos, hangsúlyozva: nemcsak a betétbiztosítás garantálja ezt, hanem a felügyelet és a szanálás lehetősége is. Mint mondta, a szanálási alap újabb védőhálót nyújt, megjegyezte ugyanakkor: a betétbiztosítási alap 1993 óta nem szorult állami segítségre vagy hitelfelvételre.
Az államtitkár fontosnak tartotta a hitelportfólió gyors megtisztítását, hogy a bankok a hitelezésre, és ne a rossz hitelek kezelésére fordítsák erejüket.
Az ülésen elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.
Az épített környezet védelméről
Az európai uniós kötelezettség mellett a kormány társadalompolitikai célkitűzéseivel, a hazai kiskereskedelem erősítésével indokolta a plázaépítés lehetőségét szabályozó jogszabály, az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvény módosítását L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Elmondta: a jövőben az építés engedélyezése az építési hatóság hatáskörébe kerül. Az ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal országos illetékességet kap, vagyis ezen hivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni. Az államtitkár hozzátette: a kormányhivatal ennek kiadásához az érintett település és vonzáskörzetének közlekedési, környezeti és településrendezési hatásait vizsgálja.
A kormányhivataltól előzetes szakhatósági hozzájárulás is kérhető, amely egy évig használható fel. A kormányhivatal ezen eljárás során beszerzi az érintett miniszterekből álló bizottság véleményét – tette hozzá –, hangsúlyozva: a döntést nem a miniszterek bizottsága hozza meg.
A mostani szabályozástól jelentős eltérésnek nevezte az államtitkár azt is, hogy a 300 négyzetméteres határ 400-ra emelkedik.
L. Simon László emlékeztetett: 2012 januárjától lépett életbe egy hároméves tiltás a 300 négyzetméternél nagyobb üzletek építésére, így a jogszabály módosítását a moratórium lejárta is indokolja. Hozzátette: a jogszabály miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított. Mint mondta, a törvényt ennek megfelelően kell módosítani, szem előtt tartva a hazai kiskereskedelem szempontjait.
Fidesz: a magyar kereskedelem számára is fontos a jogszabály
A magyar gazdaság és kereskedelem számára fontos jogszabálynak nevezte a tárgyalt előterjesztést Szatmáry Kristóf (Fidesz), emlékeztetve, 2011-ben eredetileg az LMP kezdeményezésére került a Ház elé az úgynevezett plázastop ügye. Mint mondta, a most tárgyalt módosítás a hároméves moratórium továbbéléseként értelmezhető, ugyanakkor a jövőben normál közigazgatási eljárásban engedélyezhető az építés.
A képviselő ugyanakkor az előterjesztés környezetvédelmi és területfejlesztési indokaira is felhívta a figyelmet. Felidézte: 2004 után a magyarországi kereskedelem jelentős része került nagy nemzetközi láncok kezébe, amelyek a nyugati értékesítési technikák által rohamosan szorították vissza a magyar tulajdonú társaságokat. Ennek egyik következményeként kiürültek a belvárosok.
MSZP: a döntéseket a helyiekre kell bízni
Tukacs István (MSZP) a többi közt azért bírálta az előterjesztést, mert szerinte az ilyen jellegű szabályozás a helyi közösségek ügye. A központi beavatkozás nem differenciál – fűzte hozzá –, és nemzetközi példát hozott arra, hogyan szabályozzák ezt másutt. Bírálta a jogszabály mögött lévő ideológiát is, amely azt veti fel: van-e helye egy településen multinacionális kereskedőknek. Leszögezte: pártja nem támogatja az előterjesztést.
Jobbik: az állami és települési főépítészekre is rá lehetne bízni a döntést
Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint a plázaépítés tiltásának jelenleg is megvan a kialakult eljárásrendje, úgy vélte: nem jogszabályt kellene módosítani, hanem rájuk kellene bízni ezt, a képviselő ehhez vétójogot is adna számukra. Szerinte az előterjesztés számtalan ellentmondást tartalmaz, és bírálta a kormányzati jogalkotást is.
LMP: a probléma nem a céllal, hanem az eszközzel van
Sallai R. Benedek (LMP) a változtatás céljaival egyetértett, eszközeit azonban már bírálta. Azt is felvetette, hogy ne csak a jövőben építendő üzletekre vonatkozzon a jogszabály, hanem a jelenlévők működésével is. Úgy fogalmazott: a fair plázákról is szeretne hallani. Sérelmezte, hogy az előterjesztés nem szabályozza: milyen módon kell figyelembe venni a döntéshez véleményt nyújtó bizottság állásfoglalását.
Államtitkári zárszó
Az általános vita lezárása után L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkár úgy értékelt, hogy mind gazdaság-, mind társadalompolitikai szempontból súlyos problémát kíván kezelni a törvényjavaslat, és eltekintve a szocialisták „abszurd" megszólalását úgy látja, hogy a pártok támogatják az előterjesztést. Tukacs István (MSZP) felszólalását gyalázatosnak minősítette, véleménye szerint ugyanis az ellenzéki politikus továbbra is sok nagy plázát szeretne, csak ezt a véleményét becsomagolta, mondván a döntést hagyják a helyieknek. Mint mondta, a szocialisták nem a magyar vállalkozók, kis- és közepesvállalkozások mellett foglaltak állást, hanem a külföldi tulajdonban lévő üzletek mellett. Visszautasította azt az állítást, hogy személyre szabott törvényalkotás folyik, a kormány álláspontja egyértelmű: ne épüljenek újabb plázák Magyarországon.
Az LMP-s Sallai R. Benedeket arra kérte, hogy legközelebb pontosan jegyzeteljen, mert a képviselő félreértelmezte egyes szavait. Szintén az LMP-s képviselőnek válaszolva azt mondta, hogy azért a hajdú-bihari kormányhivatalt az eljárások lefolytatására, mert az az egyik legnagyobb, az egyik legalkalmasabb és a kormány nem akar mindent a fővárosba vinni.
Társulási megállapodások
Grúz társulási megállapodás
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, valamint Grúzia közötti társulási megállapodás kihirdetéséről elmondta, hogy az egyezményt júniusban írták alá, az egy politikai társulás egy gazdasági integráció mellett, annak része egy szabadkereskedelmi egyezmény is.
Emlékeztetett arra, hogy az EU 2009-ben hirdette meg a keleti partnerség politikáját, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a kelet-európai régióhoz tartozó volt szovjet köztársaságok előtt kinyissák az uniós integráció lehetőségét. Megjegyezte, Magyarország ennek a törekvésnek kezdetektől fogva élharcosa volt, hiszen ezen államok is megérdemlik azt az esélyt, hogy felépíthessenek egy nyugati berendezkedésű országot.
Magyar Levente szerint a megállapodás különös relevanciával bír a kelet-ukrajnai helyzet miatt is. Mint mondta, reméli, hogy az 1500 oldalas dokumentumot az uniós tagállamok szinte mindegyike ratifikálja a jövő év májusi rigai keleti partnerségi csúcsra.
Fidesz: a társulás elkötelezettség a közös értékek iránt
Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint a megállapodás az uniós integráció magasabb fokát, víziót és orientációt jelent, és kötelezettséget is ró az EU-ra és a társult országra is. Mint mondta, a társulás híven tükrözi a felek elkötelezettségét a közös értékek, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása iránt.
Hozzátette: a szerződés előirányozza, hogy grúziai állampolgárok számára kellő időben bevezessék a vízummentességet. Jelezte, hogy a preambulum európai országként ismeri el Grúziát.
LMP: a társulásnak a grúz társadalomnak is előnyöket kell hoznia
Ikotity István (LMP) a Ház által tárgyalt társulási megállapodásokra utalva azt mondta, Magyarország kormánya talán úgy gondolja, hogy a Nyugat végzetesen hanyatlik, de most három országtól is azt lehet hallani, hogy az unión kívüli élet nem vonzó.
Moldovai társulási megállapodás
A grúz társulási megállapodáshoz hasonlította Magyar Levente az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, valamint a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot. Az államtitkár szerint a ratifikálás az önálló és szuverén Moldova fennmaradása érdekében döntő lépés lehet, mivel jól ismertek a szomszéd nagyhatalmak részéről fennálló, a moldovai szuverenitást érintő törekvések.
Fidesz: a Moldáviának a történelme és az értékei közösek az unióval
Hörcsik Richárd (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, a megállapodás elismeri, hogy a Moldáviának a történelme és az értékei közösek az uniós tagállamokéval. Mint mondta, a dokumentum kiterjed a Dnyeszter területeire is.
Véleménye szerint a társulás jövője szempontjából döntő jelentősége lesz a hónap végi moldovai parlamenti választásoknak. Közölte, hogy a moldovai parlament többségi szavazással már ratifikálta a megállapodást, a képviselői helyek negyven százalékával rendelkező ellenzék azonban a társulás ellen lépett fel.
LMP: a társulás gyors és érezhető előrelépést hozhat a moldovaiaknak
Ikotity István (LMP) értékelése szerint Európa egyik legszegényebb országa rálép arra az útra, amely gyors és érezhető előrelépést hoz lakóinak.
Ukrán társulási szerződés
Kormány: Magyarország támogatja Ukrajna társulását
Magyar Levente külügyi államtitkár kiemelte: Ukrajna társulása jelentős következményekkel bír, különösen magyar szempontból. Ukrajna a legnagyobb ország a keleti partnerség államai között, és különös jelentősége van, hogy elmozdul-e az uniós integráció irányába. Geopolitikai játszma színtere jelenleg Ukrajna – utalt a keleti országrészben dúló háborúra. Szempontként említette még, hogy a moldáv és grúz parlamenttel és a közélettel ellentétben Ukrajna sokáig megosztott volt, hogy kívánnak-e elmozdulni az unió irányába a társulási szerződés formájában. Mára azonban egyhangú a támogatottság – jegyezte meg az államtitkár.
Azt gondolja, Magyarországnak támogatnia kell minden olyan törekvést, ami a régió stabilitását, konszolidációját elősegítheti. Ebbe az irányba a társulási szerződés fontos lépés - rögzítette. Nemcsak az unió kínál előjogokat, hanem azt a problémát is rendezik, hogy az ukrán állam is adós még a nemzeti kisebbségek megvédését célzó számos lépéssel. Ez az ott élő csaknem 200 ezres magyar kisebbség miatt is fontos, és a kárpátaljai magyar közösség egyöntetűen támogatja a társulást, arra számítanak, hogy mindenképpen jól járnak – mutatott rá, majd kérte az előterjesztés támogatását.
Fidesz: Magyarország alapvető érdeke, hogy ratifikálják a szerződést
Hörcsik Richárd, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, Magyarország alapvető érdeke, hogy a szerződést ratifikálják, és ne csak hazánk tegye ezt, hanem az unió többi tagországa is. Ennek okát Ukrajna stratégiai helyzetében látta, és kitért a földgázellátásban játszott tranzit szerepére, és a magyar kisebbség jogainak érvényesítésére is. Utóbbi az alaptörvényből is fakadó kötelességük – rögzítette a kormánypárti politikus, hozzátéve: Ukrajna az integráció magasabb fokára lépett, de ezért óriási árat kellett fizetnie. Az integráció iránytű lehet az ország modern és virágzó európai demokráciává válásához - emelte ki a fideszes képviselő, és kitért arra, hogy az ország komoly pénzügyi nehézségekkel küzd.
Jobbik: nem a társulásra
Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka szerint normális helyzetben tiszteletben tartják egy ország szuverén jogát, hogy maga döntsön, milyen szervezethez kíván csatlakozni. A geopolitikai háttérre térve azt mondta: fontos, hogy egy ilyen döntés legitim legyen, ugyanakkor Ukrajna esetében nem legitim folyamatnak volt az eredménye, hogy az integrációs folyamat elinduljon. Ukrajna geopolitikai konfliktus áldozata lett – állapította meg.
LMP: igen a társulásra
Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka kiemelte: örömteli, hogy Magyarország elsők között csatlakozik a ratifikáláshoz.
Azt viszont nem érti, miért nem európai napirendként tárgyalja ezt a témát.
Magyar Levente reagálásában kiemelte: majdnem külpolitikai konszenzus övezi ezt a nagyjelentőségű ügyet. A felvetésekre reagálva azt mondta: a szöveg és az aláírás elő volt készítve és a vilniusi csúcs helyszínén derült ki, nem írják alá, tehát egyszer már az ukrán kormány eljutott az aláírásig. Nem a magyar kormány és Országgyűlés feladata, hogy a nemzetközi politikai élet szuverén szereplőinek belső döntéshozatalai mechanizmusát bírálja azon az alapon, hogy nem legitim.
Az emberi és közösségi jogok tiszteletben tartásáról azt mondta: a nehéz gazdasági és biztonsági helyzetben lévő ukrán kormány számos kihívással küzd, s a kormány markánsan hangot adott elégedetlenségének. A megállapodással számon kérhetővé válik az unió nevében számos kisebbségi és emberi jog betartása - mondta. Kiemelte: minden döntésüknél elsődleges szempont amit mérlegelnek, hogy az ottani magyarságnak érdekeit mi szolgálja. Jelezte: hamarosan a két fél külügyminiszteri találkozójára is sor kerül.
Megszűnik a papíralapú adatszolgáltatás
Az utolsó napirendi pontként szereplő javaslatot ismertető V. Németh Zsolt környezetügyért felelős államtitkár azt mondta, nagy előrelépés az ágazat számára, hogy modern, a 21. századi kihívásoknak eleget tevő informatikai rendszer segíti a munkájukat a jövő év elejétől.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer biztosítja a felhasználóknak a szűkebb és tágabb környezetre vonatkozó adatokat, információkat - közölte. A jelenlegi rendszert több mint tíz éve alakították ki, az moduláris felépítésű, vagyis a különböző környezetvédelmi szakterületek adatai szakterületi adatbázisokba kerülnek, de a szakrendszerek átjárható egységet alkotnak – hívta fel a figyelmet.
Kiemelte, hogy jelenleg az adatbázisba kerülő adatokat elsősorban papíron nyújthatják be a kötelezettek, ami több tízezer adatszolgáltatást jelent évente. A rendszer az elmúlt években kevésbé tudott lépést tartani a dinamikusan változó jogszabályi környezettel, a műszaki fejlődéssel – közölte.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer megújítására egy pályázaton mintegy kétmilliárd forint összeget nyertek – hívta fel a figyelmet. Az adatszolgáltatás elektronikussá válik, csak kivételes esetekben marad papíralapú – hívta fel a figyelmet.
Létrejön a nyilvánosság tájékoztatásához szükséges, publikus, internetes felület, a törvényjavaslat biztosítja az egyes szakrendszerek közötti erősebb informatikai kapcsolatot. A változás miatt a rendszer a mainál hatékonyabban és nyitottabban fog együttműködni más, az ágazaton belüli és kívüli rendszerekkel – szögezte le.
Az LMP a célokkal egyetért, de a hatékonyságot vitatja
Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a célokkal egyetértenek, de a választott eszközök miatt vitatják a megvalósítás hatékonyságát.
A Jobbik támogatja a jogszabályt
Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, alapvetően minden olyan jogszabály-módosítást támogatnak, amelyik ezt a rendszert átláthatóbbá és egyszerűbbé teszi.
Kormány: a korábbinál jóval szélesebb lesz a nyilvános adatok köre
V. Németh Zsolt a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, véleménye szerint jó rendszert alkottak. Hozzátette, bízik abban, hogy a rendszer létrehozása során felhasználták a korábbi hiányosságokból fakadó tapasztalatokat.
A nyilvános adatok köre jóval szélesebb lesz a korábbiaknál – folytatta, leszögezve, hogy ezek az információk ingyenesek lesznek.
Napirend után
Napirend utáni felszólalásra négy képviselő jelentkezett. Az elsőként felszólaló jobbikos Kepli Lajos a Balaton fejlesztési stratégiáról beszélt, Sallai R. Benedek (LMP) pedig a Magyarországon élő védett és fokozottan védett fajokra hívta fel a figyelmet. Magyar Zoltán (Jobbik) a kormány adópolitikájának veszteseire hívta fel a figyelmet, míg frakciótársa, Mirkóczki Ádám az egy héttel ezelőtti varsói függetlenségi menetről emlékezett meg.
Ezt követően Hiller István levezető elnök lezárta a keddi ülésnapot. A képviselők szerda reggel folytatják a munkát: péntekig a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitáját folytathatják le a képviselők, összesen 30 órás időkeretben.
