Törvényjavaslatok, határozatok, honi és nemzetközi szerződések megállapodások kaptak a héten is zöld utat. Az ellenzék ragaszkodva a hagyományokhoz, majdnem mindent elutasított, viszonzásul javaslataikról a kormánypártok sem döntöttek másként.A türelmesebb, kíváncsi honpolgár a részletekben is eligazodhat, ha rákapcsol a zárójelben jegyzett szövegükre.
kdnp. hu – Bartha Szabó József
Másodszor is „igen”
Másodszor döntött a Tisztelt Ház a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról. Az államfő nem közjogi érvénytelenséget állapított meg, hanem politikai vétóval élt az egyeztetések elmaradása miatt. A kormány az aggályokat megfontolta és pótolta az egyeztetést a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal.
Megmaradnak a korábbi törvényi garanciák, amelyek a munkakörülményekre vonatkoznak. Így várhatóan áprilisban életbe lép például az a passzus, amely szerint a közszféra azon dolgozóinak, akiket köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vontak, tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a meggyanúsításukról. A bejelentési kötelezettség elmulasztása fegyelmi vétségként lesz szankcionálható.
További követelmény, hogy az állam csak olyan személlyel létesíthet a közszférában jogviszonyt, aki ellen nem indult olyan bűncselekmény miatt büntetőeljárás, amely fokozottan megkérdőjelezheti az adott szervbe, munkakörbe vetett bizalmat. Pontosítja azt is, hogy a hivatali szervezet vezetője miként térítheti el teljesítményértékelés alapján beosztottja bérét az alapilletménytől. (Előterjesztő: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés az egyes jogállási tárgyú törvények módosítását 109 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 20 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Brókerbotrányok áldozatairól
A házszabálytól eltérve soron kívül tárgyalta az Országgyűlés a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezését szorgalmazó javaslatot. Előterjesztésével, a Fidesz-KDNP célja, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett a vállalatok vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.
Az előterjesztők indoklásukban hangsúlyozták: a zárolt vagyont a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani. A vagyonzárolás szempontjából azok a tranzakciók is vizsgálhatók, amelyek a büntetőeljárást megelőző egy évben történtek. Fontos, hogy a vagyonalapba azoknak az offshore cégeknek a vagyonát is be lehessen vonni, amelyeket arra használtak fel, hogy a pénzt eltüntessék. (Előterjesztők: Rogán Antal, Dr. Gulyás Gergely, Tuzson Bence, Németh Szilárd István, Gyopáros Alpár – Fidesz, Harrach Péter – KDNP. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslatot 157 igen szavazattal, 12 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
„Mindössze 12 barátja volt a brókereknek a Házban”, – kommentálta a szavazás eredményét Rogán Antal. Nevesítette is őket: négy LMP-s képviselőt: Ikotity Istvánt, Sallai R. Benedeket, Schiffer Andrást és Szél Bernadettet, valamint nyolc függetlent: Gyurcsány Ferencet, Kész Zoltánt, Kónya Pétert, Szabó Szabolcsot, Szabó Tímeát, Szelényi Zsuzsannát, Vadai Ágnest és Varju Lászlót.
Vizes világbajnokság
A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) döntése értelmében Budapest rendezi a 2017-es vizes világbajnokságot, amely az ország történetének eddigi legnagyobb nemzetközi sportrendezvénye lesz. Hazánk korábban elnyerte a 2021-es vizes vb rendezési jogát, azonban FINA felkérésének eleget téve már négy évvel korábban 2017-ben Budapestre látogathatnak a világ legjobb úszó. A felkészüléshez rendelkezésre álló idő rövidsége miatt széles körű összefogásra van szükség a várhatóan közel 2500 sportolót rajthoz állító sportrendezvény sikeres lebonyolítása érdekében.
A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a rendezvényhez szükséges beruházások a rendelkezésre álló kevesebb, mint 2 év alatt megvalósulhassanak. A Dagály Fürdő területén például egy olyan 5000 férőhelyes uszoda építése szükséges, amely mobil lelátókkal 18 ezer fősre lehet bővíteni. Ennek érdekében is elengedhetetlen a hatósági eljárások felgyorsítása. A törvény rendelkezik a beruházás területére vonatkozó sajátos településrendezési szabályok, a kisajátítási eljárás, illetve az árvíz- és tűzvédelem tekintetében is.(Előterjesztő: Bánki Erik, dr. Gulyás Gergely, - Fidesz. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítmény fejlesztésről szóló törvényjavaslatot 164 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Környezetvédelmi termékdíj
A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítását az Országgyűlés legutóbb az elmúlt év végén fogadta el, 2015. január 1-jén lépett hatályba. Azóta a jogalkalmazóktól, valamint egyes érintett gazdálkodóktól kapott észrevételek arra engedtek következtetni, hogy bizonyos pontjai nem egyértelműek, jogbizonytalanságot keltettek a kötelezettek körében.
A legújabb törvénymódosítás célja, hogy ezekre a problémákra orvoslást kínáljon. Megkülönböztetett figyelmet fordít a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság feladatainak ellátására. Kiterjed az irodai papír (!) definíciójának pontosítására is, amely megkönnyíti annak eldöntését, hogy egy adott termék a törvény tárgyi hatálya alá tartozik-e vagy sem.
Fontosnak tartja, hogy megteremtse a költségvetési támogatás felhasználásához elengedhetetlen elkülönített számlán történő nyilvántartásának és kezelésének lehetőségét. Nem bővíti a termékdíj-köteles termékek körét, kizárólag azok jogalkotói szándékkal egyező értelmezését, pontosítását segíti elő.
A módosítással többek között az elektromágnesekkel, elektromos vezérlésre vagy elektromosság elosztására szolgáló készülékekkel, illetve a laboratóriumi mérő vagy ellenőrző elektromos és elektronikus készülékekkel kapcsolatos ellentmondások megszűnhetnek. A korrekció elvégzésével egyszerűsödhet, illetve egyértelművé válhat a tárgyi hatály alá tartozó termékek lehatárolása. (Előterjesztő: Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítását 113 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 26 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Veszélyes állatok
A törvényjavaslat a veszélyes álatokra vonatkozó rendelkezések újraszabályozására, végrehajtásukkal kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket. A korábbi egy helyett három kategóriába sorolja a veszélyes állatokat, közülük az emberi életre legnagyobb veszélyt jelentő állatfajok nem kerülhetnek illetéktelen állattartók kezébe. A továbbiakban a közepesen veszélyes fajok tartásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, míg az elővigyázatosságot igénylőknél bejelentési kötelezettsége lesz a tulajdonosnak, így az állattartás ugyan nem lesz engedélyköteles, de ellenőrizhető marad.
Konkretizálja: a veszélyes állatok közül a hüllőket, madarakat és emlősöket egyedi azonosítóval kell ellátni annak érdekében, hogy az országos adatbázisban pontos nyilvántartást lehessen vezetni róluk. Ez a rendszer arra is szolgál, hogy az esetlegesen megszökött állatok könnyebben azonosíthatók, a tulajdonosok pedig azonnal visszakereshetők legyenek. A javaslat alapján tehát a miniszter felhatalmazást kap, hogy rendeletben állapítsa meg a veszélyes állatok körét, egyedi azonosításuk szabályait, a különösen veszélyes, a közepesen veszélyes és az elővigyázatosságot igénylő állatfajegyedek tartásának, szaporításának, elidegenítésének, szállításának szabályait, továbbá a veszélyes állatok adatait nyilvántartó országos adatbázis működési feltételeit. (Előterjesztő: Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítását 141 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Muzeális tudásközpont
A törvénymódosítás a kormány egyszerűsítési törekvésével összhangban a háttérintézmények és a bürokrácia csökkentését célozza. Ennek keretében szorgalmazza az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ integrálását az Országos Mezőgazdasági Múzeumba.
Indoklása szerint, hosszú távú szakmai cél, hogy az integrációval létrejövő Országos Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár az agrárium, az agrárszakemberek és az érdeklődők számára egyfajta tudásközpontként is működjön tovább, ahol minden agráriummal kapcsolatos szakmai ismeret egy helyen fellelhető. Az integráció következményeként egy szakmailag is meghatározó, költséghatékony, egyszerű szervezet jön létre. (Előterjesztő: Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítását 112 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 57 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Utasok adatai
A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében, és a bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályozásával összefüggésben szükséges egyes törvények módosítása két fő egységre bontható. Egyrészt az uniós tagállamok közötti információcsere szabályozásának pontosítására, másrészt az utasadat-információs egységre vonatkozó szabályozás módosítására.
A törvénymódosítás lehetővé teszi azon személyek további adatainak beszerzésére irányuló eljárás szabályait is, akik a nemzeti DNS-adatbázisok és ujjlenyomat-adatbázisok tartalmának összehasonlítása eredményeképpen kerültek azonosításra. Továbbá, rögzíti azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ ezen eljárásban betöltött szerepét.
A módosítás a felderítési szakra is kiterjeszti az ujjnyomat-adatok nemzetközi összehasonlításának lehetőségét. Ennek eredményeként a jövőben már a felderítési tevékenység során lehetővé válik a bűnüldöző szervek által beszerzett ujj- és tenyérnyomatok más uniós tagállamok adatbázisaival történő összehasonlítása. Mindez nagy előrelépést jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest, az ugyanis csupán egyedi ügyekben teszi lehetővé az ujj- és tenyérnyomatok nemzetközi összehasonlítását. Lehetőséget teremt továbbá arra is, hogy meghatározott időközönként az egyes tagállami adatbázisokban rögzített információk automatikusan összehasonlításra kerüljenek.
Magyarország az Európai Unió pénzügyi támogatásával egy kétéves projekt keretében hozza létre utasadat-információs egységét és teremti meg a szükséges működési feltételeket. Ennek jegyében a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ 2015. január 1-jétől felhatalmazást kapott arra, hogy elemezze a schengeni határokon kívülről érkező vagy az oda induló légi járatok utasainak adatait. Legfőbb célja, hogy elősegítse a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények felderítését és nyomozását, illetve a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárítását.
Az eddigi tapasztalatok alapján azonban világossá vált, hogy a gyorsabb személyazonosítás céljából szükséges, hogy a központ meghatározott nyilvántartások adatait megismerhesse. Ebből következően a jelen törvényjavaslat alapján a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ személyazonosítás céljából a jövőben adatokat kérhet a rendőrség által vezetett utas-nyilvántartási adatokból, a schengeni információs rendszerből és az útiokmány-nyilvántartásból.
Kiegészíti továbbá az a hatályos rendelkezést is, amely szerint a központ az utasadatokat kizárólag az utasfelvételt követően kapja meg. Tekintettel a fokozódó terrorfenyegetettségre, fontos, hogy az adatok ne csak az utasfelvételt követően, hanem már 12 órával azelőtt is rendelkezésre álljanak. Ezen új adatátadási kötelezettséget is tartalmazza a törvénymódosítás. (Előterjesztő: dr. Pintér Sándor, belügyminiszter. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében, és a bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályozásával összefüggésben szükséges egyes törvények módosítását 134 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 31 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Földgázellátás
Az iparági szabályozás a lakossági fogyasztók és törvényben meghatározott egyéb felhasználók (jellemzően kisvállalkozások) esetében a földgázellátás biztosítását, úgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében is lehetővé teszi. Hatósági áron túl számos, a felhasználók számára előnyös feltételeket biztosít (pl. szerződéskötési kötelezettség, ügyfélszolgálat és garantált szolgáltatás).
A földgázellátásról szóló törvény módosítása, mindezen előnyök folyamatos biztosítása érdekében – a vállalkozás szabadságára is figyelemmel – garantálni kívánja, ha valamely társaság egyetemes szolgáltatói tevékenységével fel kíván hagyni, az egyetemes szolgáltatás keretei között történő folyamatos földgázellátás biztosítását. (Balla György, dr. Mengyi Roland, Németh Szilárd, Gyopáros Alpár Fidesz-képviselők indítványa. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítását 132 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 7 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Magyar-amerikai egyezmény
A Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között megkötött szociális biztonságról szóló egyezmény elérni kívánja a két ország koordinációját, elsődlegesen a másik ország területén vállalt munkavégzéssel kapcsolatos tevékenység elősegítését, és ezáltal kiemelten a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok fejlesztését.
Rögzített célja, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok intenzívebbé válásával járó fokozott munkaerőmozgás során a munkavállalók, önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyek tekintetében korszerű szociális biztonsági szabályozás érvényesüljön. 7 olyan szabályozási környezetet kíván teremteni, amely megkönnyíti az egyezményes államokban folyamatban lévő, illetve tervezett befektetésekhez kapcsolódó munkaerőmozgás feltételeit, melynek révén Magyarország növelni tudja tőkevonzó képességét a közép-európai térségben.
A két ország közötti munkaerőmozgás tekintetében az egyezmény lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak, illetve önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyek vonatkozásában korszerű, a befektetések szempontjából is kedvező kereteket biztosító szociális biztonsági szabályozás érvényesüljön.
Az egyezmény nemzetközi szerződésnek minősül, bár Magyarország kormánya aláírása révén már elismerte, az Országgyűlés „szentesítheti”, s azt követően léphet hatályba. (Előterjesztő: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere. Szövege:PDF.)
+
Az Országgyűlés a Magyarország kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között megkötött szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot 170 igen szavazatta, ellenszavazat és tartózkodások nélkül elfogadta.
Magyar-török megállapodás
Magyarország és a Török Köztársaság kormánya között megkötött szociális biztonságról szóló egyezményközvetlen célja az állampolgárok szabad mozgását támogató, az európai értékekkel összhangban levő társadalombiztosítási, szociális biztonsági kapcsolatok rendezése, valamint ennek eredményeként a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése és az arányos teherviselés.
A szerződés lehetőséget biztosít arra, hogy a bővülő jogosultságok, a kiszámítható szabályozás révén az állampolgárok mint biztosított személyek, illetve a gazdasági szereplők megtalálhassák a munkavégzési célú mobilitással, a másik állam területén végzett gazdasági tevékenységgel összefüggő számításaikat. (Előterjesztő: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között megkötött szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot igen szavazattal, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Bethlen Gábor Alap beszámolója
Nem zajlottak csendben a Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló vitái sem. ( Szövege: PDF.) A külhoni magyarság támogatásait koordináló szervezet működését az Állami Számvevőszék viszont teljes egészében rendben találta. Nemzetpolitikai célokra 2013-ban 15,11 milliárd forint állt rendelkezésre, ebből 11,5 milliárd a Bethlen Gábor Alap támogatásaként jelent meg a költségvetésben. Az alap két évvel ezelőtti bevételei összesen 15,7 milliárd forintot tettek ki. (Előterjesztő: Nemzeti összetartozás bizottsága: Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót 112 igen szavazattal, 59 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Fogyatékosságügyi program
Az Országos Fogyatékosságügyi Programról szóló határozat tartalmazza egyebek mellett az önrendelkezés jogát és a társadalmi részvétel alapelvének érvényesülését, ami lehetővé teszi, hogy az érintettek élhessenek politikai, szociális jogaikkal. Megfogalmazza azt is, hogy minden kormányzati döntésnél figyelemmel kell lenni ezen társadalmi csoport érdekeire is. A program kiemelt feladatként jelöli meg a korai diagnózis felállításának és a fejlesztésnek elősegítését, az egységes egészségügyi protokoll kidolgozását, a fogyatékossággal élők képzését végző intézmények fejlesztését, az érintettek felsőfokú tanulmányainak támogatását. (Előterjesztő: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a 2015 és 2025 közötti Országos Fogyatékosságügyi Programról szóló határozati javaslatot164 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Elutasítva.
Voltak, vannak s természetesen lesznek is javaslatok, indítványok amelyek fennakadnak a rostán. Nem történt ez másként e héten sem. Íme.
Nem lesz áfa-csalásokat felderítő parlamenti bizottság
A vizsgáló bizottság létrehozását szorgalmazó indítvány szerint a láncolatos áfa-csalások évente ezermilliárdos nagyságrendű kárt okoznak a magyar költségvetésnek, ami a rendszerváltás óta eltelt idő egyik legnagyobb korrupciós botránya. Elemi érdeke valamennyi jogkövető polgárnak, hogy az ügynek a kormányzati maszatolás helyet t rendszerszintű megoldása szülessen, ehhez pedig annak – egy hétvégénél hosszabb – vizsgálat a nélkülözhetetlen, hogy az adóhatóság szervezetén és eljárásrendjén belül milyen olya n folyamatok indultak el, amelyek lehetővé tették az ezermilliárdok kipumpálását a nemzetgazdaságból. Az adóhatóság jelenleg képtelen a hatékony fellépésre, a szervezeti és eljárási változások nyomán ellenőrzési lyukak tátonganak és az átalakítások egyértelműen a láncolatos csalások felderítése ellen hatottak A láncolatos vizsgálatok leállításából ráadásul arra lehet következtetni, hogy az áfa-csalásokhoz az adóhatóság asszisztál . A vizsgálóbizottság i kezdeményezés ezeknek a rendszerszintű szervezeti és működési problémáknak a feltárásár a irányul, így a bizottsági működés megkezdésének folyamatban lévő büntetőeljárás bizonyosan nem lehet akadálya.
(Előterjesztés: szövege: PDF. Előterjesztők: LMP: dr. Szél Bernadett, dr. Schiffer András, Schmuck Erzsébet, Ikotity István, Sallai R. Benedek
MSZP: Kiss László, Bangóné Borbély Ildikó, Korózs Lajos, Demeter Márta, dr. Józsa István, Tóbiás József, Lukács Zoltán, dr. Harangozó Tamás Attila, dr. Tóth Bertalan, Hiszékeny Dezső, dr. Bárándy Gergely, Kunhalmi Ágnes, dr. Szakács László, dr. Legény Zsolt, Heringes Anita, Tukacs István, Harangozó Gábor István, Teleki László
Jobbik: Farkas Gergely, Dúró Dóra, dr. Staudt Gábor, Z. Kárpát Dániel, Novák Előd, dr. Gyüre Csaba, Szilágyi György, Szávay István, Bana Tibor, Kepli Lajos, Vágó Sebestyén, dr. Lukács László György, Ander Balázs, Kulcsár Gergely, Gyöngyösi Márton, Magyar Zoltán, Mirkóczki Ádám, Hegedűs Lorántné, Sneider Tamás, Volner János, Egyed Zsolt, Apáti István
Független: Fodor Gábor, Szabó Szabolcs, Szelényi Zsuzsanna, Kónya Péter.)
+
Az Országgyűlés az állami adóhatóság áfa-csalásokkal kapcsolatos szervezeti és eljárási hiányosságait vizsgáló bizottság létrehozását szorgalmazó javaslat tárgysorozatba vételét 110 nem szavazattal, 58 igen és 2 tartózkodás kíséretében elutasította.
Az idős, rászoruló személyek otthoni gondozásának igazságossá tételéről
Az indítvány rögzíti: „Tekintettel arra, hogy a házi segítségnyújtás keretében évente több ezer ember életminőségét lehet élhetőbb szintre emelni, figyelembe véve, hogy az idős, elesett személyeket az életük munkájáért tisztelet, megbecsülés és figyelem, méltóságteljes öregkor illeti meg, felismerve, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jegyzett rendeletmódosítás súlyosan hátrányos helyzetbe sodort több ezer rászoruló időskorú honfitársunkat, ezért az Országgyűlés felkéri a szociális ügyekért felelős minisztériumot vezető minisztert, hogy jelen országgyűlési határozatra figyelemmel 2015. március 15. napjáig akképpen módosítsa a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007 . (XII. 22 .) SZMM rendeletet, hogy az irányadó gondozási szükséglet megállapításánál alkalmazott pontrendszer besorolási sávjai ne lehetetlenítse el rászorulók ezreit.”
A házi segítségnyújtást igénybe vevők száma országosan évről évre folyamatosan és lineárisan nőtt, megyénként eltérő mértékben a gazdasági-pénzügyi válság kirobbanása óta pedig robbanásszerűen. Tizenhárom év alatt 91 499 fővel. Ennek fő okai az idősek számának folyamatos növekedése, valamint az, hogy az elsődleges ellátórendszer a család nem tud segíteni, vagy azért, mert külföldre kényszerültek, vagy azért, mert ők maguk is létfenntartási gondokkal küszködnek.
Az országgyűlési határozati javaslat indulatosan állítja: „Az új számítási móddal előre láthatólag az új belépők egyharmadát el kell majd utasítania az ellátórendszernek, ezzel több ezer idős ember mindennapi megélhetését nehezíti meg vagy sodorja veszélybe a rendelet. Véleményük szerint az új szabályozás társadalmi konfliktushoz is vezet, hiszen egy új belépő nem fogja majd megérteni, hogy neki miért nem jár az, ami a szomszéd asszonynak igen, holott ő sokkal nehezebb helyzetben van. Nehéz lesz majd megmagyarázni azt, hogy egy új magyar valóságshow szereplőjeként hiányzik neki 9 pont. Azzal egyetértünk, hogy az ellátórendszerből a potyautasokat ki kell szűrni, a jogosultsági küszöb megemelése viszont nem ezt szolgálja, sokkal inkább az idősek kiszolgáltatott helyzetét teszi még nehezebbé és kilátástalanabbá.„ (Előterjesztők: Sneider Tamás, Novák Előd, Vágó Sebestyén, Jobbik-képviselők. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés az idős, rászoruló személyek otthoni gondozásának igazságossá tételéről szorgalmazó határozati javaslatot 111 nem szavazattal, 56 igen és 4 tartózkodás kíséretében elutasította.
