ELFOGADVA

Megelőzendő a bajt, a frakciók előrelátóan kijelölték karmesterüket, akinek intése nyomán gondolkozás nélkül eldönthető volt, hogy melyik (igen, nem, tartózkodom) gombot kellett megnyomni.

A türelmesebb, kíváncsi honpolgár a részletekben is eligazodhat, ha rákapcsol a zárójelben jegyzett szövegükre.

Állami földvagyon

Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításának eredeti célja az volt, hogy valamennyi állami tulajdonú föld – függetlenül attól, hogy védett területnek minősül-e, – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá tartozzon és egységes hasznosítási elvek mentén történjen az állami földek hasznosítása.

A zárószavazást azonban  április 14-én el kellett halasztani, mert a javaslat kétharmados többséget igénylő részei nem kapták meg a szükséges számú támogatást.  Ezt követően a törvényalkotási bizottság - a szakminiszter előterjesztésére – új változatot készítve kezdeményezte a törvényjavaslat egységének megteremtését a sarkalatos passzusok nélkül. A módosítással kikerültek a jogszabályból azok a paragrafusok, amelyek a honvédségi területek vagyonkezelését átadták volna az a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek, így a parlament már egyszerű többséggel is dönthetett róla, viszont változatlanul a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vagyonkezelésébe ad át védett nemzeti parki területeket.  (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosítását 110  igen szavazattal, 69 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

A határozathozatal során az LMP-s képviselők megsértve a házszabályt tiltakozásul 10 magyarországi nemzeti park nevét és logóját tartalmazó táblákat emeltek a magasba, földmutyit és földrablást emlegetve. Bejelenntették: alkotmányossági vétó intézményének alkalmazására kérik Áder János államfőtől, az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítás megszüntetése érdekében. Sallai R. Benedek kifejtette: azt szeretné, ha az államfő a nemzeti egységet képviselné, valamint a jövő generációk érdekeit helyezné előtérbe, és nem pártkatonaként működne akkor, amikor a jogszabály aláírását mérlegeli. „Most “elválhat az ocsú a búzától”, a köztársasági elnök megmutathatja, mennyire környezettudatos.

A törvény, ha a köztársasági elnök aláírja, a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Banki visszaélések elleni fellépés

A banki  elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat, amelyek a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkoznak. 

Megkülönböztetetten fontosnak tartja, hogy a hitelesek hatékonyabban érvényesíthessék jogaikat a pénzintézetekkel szemben. A pénzintézetek visszaéléseinek megelőzése érdekében felhatalmazza a jegybankot, hogy fogyasztóvédelmi eljárással vizsgálja a becslési módszertan alkalmazását. Külön is nevesít  néhány olyan magatartási formát, amely az elszámolás jegybanki ellenőrzés alapjául szolgálhat: ilyen lehet például, ha a pénzügyi intézmény nagy számban nem ismeri el a kölcsönszerződések vagy pénzügyi lízingszerződések fogyasztói jellegét, és az elszámolási kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az elszámolás iránti igények benyújtásának megakadályozására törekszik.

A javasolt szabályok segíteni fogják a fogyasztókat abban, hogy az elszámolással kapcsolatos jogaikat hatékonyabban érvényesíthessék, emellett hatékonyabbá teheti a Pénzügyi Békéltető Testület  eljárását és a bíróság eljárását is, azáltal, hogy az eljárási szabályokat pontosítja, illetve kiegészíti.

Az eredeti jogszabályban nem rendezett területre kiterjedő változtatások között szerepel az a javaslat is, amely kimondja, hogy a jövőben a futamidő módosítása esetén nem kell új közjegyzői okiratba foglalni a szerződés módosítását. (Dr. Gulyás Gergely, dr. Mengyi Roland, Tuzson Bence, dr. Vas Imre Fidesz-képviselők indítványa. Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosítását 164 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 2 tartózkodás kíséretében fogadta el.

Vasárnapi nyitva tartás

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény elfogadása és hatálybalépése között eltelt időszakban a kormány folyamatosan figyelemmel kísérte és megfontolta a hozzá beérkezett észrevételeket, véleményeket, felvetéseket. Elszánt abban, hogy megtalálja a megegyezés és a cselekvés helyes arányát. Kezdeményezi a vasárnapi munkavégzés tilalmának a világörökségi területekre történő kiterjesztését, valamint a pontosítását.

Mindezek alapján a világörökségi területeken is elrendelik a boltok kötelező vasárnapi zárva tartását. Módosul a nyitva tartásra vonatkozó szabályozás is, így azok az üzletek, amelyek eddig reggel hattól tarthattak nyitva - akár hétköznap, akár vasárnap vagy ünnepnapon - már fél ötkor kinyithatnak. Beemelték a törvénybe azt is, hogy a jövőben az elárusító automaták is üzemelhetnek a hét utolsó napján. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény módosítását 133 igenszavazattal, 37 nem ellenében 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Védőnők napja

Nem hozott harcos vitát a kormánypárti képviselők által benyújtott azon javaslat, amely szerint az Országgyűlés tiszteletét kifejezve a lakosság magasabb szintű ellátása érdekében egészségmegőrző, egészségnevelő, felvilágosító, anya-, gyermek-, ifjúság-, család- és nővédelmi tevékenységet folytató, hivatását gyakorló szakemberek előtt, a Magyar Örökség Díjas Magyar Védőnői Szolgálát megalapításának 100. évfordulója alkalmából 2015. június 13. napját a magyar védőnők napjává nyilvánítja. Felhívja az érintett egészségügyi szolgáltatókat, intézményeket, társadalmi szervezeteket, és egyúttal felkéri a lakosságot, hogy a védőnői szolgálat megbecsülésének kinyilvánításaként 2015  június 13. napját közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg. (Előterjesztők: dr. Selmeczi Gabriella, dr. Bene Ildikó, Hirt Ferenc, dr. Tapolczai Gergely, dr. Kovács József, dr. Molnár Ágnes, Kovács Sándor, Révész Máriusz, - Fidesz, Harrach Péter, - KDNP, képviselők. Szövege: PDF.) 

+

Az Országgyűlés 167 igennel, ellenszavazat és tartózkodások nélkül a magyar védőnők napjává nyilvánította június 13-át.

Sportról szóló törvény

A sportról szóló törvény módosítása támogatja a kiemelt hazai rendezésű sportesemények rendezését, valamint a nagy hagyományokkal rendelkező, sikeres fővárosi sportegyesületek sportfejlesztési stratégiái megvalósítását, amely mind a versenysportra, mind az utánpótlás-nevelésre kedvező hatással lehet. Az ingatlanok tulajdonosa továbbra is az állam marad, de a létesítmények fenntartását, fejlesztését az azokat használó sportegyesület végzi. Ez érinti az FTC-t, az UTE-t, az MTK-t, a Vasast és a Budapesti Honvéd Sportegyesületet is. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.) 

+

Az Országgyűlés  a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítását 134  igen szavazattal, 7 nem ellenében, 29 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Energetika

Az egyes energetikai tárgyú törvények módosítása nyolc energetikai tárgyú törvényt korszerűsít. Egyebek mellett tartalmazza a nem hagyományos és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogének után fizetendő bányajáradék 12 százalékról 2 százalékra csökken, a nagyfogyasztók pedig az áram-, illetve a gázellátásból való kikapcsolásukkal keletkezett kárukat maguk viselik.

A törvény leírja azt az eljárást, amit akkor kell követni, ha a földgázkereskedő ellehetetlenül, illetve beszerzési forrásai “bedugulnak”. Ilyenkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal végső menedékes szolgáltatót jelöl ki az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül. Amíg a végső menedékes átveszi a szolgáltatást, a fogyasztókat a biztonsági földgázkészletből kell ellátni. A kijelölt végső menedékes a biztonsági készletből felhasznált gázt köteles visszapótolni.

Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó áram-, illetve a gázellátásból való kikapcsolására és visszakapcsolására vonatkozó új szabály értelmében az eljárással kapcsolatos károkat a felhasználónak a felhasználó viseli.

Az Energetikai Állandó Választottbíróság a törvény szerint helyi adót nem fizet, a gazdálkodását pedig az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (Németh Szilárd István, dr. Mengyi Roland Fidesz-képviselők indítványa. Szövege: PDF .)

+

Az Országgyűlés az egyes energetikai tárgyú törvények módosítását  114 igen szavazattal,  42 nem ellenében, 15 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Radioaktív hulladék

A radioaktív hulladék kezeléséről szóló Euroatom tanácsi irányelv előírja a tagállamok számára a vonatkozó nemzeti politika, program és rendszer létrehozásának, továbbá az ezekkel összefüggő követelményrendszer megalkotását. A törvényjavaslat ismerteti a radioaktív anyagok felhasználását és az atomenergia jelenlegi alkalmazását Magyarországon, megfogalmazza a követendő alapelveket, az irányelvből adódó kötelezettségeket.

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti politika megalkotásának elsődleges célja megfogalmazni a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésével kapcsolatos elvárásokat (alapelveket), amelyek biztosítják az emberi egészség és a környezet védelmét az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben, továbbá garantálják, hogy ne háruljon az indokolhatónál súlyosabb teher a jövő generációjára.

A nemzeti politika megalkotása és rendszeres felülvizsgálata biztosítja a fejlődéshez és a globális működési környezet változásaihoz való alkalmazkodást, hozzájárul a fenntarthatóság mint a jövő generációk részéről elvárható általános követelmény teljesítéséhez, amely lépéskényszert jelent a technológiában rejlő további lehetőségek feltárására és (majdani) kiaknázására. A nemzeti politika alapot biztosít a nemzeti program elkészítéséhez is, ami a nemzeti politikában megfogalmazott célok megvalósításának módját adja meg.

A társadalom számára elfogadható és a fenntarthatósághoz illeszkedő biztonságos megoldást kell alkalmazni a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, illetve további hasznosítására. E cél elérése érdekében a lehetséges műszaki megoldások közül kell válogatni, ami esetenként hazai, illetve nemzetközi kutatási és fejlesztési tevékenységet igényel, figyelembe véve az átmeneti tárolás lehetőségét is, amely rugalmasságot ad a rendszernek.  Az atomenergia biztonságos alkalmazásának érdekében kellett a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikáját megfogalmazni és az Országgyűlés elé terjeszteni.  (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF. )

+

Az Országgyűlés a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló határozatot 115  igen szavazattal, 36 nem ellenében, 21 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Igazodás az ENSZ keretegyezményéhez

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosításának szükségességét az uniós jogi szabályoknak való megfelelési kötelezettség, valamint az elmúlt évek jogalkalmazói gyakorlatának megfelelő egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása indokolja figyelemmel a bírósági eljárások során tapasztalt értelmezési joggyakorlatra is.

Az egységes, összetett és mindre kiterjedő adatnyilvántartási és adatkezelési kötelezettség jelentős terhet és magas fokú figyelmet, precizitást, valamint fegyelmezettséget kíván a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságtól. Jelentős mennyiségű adatot kell kezelnie, vállalkozást ellenőriznie. Az adatbázis megfeleltetése az uniós jogi követelményeknek elengedhetetlenné teszi egy olyan összegű díjfizetési rendszer bevezetését, amelyből származó bevételek megteremtik annak lehetőségét mind a piaci szereplők számára, mind a hatóság számára, hogy a fluorgáz-szabályozás kapcsán kötelezően nyilvántartani rendelt és Európai Unió felé szolgáltatandó adatok megfelelőek és hitelesek legyenek.

A felmelegedésért felelős gázokkal kapcsolatos tevékenységeket az uniós jogi rendelkezésekből fakadóan kizárólag megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozások, valamint alkalmazásukban álló képesített természetes személyek végezhetik. Az uniós jogi szabályozás rögzíti, hogy a képesítéseket és vizsgáztatásokat hatóságilag kijelölt képesítő és vizsgáztató testületek végezhetik. Ehhez elengedhetetlen annak rögzítése, hogy amennyiben maga a hatóság látja el ezeket a feladatokat, azt hogyan és milyen módon teheti, mely részletszabályok és követelmények mentén. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.  Sövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény a hatósági bevételek rendezésével összefüggő módosítását 115 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 4 tartózkodás kíséretében elfogadta.

ELUTASÍTVA

A pályázati úton nyújtott támogatások és más egyedi döntések tisztességes eljárásban történő elbírálásához szükséges garanciák megteremtése érdekében egyes törvények módosításáról. (Az MSZP képviselőcsoportjának kezdeményezése! Tóbiás József, dr. Harangozó Tamás Attila, dr. Tóth Bertalan, Tóth Csaba, Lukács Zoltán, dr. Bárándy Gergely, Harangozó Gábor István indítványa. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét 114 nemmel,  57 igen és 1 tartózkodás kíséretében elutasította. 

+ 

A szociális kártya és utalvány, illetve pénzhelyettesítő eszköz országos bevezetéséről. (A Jobbik képviselőcsoportjának kezdeményezése! Sneider Tamás, Novák Előd, Vágó Sebestyén  indítványa. Szövege: PDF. )

Az Országgyűlés a határozati javaslat tárgysorozatba vételét 149 nemmel,  20 igen és 2 tartózkodás kíséretében elutasította.