A parlament hétfőn – 208 igen és 168 nem szavazattal – elfogadta a jövő évi költségvetést megalapozó másfél tucatnyi törvényt módosító javaslatot, valamint 198 igen szavazattal, 181 ellenében megszavazta az adó- és járuléktörvények módosítását is. Puskás Tivadar az azonnali kérdések órájában kijelentette, hogy az egészségügyben kevés az orvos és kevés a szakdolgozó. Medgyasszay László interpellációjában a bábolnai gazdaság kerteskői egységének értékesítését firtatta. Latorcai János a 77 éves korában, november 16-án elhunyt Gyurkovics Tibor íróra, költőre emlékezett napirend előtt.
A törvényjavaslat záróvitájában felszólaló Szászfalvi László (KDNP) rendkívül méltánytalannak nevezte, hogy a kormány úgy terjesztett a parlament elé egy, a személyi adatokat érintő javaslatot, hogy azzal véleményük szerint megszegte a törvényi előírásokat, illetve nem egyeztetett róla az adatvédelmi biztossal. Mint mondta, a törvényjavaslat egy, a Magyar Államkincstár által kezelt, egységes, szociális nyilvántartás létrehozásáról rendelkezik, amelyben összevonják a különböző szociális támogatásokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat. A képviselő közölte: az általuk kifogásolt és elhagyásra javasolt részek azért sértik az alkotmányt, mert az új rendszerben egy nyilvántartásban kezelnék a társadalombiztosítási azonosító jelet és az adóazonosító jeleket. Az Országgyűlés hétfőn 215 igen, 159 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény módosítását, mely többek között a támogatható civil szervezetek köréből kizárja például a pártok által alapítottakat.
A képviselők az előadó-művészeti törvényhez benyújtott, a kormány által támogatott módosító javaslatokat 218 igen, 159 nem és 2 tartózkodás mellett fogadták el.
Az önkéntes tartalékos rendszer felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozatot 359 igen szavazattal 18 ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a Ház. Ennek értelmében jelentősen bővülhet a honvédség tartalékos állománya.
A képviselők 369 igen szavazattal - kilenc ellenében, egy tartózkodással - támogatták az SZDSZ-es Gulyás József javaslatát az UD Zrt.-vel kapcsolatos vizsgálóbizottság létrehozásáról.
A Ház szavazott a Sólyom László köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, november 10-én elfogadott, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó más jogszabályok módosításáról. A képviselők 369 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a módosítást.
A képviselők 379 igen szavazattal fogadták el szocialista képviselők kezdeményezésére a büntető törvénykönyvnek olyan módosítását, amely az állatkínzást súlyosabban bünteti.
Szintén egyhangúlag - 378 igen szavazattal - fogadta el a Ház az igazságügyi szakértői kamaráról szóló jogszabály módosítását. Eszerint megszűnik az a rendelkezés, hogy a kamara tagjai legfeljebb két alkalomra választhatók újra azonos tisztségre.
A Ház szavazott az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról. A képviselők a törvényjavaslat rendőrségi törvényt érintő passzusát - amelynek elfogadásához kétharmados többségre lett volna szükség -218 igen szavazattal egy ellenében, 160 tartózkodással nem szavazták meg. Az egyszerű többséget igénylő módosításokat viszont 220 igen szavazattal, 157 ellenében két tartózkodással elfogadták.
Az Országgyűlés egyhangúlag - ellenszavazat és tartózkodás nélkül - fogadta el mind a Magyar Köztársaság kormánya és az Üzbég Köztársaság kormánya közötti mind pedig a Magyar Köztársaság kormánya és az Azerbajdzsán Köztársaság kormánya közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmények kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat.
A képviselők 376 igen szavazattal - ellenszavazat és tartózkodás nélkül - fogadták el a Vámegyüttműködési Tanács létrehozásáról Brüsszelben megkötött nemzetközi egyezmény kihirdetéséről, valamint az egyezmény módosítása kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
Képviselői felszólalások nélkül zárult le mindkét agráriumhoz kapcsolódó törvényjavaslat részletes vitája keddre virradó éjszaka az Országgyűlésben.
Az Országgyűlés lefolytatta a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját is. Cseresnyés Péter (Fidesz) közölte: ez a módosító javaslatuk arról szól, hogy a regionális fejlesztési és képzési bizottság ne határozhasson a szakképesítésekről, ugyanis véleményük szerint e bizottság tagjai nem tudnak megfelelő képet alkotni arról, hogy mely szakképzésekre, szakképesítésekre van szükség az adott régión belül.
Az iskolalátogatáshoz kötött szociális segélyezésről alakult ki vita hétfőn az Országgyűlésben az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában. Bernáth Ildikó (Fidesz) kifejtette: ne kapjon segélyt az a szülő, akinek tanköteles korú gyermeke nem jár rendszeresen iskolába. Álláspontja szerint nem fogadható el, hogy ezres nagyságrendben vannak gyerekek, akik nem fejezik be az általános iskolát, s így később szakmát sem tudnak tanulni. Leszögezte: a segélyt és a tankötelezettség teljesítését össze kellene kötni.
Az uzsoratevékenységgel szembeni fellépés - általános vita
Lukács Tamás arról beszélt a jogszabály vitájában, hogy teljes az egyetértés abban: ha egy társadalmi jelenség szükségessé teszi a törvénymódosítást, akkor azt a parlamentnek hatékonyan, szakszerűen és gyorsan el kell végeznie. A szándék üdvözlendő, minden párt érdekelt a jogrend alakításában e kérdésben - közölte. Ugyanakkor a javaslatban megfogalmazott polgári és büntetőjogi megoldások is felvetnek aggályokat - mondta -, ennél átfogóbb törvényt kellene alkotni, így egyetlen esetcsoportra sem nyújt hatékony védelmet a javaslat. Sok esetben jogi közreműködéssel, végrehajtóval folynak az ilyen cselekmények - jegyezte meg, hozzátéve: olyan törvényt kell alkotni, ami alkalmazható, és hatékony védelmet nyújt. Az alkotmányosság megköveteli, hogy olyan jogfogalmakat használjunk, ami egyértelmű, egzakt - mondta. Hangsúlyozta: nem szabad olyan kifejezéseket használni, amelyek a jogalkalmazó számára bizonytalanságot eredményeznek, s ezért fél alkalmazni őket.
Bárándy Gergely (MSZP) erre úgy reagált: sok olyan problémát vetett fel Lukács Tamás amire megoldást kínál a javaslat. Példaként említette, hogy a bűnsegéd kategóriáját ismeri a jogszabály. Arra a felvetésre, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenységként kellene kezelni a problémát, azt mondta, jelen esetben teljesen más a sértett: az, aki megköti az uzsorás megállapodást.
Balogh József (Fidesz) és Simicskó István szerint újból el kellene indítani a 2005-2006-ban működött tanyavédelmi programot. Simicskó István szerint nem arra van szükség, hogy a parlament környékén álljon több száz rendőr, amikor vidéken az emberek félnek. Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy komplex programot dolgoznak ki a közbiztonság javítására a tanyákon. 
Nógrádi László a Lenti kistérség által fenntartott családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kapcsán azt mondta, hogy amikor embereknek kell szolgáltatást nyújtani, akkor a településszámot veszik figyelembe a szükséges számú szakember meghatározásához. Amikor települések ellátásáról van szó, például a rendőrség, a tűzoltóság esetében, a településszámot veszik figyelembe. Megjegyezte, a Lenti kistérség szolgálata 51 településen látja el feladatait, de csak 23 ezer fő tartozik ahhoz.
Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára válaszában elmondta, hogy a napokban kezdte meg munkáját egy olyan szakértői csoport, amely a szabályozást és a létszámproblémákat tekinti át. Közölte, hogy a létszámkövetelményeket megpróbálják rugalmasabban meghatározni, és a munkával még karácsonyig szeretnének végezni.
Puskás Tivadar egy egészségügyi portál cikkeire hivatkozva kijelentette, hogy az egészségügyben kevés az orvos és kevés a szakdolgozó. A képviselő azt kérdezte, hogy az egészségügyi tárca milyen lépéseket kíván tenni a probléma megoldására. Székely Tamás szakminiszter közölte, hogy ez a probléma a tárca számára is ismert, éppen ezért terjesztenek be egy a szakorvosképzéssel illetve egy, az egészségügyi dolgozók képzésével kapcsolatos jogszabály-módosítást.
Csáky András (MDF) meghökkentőnek nevezte, hogy a kormány csaknem 100 millió forinttal emeli az abortuszra szánt keretet, így a jövő évi költségvetési javaslat szerint körülbelül 1,6 milliárd forintot lehet majd terhesség-megszakításra fordítani.
Font Sándor (Fidesz) interpellációjában arról beszélt, hogy Magyarországon 25-30 ezer tonna mézet termelnek évente, aminek 80 százalékát külföldön értékesítik. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban az élelmiszerbiztonságért felelős hatóságok kampányba kezdtek, hogy bebizonyítsák, az export 60-70 százaléka gyakorlatilag hamisítvány - mondta. Kinek az érdekét képviseli az élelmiszerbiztonsági hatóság, miért keltették rossz hírét a magyar méznek - kérdezte a képviselő.
Medgyasszay László a bábolnai gazdaság kerteskői egységének értékesítését firtatta. Az ellenzéki politikus idézte a nemzeti földalap jelentését, eszerint: a pályázati eljárásban több olyan elemet találtak, amely veszélyeztette a korrekt elbírálást. A jelenlegi eljárás utólagos kozmetikázásra adott lehetőséget, és a hűtlen kezelés gyanúja merül fel - jegyezte meg. Az egyik nyertes nem igazolta, hogy helyben lakó lenne, az értékelő bizottság hiánypótlásra szólította fel, holott erre jogi alap nincs - mondta. A képviselő arra volt kíváncsi, felelősségre vonják-e, akik hibáztak.
Veres János pénzügyi miniszter a felvetésekre úgy válaszolt, hogy az általa ismert adatok alapján az eljárás lebonyolítása a pályázati kiírásnak megfelelően történt, s olyan szabálytalanságot nem ismer, ami akár bírósági eljárást indokolna. A tárca vezetője azt is mondta, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földek értékesítésekor minden, időnként egymásnak ellentmondó földbirtok-politikai irányelv egyidejű figyelembe vételére nincs lehetőség. A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés viszont igen.
Megszűnik a papíralapú alkalmi munkavállalói könyv egy, várhatóan decemberben az Országgyűlés elé kerülő előterjesztés szerint - mondta hétfőn az Országgyűlésben Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, akinek egy októberben leszavazott interpellációs válaszát ezúttal elfogadta a parlament.
Navracsics Tibor (Fidesz) arról beszélt, hogy a rendőrség ma nem képes teljes egészében hivatásának megfelelni, mert nem erős, ma a rendőrségi állomány átlag életkora 28-30 év között mozog, és két év alatt ötezer rendőr hagyta el az állományt. Mint mondta, ma egy rendőr kezdő fizetése nettó nyolcvanezer forint, a képviselő szerint a kormány pedig éppen most készül elvenni a 13. havi fizetésüket. Tízmilliárd forinttal kevesebbet fog kapni a rendőrség a jövő évi költségvetésben – tette hozzá.
Latorcai János napirend előtt a 77 éves korában, november 16-án elhunyt Gyurkovics Tibor íróra, költőre emlékezett. Az utolsók egyike volt, akit polihisztornak nevezhetünk – jelentette ki az elhunyt alkotóról szólva. Kiemelte: Gyurkovics Tibort a közélet, a közügy kiemelten érdekelte, nyitott, befogadó, szeretetre éhes és mérhetetlenül éles nyelvű kritikus volt. Hiller István oktatási miniszter azt mondta: tiszteletre méltó dolog, hogy a KDNP-s képviselő megemlékezett az íróról.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a napirend előtt egyperces néma felállásra kérte a képviselőket, hogy azzal adózzanak a 66 éves korában elhunyt Varga Lajos szocialista képviselő emlékének.
Letette miniszteri esküjét Molnár Csaba, a Gyurcsány-kormány új közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztere hétfőn az Országgyűlésben. A 33 éves, jogász végzettségű Molnár Csaba az MSZP Győr-Moson Sopron megyei elnöke, és a Magyar Progresszív Társaság Platform alelnöke. A szocialista politikus 2006 óta országgyűlési képviselő, idén februártól májusig az Új Tulajdonosi Program miniszterelnöki megbízottja volt. Május 20-tól a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkáraként tevékenykedett. Szabó Pál korábbi közlekedési miniszter október 6-án, a Monorierdőnél bekövetkezett, négy halálos áldozatot követelő vonatbaleset miatt mondott le posztjáról.
Fodor Gábor pártelnökként elindul az SZDSZ frakcióvezetői posztjáért. Ezt ő maga jelentette be újságíróknak hétfőn a parlamentben.
Az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja egységesen úgy döntött, hogy nem szavazza meg a kormány által beterjesztett adó- és járuléktörvény-módosításokat - mondta Kóka János frakcióvezető hétfőn Budapesten, a testület ülése után. Az SZDSZ egyúttal saját adótörvény-módosító javaslatokat nyújt be az Országgyűlésnek.
kdnp.hu
Forrás: MTI
