18 önálló ellenzéki országgyűlési határozati javaslat nyugszik a Tisztelt Ház asztalán tárgyalásra, jobb esetben elfogadásra várva. A legrégebbi 2006 óta vár a sorsára, a legfrissebb ez év szeptember 11 -e óta leledzik „folyamatban.”
KDNP
Öt önálló országgyűlési határozati javaslata él a Kereszténydemokrata Néppártnak. „A nyugellátások 2007. évi emeléséről történő beszámolási kötelezettségről és a nyugdíjak reálértékének helyreállítását szolgáló kormányzati intézkedésekről” szóló indítványt dr. Semjén Zsolt és Harrach Péter jegyzi. (Benyújtva: 2008.06.10.) Tárgysorozatba vételre vár.
A polgári kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt (1997. évi LXXXI.) nyugellátások emelésére vonatkozó részét (62 .§) úgy módosította, hogy a mindenkori kormány az adott év októberében köteles megvizsgálni a fogyasztói árnövekedés miatt a nyugdíjak terén esetlegesen keletkező reálérték-csökkenést, és amennyiben a nyugellátások vásárlóérték e legalább 1 százalékot csökkent, úgy az adott év novemberében január 1-jéig visszamenőleges hatállyal kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. E jogszabály lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy utólagosan egyösszegű kiegészítő intézkedést is tegyen. Tekintettel arra, hogy 2007-ben a nyugdíjasokat sújtó inflációs hatás mértéke 10,7 százalékot ért el, és a kormány ebben az esztendőben a nyugellátásokat mindössze 6,5 százalékkal emelte, így a nyugdíjak reálértéke 3,8 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy a kormány átlagosan 30 ezer forintot vett el 2007-ben a nyugdíjasoktól. Az indítvány szorgalmazza, hogy a nyugdíjak 2007. évi reálérték-csökkenését a kormány egyösszegű kifizetéssel ismerje el és ennek 1/12 részével korrigálja a 2008. január 1-jei hatályos nyugellátások összegét. |
+
„Az idősek helyzetéről és az érdekükben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentésről. Szóló javaslatot dr. Medgyasszay László nyújtotta be. Az Országgyűlés 2008.05.19.-én 35 igen, 1 nem ellenében, (dr. Aszódi Pál, Fidesz)15 tartózkodással (SZDSZ) tárgysorozatba vette.
A határozattervezet arra szólítja fel az Országgyűlést, hogy „vizsgálja meg és tárgyalja meg az idősek helyzetét és a róluk szóló kormányjelentést, annak érdekében, hogy a társadalom az idősekre, mint a család, nemzet kohéziójának erősítő erőforrásra tekintsen és mindent megtegyen annak érdekében, hogy emberhez méltó módon élhessenek.” |
+
„A Máriapócsi Kegyhelyről.” Szóló indítványt dr. Simicskó István fémjelzi. (Benyújtva: 2008.04.09.) A kereszténydemokrata képviselő immáron másodjára (2008.02.11.-én egyszer már elutasították) próbálja meggyőzni az országgyűlés kormánypárti padsoraiban ülőket arról, hogy Magyarország híres és egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs érdemes a megkülönböztetett figyelemre.
Az európai Mária-kegyhelyek (Lourdes, Mariazell, Csíksomlyó, Fatima, Altötting, Czestochowa, Zaragoza stb .) közösségének tagja. Évente 600-800 ezer zarándok és turista érkezik oda, hogy meglátogassa a Könnyező Szűzanya képéről méltán híressé vált templomot. Ha elfogadják, akkor „az Országgyűlés elismeréssel kinyilvánítja, hogy Máriapócs, a Kárpát-medencei görög katolikusság szeretett lelki központja, szent zarándokhelye, Nemzeti Kegyhely. A Máriapócsi Bazilika egyedülálló nemzeti kincs.” |
+
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. működésének törvényessé tételéről szóló javaslat Dr. Medgyasszay László indítványa. Benyújtva: 2008.04.02. Tárgysorozatba vételre vár.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI . törvény szerint viszont az állami erdészeti zrt-k száz százalékos állami részesedéssel kell, hogy működjenek. Ezért törvénytelen minden olyan szabályozás, amely ezzel ellentétes, így az MNV Zrt. SZMSZ-e is. A határozati javaslat felkéri a kormányt, gondoskodjon arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata a törvényeknek megfeleljen. |
+
A svéd vadászrepülőgépek lízingeléséről szóló magyar-svéd államközi szerződés MSZP-SZDSZ kormány általi módosításának korrupciógyanús körülményeit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte dr. Semjén Zsolt, és dr. Simicskó István. Az Országgyűlés 2007. 06. 18-án, 292 igen, 8 nem, 7 tartózkodás mellett megszavazta, a sürgős tárgyalását, (az MSZP-ből dr. Bóth János és dr. Suchman Tamás voksolt ellene, a többi nem és tartózkodás gazdája az SZDSZ padsoraiból érkezett.). Több, mit egy esztendeje történt mindez, azóta sem tűzte napirendre a Tisztelt Ház, - a jegyzőkönyvek találóan jelzik: „folyamatban”!
Az előzmény: a nemzetközi sajtóban számos olyan információ jelent meg, amely korrupció gyanúját veti fel a svéd vadászrepülőgépek lízingeléséről szóló magyar-svéd államkőzi szerződés 2003-ban történt módosításával kapcsolatban.
A vizsgálat tárgya a következő kérdések megválaszolása: 1. Miért módosította 2003-ban az MSZP-SZDSZ kormány a svéd vadászrepülőgépek lízingeléséről szóló magyar-svéd államkőzi szerződést? 2. Miért volt szükség arra, hogy a vadászrepülőgépeket levegőben utántölthetővé tegyék? Valamint precíziós bombavető eszközökkel lássák el, miközben ezek a beszerzések szakmailag és biztonságpolitikailag indokolatlanok voltak, ugyanakkor a központi költségvetés számára kiadásnövekedést okoztak? 3. Mennyivel nőttek a Magyar Állam kiadásai a lízingszerződés 2003-ban történt módosítása nyomán? 4. Igazak-e azok a napokban megjelent sajtóinformációk, amelyek szerint a lízingszerződésnek a Magyar Állam számára kiadásnövekedést okozó módosítása előtt egy osztrák üzletember több millió dolláros juttatásban részesült? 5. Volt-e, és ha igen, milyen összefüggés az osztrák üzletembernek juttatott dollármilliók és a lízingszerződés 2003-ban történt módosítása között? A vizsgálóbizottság 10 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők, elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot. A vizsgálóbizottság tagjainak „C" típusú vizsgálattal kell rendelkezniük. Ezen képviselők külön engedély nélkül jogosultak, a bizottság feladatkörébe tartozó államtitok megismerésére. A bizottság a munkája során meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, és javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre. Megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a megalakulástól számított 180 napig tart. |
FIDESZ
Nyolc önálló indítványuk vár a sorsára. Dr. Balsai István és dr. Cser-Palkovics András jegyzi „a meg nem valósuló Kormányzati Negyed beruházására fordított sokmilliárd forintnyi közpénz elköltésének körülményeit vizsgáló bizottság létrehozásáról.” Szóló országgyűlési határozati javaslatot, - (benyújtva: 2008.07.09.) Az indítvány hangsúlyozza: amióta nyilvánosságra került a szocialista kormány terve, mely szerint 142 milliárd forintért kormányzati negyedet akartak építeni az ország szociális-gazdasági válsága idején, azóta komoly viták övezik az elképzelést. A mára leállított kormányzati tervből semmi nem valósult meg, ugyanakkor a kormány mégis elköltött tízmilliárd forintot. A beruházás előkészítését sorozatos botrányok övezték, az építkezéshez szükséges jogszabály-változások hosszú ideig még csak napirendre sem kerültek az illetékes testületekben. Ugyanakkor „jutott szerződés a kormányhoz közel álló bizalmi embereknek, a KISZ KB-snak, volt Perfekt-igazgatónak, ráadásul a beruházás leállítása után 90 millió forinttal növelték a projektcég törzstőkéjét, arról nem is beszélve, hogy sajtóinformációk szerint a Kormányzati Negyed Koordinációs Iroda vezetői és munkatársai százezres-milliós jutalmakat kaptak néhány nappal a beruházás leállításának bejelentése előtt. Az emberek pénzével való takarékos és körültekintő gazdálkodás, valamint a kormányzati negyed megépítési szándéka egyáltalán nem egyeztethetők össze, ezért szükséges, hogy egy országgyűlési vizsgálóbizottság tekintse át a több mint tízmilliárd forint közpénz elköltésének körülményeit.”
A tények tisztázása és felderítése érdekében különösen fontos a következő kérdések megválaszolása: 1. Ki, mikor és milyen indokok alapján döntött a kormányzati negyed felépítéséről? 2. Ki, mikor és milyen indokok alapján döntött a kormányzati negyed beruházásának leállításáról? 3. Mennyi pénzt költöttek el eddig a költségvetésből a kormányzati negyed meg nem valósuló beruházására? 4. Ki és milyen eljárás alapján döntött a kormányzati negyed építéséhez kapcsolódó szerződések megkötéséről? 5. Ki és milyen eljárás alapján döntött a kormányzati negyed beruházás nyomán létrejött testületek személyi összetételéről? 6. Hogyan használta fel a kormány a beruházás és annak előkészítése során a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvényben biztosított forrásokat? 7. Maradtak-e a későbbiekben teljesítésre kerülő kötelezettségek? Amennyiben igen, mennyit kell még költeni az emberek pénzéből a meg nem valósuló beruházásra? 8. Miért emelték meg a kormányzati negyed felépítését felügyel ő cég (KoNeP Kft.) törzstőkéjét 90 millió forinttal a beruházás leállításáról szóló döntés után? 9. Miért költenek még az idei évben is több, mint 300 millió forintot ingatlan-értékbecslésre, tanácsadásra, sokszorosításra, tervdokumentációra, ügyvédi költségekre? 10. Valós-e az a közelmúltban megjelent információ, amely szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság huszonkétmillió forint karácsonyi jutalmat osztott szét a Kormányzati Negyed Koordinációs Iroda vezetői és munkatársai között 2007 decemberében? 11. Miért nem tett eleget a Kormány a 38/2008 . (IV. 17.) számú országgyűlési határozatban foglalt kőtelezettségének, vagyis miért nem számolt be az országgyűlésnek a beruházás költségeiről, a közpénzek elköltéséről? A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart. |
+
„A határon túli magyarok emberi jogi helyzetének figyelemmel kíséréséről” terjesztette be javaslatát Balog Zoltán és Németh Zsolt, - (2007.12.10.). Tárgysorozatba vételre vár.
„1. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy kísérje fokozott figyelemmel a határon túl élő magyarok egyéni és kollektív emberi jogi helyzetének alakulását, azok tendenciáját. 2. Amennyiben szükséges, a kormány nyújtson segítséget és támogatást, valamint tegye meg a szükséges 'lépéseket a határon túli magyarokat ért emberi jogi sérelmek orvoslására. |
+
Pelczné Dr. Gáll Ildikó és dr. Mátrai Márta jegyezte „a leszakadó, illetve mélyszegénységben élő társadalmi rétegek szociális válságának megakadályozásáról” szóló indítványt. (Benyújtva: 2007.09.28.) Eddig ötször akadályozta meg az MSZP és az SZDSZ a napirendre tűzését, legutóbb 2008.02.18.-án. A javaslat konkrét és azonnali intézkedéseket sürget, s a „miértre” is válaszol:
A magyar társadalom egyes rétegeiben az elmúlt 5-6 esztendőben drámai mértékű elszegényedés mutatható ki. A közvetlenül mélyszegénységben élő családok száma ma már jóval meghaladja a 300 ezret. Közel 800 ezer olyan kiskorú gyermek nevelkedik a családokban, illetve egyszülős családban, akik napi étkezési szükségletüket is hiányosan kapják meg. A társadalom mélyszegénységben élő rétegei között a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a 40 évesnél idősebb munkanélküliek és a megváltozott munkaképességű emberek vannak túlsúlyban. Ezt a folyamatot erősíti, hogy a regisztrált munkanélküliségi ráta mellett legalább ugyanennyi azok száma, akik kikerültek a munkaerőpiac látóköréből, megélhetésük bizonytalan, foglalkoztatásukra a „referencia munkahelyek” államilag támogatott intézményei lennének hivatottak. |
+
A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési programjának felülvizsgálatát kérte dr. Turi-Kovács Béla. (Benyújtva: 2007.08.06.) Eddig nyolcszor utasítottál el a napirendre vételét, legutóbb: 2008.02.18.-án.
Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési programjának megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény felülvizsgálatára, különös tekintettel: a) a klímaváltozásból a térségben jelentkező környezeti, mezőgazdasági és egyéb kedvezőtlen hatások megelőzésére, illetve kezelésére ; b) a Tisza-völgyben a mezőgazdaságból élő lakosság gazdálkodási érdekeinek a figyelembevételére és érvényesítésére; a program végrehajtása, illetőleg a térségben mezőgazdaságból élő lakosság kiemelt támogatása érdekében az Európai Unió mezőgazdasági, agrár-környezetvédelmi, környezetgazdálkodási, illetve egyéb (pl . természetvédelmi) támogatási rendszerének fokozottabb igénybevételére; c) az öntözéses mezőgazdasági termelés szükséges feltételeinek megteremtésére az ország egész területén. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, - a felülvizsgálat alapján, a fenti szempontok érvényesítését szolgáló - törvénymódosítás előkészítésére és benyújtására. |
+
Dr. Navracsics Tibor és dr. Kontrát Károly nyújtotta be a „rendőrség morális válságához vezető kormányzati döntéseket, intézkedéseket, mulasztásokat és ezek körülményeit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság” létrehozásáról szóló indítványt. Sürgős tárgyalás iránti kérelmüket (2007.05.29.) 112 igen, 163 nem ellenében 2 tartózkodással elutasították. Az MSZP-ből, ki tudja milyen gondolatoktól vezérelve, öten is támogatták, (Halmai Gáborné, dr. Juhászné Lévai Katalin, Koscsó Lajos, dr. Kökény Mihály, Mandur László). A két óvatos tartózkodó Hajdu László (MSZP) és dr. Kis Zoltán (SZDSZ) volt. Egy hónap múlva (2007.06.04.) napirendre tűzték, (276 igen, 11 nem ellenében, 4 tartózkodással), tárgyaltak is róla, ám 2007. június 11.-e óta „zárószavazásra vár.”
A vizsgálat tárgya a következő kérdések megválaszolása: 1. Milyen kormányzati döntések, intézkedések, mulasztások vezettek a magyar rendőrség morális válságához? 2. Milyen társadalmi, politikai, gazdasági és szervezeti okai vannak annak, hogy a közelmúltban számos, a rendőrök által elkövetett súlyos jogsértés történt? 3. Milyen miniszteriális döntések, rendőri vezetési és irányítási hibák vezettek odáig, hogy a társdalom rendőrség iránti bizalma alapvetően megrendült? 4. Milyen törvénysértő parancsokat, utasításokat kapott a rendőrség az őt felügyelő állami szervektől és tisztségviselőktől, illetve milyen törvénysértő parancsokat kaptak rendőrök a feletteseiktől, amelyek alapján egyes rendőrök már azt gondolták, hogy nekik is mindent szabad, hiszen következménye, feletteseik, illetve politikai vezetők esetéhez hasonlóan, úgysem lesz? 5. Milyen kormányzati nyilatkozatok bátorították a rendőröket sorozatos jogsértéseik elkövetése során? 6. Milyen folyamatok figyelhetők meg a rendőrök által elkövetett jogsértések számának és jellegének alakulását illetően? 7. Milyen arányban kerülnek eljárási szakaszba, illetve nyilvánosságra a rendőrök által elkövetett jogsértések? 8. Hány, a rendőrök által elkövetett jogsértés maradt következmény nélkül az elmúlt években? 9. Próbálták-e az állami szervek elhallgatni, és ha igen, hogyan a rendőrök által elkövetett jogsértéseket? 10. Fenyegették-e rendőri szervek rendőrségi jogsértések áldozatait annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a jogsértések bejelentésére, kivizsgálására? 11. Tettek-e rendőrségi tisztségviselők olyan, a jogsértéseket tagadó vagy bagatellizálni, halogatni, illetve elhallgattatni akaró nyilatkozatokat, amelyekről később kiderült, hogy nem igazak? A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a megalakulástól számított 180 napig tart. |
+
A kormányzati negyed tervét Gyurcsány Ferenc még 2006 nyarán jelentette be, decemberben pedig az is eldőlt, hogy a Nyugati pályaudvar mögötti területen épülhet fel az új negyed. A Miniszterelnöki Hivatal azonban, élén a miniszterelnökkel, nem tartott volna a „köznéppel,” - a jelenlegi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kossuth téri épületébe tervezte a költözését. A kormány 142 milliárd forintos költségekkel számolt, amelynek egy részét a vállalkozókra bízták volna. A nagy zajjal beharangozott „Kormányzati Negyed beruházás megvalósítását felügyelő” eseti bizottság létrehozásáról szólt Dr. Balsai István és dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) javaslata, (2007.05.14.). Már a kezdet kezdetén (2007.05.29.) elutasította a kormánypárti többség, (117 igen szavazattal, 173 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett) a sürgős tárgyalását. Ezt követően még tizenegyszer szavazta le az SZDSZ és az MSZP a napirendre vételét, - legutóbb: 2008.02.18.-án.
A Bizottság feladata – lett volna! - a Kormányzati Negyed beruházás célszelőségi vizsgálata, a beruházás során megvalósításra kerülő valamennyi pénzügyi, finanszírozási és jogi konstrukció szakmai és gazdaságossági kontrollja, a beruházás megvalósítását célzó valamennyi közbeszerzési eljárás és szerződéskötés felügyelete, valamint a régi kormányzati épületek és ingatlanok hasznosításának és a beruházás megvalósulásának folyamatos figyelemmel kisérése. |
+
„A Kormányzati Negyed kialakítására vonatkozó kormánydöntés pénzügyi hatásainak állami számvevőszéki vizsgálatát” szorgalmazza dr. Cser-Palkovics András, 2006. december 18.-a óta. Huszonötször (!) utasították el a napirendre tűzését, - legutóbb idén, február 2.-án.
1. Az Országgyűlés felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontból vizsgálja meg az un. Kormányzati Negyed kialakítására vonatkozó kormánydöntés alapját képező pénzügyi és finanszírozási feltételeket, továbbá a döntés pénzügyi és finanszírozási hatásait és a döntéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat. 2. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a bejelentett kormánydöntéssel összefüggő kötelezettségvállalásokat csak az 1. pont szerinti vizsgálat befejezését követően és a vizsgálat eredményeképpen az Állami Számvevőszék által elkészített jelentésben foglaltak figyelembe vételével tegyen meg. |
+
A 2006. augusztus 20-i nemzeti ünnepen történt halálos tömegszerencsétlenség okait és felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kérte dr. Navracsics Tibor és Dr. Lázár János, (2006.08. 28.). November 31.-én „már” tárgyalta a Tisztelt Ház. December 13-án már létre is jöhetett volna a bizottság, ha a javaslatot módosító indítványokkal meg nem torpedózzák. – Több, mint két esztendő telt el az óta, „folyamatban van”,- bizottságnak, felelősöknek, se híre, se hamva. Emlékeztetőül: a 2006. augusztus 20-án rendezett budapesti tűzijáték öt emberéletet és több száz személyi sérülést okozott. Az indítvány szerzői indokoltnak tartják, hogy megállapítsák a tömegszerencsétlenség felelőseit, feltárják a tűzijáték megszervezésének hibáit, a kapcsolódó jogi szabályozás esetleges hiányosságait, az állami vezetőktől fokozottan megkövetelhető, az adott helyzetben elvárható magatartási szabályok megsértésének tényeit.
A vizsgálat tárgya, annak tisztázása, hogy: 1. Mely kormányzati szerv, mikor és konkrétan mire vonatkozóan indított vizsgálatot a katasztrófával összefüggésben? 2. Van-e már olyan lezárult vizsgálat, amely megnevezett akár szakmai, akár politikai felelőst a tragédiával kapcsolatban, és a megnevezett személyről később nem derült ki, hogy objektív tényezők zárják ki felelősségét? 3. Elvárható-e objektív, tényszerű és minden részletre kiterjedő vizsgálat Szilvásy György kancelláriaminisztertől, aki személyében felelős az állami ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért? 4. Rendelkeztek-e a tűzijáték megszervezésével és lebonyolításával megbízott cégek, illetve az állami ünnepségek biztosításért felelős állami szervek menekítési, terület-kiürítési tervvel? 5. Hány rendőr, biztonsági őr, szervező, illetve polgárőr felelt a nagyságrendileg másfélmilliós tömeg személyi- és vagyonbiztonságáért? 6. Hány mentőautó, rohamkocsi és mekkora mentőszemélyzet állt a szervezők rendelkezésére a helyszínen, és milyen területi megoszlásban? 7. Hány tűzoltóautó és mekkora tűzoltószemélyzet állt a szervezők rendelkezésére a helyszínen, és milyen területi megoszlásban? 8. Mikor, milyen úton, mely szerveknek és milyen tartalmú tájékoztatást adott az Országos Meteorológiai Szolgálat a várható időjárásról? 9. Ki volt, illetve kik voltak azok a személyek, akik még időben leállíthatták volna a tűzijáték lebonyolítását? 10. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök? 11. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban az állami ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős Szilvásy György kancelláriaminiszter? 12. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban a katasztrófavédelmet felügyelő Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter? 13. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban Demszky Gábor főpolgármester, a Fővárosi Védelmi Bizottság elnöke? 14. Lehetőséget adott-e a Miniszterelnöki Hivatal és a Nexus Kft. között létrejött szerződés a tűzijáték átszervezésére, átalakítására, illetve más időpontra történő áthelyezésére? 15. Ki, illetve mely személyek a szakmai, valamint a politikai felelősei a tragédiának? 16. Van-e, és ha igen milyen jellegű jogszabály-alkotási kötelezettsége az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak a jövőbeni hasonló tragédiák elkerülése érdekében? A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart. |
MDF
Öt önálló indítványa él az MDF-nek. A legfrissebb (2008.09.11.) az Országgyűlés feloszlását szorgalmazza, Hock Zoltán és Herényi Károly jegyzi.
1. Figyelemmel arra, hogy a politika erői közötti konszenzus és az együttműködés teljes hiánya ellehetetlenít mindenfajta döntést, mely a nemzeti alapkérdéseket, hazánk fejlődését, egyúttal a kormányozhatóságot érinti, az Országgyűlés az Alkotmány 28 . §-ának (2) bekezdése alapján 2008. szeptember 30. napjával elhatározza feloszlását. 2. Az Országgyűlés - annak érdekében, hogy a választások mielőbbi megtartására és egy új összetételű Országgyűlés megválasztására sor kerülhessen - javasolja a Köztársasági Elnöknek, hogy az Alkotmány 30/A . §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján tűzze ki az országgyűlési képviselőválasztás időpontját. |
+
„A nyilvántartott álláskeresők, a szociális ellátásban részesülők és a különböző közfoglalkoztatási formákban dolgozók egységes nyilvántartásáról.” Címet viseli dr. Vas János indítványa, (2008.06.03.).
A javaslat felkéri a kormányt, hogy az adatvédelmi biztossal egyeztetve: 1. alkossa meg 2009. január 1.-ig az állami foglalkoztatási szervnél, a munkaügyi hatóságnál nyilvántartott álláskeresők, és a települési önkormányzatoknál a jegyz ő által vezetett nyilvántartásban szereplő szociális ellátásban részesülők, valamint a különböző közfoglalkoztatási formákban dolgozók egységes, integrált nyilvántartási rendszerét; |
+
Az Országgyűlés 48/2007. (V. 31.) OGY határozatának hatályon kívül helyezését szorgalmazza Katona Kálmán, (2008.01.14.).
A kormány 2008. január 8-án bejelentett döntésével elállt a Kormányzati Épület(együttes) tervezett határidőre történő megvalósításának szándékától, ezáltal a felhatalmazást megadó határozat okafogyottá vált. Meg kell akadályozni, hogy az OGY határozatra hivatkozva - az eddig elköltött több mint 630 millió forinton túlmenően további indokolatlan költekezés történjen. Haladéktalanul vissza kell vonni az Országgyűlés felhatalmazását a kormányzati negyed megvalósítására. |
+
„Az egykulcsos személyi jövedelemadó előkészítéséről” szól Herényi Károly országgyűlési határozati javaslata. (Benyújtva: 2007.10.16.) Az Országgyűlés tárgysorozatba vette, de napirendre mindmáig nem tűzte.
1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, a 2008-ban benyújtandó, a 2009 . évre vonatkozó adótörvények módosítása során dolgozza ki és terjessze be a z Országgyűlés elé az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésér e vonatkozó szabályozást. 2.Az személyi jövedelemadó mértéke 18%. |
+
Herényi Károly több mint esztendeje szorgalmazza „a Centrum Parkoló Kft., valamint a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységét és kapcsolatát vizsgáló bizottság felállítását.” (Benyújtva: 2007.05.29.) A közterületet, a közpénz felhasználását és több százezer vagy millió ember érdekeit sértő összefonódásra kíván fényt deríteni. Nem lehet véletlen, - a bizottság felállítását mindeddig megakadályozták.
A vizsgálóbizottság feladata - lenne - az alábbi kérdések kivizsgálása és megválaszolása: 1. Miért és hogyan engedhette meg hét éven keresztül a VI., VII., VIII., majd az I., a II., a XI., valamint a XII. kerületek vezetése azt, hogy a Centrum Parkoló Kft. 10 évre megingathatatlan pozíciót szerezzen a parkolóhelyek üzemeltetésében? 2. Miért és hogyan engedhette meg e fővárosi kerületek vezetése, hogy a Centrum Parkoló Kft-vel kötött hátrányos szerződés alapján a kerületeket hét év alatt több milliárd forintos kár érje? Miként lehetséges az, hogy a kerületek a parkolási bevételnek mindössze negyedéhez jutnak hozzá, s így a Centrum Kft. a fennmaradó sok százmillió forintról semmilyen elszámolással nem tartozik hosszú évek óta? 3. Miként lehetséges az, hogy a VI., a VII., valamint a VIII. kerületi polgármesterek és alpolgármesterek kézjegyével ellátott alapító dokumentum szerint már 1999-ben életre hívott Fővárosi Önkormányzatok Parkolás-szervező Kft . hivatalosan a mai napig nem kerület bejegyzésre? 4. Miként lehetséges az, hogy Fürst György, a VI. kerület korábbi vagyongazdálkodásért felelős alpolgármestere 2002 és 2006 között annak ellenére töltötte be négy éven keresztül a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának elnöki posztját, hogy a társulás létrehozásakor rögzített rendszer szerint az elnök posztot évente mindig más alpolgármester tölti be? 5. Igazak-e azok a lapinformációk, amelyek szerint a Centrum Parkoló Kft. 2009-ben lejáró kizárólagos szerződésének meghosszabbításával kapcsolatos háttéralkuk már meg is kezdődtek, és Fürst György, a Kft. jelenlegi vezérigazgatója is e lobbi-tevékenység eredményes elvégzése céljából került 2006. ősze után a vezetői székbe? 6. Mivel magyarázható, hogy a Centrum Parkoló Kft. által alapított - s nem mellékesen 2006. őszén jelentős állami tőkeinjekcióban részesülő – Első Mobilfizetés Elszámoló (EME) Zrt. Budapesten monopolhelyzetbe kerülhetett, amíg több vidéki városban hasonló költséges cégek közbeiktatása nélkül egyszerűen a mobiltársaságokon keresztül tehet a parkolási díjat fizetni? A bizottság alakítsa ki álláspontját arról, hogy az ügyben van-e szükség jogalkotási lépésekre, az általa tett megállapításokkal kapcsolatban további kormányzati, parlamenti illetve más intézkedésekre, ha igen, úgy tegyen ezekre is konkrét javaslatot. |
Bartha Szabó József