Elfogadták a tavalyi költségvetés zárszámadását

Szászfalvi László az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtti felszólalásában elmondta: bízik benne, hogy a segély helyett munkát programot egységesen támogatni tudja az Országgyűlés. Ezt követően a parlament a határozathozatalok között jóváhagyta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi működését, a központi költségvetés és a médiahatóság tavalyi zárszámadását, továbbá határozott, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények nem évülnek el.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása
 
Tizenegy jogszabályt módosítanak egy törvényben, miniszteri biztos kerülhet a végrehajtói kamara mellé
 
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában ismertette: az indítvány 11 jogszabályt módosít, amelyek között több nagy horderejű intézkedés is szerepel.
 
Elsőként két EU-s rendelet hazai alkalmazáshoz szükséges szabályozást említett, amelyek az egységes európai igazságügyi térség működését erősítik. A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, más néven az új Brüsszel I. rendelet a polgári ügyekben történő uniós igazságügyi együttműködés alapvető jelentőségű jogforrása - közölte. Ez - néhány ügytípus kivételével - általános jelleggel és egységesen szabályozza, hogy a polgári ügyekben melyik tagállam bírósága előtt indítható eljárás, és biztosítja ezeknek az ítéleteknek az elismerését és végrehajtását a többi tagállamban.
 
Az új rendelet megszünteti a végrehajthatóvá nyilvánítási, úgynevezett exequatur eljárást – hívta fel a figyelmet.
 
A polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló rendeletről azt mondta, ezáltal az unió azon állampolgárai részesülhetnek gyors, hatékony és szélesebb körű védelemben, akiknek életét, testi vagy lelki épségét, személyes szabadságát, biztonságát, illetve nemi integritását potenciális veszély fenyegeti. A rendelet legfőbb célkitűzése, hogy továbbra is a saját tagállamban elrendelt polgári jogi, védelmi intézkedés szerint védelemben részesüljön az, aki más tagállamba utazik. A szabályozás alkalmazásával az unió teljes területén érvényesíthető a nemi alapú vagy a szoros kapcsolatban állók közötti erőszak megakadályozásáért hozott hatósági vagy bírósági határozat.
 
Az államtitkár kitért a Ház előtt fekvő javaslat azon rendelkezéseire is, amelyek a bírósági végrehajtásról szóló rendelkezést módosítják. Hangsúlyozta, hogy a végrehajtók munkáját számos kritika érte a végrehajtást kérők és az adósok oldaláról is. Az igazságügyi tárca az elmúlt időszakban fokozott figyelemmel kísérte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara működését és az önálló bírósági végrehajtók működése felett gyakorolt felügyeletet – mondta.
 
A végrehajtás főbb keretei húsz éve lényegében állandóak, a feladatot 198 önálló bírósági végrehajtó végzi. Az ő számuk az utóbbi tíz évben lényegében változatlan maradt, a végrehajtási ügyek száma viszont háromszorosára, évi kétszázezerről, hatszázezerre nőtt – közölte. A végrehajtási ügyek átlagos ügyértéke tíz év alatt 550 ezerről egymillió egyszázezer forintra nőtt, de a végrehajtók pénzügyi eredményessége csökkent – hívta fel a figyelmet.
 
A végrehajtás feletti felügyeletet továbbra is az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja - folytatta, de kiemelte, hogy a kamara és a végrehajtói szervezet feletti állami felügyeletet meg akarják erősíteni. Egyik első lépésként megteremtik annak a lehetőségét, hogy egy miniszteri biztost rendelhessenek ki a kamarához, akinek feladata lehet a kamara gazdálkodásának és adminisztrációjának teljes átvilágítsa.
 
A törvényjavaslat további témáira áttérve arról is beszélt, hogy civil szervetekkel kapcsolatos eljárásokban 2015. január 1-jétől lehetséges, bizonyos esetekben pedig kötelező lesz az elektronikus ügyintézés. Hozzátette, hogy a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása a szervezetekkel kapcsolatos tájékoztatást elősegítő újabb adatokkal bővül majd.
 
Fidesz: ésszerű, hogy miniszteri biztos kerül a végrehajtói kamara mellé
 
Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a bírósági végrehajtás különlegesen fontos szerepet tölt be a jog érvényre juttatásában, márpedig az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint vizsgálatok bebizonyították, hogy ma Magyarországon mind az adósok, mind a végrehajtást kérők érdekei sérülnek a végrehajtás során jogszabályok megszegése miatt.
 
A kormánypárti politikus tűrhetetlennek nevezte, hogy éppen „a jogérvényesülés biztosításának eszközével felvértezett" emberek fordulnak szembe a jogszabályi rendelkezésekkel.
 
Ezért a Fidesz ésszerűnek, támogathatónak tartja, hogy a végrehajtások ellenőrzésére ideiglenesen miniszteri biztost nevezzenek ki – mondta Vas Imre, aki azt is üdvözölte, hogy 2015. március 1-jétől a végrehajtásokkal kapcsolatok panaszok kezelését az Igazságügyi Hivatal veszi át a kamarától.
 
Jobbik: állami ellenőrzés alá kellene vonni az egész végrehajtási rendszert
 
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy pártja szerint az egész végrehajtási rendszert szigorú állami ellenőrzés alá kellene vonni, ugyanis „iparág alakult ki magyarok kifosztására". Azt is mondta, hogy a profitérdekeltséget ki kellene kapcsolni a rendszerből. A kormányzati törvényjavaslatot úgy értékelte: ha ennyi az összes cselekvési terv, az adósok nagy bajban vannak. Lehet előrelépni a módosítással, de ez szerinte messze van a fogyasztóvédelmi problémák valódi kezelésétől. Lukács László György, a Jobbik másik vezérszónoka megerősítette az állami felügyelet szükségességével kapcsolatos jobbikos álláspontot.
 
Egyes jogállási törvények
 
Répássy: változó összeférhetetlenségi szabályok
 
Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában célként jelölte meg, hogy a törvény hatályba lépését követően a jogalkalmazó gyakorlata során felmerült javaslatokat átvezessék, valamint, hogy az alkotmánybírósági határozatokban, az uniós és nemzetközi normákban rögzített követelményeknek megfeleljenek. Kiemelte: a jogrendszer koherenciája érdekében szükséges egyéb jogállási törvények módosítása is. A változások fő pontjai között említette, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény új fejezettel egészül ki, amely a polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazza. Rendelkeznek többi között a szabadságáról, végkielégítéséről, fegyelmi és kártérítés szabályairól. A főállású polgármester jogviszonyára a korábbi szabályozáshoz hasonlóan több esetben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyéb szabályai az irányadóak – mondta, jelezve: nem volt cél a korábbi szabályoktól való teljes elszakadás. Az érintettek nem válnak sem kormány, vagy köztisztviselővé.
 
A módosítás tartalmazza az összeférhetetlenségi szabályok megváltozását is, erre azért volt szükség, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályai összhangba kerüljenek a helyi önkormányzatokról és nemzetiségekről szóló törvény vonatkozó szabályaival.
 
Az uniós joggal való teljesebb összhang érdekében pontosították a szülési szabadságot is, az édesanya továbbra is jogosult lesz egybefüggően 24 hét szülési szabadságra, ebből azonban két hetet köteles is igénybe venni. Várandósság esetén a felmentési védelmet megalapozó körülményre a kormánytisztviselő nem csak a felmentést megelőző közlés esetén hivatkozhat, elegendő a munkáltató tájékoztatása. Technikai jellegű pontosítás is történik, ugyanis október 1-től az Igazságügyi Hivatal látja el a pártfogó-felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat - mutatott rá.
 
Kitért arra is, hogy a NAV-ról szóló törvény is módosul az összeférhetetlenségre vonatkozóan. Az egyes vagyonnyilatkozati tételi kötelezettségekről szóló törvény is változik és a köztisztviselők mellett a kormánytisztviselőket is nevesítették a szabályban. Megteremtik egyes, az alaptörvényben nevesített, Országgyűlés által választott tisztviselők igazolvánnyal való ellátásának alapjait is. Ilyen okmányt a köztársasági elnök, a kormányfő, az Országgyűlés elnöke, az Ab-elnöke és tagjai, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettesei és az ÁSZ-elnöke kaphat. Célja a tisztség betöltésének igazolása – jelezte.
 
Tartalmazza továbbá a javaslat, hogy a miniszteri biztosok megbízatásának ideje a közjogi tisztségükhöz igazodóan a kinevező miniszter hatáskörgyakorlásának megszűnéséig tart. Cél továbbá a kétszeres illetményjuttatásuk kizárása. 
 
Megemlítette azt is, hogy a javaslatot széleskörűen egyeztették.
 
Fidesz: a módosítások a kormányzati szerkezetátalakítások miatt szükségesek
 
Vigh László, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, a módosítás célja, hogy a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő technikai jellegű módosításokat végrehajtsák. Szintén szükségessé vált az egyes vagyonnyilatkozati kötelezettségekről szóló törvény és a közszolgálati tisztségviselők szóló törvény összhangjának megteremtése.
 
Nemcsak a köztisztviselők részére írnának elő ilyen kötelezettséget, hanem a kormánytisztviselők számára is - emelte ki. Kitért arra, hogy a miniszteri biztosoknál a kétszeres illetményjuttatás lehetőségét kívánják kizárni, és szólt arról is, hogy önkormányzati képviselő nem végezhet médiatartalom szolgáltató tevékenységet.  
 
A kormánypárti politikus jelezte: a Fidesz támogatja a technikai jellegű módosításokat.
 
MSZP: nem a javaslatra
 
Szabó Sándor, az MSZP vezérszónoka megkérdőjelezte, hogy széles körű társadalmi egyeztetésen ment volna át a javaslat. Az ellenzéki politikus szerint a törvényjavaslat előkészítetlen, súlyos joghézagok jellemzik. Ezért és a bújtatott díjazás miatt az MSZP a javaslatot nem tudja támogatni – jelezte.
 
 
Jobbik: ellentmondások és pontatlanságok a javaslatban
 
Apáti István, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: a vagyonnyilatkozati kötelezettségek kiterjesztésével alapvetően egyetértenek, de szerinte a kormánypártok saját magukra nemcsak a törvényalkotás, hanem a törvényalkalmazás kapcsán is másként tekintenek. Úgy látta: célszerű és indokolt lenne a kötelező vagyonvizsgálat fogalmát bevezetni. Hozzátette: a normaszöveg és az indoklás ellentmondó a miniszteri biztos esetében, ezt rendezni kell.
 
MSZP: elmaradt a jogági összhang megteremtése
 
Hiszékeny Dezső (MSZP) azt mondta, hogy törvényhozás rohamtempója mellett gyakorta elmaradt a jogági összhang megteremtése.
    Szerencsétlenkedésnek nevezte, hogy a helyi illetve nemzetiségi önkormányzatok betöltéséhez kapcsolódó – egyébként helytálló – összeférhetetlenségi szabályokat nem a választás előtt, hanem azt követően alkotják meg.
 
Jobbik: három hónapra is felfüggeszthetik a polgármesteri tisztséget
 
Szilágyi György (Jobbik) aggályosnak tartotta, hogy a fegyelmi vétségekről szóló rendelkezés egy gumiszabály. Hangsúlyozta, hogy a polgármester ezért megrovást kaphat vagy legfeljebb húsz százalékkal csökkenthetik az illetményét, de eközben polgármesteri tisztségét az ellene induló eljárás végéig, vagyis akár három hónapra is felfüggeszthetik.
 
Hiller István levezető elnök az általános vitát lezárta.
 
Répássy: a polgármesterek ellen korábban is lehetett eljárást indítani
 
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, tudomása szerint a Szilágyi György által ismertetett eljárásban nincs változás a korábbiakhoz képest, mert a polgármesterekkel szemben eddig is lehetett fegyelmi eljárást indítani és eddig is fel lehetett függeszteni őket a tisztségükből.
 
Arra is kitért, hogy az összeférhetetlenségi szabályok sem változnak érdemben, a korábbi – polgármesterekkel, alpolgármesterekkel kapcsolatos – jogállási szabályokban is így szerepeltek.
 
Kijelentette, nem kritikaként, hanem dicséretként fogja fel, hogy a társadalmi szervekkel folytatott egyeztetések során bővült a törvényjavaslat.
 
Egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszer
 
Pogácsás Tibor: az egységesítés megszünteti a hitelességi hiányosságokat
 
A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára expozéjában arról beszélt, hogy egyre több az elektronikus kártyákkal igénybe vehető szolgáltatás, nő a kibocsátók száma, ugyanakkor nincs a rendszerek között átjárhatóság, nincs egységes azonosítás. Szavai szerint az egységesítéssel az eddigi elszigetelt fejlesztések olcsóbbak lennének, az egyes szakrendszereknek nem kellene a kibocsátás valamennyi elemét megszervezni, elegendő lenne az egységeshez csatlakozni.
 
Pogácsás Tibor elmondta, hogy jelen törvényjavaslat nem közvetlenül a kártyakibocsátást érinti, hanem annak jogi és műszaki keretrendszerét. Álláspontja szerint az állami azonosítás megszünteti a hitelességi hiányosságokat, az adatbázisból pedig csak az érvényességre vonatkozó információkhoz férnek hozzá a szolgáltatók. Hozzátette: a javaslat értelmében a virtuális kártyákra is vonatkozna az egységesítés.
 
Az államtitkár a képviselők támogatását kérte.
 
Fidesz: szükséges a változtatás
 
Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka méltatta az egységesítést. Felidézte, hogy a szolgáltatások növekedésével nőtt a kártyakibocsátók száma is, de a rendszerek nem kompatibilisek, és nincs hiteles, államilag garantált felhasználó-azonosítás. A kormánypárti politikus ugyancsak szót emelt egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszer az olcsósága mellett és a képviselők támogatását kérte.
 
A napirendi pont vitájában az ülést vezető Latorcai János arra hívta fel az MSZP figyelmét, hogy az Országgyűlésnek egységes arculata van és a nemzetiségi szószólók sem viszik az ülésterembe saját zászlajukat. Válaszul Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: az unió lobogója mindenki identitása és ott a helye a teremben, indokolt bevinni.
 
Az MSZP-s képviselők egy magyar és egy uniós zászlót tűztek ki a saját padsoruk mögé.
 
Az MSZP csak módosítókkal támogatja a javaslatot
 
Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka a közigazgatási szolgáltatások egységes elérését és az állami kedvezmények felhasználásának átláthatóságát emelte ki pozitívumként, és jogilag helyeselhetőnek nevezte, hogy egységes rendszer alakul ki a kerettörvénnyel. Az ellenzéki politikus ugyanakkor az ágazati törvényeket hiányolta, jelezve, hogy azok nélkül nehéz egészében átlátni a működőképességet.
 
Jobbik: előremutató a javaslat, de az aggályokat el kell oszlatni
 
Volner János, a Jobbik vezérszónoka az adatvédelmi és szakmai aggályok tisztázását kérte a kormánytól és hiányolta, hogy 1997 óta nem volt közfeladat-felmérés az államigazgatásban. Nehezményezte azt is, hogy a kormány sokak számára nem érthetően magyarázza az indítványt, miközben fontos lenne elmondani annak gyakorlati előnyeit is, például a közlekedési szolgáltatók szempontjából.
 
Az LMP-nek adatvédelmi aggályai vannak
 
Schiffer András, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy akár támogatható is lenne a javaslat, mert átláthatóbbá teszi a rendszert, de hiányoznak a hatástanulmányok, például arra vonatkozóan, hogy hány munkahely szűnik meg a fejlesztés után. Az igazi problémának azt tartotta, hogy az adatokat kezelő hatóságok elvileg személyiségi profilt is tudnának készíteni, s kérdés, hol a garancia, hogy például az adóhatóság csak az adójelhez tartozó adatokhoz fér hozzá.
 
Pogácsás Tibor a vitában elhangzottakra reagálva kiemelte: azok az észrevételek, hogy az egyetlen kártya összecsatolná az adatbázisokat, nem megalapozottak. Nem új kártyát bocsátanak ki, az állampolgárok jogosultsága derül ki, és a szolgáltatónak nem lehet a teljes adatbázis adatait megismernie. Keretet szeretnének biztosítani, egyszerűbben használható, átlátható rendszer jön létre.
 
Arról, hogy rövid idő állt rendelkezésre a képviselőknek a felkészülésre, a törvény megismerésére, azt mondta: október 27-én nyújtották be a javaslatot, tehát nem két nappal ezelőtt adták be. Bízott abban, minél nagyobb konszenzussal tudják elfogadni a javaslatot.
 
Az elnöklő Hiller István a napirendi pontot lezárta.

Határozathozatalok
 

Kihirdették a legfrissebb a nemzetközi vasúti árufuvarozást érintő módosításokat
 
A parlament elfogadta a nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás legfrissebb, technikai egyszerűsítéseket tartalmazó módosításait. A képviselők egyhangúlag, 150 igen szavazattal hagyták jóvá a változtatásokat.
 
Magyarország 2002-ben csatlakozott az említett megállapodáshoz, amelyet minden évben módosítanak, a kormány előterjesztése alapján a jelenlegi változtatások kihirdetésével a Magyarországon működő, nemzetközi fuvarozásban részt vevő vasúttársaságok a jövőben egyszerűbben tudják alkalmazni a megállapodásban foglaltakat.
 
Jóváhagyták az ÁSZ tavalyi működését
 
Az Országgyűlés megállapította, hogy az ÁSZ 2013-ban a törvényi kötelezettségeinek megfelelően működött. A parlament döntésével megállapította, hogy az ÁSZ az elmúlt években társadalmi felelősségvállalásának kiemelt területévé tette a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának, tudatosságának fejlesztését, hozzájárulva ezzel a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéshez, a pénzügyi rendszer kockázatainak csökkentéséhez.
 
Az ÁSZ beszámolója szerint a számvevőszék 2013-ban 8,5 milliárd forintos bevételből gazdálkodhatott, kiadásai pedig 7,9 milliárd forintot tettek ki.
 
Egyetértett a 2013-as költségvetés felhasználásával a parlament
 
A Ház elfogadta a 2013-as zárszámadást, amely a központi költségvetés tavalyi felhasználását foglalja össze. A zárszámadás alapján a tavalyi makrogazdasági folyamatok kedvezőbbek voltak a vártnál és az Európai Unió átlagánál is. A bruttó hazai össztermék a 2013-as költségvetés készítésekor feltételezett 0,9 százalékhoz képest gyorsabban, 1,1 százalékkal bővült. Az államháztartás uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánya 2,2 százalék volt tavaly.
 
Elfogadta a Ház az NMHH tavalyi zárszámadását
 
Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi zárszámadását. Eszerint a hatóság 2013-ban 47,3 milliárd forintnyi bevétellel és 33 milliárd forintnyi kiadással gazdálkodott. A legtöbb bevétel, több mint 10 milliárd forint koncessziós és blokkpályázati frekvenciadíjakból származott, míg a kiadások közül a legjelentősebb tételeket a dologi kiadások és a pénzeszközátadások adták, egyenként több mint 9 milliárd forinttal.
 
A több mint 14 milliárd forintnyi pénzmaradványból bő egymilliárd forint a 2014-re áthúzódó pénzügyi teljesítéseket szolgálta, míg csaknem 6 milliárd forint a következő évek működési tartalékába került. A működéshez fel nem használt frekvenciadíjakból 3,1 milliárd forintot az NMHH átadott a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA), a bírságokból befolyt 190 millió forintot a médiatudatosság fejlesztésére fordította, bő 4 milliárdot pedig a digitális földfelszíni sugárzásra történő átállás közfeladatainak fedezését szolgálta.
 
Az NMHH Médiatanácsa 126 millió forintos költségvetési bevétellel és csaknem 119 millió forintos kiadással zárta a tavalyi évet. A testület költségvetésen kívüli bevétele – amely főleg médiaszolgáltatási díjból, támogatási pályázati díjból vagy bírságból adódott – 3,2 milliárd forint volt, ezen kiadásai pedig csaknem megegyeztek a bevétel összegével.
 
Az MTVA költségvetési bevétele tavaly 76,7 milliárd forint volt, a kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevétele pedig 6,2 milliárd. Ebből a legtöbbet, több mint 58 milliárd forintot a médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységére fordított, a közmédiumok (a négy zrt.) támogatására összesen 2,6 milliárd forintot adott át az MTVA, 2,5 milliárd forintot továbbutalt a médiatanácsnak és hivatali szervének, valamint a Közszolgálati Közalapítványnak, csaknem 3 milliárd forintot pedig céltámogatásokra fordított. Mintegy 5 milliárd forintot tett ki a kamatfizetési kötelezettség és egyéb pénzügyi ráfordítás.
 
Elfogadták az NMHH és a közmédia jövő évi költségvetését
 
Az NMHH 32,4 milliárd forintos bevétellel számolhat jövőre, míg a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 80,4 milliárd forinttal.
 
Az önkormányzatok kérhetnek végrehajtást devizahiteles lakás ellen
 
Nem kell alkalmazni a kilakoltatási moratóriumot azokra a lakásokra, amelyeknél a végrehajtást kérő egy helyi önkormányzat vagy olyan szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt százszázalékos részesedéssel rendelkezik, és írásban kötelezettséget vállal a felújításra a birtokba vételétől számított két éven belül, és pályázatot ír ki a településen munkát vállalóknak bérbeadásra.
 
Csöbör Katalin (Fidesz) korábban arról beszélt: a javaslat egy komplex helyzet megoldására irányul, és Miskolcról ered, a változtatással az ingatlanok teljes amortizációját igyekeznek megakadályozni.
 
Nem évülnek el a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények
 
A fideszes Selmeczi Gabriella és Bánki Erik kezdeményezte Btk.-szigorítást egyhangúlag, 164 igen szavazattal hagyta jóvá a Ház.
 
Így a Btk. ezentúl rögzíti, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni, ötévnyi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmények büntethetősége nem évül el, ha a sértett a bűncselekmény elkövetésekor 18 évnél fiatalabb.
 
Selmeczi Gabriella korábban azt mondta, a Sipos-ügy – a diákjai szexuális zaklatásával vádolt egykori magyartanár ügye - irányította rá a figyelmet arra, hogy lehetnek olyan, gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, amelyeknél az elévülés miatt nem büntethető az elkövető.
 
A cél az, hogy azoknak, akik gyermekek ellen akarnak szexuális bűncselekményt elkövetni, életük végéig számolniuk kelljen azzal, hogy ha tettük kiderül, bármikor lesújthat rájuk a törvény, így „senki nem bújhat ki a felelősség alól" – fogalmazott a Fidesz képviselője, az Országgyűlés népjóléti bizottságának elnöke.
 
A törvénymódosítás a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
 
Napirend előtt
 
KDNP: munkát kell adni az embereknek
 

Szászfalvi László arról beszélt, nem értenek egyet azzal a demagóg ellenzéki váddal, hogy a  kormány közmunkás országot szeretne létrehozni. Rámutatott: jóval több forrást fordítanak a közfoglalkoztatási és munkahely-teremtési programokra, mint a szociálliberális kabinetek. Mint mondta, reméli az MSZP sem fogja tovább támadni ezt a programot és több százezer embert méltóságában megalázni. Bízik benne, a segély helyett munkát programot egységesen támogatni tudja az Országgyűlés és higgadt párbeszéddel még hatékonyabbá tehetik.

Czomba Sándor államtitkár kiemelte: a kormány számára a legfontosabb szempont a versenyszférában a foglalkoztatás növelése, de amíg vannak olyan területek és társadalmi csoportok, ahol ezt nem tudják megteremteni, a közfoglalkoztatásra szükség van. A büdzsének ez nagyobb teher, de minden forintot hasznosan költenek el. Jó folyamatok indultak el, ezeket szeretnék erősíteni – jelezte, hozzátéve: közfoglalkoztatásból a versenyszférába való lépést segítő programokat szeretnének majd indítani uniós forrásból.

LMP: megszűnt a középosztály

Sallai R. Benedek strukturális szemléletváltást sürgetett a büdzsében, szerinte nem jó irány a közmunka-program, nem alkalmas arra, hogy a munka világába visszavezesse az embereket. Tállai András államtitkár a jövő évi költségvetésről kiemelte: a gazdaság 2,5 százalékos növekedése mellett az infláció 1,8 százalék lehet, az uniós támogatásokban jelentős átszervezéseket terveznek, megtörténik a bankok elszámoltatása is. Emlékeztetett: 2010-ben Magyarország a csőd szélén állt, a költségvetés hiánya 10 százalékos volt, ugyanakkor az elmúlt négy évben komoly gazdasági eredményeket sikerült felmutatni.

MSZP a kiskertek tulajdonosairól

Varga László arról beszélt, hogy Tapolca környékéről számos kiskert bérlője jelezte, a választások után levelet kapott, hogy nem hosszabbítják meg szerződésüket. Nagy István államtitkár közölte: a kérdés nagyon sok nagyváros környékét érinti, hozzájuk is számos megkeresés érkezett. Már májusban volt válaszuk, de az unió földtörvényt érintő eljárása nem tette lehetővé, hogy a vitát megnyissák és rendezzék, de ezt meg kívánják tenni. Több alternatívát tárgyalnak, felmerült, hogy a zárkert nem lesz egyenlő a termőfölddel – jelezte.

Jobbik a kitiltási ügyről

Volner János a kitiltási ügy hátteréről beszélt, azt firtatva miért nem tudnak fontos részleteket, ki az a hat magánszemély és mi volt az ok. Répássy Róbert államtitkár azt mondta: az érintettek nem kérhetnek jogorvoslatot, de még meg sem tudhatják miért döntött így az USA, mint az előző nap kiderült. Önmagában is elgondolkodtató, hogy akivel szemben ilyen vádat megfogalmaznak, annak kell bizonyítania, hogy nem érintett. Úgy látja, Vida Ildikó végigmegy az úton, amit Goodfriend felkínált, és vízumért folyamodik, hátha akkor végre megmondják, mivel is vádolják. Ez elképzelhetetlen egy jogállamban, ahogy az is, hogy semmilyen módon nincs lehetőség megtudnia mivel vádolják, és nem tud védekezni – rögzítette.

Fidesz: politikai nyomásgyakorlási kísérlet a kitiltási-ügy

Németh Szilárd szerint az amerikai ügyvivő október 21-e óta semmilyen fórumon nem tudott semmilyen bizonyítékot felmutatni, megmaradt az alaptalan vádaskodás szintjén. Három titkosszolgálati vezető és a rendőrfőkapitány is azt mondta, semmilyen más ügyekben bejáratott csatornán nem érkezett információ, így például a CIA-tól, az FBI-tól sem. Így a kijelentései nem tűnnek másnak, mint személyes indíttatású politikai nyomásgyakorlási kísérletnek. Eközben olyan valós biztonsági kockázatot jelentő ügyek kerülnek le napirendről, mint az MSZP képviselő-jelöltjének KGB-s kapcsolata. Egyetlen ország sem engedi meg, hogy egy másik állam polgára bemondásra bűncselekménnyel megvádolja polgárait, ez szuverenitás kérdése – jelentette ki, jelezve: a külügyi és nemzetbiztonsági bizottság együttes ülésén is kísérletet tesznek az ügyvivő meghallgatására.

Répássy Róbert egyetértett azzal, szükség van, hogy megtudják végre, mivel gyanúsítják ezeket a magyar állampolgárokat. Minden jogi eszköz rendelkezésre áll – jelezte, hozzátéve: ideje tisztázni, méretes blöffről van szó, vagy valóban van bizonyíték az USA kezében. Bíznak benne, hogy az akkreditált diplomaták együttműködnek a magyar Országgyűléssel.

A kormány elkötelezett a korrupció-ellenes harcot tekintve, és ha megalapozott gyanú van, a szükséges vizsgálatokat lefolytatják – közölte.

 

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!