Ellenzéki országgyűlési határozati javaslatok I.

18 önálló ellenzéki országgyűlési határozati javaslat nyugszik a Tisztelt Ház asztalán tárgyalásra, jobb esetben elfogadásra várva. A legrégebbi 2006 óta vár a sorsára, a legfrissebb ez év szeptember 11 -e óta leledzik „folyamatban.”

KDNP

Öt önálló országgyűlési határozati javaslata él a Kereszténydemokrata Néppártnak.  „A nyugellátások 2007. évi emeléséről történő beszámolási kötelezettségről és a nyugdíjak reálértékének helyreállítását szolgáló kormányzati intézkedésekről” szóló indítványt dr. Semjén Zsolt és Harrach Péter jegyzi. (Benyújtva: 2008.06.10.) Tárgysorozatba vételre vár.  

A polgári kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt (1997. évi LXXXI.) nyugellátások emelésére vonatkozó részét (62 .§) úgy módosította, hogy a mindenkori kormány az adott év októberében köteles megvizsgálni a fogyasztói árnövekedés miatt a nyugdíjak terén esetlegesen keletkező reálérték-csökkenést, és amennyiben a nyugellátások vásárlóérték e legalább 1 százalékot csökkent, úgy az adott év novemberében január 1-jéig visszamenőleges hatállyal kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. E jogszabály lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy utólagosan egyösszegű kiegészítő intézkedést is tegyen. Tekintettel arra, hogy 2007-ben a nyugdíjasokat sújtó inflációs hatás mértéke 10,7 százalékot ért el, és a kormány ebben az esztendőben a nyugellátásokat mindössze 6,5 százalékkal emelte, így a nyugdíjak reálértéke 3,8 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy a kormány átlagosan 30 ezer forintot vett el 2007-ben a nyugdíjasoktól.  Az indítvány szorgalmazza, hogy a nyugdíjak 2007. évi reálérték-csökkenését a kormány egyösszegű kifizetéssel ismerje el és ennek 1/12 részével korrigálja a 2008. január 1-jei hatályos nyugellátások összegét.

+

„Az idősek helyzetéről és az érdekükben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentésről. Szóló javaslatot dr. Medgyasszay László nyújtotta be. Az Országgyűlés 2008.05.19.-én 35 igen, 1 nem ellenében, (dr. Aszódi Pál, Fidesz)15 tartózkodással (SZDSZ) tárgysorozatba vette.

A határozattervezet arra szólítja fel az Országgyűlést, hogy „vizsgálja meg és tárgyalja meg az idősek helyzetét és a róluk szóló kormányjelentést, annak érdekében, hogy a társadalom az idősekre, mint a család, nemzet kohéziójának erősítő erőforrásra tekintsen és mindent megtegyen annak érdekében, hogy emberhez méltó módon élhessenek.”

+

 „A Máriapócsi Kegyhelyről.” Szóló indítványt dr. Simicskó István fémjelzi. (Benyújtva: 2008.04.09.) A kereszténydemokrata képviselő immáron másodjára (2008.02.11.-én egyszer már elutasították) próbálja meggyőzni az országgyűlés kormánypárti padsoraiban ülőket arról,  hogy  Magyarország híres és egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs érdemes a megkülönböztetett figyelemre.

Az európai Mária-kegyhelyek (Lourdes, Mariazell, Csíksomlyó, Fatima, Altötting, Czestochowa, Zaragoza stb .) közösségének tagja. Évente 600-800 ezer zarándok és turista érkezik oda, hogy meglátogassa a Könnyező Szűzanya képéről méltán híressé vált templomot. Ha elfogadják, akkor „az Országgyűlés elismeréssel kinyilvánítja, hogy Máriapócs, a Kárpát-medencei görög katolikusság szeretett lelki központja, szent zarándokhelye, Nemzeti Kegyhely. A Máriapócsi Bazilika egyedülálló nemzeti kincs.”

+

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. működésének törvényessé tételéről szóló javaslat Dr. Medgyasszay László indítványa. Benyújtva: 2008.04.02. Tárgysorozatba vételre vár.

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI . törvény szerint viszont az állami erdészeti zrt-k száz százalékos állami részesedéssel kell, hogy működjenek. Ezért törvénytelen minden olyan szabályozás, amely ezzel ellentétes, így az MNV Zrt. SZMSZ-e is. A határozati javaslat felkéri a kormányt, gondoskodjon arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata a törvényeknek megfeleljen.

+

A svéd vadászrepülőgépek lízingeléséről szóló magyar-svéd államközi szerződés MSZP-SZDSZ kormány általi módosításának korrupciógyanús körülményeit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte dr. Semjén Zsolt, és dr. Simicskó István. Az Országgyűlés 2007. 06. 18-án, 292 igen, 8 nem, 7 tartózkodás mellett megszavazta, a sürgős tárgyalását, (az MSZP-ből dr. Bóth János és dr. Suchman Tamás voksolt ellene, a többi nem és tartózkodás gazdája az SZDSZ padsoraiból érkezett.). Több, mit egy esztendeje történt mindez, azóta sem tűzte napirendre a Tisztelt Ház, - a jegyzőkönyvek találóan jelzik: „folyamatban”!

Az előzmény: a nemzetközi sajtóban számos olyan információ jelent meg, amely korrupció gyanúját veti fel a svéd vadászrepülőgépek lízingeléséről szóló magyar-svéd államkőzi szerződés 2003-ban történt módosításával kapcsolatban.

 A vizsgálat tárgya a következő kérdések megválaszolása:

1. Miért módosította 2003-ban az MSZP-SZDSZ kormány a svéd vadászrepülőgépek lízingeléséről szóló magyar-svéd államkőzi szerződést? 

2. Miért volt szükség arra, hogy a vadászrepülőgépeket levegőben utántölthetővé tegyék? Valamint precíziós bombavető eszközökkel lássák el, miközben ezek a beszerzések szakmailag és biztonságpolitikailag indokolatlanok voltak, ugyanakkor a központi költségvetés számára kiadásnövekedést okoztak?

3. Mennyivel nőttek a Magyar Állam kiadásai a lízingszerződés 2003-ban történt módosítása nyomán?

4. Igazak-e azok a napokban megjelent sajtóinformációk, amelyek szerint a lízingszerződésnek a Magyar Állam számára kiadásnövekedést okozó módosítása előtt egy osztrák üzletember több millió dolláros juttatásban részesült?

5. Volt-e, és ha igen, milyen összefüggés az osztrák üzletembernek juttatott dollármilliók és a lízingszerződés 2003-ban történt módosítása között?

A vizsgálóbizottság 10 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők, elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot. A vizsgálóbizottság tagjainak „C" típusú vizsgálattal kell rendelkezniük. Ezen képviselők külön engedély nélkül jogosultak, a bizottság feladatkörébe tartozó államtitok megismerésére. A bizottság a munkája során meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni.  

A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, és javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre. Megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a megalakulástól számított 180 napig tart. 

FIDESZ

Nyolc önálló indítványuk vár a sorsára. Dr. Balsai István és dr. Cser-Palkovics András jegyzi „a meg nem valósuló Kormányzati Negyed beruházására fordított sokmilliárd forintnyi közpénz elköltésének körülményeit vizsgáló bizottság létrehozásáról.” Szóló országgyűlési határozati javaslatot, - (benyújtva: 2008.07.09.) Az indítvány hangsúlyozza: amióta nyilvánosságra került a szocialista kormány terve, mely szerint 142 milliárd forintért kormányzati negyedet akartak építeni az ország szociális-gazdasági válsága idején, azóta komoly viták övezik az elképzelést. A mára leállított kormányzati tervből semmi nem valósult meg, ugyanakkor a kormány mégis elköltött tízmilliárd forintot. A beruházás előkészítését sorozatos botrányok övezték, az építkezéshez szükséges jogszabály-változások hosszú ideig még csak napirendre sem kerültek az illetékes testületekben. Ugyanakkor „jutott szerződés a kormányhoz közel álló bizalmi embereknek, a KISZ KB-snak, volt Perfekt-igazgatónak, ráadásul a beruházás leállítása után 90  millió forinttal növelték a projektcég törzstőkéjét, arról nem is beszélve, hogy sajtóinformációk szerint a Kormányzati Negyed Koordinációs Iroda vezetői és munkatársai százezres-milliós jutalmakat kaptak néhány nappal a beruházás leállításának bejelentése előtt. Az emberek pénzével való takarékos és körültekintő gazdálkodás, valamint a kormányzati negyed megépítési szándéka egyáltalán nem egyeztethetők össze, ezért szükséges, hogy egy országgyűlési vizsgálóbizottság tekintse át a több mint tízmilliárd forint közpénz elköltésének körülményeit.”  

A tények tisztázása és felderítése érdekében különösen fontos a következő kérdések megválaszolása:

1. Ki, mikor és milyen indokok alapján döntött a kormányzati negyed felépítéséről?

2. Ki, mikor és milyen indokok alapján döntött a kormányzati negyed beruházásának leállításáról?

3. Mennyi pénzt költöttek el eddig a költségvetésből a kormányzati negyed meg nem valósuló beruházására?

4. Ki és milyen eljárás alapján döntött a kormányzati negyed építéséhez kapcsolódó szerződések megkötéséről?

5. Ki és milyen eljárás alapján döntött a kormányzati negyed beruházás nyomán létrejött testületek személyi összetételéről?

6. Hogyan használta fel a kormány a beruházás és annak előkészítése során a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvényben biztosított forrásokat?

7. Maradtak-e a későbbiekben teljesítésre kerülő kötelezettségek? Amennyiben igen, mennyit kell még költeni az emberek pénzéből a meg nem valósuló beruházásra?

8. Miért emelték meg a kormányzati negyed felépítését felügyel ő cég (KoNeP Kft.) törzstőkéjét 90 millió forinttal a beruházás leállításáról szóló döntés után? 

 9. Miért költenek még az idei évben is több, mint 300 millió forintot ingatlan-értékbecslésre, tanácsadásra, sokszorosításra, tervdokumentációra, ügyvédi költségekre?

10. Valós-e az a közelmúltban megjelent információ, amely szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság huszonkétmillió forint karácsonyi jutalmat osztott szét a Kormányzati Negyed Koordinációs Iroda vezetői és munkatársai között 2007 decemberében? 

 11. Miért nem tett eleget a Kormány a 38/2008 . (IV. 17.) számú országgyűlési határozatban foglalt kőtelezettségének, vagyis miért nem számolt be az országgyűlésnek a beruházás költségeiről, a közpénzek elköltéséről?

A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

+

„A határon túli magyarok emberi jogi helyzetének figyelemmel kíséréséről” terjesztette be javaslatát  Balog Zoltán és Németh Zsolt, - (2007.12.10.). Tárgysorozatba vételre vár.

„1. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy kísérje fokozott figyelemmel a határon túl élő magyarok egyéni és kollektív emberi jogi helyzetének alakulását, azok tendenciáját.

2. Amennyiben szükséges, a kormány nyújtson segítséget és támogatást, valamint tegye meg a szükséges 'lépéseket a határon túli magyarokat ért emberi jogi sérelmek orvoslására.

3. A Kormány évente nyújtson be jelentést az Országgyűlésnek ezen országgyűlési határozat 1 . és 2. pontjában foglaltakról, illetve az annak keretében végzett tevékenységéről.”

+

Pelczné Dr. Gáll Ildikó és dr. Mátrai Márta jegyezte „a leszakadó, illetve mélyszegénységben élő társadalmi rétegek szociális válságának megakadályozásáról” szóló indítványt. (Benyújtva: 2007.09.28.) Eddig ötször akadályozta meg az MSZP és az SZDSZ a napirendre tűzését, legutóbb 2008.02.18.-án. A javaslat konkrét és azonnali intézkedéseket sürget, s a „miértre” is válaszol:

A magyar társadalom egyes rétegeiben az elmúlt 5-6 esztendőben drámai mértékű elszegényedés mutatható ki. A közvetlenül mélyszegénységben élő családok száma ma már jóval meghaladja a 300 ezret. Közel 800 ezer olyan kiskorú gyermek nevelkedik a családokban, illetve egyszülős családban, akik napi étkezési szükségletüket is hiányosan kapják meg. A társadalom mélyszegénységben élő rétegei között a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a 40 évesnél idősebb munkanélküliek és a megváltozott munkaképességű emberek vannak túlsúlyban. Ezt a folyamatot erősíti, hogy a regisztrált munkanélküliségi ráta mellett legalább ugyanennyi azok száma, akik kikerültek a munkaerőpiac látóköréből, megélhetésük bizonytalan, foglalkoztatásukra a „referencia munkahelyek” államilag támogatott intézményei lennének hivatottak.

+

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési programjának felülvizsgálatát kérte dr. Turi-Kovács Béla. (Benyújtva: 2007.08.06.) Eddig nyolcszor utasítottál el a napirendre vételét, legutóbb: 2008.02.18.-án. 

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési programjának megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény felülvizsgálatára,  különös tekintettel: a) a klímaváltozásból a térségben jelentkező környezeti, mezőgazdasági és egyéb kedvezőtlen hatások megelőzésére, illetve kezelésére ; b) a Tisza-völgyben a mezőgazdaságból élő lakosság gazdálkodási érdekeinek a figyelembevételére és érvényesítésére; a program végrehajtása, illetőleg a térségben mezőgazdaságból élő lakosság kiemelt támogatása érdekében az Európai Unió mezőgazdasági, agrár-környezetvédelmi, környezetgazdálkodási, illetve egyéb (pl . természetvédelmi) támogatási rendszerének fokozottabb igénybevételére; c) az öntözéses mezőgazdasági termelés szükséges feltételeinek megteremtésére az ország egész területén. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, - a felülvizsgálat alapján, a fenti szempontok érvényesítését szolgáló - törvénymódosítás előkészítésére és benyújtására.

+

Dr. Navracsics Tibor és dr. Kontrát Károly nyújtotta be a „rendőrség morális válságához vezető kormányzati döntéseket, intézkedéseket, mulasztásokat és ezek körülményeit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság” létrehozásáról szóló indítványt. Sürgős tárgyalás iránti kérelmüket (2007.05.29.) 112 igen, 163 nem ellenében 2 tartózkodással elutasították. Az MSZP-ből, ki tudja milyen gondolatoktól vezérelve, öten is támogatták, (Halmai Gáborné, dr. Juhászné Lévai Katalin, Koscsó Lajos, dr. Kökény Mihály, Mandur László). A két óvatos tartózkodó Hajdu László (MSZP) és dr. Kis Zoltán (SZDSZ) volt. Egy hónap múlva (2007.06.04.) napirendre tűzték, (276 igen, 11 nem ellenében, 4 tartózkodással), tárgyaltak is róla, ám  2007. június 11.-e óta „zárószavazásra vár.”

A vizsgálat tárgya a következő kérdések megválaszolása:

1. Milyen kormányzati döntések, intézkedések, mulasztások vezettek a magyar rendőrség morális válságához?

2. Milyen társadalmi, politikai, gazdasági és szervezeti okai vannak annak, hogy a közelmúltban számos, a rendőrök által elkövetett súlyos jogsértés történt?

3. Milyen miniszteriális döntések, rendőri vezetési és irányítási hibák vezettek odáig, hogy a társdalom rendőrség iránti bizalma alapvetően megrendült?

4. Milyen törvénysértő parancsokat, utasításokat kapott a rendőrség az őt felügyelő állami szervektől és tisztségviselőktől, illetve milyen törvénysértő parancsokat kaptak rendőrök a feletteseiktől, amelyek alapján egyes rendőrök már azt gondolták, hogy nekik is mindent szabad, hiszen következménye, feletteseik, illetve politikai vezetők esetéhez hasonlóan, úgysem lesz?

5. Milyen kormányzati nyilatkozatok bátorították a rendőröket sorozatos jogsértéseik elkövetése során?

6. Milyen folyamatok figyelhetők meg a rendőrök által elkövetett jogsértések számának és jellegének alakulását illetően?

7. Milyen arányban kerülnek eljárási szakaszba, illetve nyilvánosságra a rendőrök által elkövetett jogsértések?

8. Hány, a rendőrök által elkövetett jogsértés maradt következmény nélkül az elmúlt években?

9. Próbálták-e az állami szervek elhallgatni, és ha igen, hogyan a rendőrök által elkövetett jogsértéseket?

10. Fenyegették-e rendőri szervek rendőrségi jogsértések áldozatait annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a jogsértések bejelentésére, kivizsgálására?

11. Tettek-e rendőrségi tisztségviselők olyan, a jogsértéseket tagadó vagy bagatellizálni, halogatni, illetve elhallgattatni akaró nyilatkozatokat, amelyekről később kiderült, hogy nem igazak?

A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a megalakulástól számított 180 napig tart.

+

A kormányzati negyed tervét Gyurcsány Ferenc még 2006 nyarán jelentette be, decemberben pedig az is eldőlt, hogy a Nyugati pályaudvar mögötti területen épülhet fel az új negyed. A Miniszterelnöki Hivatal azonban, élén a miniszterelnökkel, nem tartott volna a „köznéppel,” - a jelenlegi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kossuth téri épületébe tervezte a költözését. A kormány  142  milliárd forintos költségekkel számolt, amelynek egy részét a vállalkozókra bízták volna.  A nagy zajjal beharangozott „Kormányzati Negyed beruházás megvalósítását felügyelő” eseti bizottság létrehozásáról szólt Dr. Balsai István és dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) javaslata, (2007.05.14.). Már a kezdet kezdetén (2007.05.29.) elutasította a kormánypárti többség, (117 igen szavazattal, 173 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett) a sürgős tárgyalását.  Ezt követően még tizenegyszer szavazta le az SZDSZ és az MSZP a napirendre vételét, - legutóbb: 2008.02.18.-án.

A Bizottság feladata – lett volna! - a Kormányzati Negyed beruházás célszelőségi vizsgálata, a beruházás során megvalósításra kerülő valamennyi pénzügyi, finanszírozási és jogi konstrukció szakmai és gazdaságossági kontrollja, a beruházás megvalósítását célzó valamennyi közbeszerzési eljárás és szerződéskötés felügyelete, valamint a régi kormányzati épületek és ingatlanok hasznosításának és a beruházás megvalósulásának folyamatos figyelemmel kisérése.

+

„A Kormányzati Negyed kialakítására vonatkozó kormánydöntés pénzügyi hatásainak állami számvevőszéki vizsgálatát” szorgalmazza dr. Cser-Palkovics András, 2006. december 18.-a óta. Huszonötször (!) utasították el a napirendre tűzését, - legutóbb idén, február 2.-án.

1. Az Országgyűlés felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontból vizsgálja meg az un. Kormányzati Negyed kialakítására vonatkozó kormánydöntés alapját képező pénzügyi és finanszírozási feltételeket, továbbá a döntés pénzügyi és finanszírozási hatásait és a döntéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat. 2. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a bejelentett kormánydöntéssel összefüggő kötelezettségvállalásokat csak az 1. pont szerinti vizsgálat befejezését követően és a vizsgálat eredményeképpen az Állami Számvevőszék által elkészített jelentésben foglaltak figyelembe vételével tegyen meg.

+

2006. augusztus 20-i nemzeti ünnepen történt halálos tömegszerencsétlenség okait és felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kérte dr. Navracsics Tibor és Dr. Lázár János, (2006.08. 28.). November 31.-én „már” tárgyalta a Tisztelt Ház. December 13-án már létre is jöhetett volna a bizottság, ha a javaslatot módosító indítványokkal meg nem torpedózzák. – Több, mint két esztendő telt el az óta, „folyamatban van”,- bizottságnak, felelősöknek, se híre, se hamva. Emlékeztetőül: a 2006. augusztus 20-án rendezett budapesti tűzijáték öt emberéletet és több száz személyi sérülést okozott. Az indítvány szerzői indokoltnak tartják, hogy megállapítsák a tömegszerencsétlenség felelőseit, feltárják a tűzijáték megszervezésének hibáit, a kapcsolódó jogi szabályozás esetleges hiányosságait, az állami vezetőktől fokozottan megkövetelhető, az adott helyzetben elvárható magatartási szabályok megsértésének tényeit.  

A vizsgálat tárgya, annak tisztázása, hogy:

1. Mely kormányzati szerv, mikor és konkrétan mire vonatkozóan indított vizsgálatot a katasztrófával összefüggésben?

2. Van-e már olyan lezárult vizsgálat, amely megnevezett akár szakmai, akár politikai felelőst a tragédiával kapcsolatban, és a megnevezett személyről később nem derült ki, hogy objektív tényezők zárják ki felelősségét?

3. Elvárható-e objektív, tényszerű és minden részletre kiterjedő vizsgálat Szilvásy György kancelláriaminisztertől, aki személyében felelős az állami ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért? 

 4. Rendelkeztek-e a tűzijáték megszervezésével és lebonyolításával megbízott cégek, illetve az állami ünnepségek biztosításért felelős állami szervek menekítési, terület-kiürítési tervvel?

5. Hány rendőr, biztonsági őr, szervező, illetve polgárőr felelt a nagyságrendileg másfélmilliós tömeg személyi- és vagyonbiztonságáért?

6. Hány mentőautó, rohamkocsi és mekkora mentőszemélyzet állt a szervezők rendelkezésére a helyszínen, és milyen területi megoszlásban?

7. Hány tűzoltóautó és mekkora tűzoltószemélyzet állt a szervezők rendelkezésére a helyszínen, és milyen területi megoszlásban?

8. Mikor, milyen úton, mely szerveknek és milyen tartalmú tájékoztatást adott az Országos Meteorológiai Szolgálat a várható időjárásról?

9. Ki volt, illetve kik voltak azok a személyek, akik még időben leállíthatták volna a tűzijáték lebonyolítását?

10. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök?

11. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban az állami ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős Szilvásy György kancelláriaminiszter?

12. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban a katasztrófavédelmet felügyelő Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter?

13. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban Demszky Gábor főpolgármester, a Fővárosi Védelmi Bizottság elnöke?

14. Lehetőséget adott-e a Miniszterelnöki Hivatal és a Nexus Kft. között létrejött szerződés a tűzijáték átszervezésére, átalakítására, illetve más időpontra történő áthelyezésére?

15. Ki, illetve mely személyek a szakmai, valamint a politikai felelősei a tragédiának?

16. Van-e, és ha igen milyen jellegű jogszabály-alkotási kötelezettsége az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak a jövőbeni hasonló tragédiák elkerülése érdekében?

A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

MDF

Öt önálló indítványa él az MDF-nek. A legfrissebb (2008.09.11.) az Országgyűlés feloszlását szorgalmazza, Hock Zoltán és Herényi Károly jegyzi.  

1. Figyelemmel arra, hogy a politika erői közötti konszenzus és az együttműködés teljes hiánya ellehetetlenít mindenfajta döntést, mely a nemzeti alapkérdéseket, hazánk fejlődését, egyúttal a kormányozhatóságot érinti, az Országgyűlés az Alkotmány 28 . §-ának (2) bekezdése alapján 2008. szeptember 30. napjával elhatározza feloszlását.

2. Az Országgyűlés - annak érdekében, hogy a választások mielőbbi megtartására és egy új összetételű Országgyűlés megválasztására sor kerülhessen - javasolja a Köztársasági Elnöknek, hogy az Alkotmány 30/A . §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján tűzze ki az országgyűlési képviselőválasztás időpontját.

+

 „A nyilvántartott álláskeresők, a szociális ellátásban részesülők és a különböző közfoglalkoztatási formákban dolgozók egységes nyilvántartásáról.” Címet viseli dr. Vas János indítványa, (2008.06.03.).

A javaslat felkéri a kormányt, hogy az adatvédelmi biztossal egyeztetve: 1. alkossa meg 2009. január 1.-ig az állami foglalkoztatási szervnél, a munkaügyi hatóságnál nyilvántartott álláskeresők, és a települési önkormányzatoknál a jegyz ő által vezetett nyilvántartásban szereplő szociális ellátásban részesülők, valamint a különböző közfoglalkoztatási formákban dolgozók egységes, integrált nyilvántartási rendszerét; 2. a kialakítandó nyilvántartási rendszer biztosítson online módon naprakész információkat az álláskeresőkről és a szociális ellátásban részesülőkről, valamint a közfoglalkoztatási formákban dolgozókról a az állami foglalkoztatási szerv, a munkaügyi hatóság és a települési önkormányzatok részére; 3. a jogi és technikai feltételrendszerek kialakításáról szóló tájékoztatót 60 napon belül terjessze az Országgyűlés elé.

+

Az Országgyűlés 48/2007. (V. 31.) OGY határozatának hatályon kívül helyezését szorgalmazza Katona Kálmán, (2008.01.14.).

A kormány 2008. január 8-án bejelentett döntésével elállt a Kormányzati Épület(együttes) tervezett határidőre történő megvalósításának szándékától, ezáltal a felhatalmazást megadó határozat okafogyottá vált. Meg kell akadályozni, hogy az OGY határozatra hivatkozva - az eddig elköltött több mint 630 millió forinton túlmenően további indokolatlan költekezés történjen. Haladéktalanul vissza kell vonni az Országgyűlés felhatalmazását a kormányzati negyed megvalósítására.

+

„Az egykulcsos személyi jövedelemadó előkészítéséről” szól Herényi Károly országgyűlési határozati javaslata. (Benyújtva: 2007.10.16.) Az Országgyűlés tárgysorozatba vette, de napirendre mindmáig nem tűzte.

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, a 2008-ban benyújtandó, a 2009 . évre vonatkozó adótörvények módosítása során dolgozza ki és terjessze be a z Országgyűlés elé az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésér e vonatkozó szabályozást.

2.Az személyi jövedelemadó mértéke 18%.

+

Herényi Károly több mint esztendeje szorgalmazza „a Centrum Parkoló Kft., valamint a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységét és kapcsolatát vizsgáló bizottság felállítását.” (Benyújtva: 2007.05.29.) A közterületet, a közpénz felhasználását és több százezer vagy millió ember érdekeit sértő összefonódásra kíván fényt deríteni. Nem lehet véletlen, - a bizottság felállítását mindeddig megakadályozták.  

A vizsgálóbizottság feladata - lenne - az alábbi kérdések kivizsgálása és megválaszolása:

1. Miért és hogyan engedhette meg hét éven keresztül a VI., VII., VIII., majd az I., a II., a XI., valamint a XII. kerületek vezetése azt, hogy a Centrum Parkoló Kft. 10 évre megingathatatlan pozíciót szerezzen a parkolóhelyek üzemeltetésében? 

 2. Miért és hogyan engedhette meg e fővárosi kerületek vezetése, hogy a Centrum Parkoló Kft-vel kötött hátrányos szerződés alapján a kerületeket hét év alatt több milliárd forintos kár érje? Miként lehetséges az, hogy a kerületek a parkolási bevételnek mindössze negyedéhez jutnak hozzá, s így a Centrum Kft. a fennmaradó sok százmillió forintról semmilyen elszámolással nem tartozik hosszú évek óta?

3. Miként lehetséges az, hogy a VI., a VII., valamint a VIII. kerületi polgármesterek és alpolgármesterek kézjegyével ellátott alapító dokumentum szerint már 1999-ben életre hívott Fővárosi Önkormányzatok Parkolás-szervező Kft . hivatalosan a mai napig nem kerület bejegyzésre?

4. Miként lehetséges az, hogy Fürst György, a VI. kerület korábbi vagyongazdálkodásért felelős alpolgármestere 2002 és 2006 között annak ellenére töltötte be négy éven keresztül a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának elnöki posztját, hogy a társulás létrehozásakor rögzített rendszer szerint az elnök posztot évente mindig más alpolgármester tölti be?

5. Igazak-e azok a lapinformációk, amelyek szerint a Centrum Parkoló Kft. 2009-ben lejáró kizárólagos szerződésének meghosszabbításával kapcsolatos háttéralkuk már meg is kezdődtek, és Fürst György, a Kft. jelenlegi vezérigazgatója is e lobbi-tevékenység eredményes elvégzése céljából került 2006. ősze után a vezetői székbe?

6. Mivel magyarázható, hogy a Centrum Parkoló Kft. által alapított - s nem mellékesen 2006. őszén jelentős állami tőkeinjekcióban részesülő – Első Mobilfizetés Elszámoló (EME) Zrt. Budapesten monopolhelyzetbe kerülhetett, amíg több vidéki városban hasonló költséges cégek közbeiktatása nélkül egyszerűen a mobiltársaságokon keresztül tehet a parkolási díjat fizetni?

A bizottság alakítsa ki álláspontját arról, hogy az ügyben van-e szükség jogalkotási lépésekre, az általa tett megállapításokkal kapcsolatban további kormányzati, parlamenti illetve más intézkedésekre, ha igen, úgy tegyen ezekre is konkrét javaslatot.

 Bartha Szabó József

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!