Egyetlen előterjesztéssel több törvény (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló '97. évi LXXXIII. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a családok támogatásáról szóló '98. évi LXXXIV. Törvény) módosító javaslatát tárgyalja a Tisztelt Ház. Elfogadása esetén, a jövőben a terhességi, gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj igénybevételéhez a jelenlegi 180 nap helyett 365 nap biztosításban töltött idő lesz szükséges, A gyermekgondozási díj legfeljebb olyan időtartamban vehető majd igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, de legfeljebb a gyermek kétéves koráig járhat. Változik a gyermekgondozási díj összegének kiszámítására vonatkozó szabály is. A javaslat szerint a 180 nap pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezők gyermekgondozási díját a táppénzre vonatkozó szabállyal összhangban, a minimálbér alapulvételével kell kiszámítani. Amennyiben a szülőnek azért nincs járulékalapot képező jövedelme, mert gyermekgondozási díjban, terhességi, gyermekágyi segélyben, táppénzben részesült, akkor az ellátás összegét a korábban folyósított ellátás alapulvételével kell megállapítani akkor, ha az kedvezőbb számára. A gyed maximális összege továbbra is a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lesz. 23 évről 20 évre csökken a családi pótlékra való jogosultság korhatára: 43 ezer fiatalt, érint, elsősorban azokat, akik szakiskolák, szakmunkásképzők, szakközépiskolák, egyetemek, főiskolák nappali tagozatára jelentkeznek. Tanulmányok címén beszámítható 180 napon túl további 185 nap biztosítási jogviszony igazolása szükséges mind a terhességi, gyermekágyi segélyhez, mind a gyed igényléséhez. A biztosítási idő növelése az előterjesztők szerint a jogosultak legfeljebb 5-10 százalékát fogja hátrányosan érinteni.
Dicsérve a módosításokat, Korózs Lajos szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár felvezetőjében hangsúlyozta: „hazai és nemzetközi felmérések igazolják, hogy nincs közvetlen kapcsolat az ellátások mértéke és a gyermekvállalási kedv között.” Lanczendorfer Erzsébet egészen másként gondolta, gondolja.
Jártak szebb napok is…
– Háromgyermekes családanyaként és kereszténydemokrata képviselőként is vallom, hogy az ember életének az egyik legfontosabb – vagy talán nem is az egyik, hanem a legfontosabb –pillanata, amikor a gyermeke megszületik. Egy gyermek számára természetjog, veleszületett jog, hogy szerető, gondoskodó családi háttere legyen, és családban nőjön fel. Azonban ezt a természetjogot a valóság gyakorta felülírja: nagyon jól tudjuk, hogy nagyon sok gyermeknek a szerető, gondoskodó családi háttér nem adatik meg!
|
A polgári kormány idején sikerült visszaállítani a gyest alanyi jogon a családok számára. A gyedet is 2000. január 1-jétől. Szintén a polgári kormány érte el, hogy a családi pótlék megmaradása mellett egy úgynevezett kiegészítő családi pótlék, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás is életbe lépett. Volt 13. havi juttatás is volt, ami szintén hozzájárult az iskoláztatáshoz augusztus hónapban. A törvény az óta több ponton is sérült, a gyermekek védelme egyre kevésbé megoldott. 2005 decemberében, az első Gyurcsány-kormány idején zajlott módosításkor a kiegészítő családi pótlékot, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást eltörölte a kormány, – így akkori értéken havonta 5435 forint támogatástól esett el 650 ezer rászoruló gyermek.. 2006. január 1-jétől az egy és két gyerekre jutó családi adókedvezmény teljes mértékben megszűnt. Így történhetett: 2001-ben a polgári kormány utolsó teljes évében 91,7 milliárd forint maradt a családoknál a gyermekek után járó adókedvezményből, ezzel szemben 2007-ben – összesített adatok szerint – csupán 13,5 milliárd.
|
– Világos, hogy az állam nem engedheti, nem engedhetné el a hátrányos helyzetű gyermekek kezét! Ott, ahol nincs szülői gondoskodás vagy nem megfelelő, igenis szükség van az állam aktív szerepvállalására! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény minden egyes módosításának ezt a célt kellene szolgálnia!
|
Még a kormány becslése szerint is a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások több mint kétmillió, 0-18 év korú gyermeket érintenek. 720 ezer gyermeket érint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság. Közülük 204 ezer veszélyeztetettként nyilvántartott. A 204 ezer gyermekből 105 ezer anyagi, 49 ezer környezeti, 42 ezer magatartási és 9 ezer egészségügyi okból minősül veszélyeztetettnek. A családjukból kiemelt, gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek 21 ezren. A nevelőszülők és a hozzájuk elhelyezett gyermekek száma évről-évre emelkedik. A családból kiemelt, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekek mintegy 54 százaléka él ma mintegy 5500 nevelőszülőnél. Magyarországon a családok 15 százaléka egyszülős. A gyermeküket egyedül nevelő háztartások szegénységi aránya 29 százalék, közel kétszerese a gyermekes családok átlagos szegénységi arányának.
|
– Jó szívvel vettük viszont, hogy hosszas huzavona után a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz által oly hosszú ideje szorgalmazott megoldást is tartalmaz a törvénymódosítás, ez pedig arról szól, hogy bizonyos esetekben – a védelembe vett gyermek érdekeit szem előtt tartva – a családi pótlékot nagyobb arányban lehessen természetben kifizetni.
|
A javaslat – ellentétben, főleg az SZDSZ-el – nem tekinti szankciónak a családi pótlék 50 százalékának a természetbeni formában történő juttatását, ha a szülő nem tudja úgy beosztani a pénzét, hogy az elvárható módon törődjön a gyermekével, gyermekeivel. A természetben nyújtott családi pótlékot a Magyar Államkincstár a települési önkormányzat számára nyitott családtámogatási folyószámlára utalja át, felhasználásáról pedig a jegyző által kirendelt eseti gondnok gondoskodik. A korlátozás időtartama egy év, az intézkedés szükségességét azonban legalább félévenként – az illetékes jegyzőnek természetesen – felül kell vizsgálnia.
|
– Egyetértünk azzal is, hogy a nevelőszülőknél maximálisan elhelyezhető gyermekek számát csökkenti a módosítás.
|
Az elmúlt tíz év alatt jelentősen növekedett az egy nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek száma. Magasabb színvonalú ellátásuk és a nevelőszülők terheinek csökkentése érdekében a törvényjavaslat a hagyományos nevelőszülőknél 5-ről 4-re, a hivatásos nevelőszülőknél 8-ról 7-re, a speciális hivatásos nevelőszülőknél 5 főről 4 főre való csökkentését szorgalmazza. Hasonló okok miatt 5-ről 4 főre szándékozik csökkenteni az átmeneti gondozásban részesített gyermekeknek ellátást nyújtó helyettes szülőknél elhelyezhető gyermekek számát.
|
– Megfontolandónak tartottuk és tartjuk, s tán nem eredménytelenül: hogyan lehetne még eredményesebbé tenni a gyermektartásdíj megelőlegezését és behajtását?
|
A javaslat lehetővé teszi a gyermektartási díj állam általi megelőlegezésének ismételt elrendelését akkor is, ha az adók módjára történő végrehajtása nem vezetett eredményre. Korábban ugyanis az ismételt elrendelésre csak akkor volt lehetőség, ha a kötelezett elleni végrehajtás sikeres volt, ez azonban nagyon ritkán történt meg, így emiatt a tartásdíjra jogosult szülő olyan okból esett el a tartásdíjtól, ami tőle teljesen független volt.
|
– De! Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a gyermekvédelmi intézmények egyházi kézbe adása esetén az átadó önkormányzat köteles az egyházi kiegészítő támogatást finanszírozni. Ez európaiatlan és egyházellenes megnyilatkozás. Nélkülözhetetlen és szükséges továbbá, hogy a gyermekek védelme az őket nevelő családok védelmével együtt érvényesüljön. Nem látjuk, hogy ez jelenleg kormányzati szándék lenne. Szeretnék emlékeztetni arra is, hogy az elmúlt évek szocialista kormányzása során szétverték a polgári kormány által megteremtett, három lábon álló családtámogatási rendszert. Leépítették a gyermekek után járó adókedvezményt, megszüntették a rendszeres gyermekvédelmi támogatást és annak 13. havi járandóságát.
– Nem először fordult elő, hogy a kormány előterjesztése nem áll összhangban ígért szándékaival. Az MSZP-Bajnai-koprodukcióban létrejött sokadik megszorító csomag több ponton felülírja a most tárgyalt törvényjavaslatot. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, ez törvényjavaslat maga az anakronizmus!
Bartha Szabó József
